1 / 33

Magyarország és az euroövezet : kihívások és lehetőségek

Magyarország és az euroövezet : kihívások és lehetőségek Elemzés a konvergencia folyamatokról 2011. Kovács Mihály András. 2011.10.10. A konvergencia elemzés kiadványunkban rendszeresen vizsgáljuk azokat a strukturális kihívásokat, amelyek fontosak euroövezeti belépés sikere szempontjából.

dasan
Download Presentation

Magyarország és az euroövezet : kihívások és lehetőségek

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Magyarország és az euroövezet: kihívások és lehetőségek Elemzés a konvergencia folyamatokról 2011 Kovács Mihály András 2011.10.10

  2. A konvergencia elemzés kiadványunkban rendszeresen vizsgáljuk azokat a strukturális kihívásokat, amelyek fontosak euroövezeti belépés sikere szempontjából • Tavalyi elemzésünkben elsősorban azzal foglalkoztunk, miként hat a válság a konvergencia kilátásokra • Idei elemzésünket Magyarország és az euroövezet kapcsolatának szenteltük • Egyrészt az övezet Magyarország legfontosabb gazdasági és pénzügyi partnere, így fontos értenünk mi történik ott • Másrészt, ugyan az övezeti belépés nincs napirenden az elkövetkező években, de az előbb utóbb az EU integrációból adódó szükségszerűség, így érdemes végiggondolnunk, hogyan lehetünk sikeres euro tagok • A válság tapasztalata, hogy a gazdaságpolitikai felkészülést érdemes jó néhány évvel a majdani belépés előtt elkezdeni

  3. Az euro tagság makrogazdasági előnyei csak nagyon tudatos gazdaságpolitikai felkészüléssel aknázhatóak ki • Az euro tagság Magyarország számára számottevő gazdasági előnnyel járhat, ugyanakkor a belépés komoly kockázatokkal is hordoz • Az előnyök leginkább • az árfolyamkockázat megszűnése következtében bővülő külkereskedelmi és tőkeáramlásokhoz • a verseny erősödéséhez • a közös pénzügyi stabilitási védernyő alá kerüléshez kötődnek(EKB) • Kockázatot jelent ugyanakkor, • ha a gazdaság a csökkenő reálkamat-környezethez és az erősödő versenyhelyzethez nem képes megfelelően alkalmazkodni • a gazdaságpolitika önálló monetáris eszközök hiányában nem képes a gazdasági ciklusok simítására

  4. A tudatos gazdaságpolitika négyese • Inflációs várakozások lehorgonyzása övezeti szinten • Fiskális mozgástér megteremtése • 50% alatti adósságszint esetében gondolkodhatunk el, hogy van • Világos, hatékony makroprudenciális rendszer kialakítása • a fiskális mozgástér önmagában sohasem elég, ha a magánszektor túlfűtöttségét nem fogjuk meg időben • Rugalmas, a növekvő versenyhelyzetre hatékonyan reagáló munkapiac • nálunk a kulcs továbbra is az inaktívak foglalkoztatása, az állást vesztők újrafoglalkoztatása • Mindegyik területen még jócskán akadnak tennivalók • A fenti lépések övezeten kívül is erősítik a magyar gazdaságot

  5. Tartalom • Euro: Honnan hová? • Magyarország és az euro: előnyök-kockázatok • A gazdaságpolitikai felkészülés irányai • Lesz-e belátható időn belül fiskális mozgástér? • Lesz-e hatékony makroprudenciális szabályozás? • Rugalmas-e a munkapiac?

  6. 1. Euro: honnan hová?

  7. Az euro jelenlegi problémái 3 fő okra vezethetőek vissza • Globális tényezők • magas kockázatvállalási hajlandóság,alacsony kamatkörnyezet a válság előtt • Fegyelmezetlen egyedi gazdaságpolitikák • Túl laza költségvetési politika, gyenge versenyképesség elmaradt korrekciója (Görögország, Portugália) • A magánszektor túlfűtöttségének elmaradt korrekciója (Írország, Spanyolország) • A válság kezdetén költségvetési lazítás is történt mind a négy problémás államban • Intézményi gyengeségek • Az egyes államok/szektorok túlzott eladósodását korlátozó hatékony intézményrendszer hiánya • SNE be nem tartatása,a magánszektor túlzott eladósodásának kezelésére nem is volt mechanizmus, egységes makroprudenciális felügyelet hiánya • A válságkezelés hatékony intézményeinek hiánya • A közös pénz miatt a pénzügyi stabilitás közjószág, ezzel szemben a kockázatközösség meghatározatlan maradt, a válság üzemmód eseti politikai alkukra volt bízva, ami nem hatékony Elemzés a konvergencia folyamatokról, 2011.

  8. Belső intézményi gyengeségek • Miközben az övezet egésze a makrogazdasági fenntarthatóság szempontjából jobban néz ki mint az USA… • …és az árak, bérek, versenyképesség tagállami szórása nem tér el érdemben az USA-tól • …a piacok jóval kockázatosabbnak árazzák Kormányzati adósság fajlagos munkaköltség CDS-felár

  9. Nehéz lesz megtalálni a kockázatközösség és az erkölcsi kockázat közötti egyensúlyt • Bár jó irányba tett lépések jöttek… • Fiskális szabályok erősítése; privát szektor túlzott eladósodásának monitorozása, korrekció lehetősége; gazdaságpolitikai koordináció erősítése; európai szintű felügyeleti rendszer átalakítása; közös pénzügyi stabilitási alap (EFSF, ESM) • ….a válság kiszélesedése a pénzügyi stabilitási kockázatközösség erősödését kell, hogy hozza • EFSF/ESM kibővítése • Mivel az övezet nem föderális berendezkedésű, így szükség van az állandó válságkezelő intézményekre. Ez viszont az erkölcsi kockázat melegágya lehet, ha a túlzott eladósodás megelőzésére kialakított szabályok hatékony betartatása elmarad • Nincs szükség teljes fiskális unióra • Mivel a jóléti preferenciák nagyon eltérőek, az aszimmetrikus sokkok kezelése tagállami szinten valósítható meg leginkább akkor, ha a kiinduló fiskális helyzet megengedi Elemzés a konvergencia folyamatokról, 2011.

  10. 2. Magyarország és az euro tagság: előnyök és kockázatok

  11. Előny a növekvő nemzetközi integráció és erősödő verseny a reálgazdaságban A cégszintű versenyképesség változása az övezet belépés miatt Az árfolyamkockázat megszűnése csökkenti a külső piacokra való belépés költségét ez többlet külkereskedelmet generál és termelékenyebb vállalati szektort alakít ki a nyereség annál nagyobb, minél nyitottabb az ország, közelebb van a centrumhoz, rugalmasabb a termelési struktúra az irodalomban a becslések nagyon szórnak (makro vs. mikro) az árfolyamgyengítés mint kiigazítási eszköz elmaradása is hatékonyabb gazdálkodásra ösztönöz Magyarország külkereskedelmi integráltsága már most is magas Földrajzi közelség, de az exportszektor termelékenysége is magas a külkereskedelemben az elmúlt időszakban inkább az euro arány leépülése volt jellemző, kérdés egy övezeti belépés mennyit fordítana ezen? Külkereskedelmi integráció Elemzés a konvergencia folyamatokról, 2011.

  12. További előnyök: Növekvő pénzügyi integráció, a jegybank pénzügyi stabilitás szempontjából vett hatékonysága nő Pénzügyi integráltság az övezet a pénzügyi integrációt erőteljesebben mozdította előre, itt nálunk is elképzelhető nagyobb hatás a pénzügyi integráció már most előreszaladt a monetáris integrációhoz képest emiatt a jegybank pénzügyi stabilitás szempontjából vett hatékonysága (végső hitelező funkció) egyértelműen nőne az övezeti belépéssel Elemzés a konvergencia folyamatokról, 2011.

  13. Kockázat az alacsony kamatkörnyezethez és megnövekedett versenyhelyzethez való elégtelen alkalmazkodás A korábbi elemzések általában azzal foglalkoztak, hogy az övezeti belépés növeli vagy csökkenti-e a ciklikus együttmozgást? Mostanra viszont világossá vált, hogy a magasabb kamatú országok számára aszimmetrikus sokk lehet maga az övezeti belépés, ami a ‘fellendülés és visszaesés’ jelenségébe torkolhat a hitelboomot keresleti oldalról fűti a csökkenő reálkamat kínálati oldalról az árfolyamkockázat megszűnése nyomán oldódó finanszírozási korlátok és az erősödő banki verseny Az ehhez történő alkalmazkodás „jóindulatú” módon is végbemehet, és növekedési többletet hozhat. A valóságban nem így történt A kulcskérdés, hogy a jelenség mennyiben elkerülhetetlen velejárója az övezeti belépésnek? Elemzés a konvergencia folyamatokról, 2011.

  14. A ‘fellendülés és visszaesés’ mindenhol ingatlanpiaci boomal járt Lakásberuházás a GDP arányában A lakosság és/vagy a vállalatok nettó megtakarítása jelentősen leesett A magánszektor minden érintett országban eladósodott (elsősorban a lakosság) Romlott a fizetési mérleg, reálfelértékelődés történt, miközben a termelékenységnövekedés nem feltétlenül gyorsult Feldolgozóipari fajlagos munkaköltségek változása az övezet átlagához képest, 2000-2007 Háztartások adóssága a GDP arányában Elemzés a konvergencia folyamatokról, 2011.

  15. A belépéssel járó kamat-konvergencia magában hordozza a hitelboom kockázatát, ha a hitelkínálat kellően rugalmas Reálkamat Európában 1999-2003 között A fellendülés és visszaesés meghatározó tényezői Hitel kereslet alacsony, ill. nagyot csökkenőreálkamat (kamat-konvergencia majd extra infláció), laza költségvetési politika Hitel kínálat növekvő pénzügyi integráció, támogató nemzetközi pénzügyi környezet Vegyes optimista jövedelemvárakozások Volt ahol a reálkamat csökkenése nem okozott hitelboomot Olaszország: szabályozás miatt szigorú hitel-sztenderdek Finnország: saját bankválság tanulságai Reálkamat csökkenés és lakossági eladósodás az övezetben Elemzés a konvergencia folyamatokról, 2011.

  16. Fellendülés és visszaesés kockázata nálunk Nominális kamatkülönbözet az övezeti belépés előtt és a jelenlegi Magyarországon Az elkövetkező években nem ez van napirenden, hanem a mérlegalkalmazkodás Fellendülés és visszaesés középtávú kockázata melletti érvek A reálkamat-csökkenés összevethető méretű lehet a korábbi periféria országokéval A reál-konvergencia az euro magnál magasabb inflációt és magasabb egyensúlyi kamatot okoz Az ingatlanpiac is érzékenyen reagálhat egy majdani kamatcsökkentésre magas a lakásvagyon, magas a saját tulajdon aránya, ingatlanhoz juttatás visszatérő kormányzati prioritás érvek ellene A piacok a válság óta differenciáltabban áraznak Az új EU-s gazdasági mechanizmus is szigorúbb Kérdés, a jelenlegi nehéz időszakból mennyit és meddig okulnak a magánszektor szereplői és a gazdaságpolitika? Elemzés a konvergencia folyamatokról, 2011.

  17. Hogyan készítheti fel a gazdaságpolitika az országot a sikeres övezeti tagságra? monetáris politika az inflációs várakozások lehorgonyzása az euroövezeti szinten fiskális politika mozgástér megteremtése a rossz időkre ingatlanpiac fiskális ösztönzőinek kordában tartása makroprudenciális szabályozás hatékony intézményrendszer, felelősségek eszközök kialakítása munkapiac rugalmasságának erősítése tartósan magas foglalkoztatást biztosító környezet kialakítása Ezek a lépések övezeti tagságtól függetlenül is erősítik középtávon a gazdaságot Egyes intézkedések rövidtávú bevezetésének lehet költsége, ezeket érdemes mérlegelni a jelenlegi válságkörnyezetben Elemzés a konvergencia folyamatokról, 2011.

  18. Lesz e belátható időn belül fiskális mozgástér?

  19. A fiskális mozgástér gyorsan olvad Az euroövezeti tagállamok rendelkezésére álló mozgástér A bajba került országok fele (írek, spanyolok) a válság előtt úgy tűnt fiskális szempontból prudensen viselkedik Görögország és Portugália esetében a kiinduló fiskális helyzet sem felelt meg a létező szabályoknak Mind a négy ország 2009-ben lazított is a költségvetésen Amivel nem kellő mértékben számoltak… GDP visszaesés nagyobb volt mint a világháború óta bármikor Potenciális GDP revíziói (ciklikus pozíció ex post átlagosan 1 szp-tal kedvezőtlenebbnek tűnik) Magánszektor kisegítése Azadósságrátaváltozásánakfelbontása 2007 és 2010 közöttazeuróövezetben(GDP arányában) Elemzés a konvergencia folyamatokról, 2011.

  20. Magyarország számára a fiskális mozgástér megteremtéséhez érdemes lehet 60%-nál alacsonyabb adósságszintet megcélozni • A fenntartható adósságszint függ a gazdaság fejlettségétől • A fejlettség indikátor az adóztató képességre: nemzetközi összevetésből 40% körüli érték adódik • Külső sérülékenység is szempont: háztartások pénzügyi vagyonának nemzetközi összevetése alapján 50% körüli érték adódik • További sérülékenységi forrás • az adósság szerkezete • az implicit állami kötelezettségek magas szintje Elemzés a konvergencia folyamatokról, 2011.

  21. A fiskális mozgástér még sokáig szűkös lehet Adósságcélok és az azok eléréséhez szükséges átlagos strukturális hiányszintek (2020-ra) • A jelenlegi kiigazítási program hosszabb távú iránya a mozgástér megteremtése szempontjából kedvező • kiadás oldali kiigazítás • főként transzferek és kormányzati fogyasztás mérséklése • munkát terhelő adók csökkentése • Ezek maradéktalan végrehajtása majd a 2013-ra elért strukturális hiányszint tartása esetén 2020-ra 56-57% közelébe érhet az adósságszint • Régiós versenytársaink mostani szintje még mindig alacsonyabb Elemzés a konvergencia folyamatokról, 2011.

  22. Lesz-e hatékony makro-prudenciális szabályozás?

  23. A válság tanulsága: Kell hatékony makroprudenciális politika A hitelboomok utólagos kezelésére épülő stratégia nem volt kifizetődő: szükség van a hitelciklusok preventív kezelésére Monetáris eszközök korlátozottan alkalmazhatóak a hitelboom megfékezésére, az övezetben pedig már nem állnak rendelkezésre az egyedi országok szintjén Önmagában a szigorú fiskális politika is kevés a pénzügyi stabilitáshoz, mert a magánszektor túlzott eladósodottsága fiskális válságba torkollhat, még ha volt is eredetileg fiskális mozgástér Elemzés a konvergencia folyamatokról, 2011.

  24. De hogyan csináljunk ilyet? minimum-feltételek • Felelősség • Önállóság ,elszámoltathatóság, nyilvános kontroll • Preventív jellegből fakadó idő-inkonzisztencia igényli • Hasonló logika mint a jegybanki függetlenségnél, de a helyzet még nehezebb, mert nincs egyértelmű célváltozó • Jegybankok kitüntetett szerepe • Makroprudenciális érzékenység, végső hitelező funkció • Eszközök • Önálló eszköz és/vagy határozott befolyás makroprudenciális eszközökre • Nemzetközi koordináció jelentősége • Ha nincs reciprocitás, könnyen kijátszhatóak a szabályok • Konzisztencia a többi policy-területtel • fiskális, monetáris politika, mikro-prudenciális felügyelet Elemzés a konvergencia folyamatokról, 2011.

  25. Az európai intézményrendszer 2 iránya Három pillér Változatlan intézményi felállás mellett az önálló felügyelet, a jegybank és a szabályozó hatóság „figyelembe veszi a rendszerkockázati szempontokat” is. (pl. Lengyelország, Magyarország) Itt a felelősségi körök általában csak a válságkezelést illetően letisztázottak. A jegybank a makroprudenciális felelős A jegybankban koncentrálódik a mikro- és makroprudenciális felelősség A döntéshozatal a korábbi struktúrában zajlik. Közvetlen rendelet-alkotási jogkör. (Pl. Csehország, Írország) Magas szintű, monetáris politikai ágtól független makroprudenciális bizottság, de jegybankelnök vezeti mindkettőt „Actorexplain” jogkör Induló intézmények, alakuló működési struktúra. (pl. Nagy-Britannia, Franciaország) Elemzés a konvergencia folyamatokról, 2011.

  26. Hazai tanulságok: A válság előtt sem volt és azóta sem alakult ki hatékony intézményrendszer A jelenlegi magyar intézményrendszer egyik modell mellett sem köteleződött el egyértelműen A „három pilléres” modellre utal a Pénzügyi Stabilitási Tanács léte Tartalmazza a kérdéskör összes érintettjét, de valójában nem rendelkezik makroprudenciális jogosítványokkal, csak konzultatív fórum A jegybanki modellre utal, hogy csak a jegybank feladatai között jelenik meg egyértelműen a rendszerkockázatok elemzése, megelőzése és kezelése (bár más felelős hatóságokkal együttműködve), de az MNB nem rendelkezik közvetlen makroprudenciális eszközökkel Érdemes lenne az európai irányok alapján tiszta intézményrendszert kialakítani Világos mechanizmus legyen a kockázatfeltárás és a beavatkozás között Makroprudenciális eszközök kerüljenek a fő hatósághoz Anticiklikustőkepuffer (Bázel III.+ EU CRD) felelősének kijelölése Európai koordináció nélkül nem lehet sikeres Reciprocitás elvének széles körű érvényesítése Világos hazai mechanizmus kell az ESRB ajánlásokra való reagálásra Elemzés a konvergencia folyamatokról, 2011.

  27. Rugalmas a hazai munkapiac?

  28. Erősség a vállalati szektor rugalmas alkalmazkodási készsége Fajlagos munkaköltségek szintje Cégszintű bérmegállapodások Alacsony a munkaerő-felvétel és az elbocsátás költsége A vállalatok rugalmasan képesek alkalmazkodni a megváltozott jövedelmezőségi helyzethez Ezt alátámasztják a válság tapasztalatai is Elemzés a konvergencia folyamatokról, 2011.

  29. Gyengeség az alacsony foglalkoztatási esély A foglalkoztatás regionális egyenlőtlenségei alkalmazkodás hiánya a béreloszlás alján magas rezervációs bérek az alacsony foglalkoztatású csoportokban magas helyettesítési ráta ingázási költségek bérlakáspiac hiánya bölcsődei férőhelyek explicit béralkalmazkodási korlát a minimálbér Magas képzettségi meg nem felelősség (mismatch) az európai átlagnál annak ellenére kisebb a hazai alacsony képzettségű népesség foglalkoztatási rátája, hogy a teljes népességben magasabb az arányuk Elemzés a konvergencia folyamatokról, 2011.

  30. Kormányzati program: Nem teljesen világos milyen irányba változik a munkapiac alkalmazkodó készsége Vannak kedvező irányok munkát terhelő adószint mérséklése szociális transzferek szigorítása részmunkaidős foglalkoztatás segítése munkaidőszámla bérlakáspiac erősítése Vannak kedvezőtlen irányok adójóváírás kivezetése szükséges béremelés szabályozása rendeletben, jelentős minimálbér emelés Vannak bizonytalanul megítélhető irányok munkanélküli segély időtartamának lecsökkentése ösztönző versus képzettségi megfelelőség hatás közfoglalkoztatás kiterjesztése jobb mint a segély, de nem javítja a piaci foglalkoztathatóságot Elemzés a konvergencia folyamatokról, 2011.

  31. Az adó- és transzferintézkedések hatását számszerűsítettük MNB új mikroszimulációs modellje (Benczúr et. al.(2011)) Képes az adó és transzferváltozások hatásának számszerűsítésére, figyelembe véve az egyes nem foglalkoztatott csoportok eltérő földrajzi, anyagi, stb. jellemzőit Az eredmények inkább felső becslést adnak, mert a modell feltételezi, hogy a reálbér költség csökkenésén keresztül a megnövekedett aktivitásból foglalkoztatás lesz problémát okozhatnak az intézményi merevségek (minimálbér) és a képzettségi problémák a lecsökkent bérköltség mellett a beáramló tőkemennyiség rugalmasan emelkedik, növelve a munkakeresletet pénzügyi válságban ez nem biztos, hogy ilyen rugalmasan következik be ez utóbbit a kockázati felárak emelkedésével modelleztük A munkapiaci intézményrendszer egyéb változási irányait nem tudjuk számszerűsíteni (a közfoglalkoztatás hatása sincs benne) Elemzés a konvergencia folyamatokról, 2011.

  32. Az adó- és transzferintézkedések hosszabb távon enyhén emelik a foglalkoztatást, ha a kockázati felárak emelkedése nem tartósul, a jelentős minimálbér emelések nem állandósulnak az SZJA kulcs+társasági adócsökkentés kedvező, de ellene hat az adójóváírás kivezetése, a járulékok emelkedése és a szektorális különadó ha a kockázati felárak tartósan emelkednek a hatás negatívba fordul Kérdés, hogy az előbbi hatásokon túlmenően mit okoznak az egyéb munkapiaci intézkedések ( rugalmas foglalkoztatási formák, közfoglalkoztatás stb.) Meglátásunk szerint a versenyszféra foglalkoztatásának határozott emelkedéséhez az alacsony képzettségű munkavállalók könnyített adóterhelésére (pl. adójóváírás) és hatékonyabb aktív munkaerőpiaci politikákra lenne szükség Elemzés a konvergencia folyamatokról, 2011.

  33. Köszönöm a figyelmet. Kérdések?

More Related