Download
1 / 71
E N D
A meteorológusok és a klimatológusok tanulmányozzák az időjárást és az éghajlatot.
Az időjárás pillanatnyi állapota a légkörnek, vagy a légköri állapotok időben egymás után való következésének sorozata.
Az időjárást 7 tényező befolyásolja: 1.HŐMÉRSÉKLET 2.LÉGNYOMÁS 3.VÍZGŐZ TARTALOM
4.FELHŐZET 5.NAPFÉNY TARTAM 6.CSAPADÉK 7.SZÉL
A hőmérő a hőmér-séklet mértékének jelzésére alkalmas eszköz. • Mértékegysége:°C,K
A légnyomás az adott területre ható nyomás, amit a levegő súlya okoz.
A levegő páratartalma Pára akkor képződik, mikor a Nap felmelegíti a vizet, így vízgőz formájában a levegőbe kerül. Ha jobban melegszik a víz, azzal több vízgőz kerül a levegőbe. A melegedéssel együtt a légkör pára-kapacitása növekszik.
Légnedvesség-mérő - 1882A levegő nedvességtartalmának mérésére szolgáló eszközt a Gothard-fivérek készítették a herényi obszervatórium 1883. január 1-jén megnyílt meteorológiai állomása részére.
Légnedvesség mérő
Termohigroszkóp - 1892Egyesített hőmérséklet- és hajszálas légnedvességmérő készülék, melynek egyetlen mutatója a hőmérséklet változását és a harmatpont ingadozását is jelzi.
A felhő a légkörben lebegő apró vízcseppek és/vagy jégkristályok halmaza. A talaj közelében lévő formája a köd.
Napfénytartam-mérő - 1902 A napsütés időtartamát fényérzékeny papírszalagon rögzítő Jordan-Fényi készüléket az Országos Meteorológiai és Földmágnességi Intézetben Klassohn János készítette.
A csapadék a legfontosabb meteorológiai és időjárási elem, mert egy adott terület időjárásának és éghajlatának alapvetően meghatározó jellemzője.
A csapadék a levegőben levő vízpárának a megjelenési formája, vagyis a kiválásából származó folyékony, illetve szilárd halmazállapotban a földre.
A csapadékmérő egy olyan - általában henger alakú - eszköz, mellyel a lehulló csapadék mennyiségét határozhatjuk meg.
Szélnek nevezzük a légkörtalkotólevegő közel vízszintes irányú áramlását, amelyet helyi nyomáskülönbsé-gethoznak létre.
Szélmérő(anemométer) a szél sebességének mérésére szolgálómeteorológiai műszer.
Az éghajlat vagy klíma valamely hely vagy földrajzi táj hosszú távra jellemző időjárási viszonyainak összessége, az időjárás elemeinek hosszabb időn át történő ismétlődése.
AZ ÉGHAJLATI TÉNYEZŐK: 1. Földrajzi szélesség
3. Szárazföld és a tengerek területi megoszlása, és a tengertől való távolság.
A domborzat az éghajlatot a hegyláncok vonulási irányával, a folyóvölgyek irányával és a tengerszint feletti magassággal befolyásolja.
Szerbia területére a tőle nyugatra és délre,valamint a határain emelkedő magas hegyek miatt nem hatolnak be az Adriai- és az Égei-tengerről érkező légtömegek.
A tengerszint feletti magasság növekedésével hidegebbre változik az éghajlat.
A magasság 100m-enkénti növekedésével a levegő hőmérséklete 0,6°C-kal csökken.
Az Égei-tenger hatása csak a Vardar völgyén jut át Szerbiába legdélibb területeire. A Drim völgyén át az Adriai-tengerről érkeznek légtömegek.
Fizikai tulajdonságú légtömegek (amelyek távolabbról érkeznek hazánkba):
