Kozák András k öznevelési szakértő

1. Aktuális munkajogi és tanügyigazgatási kérdések az óvodábanA köznevelési törvény foglalkoztatási és tanügyigazgatási normáinak 2014. január 1-jei módosításai Kozák András köznevelési szakértő

2. Miről lesz szó az előadáson? Jogszabályi háttérkörnyezet: az irányadó jogi normák A nemzeti köznevelési törvény 2014. január 1-jén módosított tanügyigazgatási és foglalkoztatási szabályainak normatani értékelése, tárgyi-tartalmi köre A munkajogi és tanügyi igazgatási normaterület megváltozott anyagi és eljárási szabályai Az óvoda törvénymódosításból fakadó feladatai, teendői A jelenleg hatályos normaállapot szerinti további várható változások a 2014/2015. nevelési évben

3. Jogszabályi háttér 2013. évi LV. törvény a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény módosításáról 2013. évi XCIII. törvény az egyes rendészeti tárgyú törvények módosításáról 2013. évi CCIII. törvény a Magyarország 2014. évi központi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról 2013. évi CCXLV. törvény egyes törvényeknek a gyermekek védelme érdekében történő módosításáról 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról (Kt.) 2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről (Mt.) 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról (Gyvt.)

4. Jogszabályi háttér • 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről (Ptk.) • 2007. évi I. törvény a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról • 2007. évi LXXX. törvény a menedékjogról • 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról • 2011/98/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv a harmadik országbeli állampolgárok valamely tagállam területén való tartózkodására és munkavállalására vonatkozó összevont engedélyre irányuló összevont kérelmezési eljárásról, valamint a harmadik országból származó, valamely tagállam területén jogszerűen tartózkodó munkavállalók közös jogairól • 2011/95/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv a harmadik országbeli állampolgárok és hontalan személyek nemzetközi védelemre jogosultként való elismerésére, az egységes menekült- vagy kiegészítő védelmet biztosító jogállásra, valamint a nyújtott védelem tartalmára vonatkozó szabályokról

5. Egy törvény 487 napja… A 2014. január 1-jén – a négy törvény által – módosított nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nkt.) 2012. szeptember 1-jén történő hatályba lépése óta 2014. január 1-ig - 487 nap telt el, mely alatt - a 2011. december 29-én kihirdetett normaszöveg 88,5 %-a változott meg; - az eredetileg 100 §-ra osztott törvényi törzsszöveg 18 §-sal bővült; - s mindez úgy, hogy 17 hatályba lépett módosítás alkalmával 18 jogszabály korrigálta az ágazati kerettörvényt, melyek közül 8 törvény a kihirdetettől eltérő szöveggel való hatályba léptetés jogtechnikai metódusát követte, míg - a novelláris (átfogó jellegű) módosítást proponáló törvények száma: 4.

6. A köznevelési törvény 2014. január 1-jei módosításának normatani és tartalmi jellemzői • Normatani értelemben: - szövegpontosító-jogtechnikai jellegű változtatások - tételes szövegváltoztatás (új normaanyag beemelése) - jogharmonizáció célját szolgáló módosítás - hatályon kívül helyezés (dereguláció) • Tárgyi-tartalmi vonatkozásban: - tanügyigazgatási és -irányítási (közigazgatási jogi) - gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos - munkajogi relevanciájú és - adatkezeléssel összefüggő módosítások

7. A köznevelési intézményben történő alkalmazás feltételeit érintő szabályok • A köznevelésben való foglalkoztatás kógens munkajogi szabályai nem csak az alkalmazottakra (közalkalmazottak és munkavállalók), hanem a megbízási jogviszonyban foglalkoztatottakra is kiterjednek (heti tíz vagy annál kevesebb foglalkozás megtartására megbízási szerződés szerint alkalmazottak) [Nkt. 66. § (1) bek. második fordulata ]. • A foglalkoztatatási feltételek kibővülnek azzal a szabállyal, hogy a köznevelési intézménnyel munkajogi, közalkalmazotti vagy megbízási jogviszonyban álló személy ne álljonatevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás (Btk. 52-54. § és 100. § (1) bek. b) pontja) hatálya alatt, melyet az érintett személynek hatósági bizonyítvánnyal kell igazolnia, a büntetlen előélethez hasonlóan[Nkt. 66. § (1) bek. b) pontja , 66/A. §]. • Az alkalmazáskor és a vezetői megbízáskor pedagógus-munkakör betöltésére jogosító oklevélnek kell elfogadni a konduktor-óvodapedagógusi, valamint a konduktor (óvodapedagógus) szakképzettséget tanúsító felsőfokú iskolai okleveletis [Nkt. 98. § (8) bek. c) pont].

8. A szakképzettségi és végzettségi kritériumokat érintő törvényi feltételrendszer változásai • Az Nkt. 3. sz. melléklete az alkalmazáshoz szükséges szakképzettségek körét egyes munkaköröknél, nevezetesen az óvodapszichológus, a fejlesztő pedagógus, a konduktor, a logopédus és a gyógypedagógus esetén új képzettségi feltételekkel bővíti [Nkt. 3. sz. mell. 15., 16., 18., 19. és 20. sorok]. • Ha az intézményvezetői megbízásra irányuló pályázati eljárás azért nem vezetett eredményre, mert egyetlen pályázó sem rendelkezett pedagógus-szakvizsga keretében szerzett intézményvezetői szakképzettséggel, akkor legfeljebb egyszeri alkalommal két évre szóló intézményvezetői megbízás adható olyan személynek is, aki az intézményvezetői megbízás többi feltételének megfelel. Amennyiben az érintett az intézményvezetői megbízását követően az intézményvezetői szakképzettséget megszerezte, további három évvel meghosszabbítható a megbízása pályázat nélkül [Nkt. 98. § (18) bek.].

9. A tanfelügyelettel és a pedagógusok minősítésével kapcsolatos változások • A minősítő vizsga és a minősítő eljárás során a kormányhivatal és a minősítés alatt álló pedagógus közötti kapcsolattartás kizárólag elektronikus formában történik [Nkt. 64. § (6) bek.]. • Az Oktatási Hivatal az Országos Szakértői Névjegyzékben szereplő, a pedagógusok minősítésében vagy az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzésben részt vevő köznevelési szakértők adatai vonatkozásában a KIR alkalmazotti nyilvántartása és a szakértői névjegyzék közötti adatokat a szakértői kirendelés céljából összekapcsolhatja, s a szakértők oktatási azonosítója is megjelenik a közhiteles hatósági nyilvántartásban [Nkt. 82. § (4) bek.]. • A pedagógusok minősítésével kapcsolatos részletszabályokat a 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet 2-12. §-ai és a 36. § (1)-(8) bekezdései tartalmazzák.

10. A pedagógusok minősítő vizsgájával illetve minősítő eljárásával kapcsolatos adatkezelést érintő szabály [Nkt. 44. § (2) és (9)] A személyes adatok kezelése célhoz kötöttségének alaptörvényi szintű szabályának megfelelően az óvoda alkalmazotti nyilvántartásából személyes adat a kormányhivatal részére is továbbítható az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzések (tanfelügyelet), továbbá a pedagógusok minősítése lefolytatásának céljából.

11. Az alkalmazotti adatnyilvántartás új elemei [Nkt. 44. § (7) n)-p)] - lakcíme, - elektronikus levelezési címe, - előmenetelével, pedagógiai-szakmai ellenőrzésével, pedagógus-továbbképzési kötelezettségének teljesítésével kapcsolatos adatai közül * a szakmai gyakorlat ideje, * esetleges akadémiai tagsága, * munkaidő-kedvezményének ténye, * minősítő vizsgájának kinevezési okmányban, munkaszerződésben rögzített határideje, * minősítő vizsgájának, minősítő eljárásra történő jelentkezésének időpontja, a minősítő vizsga és a minősítési eljárás időpontja és eredménye, * az alkalmazottat érintő pedagógiai-szakmai ellenőrzés időpontja, megállapításai. A köznevelési intézmények alkalmazotti adatnyilvántartásának új elemei az alkalmazott:

12. Az Nkt. egyes foglalkoztatási tárgyú normáinak változásai • A köznevelési intézményben pedagógus munkakörben foglalkoztatottak tekintetében a távolléti díj megállapításakor a jogszabályban meghatározott illetménypótlékokat és az intézményvezetői-keresetkiegészítést is figyelembe kell venni. Az illetménypótlékok közül azokat, amelyek a foglalkoztatottat a munkavégzés során folyamatosan megilletik az alapbérre, amelyek folyamatosan nem illetik meg a bérpótlékra vonatkozó szabályok szerint kell figyelembe venni [Nkt. 65. § (8a) bek.]. • Az egyházi köznevelési intézmény és a magán köznevelési intézmény munkaviszony keretében foglalkoztatott pedagógusainak rendkívüli munkavégzése díjazására, pótszabadságára a közalkalmazottakra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. A pedagógiai asszisztens, szabadidő-szervező, gyermek- és ifjúságvédelmi felügyelő, gyógypedagógiai asszisztens, pszichopedagógus pótszabadságának meghatározására a pedagógus munkakörben foglalkoztatott közalkalmazottakra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni [Nkt. 65. § (10) bek.].

13. Az intézményátszervezést érintő normaváltozás [Nkt. 84. § (7)] • 2014. január 1-jétől a fenntartóa nevelési-oktatási intézmény átszervezésével kapcsolatos valamennyi kérdést illetően legkésőbb az intézkedés tervezett végrehajtása éve májusának utolsó munkanapjáig hozhat döntést, szemben a korábbi gyakorlattal. Így a 2014/2015. nevelési évvel kapcsolatban legkésőbb 2014. május 30-ig hozható döntés az irányadó eljárásrend figyelembe vételével. • Az intézményátszervezés az Nkt. 84. § (3)-(5) bekezdésében foglaltaknak megfelelően főszabály szerint csak a nevelési év július-augusztus hónapjaiban történhet meg, kivéve például a vis maior esetkörét (átszervezési tilalom). • Az irányadó eljárási szabályokat az Nkt. 83. § (3)-(6) bekezdései (véleményt nyilvánítók köre, legalább 15 napos véleményezésre nyitva álló idő), és a 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet 12-13. §§-ai (adatszolgáltatási kötelezettség a KIR felé) határozzák meg.

14. Mi minősül intézmény-átszervezésnek? [Nkt. 4. § 11. pont] Az intézményátszervezés fogalmi körébe tartoznak azok a fenntartói intézkedések, amelyek • az intézmény típusát; • az intézmény feladatellátási helyét; • az ellátott alapfeladat jogszabály szerinti megnevezését [Nkt. 4. § 1. pont]; • a feladatellátási helyenként felvehető maximális gyermeklétszámot; • a feladatellátást szolgáló vagyont, továbbá a vagyon feletti rendelkezés vagy a vagyon használati jogát érintik.

15. A jogharmonizációs klauzula kiegészülése [Nkt. 100. § d)-e)] • Hazánk uniós tagságából folyó kötelezettsége a jogalkotás terén, hogy a hazai jogot a közösségi jog normáihoz közelítse, így az európai parlamenti és tanácsi irányelvek valamennyi ország számára kötelezően elérendő célkitűzéseit átültesse a magyar jogba. • Ennek keretében egészült ki 2014. január 1-jével az Nkt. 100. §-a a d) és e) pontokkal, melyek tanügyigazgatási és munkajogi relevanciájú szabályokkal bővítették az Európai Unió jogának való megfelelésről szóló szakaszt. • Az új rendelkezések lényege, hogy az Európai Unión kívüli államok azon állampolgárai, akiknek valamely uniós államban való tartózkodását az uniós vagy a tartózkodás helye szerinti nemzeti jog alapján engedélyezték, az óvodáztatás és az oktatás más ágai, valamint a szakképzés tekintetében a lakóhelyük szerinti tagállam állampolgáraival azonos bánásmódban részesülnek mindamunkavállalás, mindaz óvodai nevelési jogviszony kialakítása terén.

16. A kötelező felvételt biztosító óvoda törvényi definíciójának megváltozása [Nkt. 49. § (3)] • A kötelező felvételt biztosító óvoda a korábbi szabályozás értelmében a települési önkormányzat által megállapított körzetében lakóhellyel, ennek hiányában tartózkodási hellyel rendelkező gyermekek felvételének kötelezettségét teljesítette. Az új norma szerint a kötelező felvételt biztosító óvoda az, amely azon gyermekeket köteles felvenni illetve átvenni, akik életvitelszerűen az óvoda körzetében laknak. • Életvitelszerű tartózkodási helynek minősül, ha a gyermek a kötelező felvételt biztosító óvoda körzetében található ingatlant otthonául használja, és a szóban forgó ingatlan az óvodába való beiratkozás első határnapját megelőző három hónapnál régebb óta a gyermek lakóhelyeként vagy tartózkodási helyeként szerepel a lakcímnyilvántartásban [Nkt. 49. § (3a) bek. első mondata].

17. Az életvitelszerű körzetben lakás ellenőrzésének eljárási szabályai [Nkt. 49. § (3a)-(3b)] • Ha valamely tény arra enged következtetni, hogy a gyermek nem a lakcímnyilvántartásban szereplő helyen (óvodai körzetben) lakik életvitelszerűen, úgy azóvodavezető– túljelentkezés [Nkt. 49. § (2) bek.] esetén az óvodavezető vagy a fenntartó által szervezett bizottság – jogosult felszólítani a gyermek szülőjét, hogy az életvitelszerű körzetben lakás tényét 15 napon belül a védőnői ellátás igénybevételéről szóló nyilatkozat bemutatásával igazolja. • Ha e nyilatkozatot a szülő nem mutatja be, úgy az óvodavezető illetve az általa vagy a fenntartó által szervezett bizottság az életvitelszerű körzetben lakást jogosult családlátogatás kezdeményezésével ellenőrizni. • Amennyiben a családlátogatást a szülő három felajánlott időpont közül egyikben sem teszi lehetővé, a kötelező felvételt biztosító óvoda az óvodai felvételt megtagadhatja.

18. A nemzetiségi önkormányzatok által fenntartott, valamint az egyházi és magán köznevelési intézményeket érintő változások [Nkt. 33. § (1) és (5), 94. § (4) j)] Jogtechnikai jellegű változtatásként került átvezetésre a törvény normaszövegébe a nem állami, nem helyi önkormányzati intézmények fenntartói számára – köznevelési szerződés vagy egyoldalú nyilatkozat alapján – a központi költségvetésből nyújtott anyagi finanszírozás új elnevezése: működési támogatás (korábban: kiegészítő támogatás volt). Egyszerűsödöttés a fenntartó szerinti csoportosítás [Nkt. 2. § (3)-(4) bek.] új terminológiáját követi a Kormány rendeletalkotási felhatalmazásáról szóló szakasz is, amely a nemzetiségi önkormányzati, valamint egyházi és magán köznevelési intézmények fenntartóit megillető támogatás szabályozásáról szól. Szabályozó norma: 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet 37/A-37/S. §§-ai

19. Az óvodáztatási kötelmet érintő változtatások [Nkt. 95. § (4) és (7)] • A törvény eredeti – a felmenő rendszer elvét követő – hatályba léptetési rendelkezése értelmében a gyermek harmadik életévének betöltéséhez kötött óvodáztatási kötelezettség a 2014/2015. nevelési év első napján lépett volna hatályba, melyet a jogalkotó megváltoztatott. • Az új szabály szerint 2015. szeptember 1-jén lép hatályba – a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 24. § (3) bekezdése, 69. § (1) bekezdése és a 74. § egyidejű hatályon kívül helyezésével – az a norma, amely főszabályként írja elő a gyermek harmadik életéve betöltésekor beálló kötelező óvodáztatástaz Nkt. 8. § (2) bekezdése értelmében (pre-tankötelem). • Az óvodai elhelyezés megszűnésének új esetkörét leíró Nkt. 53. § (1) bekezdése már 2014. szeptember 1-jén hatályba lép.

20. A kötelező óvodáztatás új rendje 2015. szeptember 1-től [Nkt. 8. § (2)] • A gyermek abban az évben, amelynek augusztus 31. napjáig a harmadik életévét betölti (szemben a mostani ötödik életévvel), a nevelési év kezdő napjától legalább napi négy órában óvodai foglalkozáson vesz részt. • 2015. szeptember 1-jétől már nem az óvodavezető, hanem a jegyző – az egyházi és magán fenntartású intézmények esetében a fenntartó – adhat felmentést a kötelező óvodai nevelésben való részvétel alólagyermek ötödik életévének betöltéséig szülői kérelemre – az óvodavezető valamint a védőnő egyetértésével–, ha a gyermek családi körülményei, képességeinek kibontakoztatása, sajátos helyzete indokolja. A mérlegelés szempontja: a gyermek jogos érdekének szem előtt tartása.

21. Az óvodai elhelyezés megszűnésének változó kauzái [Kt. 74. § vs. Nkt. 53. § (1)] Az Nkt. 2014. szeptember 1-jén hatályba lépő 53. §-ának (1) bekezdése szerint, mellyel párhuzamosan 2015. január 1-ig a Kt. 74. §-a is hatályos az óvodai nevelési jogviszony a következő esetekben szűnik meg: a) a gyermeket másik óvoda átvette, az átvétel napján[Nkt. 53. § (1) a)]; b) a szülő írásban bejelenti,hogy gyermeke kimarad, a bejelentésben megjelölt napon [Kt. 74. § (1) b)]; c) a jegyző a szülő kérelmére engedélyt adott a gyermek óvodából történő kimaradására [Nkt. 53. § (1) b)]; d) az óvodai elhelyezést fizetési hátralék miatt az óvodavezető – a szülő eredménytelen felszólítása és a gyermek szociális helyzetének vizsgálata után – megszüntette, a megszűnés tárgyában hozott jogerős döntés jogerőre emelkedésének napján [Kt. 74. § (1) c)]; e) a gyermeket felvették az iskolába, a nevelési év utolsó napján [Nkt. 53. § (1) c)]; f) a gyermeket nem vették fel az iskolába, annak a nevelési évnek az utolsó napján, amelyben a nyolcadik életévét betölti [Kt. 74. § (1) e)] .

22. Nem magyar állampolgár óvodai ellátásra való jogosultsága [Nkt. 92. § (5)] • A Magyarország területén – a menedékjogról vagy a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény szerint – jogszerűen tartózkodó nem magyar állampolgárakkor válik óvodai ellátásra jogosulttá, ha a szülő három hónapot meghaladó tartózkodásra jogosító engedéllyel rendelkezik, s nem kell már a keresőtevékenység folytatásának egyidejű igazolása is. • E normával korreláló uniós jogi aktusok: • 2011/98/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv [12. cikk (1) bek. c) pontja] • 2011/95/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv [27. cikk (1) bek.] • További irányadó jogszabályok: • 2007. évi LXXX. törvény a menedékjogról • 2007. évi I. törvény a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról

23. A hátrányos helyzet megállapításának új regulája 2013. szeptember 1-től [Gyvt. 67/A. § (1)-(2)] • A hátrányos helyzet megállapításának három kritériuma: 1) szülő vagy családba fogadó gyám alacsony iskolai végzettsége 2) szülő vagy családba fogadó gyám alacsony foglalkoztatottsága 3) gyermek elégtelen lakókörnyezete vagy lakáskörülményei • Hátrányos helyzetű a gyermek, a tanuló, ha a fenti kritériumok közül egy fennáll, halmozottan hátrányos helyzetű a gyermek, a tanuló, ha a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult, és e kritériumok közül többnek megfelel (konjunktív feltétel), továbbá akkor is, ha nevelésbe van véve (pl. ideiglenesen gyermekotthonban vagy nevelőszülőnél történik meg a gyámhivatal általi elhelyezése). • A hátrányos ill. halmozottan hátrányos helyzetet hatósági határozat formájában a járási (fővárosi kerületi) gyámhivatal állapítja meg (és természetesen nem az óvoda). • A 2013. szeptember 1-je előtti hátrányos ill. halmozottan hátrányos helyzetről szóló határozatok érvényesek a 2013/2014. nevelési évre, amennyiben az rgyk-ra való jogosultság fennáll.

24. Az SNI-gyermekek ellátásához szükséges végzettségi feltételek • A sajátos nevelési igényű gyermekek ellátásának személyi feltételrendszerét érintik azok a változások, amelyek a törvény normaszövegébe – koherens módon – új végzettségi szakirányokat vezettek be, így: a) konduktor-óvodapedagógus, b) konduktor (óvodapedagógus) stb. [részletezi az Nkt. 3. sz. mell. 15-16., 18-20. sor] • Ha az óvodai nevelés elsődleges célja a sajátos nevelési igényből eredő hátrányok csökkentése vagy az egészségügyi és pedagógiai célú habilitáció, rehabilitáció, akkor e felsorolt szakképzettségű szakemberek alkalmazása törvényi kötelezettség [Nkt. 47. § (4) és (9) bek., 98. § (8) bek. c) pont].

25. További tanügyigazgatási természetű változások • A fenntartó az óvodai általános felvételi időpontról hoz határozatot, s nem a nagyobb létszámú gyermekek egy időszakon belüli óvodai felvételének időpontjáról) [Nkt. 83. § (2) bek. b) pontja]. • Új eljárási határidők kerültek meghatározásra, mely szerinta nevelési-oktatási programok akkreditálásával összefüggő eljárásokban hat hónap az ügyintézési határidő, mely a folyamatban lévő eljárásokra is vonatkozik [96. § (3) bek., 97. § (29) bek.].

26. Az óvodák teendői a törvénymódosításból fakadóan • Az intézményátszervezés megváltozott szabályairól az alkalmazotti közösség, az óvodaszék és más érdekeltek körének tájékoztatása. • A kötelező felvételt biztosító óvoda új definíciójáról, valamint az életvitelszerű körzetben lakás fogalmáról és arról, hogy a kötelező felvételt biztosító óvoda mikor utasíthatja el a gyermek felvételét,a szülőket és az óvodaszéket az óvodai beíratás első határnapját – praktikusan legalább egy hónappal – megelőzően célszerű tájékoztatni. • Ugyancsak tájékoztatási kötelezettsége áll fenn az óvodai fenntartóknak illetve az óvodáknak a 2015. szeptembertől életbe lépő harmadik életévhez kötött óvodáztatási kötelezettség, az ez alóli felmentés illetve az óvodai elhelyezés megszűnésének új jogcímei vonatkozásában, s az óvodának is fel kell készülni az új helyzetre és eljárásrendre(adminisztráció, munkarend szervezése, horizontális kapcsolatépítés fejlesztése a védőnői szolgálattal).

27. Az óvodák teendői a törvénymódosításból fakadóan • Adatkezelési és adatvédelmi szabályzat (vagy az SZMSZ) módosításaaz országos pedagógiai-szakmai ellenőrzések és a pedagógusok minősítő vizsgája ill. eljárása lefolytatása céljából történő személyes adatok kormányhivatalnak történő továbbításamiatt. • A pedagógusok minősítésére vonatkozó megváltozott szabályokközlése a pedagógusokkal (elektronikus kapcsolattartás, adatkezelés protokollja: a szakértői névjegyzéket érintő adatkezelés és a nyilvántartott adatok körének bővülése új adatelemekkel). • Az SNI- és a hátrányos helyzetű gyermekek óvodai neveléseterén történő változásokról szóló nóvumok értelmezése, megismertetése a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatokat ellátó kollégákkal, a pedagógusokkal és szülőkkel.

28. Az óvodák teendői a törvénymódosításból fakadóan • A foglalkoztatással kapcsolatos változások megismertetése az érintettekkel: az alkalmazás megváltozott feltételeire, az új szakképzettségi kondíciókra, a távolléti díj megállapítására, a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítőkre kiterjesztett munkajogi intézményekre, a nem állami, nem helyi önkormányzati köznevelési intézményekben foglalkoztatott pedagógusokra vonatkozó új szabályok megismertetése a nevelőtestületekkel, továbbá a szakszervezetekkel illetve a közalkalmazotti tanács tagjaival (konzultáció).

29. Mi várható még? További Nkt.-módosítások a 2014/2015. nevelési évben A nemzeti köznevelési törvény módosul 2014. szeptember 1-jén: • A módosítás jellege: tételes szövegmódosítás, melynek oka az óvodáztatás, valamint egyes gyermekvédelmi célú jogszabályváltozások kapcsán hatályba lépő új normák beiktatása a 2013. évi C. tv. 1. §; 2013. évi CCXLV. tv. 40. és 44. §§-ai és a 2013. évi CCIII. tv. 24. § (3) bek. értelmében. • Érintett jogszabályhelyek: Nkt. 8. § (5) bek., 9. § (11) bek., 46. § (6) bek. c) pontja és az 53. § (1) bek. • Lényege: • az óvodába járási kötelezettséget családi napköziben is lehet a gyermeknek teljesíteni /vs. Kt. 24. § (3) bek./; • a köznevelési intézmény köteles a gyermekek, tanulók számára hozzáférhető, internetkapcsolattal ellátott számítógépekre a harmonikus lelki, szellemi és testi fejlődésüket szolgáló szoftvert feltelepíteni (tartalomszűrő-védő program); • hatályba lép az óvodai elhelyezés megszűnésének új szabálya /vs. Kt. 71. §/.

30. Köszönöm a megtisztelő figyelmet!