1 / 32

Tárgyalástechnika

Tárgyalástechnika. Tárgyalás fogalma. A tárgyalás olyan kölcsönös tevékenység, kommunikáció, amelynek célja egy (vitatott) ügy szabad beleegyezésen alapuló elintézése. Tárgyalás célja: Tárgyaló partnerünk szabad elhatározásából és akaratából mondjon igent, adja beleegyezését.

gracie
Download Presentation

Tárgyalástechnika

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Tárgyalástechnika

  2. Tárgyalás fogalma A tárgyalás olyan kölcsönös tevékenység, kommunikáció, amelynek célja egy (vitatott) ügy szabad beleegyezésen alapuló elintézése. Tárgyalás célja: Tárgyaló partnerünk szabad elhatározásából és akaratából mondjon igent, adja beleegyezését. Tárgyalás jellemzője: A feleknek létezik valamilyen közös érdekük → érdekegyeztetés és érdekérvényesítés komplex folyamata

  3. Tárgyalás típusa • Célja szerint: • Kapcsolatépítő (cél: az új partner bemutatása, megismerése) • Előkészítő tárgyalás (cél: piaci viszonyok felderítése, tárgyalás előkészítése) • Üzletkötő tárgyalás (cél: áru, tárgy, szolgáltatás értékesítése, keret-megállapodások, részmegállapodások, teljes megállapodások) • Zavarelhárító tárgyalás (cél: vitás kérdések megoldása, akadály elhárítása)

  4. Tárgyalás típusa • Témája szerint: • Adás-vételi témájú (tárgya: az áru és szolgáltatás adásvétele; részei: ajánlat, alku, megállapodás) • Együttműködési témájú (tárgya: kooperáció, közös fellépés)

  5. Tárgyalás típusa • Alkalmazott stratégia szerint: • Kölcsönös megegyezésre törekvő stratégia(együttműködő magatartás, cél: kölcsönösen, előnyös szerződés megkötése, kompromisszumkeresés, egyenlő felek) • Előnyszerzésre törekvő stratégia(eltérő értékrendi partnerek, cél: minden lehetséges előny kihasználása) • Győzelmi (harci) stratégia(nincs kölcsönösség, nyílt konfrontáció, nagy erőkülönbség a felek között, egyszeri üzletkötés, „pókerarc” taktika)

  6. Az időtényező szerepe a tárgyalások során • Jelentősége • egyszeri üzletkötésnél van • új kapcsolat létrehozásánál • a korábbi együttműködésben történő alapvető változtatások esetén • Mikor legyen? • Meddig tartson? • Milyen napirendi pontokat tárgyaljon?

  7. Az időtényező szerepe a tárgyalások során Mikor legyen? – a tárgyalás időpontjának kitűzése • Az időpont akkor jó, ha nem nekünk van igazán szükségünk az üzlet megkötésére, hanem a másik fél szorgalmazza. • Az együttműködő partnerek igyekeznek nem túlzottan kihasználni a helyzetből adódó előnyöket

  8. Az időtényező szerepe a tárgyalások során • Meddig tartson? – a tárgyalás időtartamának meghatározása • Meghatározó tényező: • a megtárgyalásra kerülő témák jellege, komplexitása • a feladatmegoldásba bevont szervezetek száma • A tárgyalás elején egyeztetni kell a rendelkezésre álló időt!

  9. Az időtényező szerepe a tárgyalások során • Milyen napirendi pontokat tárgyaljon? • Rendelkezésre álló időtől és megtárgyalandó témáktól függ a napirendi pontok száma • Napirendi pontok rögzítése a meghívón: • Témához kapcsolódó dokumentumok előkészítése • Tárgyaló partnerek személye, szakértők • Napirendi pontok száma: 3-4 témánál ne többet! • Fontos a témák kapcsolódása, egymásutánisága • Napszak megválasztása → reggeli, délelőtti órák: az emberek ekkor a legfrissebbek • Hosszabb tárgyalási idő esetén – szünet(ek) beiktatása!!

  10. Környezeti feltételek • Helyszín kiválasztása • Kinek a felségterületén? Partnernél, saját telephelyünkön, semleges területen • Többfordulós tárgyalások esetén: helyszínek kölcsönös cseréje • Tárgyalóterem kiválasztása • Megfelelő alapszolgáltatások legyenek: megfelelő világítás, fűtés/hűtés, szellőztetés, hangszigetelés • Fontos a bútorzat, belső elrendezés (kényelem, megfelelő munkafelület), színek (pasztellszínek) kiválasztása • Zavartalan környezet kiválasztása • Megfelelő világítás (villogó, búgó fénycső kicserélése) • Árnyékolás • Megfelelő hőmérséklet • Zajszigetelés a külső zajok kiszűrésére • Telefonhívások kirekesztése

  11. A tárgyalópartnerek jellemzői és a stratégiai típusok 1. Ösztönös stratégiát követő • korábbi tapasztalataira, ismertségére, kapcsolataira épít • az előkészületre kevés gondot fordít • fő módszere: a rögtönzés • tapasztalt emberismerő • jobbára csak a rutintárgyalások, rendelések megújítása során állja meg a helyét • rutinja sablonná alakulhat → új lehetőségeket elsiet • Előnye: • könnyed kapcsolatteremtés • magabiztosság • Hátránya: • kevéssé alkalmazkodó • igényes, új ajánlatokat nem tud hatékonyan képviselni

  12. A tárgyalópartnerek jellemzői és a stratégiai típusok 2. Merev stratégiát alkalmazó • hosszasan és alaposan felkészül • rengeteg információt gyűjt • részletesen kidolgozza az ajánlattétel tartalmát és módját • precízen felépíti a leendő tárgyalás egyes pontjainak sorrendiségét • ha partnere eltér a hagyományos logikától, vagy váratlan helyzet kérdés merül fel → megzavarodik, kieshet szerepéből

  13. A tárgyalópartnerek jellemzői és a stratégiai típusok 3. Rugalmas stratégiát alkalmazó: • tapasztalatra épít • egy-egy tárgyalásra tudatosan készül előzetes információi kiegészítésével • improvizálásra képes • gondolkodásmódja gyors • a kérdések nem zavarják • tárgyalásmódja könnyed • kapcsolatteremtése fejlett • egyensúlyhelyzetre törekszik

  14. Kommunikáció jelentősége tárgyalás közben • Benyomáskeltés, benyomásszerzés, a tárgyalás légkörének megteremtése • Feszültség oldása – bevezető csevegés • Tárgyalás ritmusa • Kezdeményező szerep • Nyitási periódus • Tárgyalás célja • Tárgyalandó témák sorrendje • Mindkét fél koncentrál, nyitott az eseményekre • Tárgyalás

  15. Tárgyalás Szakaszai: • Felderítés, információgyűjtés • Ajánlattétel • Alku • Megállapodás • Rögzítés, jóváhagyás, aláírás

  16. Felderítés, információgyűjtés • Egymás igényeinek megértése • Álláspontok, kiindulópontok ismertetése, nem megvitatása! • Felfogásunk az egész témáról • Mit akarunk elérni • Mely kérdések a legfontosabbak számunkra • Mivel járulunk hozzá az eredményes alkuhoz • Reményeink és/vagy aggodalmaink a partnerrel kapcsolatban • Azok a témák, amelyekről beszélnünk kell

  17. Ajánlattétel - alku • A feleknek együtt kell felderíteniük, hogy elérendő céljaik és ajánlataik mennyire fedik egymást • Elvi megegyezés • Nagy vonalakban való megegyezés • Részletekben való megegyezés

  18. A meggyőzés • A meggyőzés mint szándék azt jelenti, hogy el akarom érni a partneremnél, hogy megértse, jónak tartsa, elfogadja az elgondolásom olyannyira, hogy ennek eredményeként mellé álljon, sőt, ha szükséges, ezután képviselje is

  19. Meggyőzés vagy legyőzés? • Meggyőzés ≠ legyőzés!! • Meggyőzés: az együttműködés stratégiai eszköze • Legyőzés: a versengő stratégia eszköze

  20. Meggyőzés - legyőzés

  21. A meggyőzés folyamata • Első lépés: meghallgatni és megérteni a partnert • Tisztában lenni információs bázisával, fogalomrendszerével, gondolatmenetével • Megismerni és megérteni érveit, logikáját, következtetéseit • Második lépés: a saját elgondolás kifejtése • A megértést folyamatosan kontrollálva előrehaladni • A szükséges szemlélet kialakítása a befogadóban Nem a partner hibája, ha nem érti, amit közlünk!

  22. Csoportos tárgyalás Delegáció hatékony működésének feltételei: • Létszám • Összetétel • Vezető személye • Felkészülés • Hátország

  23. Létszám • max. a 7-8 fő • a 8 fős tárgyalási csoport: két négy tagú delegáció! • a delegáció irányítása szempontjából is ez a létszám a megfelelő • Gyakori: szélesebb körű vitára, megállapodásokra van szükség, mint amilyet a delegációvezető és 3-4 delegátus átfogni képes 

  24. Létszám • delegációs tárgyalások három megoldási változata, illetve ezek kombinációja • 1. típus: • az ügylet bonyolultságától függően maximum 2-3 fős központi delegáció mellé a tárgyalás különböző szakaszaiban más-más szakember kapcsolódik

  25. Létszám • 2. típus: • ha egy időben több szakértőre van szüksége a központi delegációnak  nem teljes értékű tárgyaló, hanem tanácsadók részvétele • a tanácsadónak nincs közvetlen beleszólási joga a tárgyalásba • a delegátusnak adhat, illetve a delegátus kérhet tőle információkat bizonyos szabályok szerint

  26. Létszám • 3. típus: • a résztémák elkülönülnek, nagy jelentőségűek, ezért alapos szakmai ismeretükre van szükség • párhuzamosan több kiscsoport tárgyalását kezdeményezni a központi tárgyalás mellett

  27. A delegáció összetétele • áttekintő és a szükséges mélységig részletező információk a tagok birtokában • kiválasztás szempontjai: • szakmai kompetencia • jó kifejezőkészség • jó kommunikációs kompetencia • döntési jogkör  hatalom, pozíció megléte a tárgyalt téma jelentőségének megfelelő mértékben • Gyakori: a delegáció vezetője a legmagasabb rangú személy, ő jogosult az ügy egészében dönteni

  28. A vezető személye • meghatározó a személyiség  nincs általánosítható tapasztalat, hogy az előképzettsége szerint milyen szakmai háttérrel rendelkezzen • az ideális delegációvezető a szituációnak megfelelően tud : • erőskezű irányító, összefogó viselkedést tanúsítani • háttérbe vonulni • csoporttagokat aktivizálni, előtérbe engedni • a folyamatot mindvégig átlátni, tudatosan szabályozni, kézben tartani • a delegáció hatékony irányítása személyfüggő folyamat

  29. A vezető személye • az ideális csoportvezető: • figyelemmel tud lenni a tagok egyéni stílusára • mérsékelni tudja az aránytalanul nagy dominanciával fellépőket • képes alkalmazkodni a csoporttagok megszokott munkastílusához

  30. A felkészülés • néhány ember  bizonyos közös munka elvégzésére alkalmas csoport (delegáció)  megfelelő felkészítés szükséges  a tagoknak néhány alapvető dologban a tárgyalás előtt konszenzusra kell jutniuk • a kitűzött cél vagy célrendszer értelmezése, realitása • a cél elérését biztosító stratégia • bizonyos taktikai lépések • szereposztás • az egyetértésre jutás kemény viták eredménye • a konszenzusra jutás folyamatában egymás és a vezető stílusának, felfogásának, hozzáállásának megismerése • kommunikációjuk összehangolódik • kiderülnek az értelmezésbeli, terminus használati eltérések • információik nagy részét rendezve tisztázódnak lehetőségeik és korlátjaik • egymás szakmai, emberi jellemzőit megismerve  a stratégia és a szereposztás kialakítása

  31. A felkészülés • a felkészületlendelegációkjellemzői: • megosztottság • értelmezésbeli különbségek • bizonytalanságok • egymás támogatásának hiánya, rivalizálás • egy jó delegációvezető mindezeket a törvényszerűségeket jól ismeri, és nem engedi el a konszenzusra jutással való felkészülést

  32. A hátország • a tárgyaló delegáció ereje, egysége függ az otthoni kollégák támogatásától • támogatás: ha az otthon maradt és az ügyben dolgozó kollégák ismerik a kitűzött célokat, egyetértenek azokban, fontosnak tartják azokat • Bizalom: • a hátországbeliek szükség esetén mindent megtegyenek a tárgyalók támogatására • a tárgyalót hátországa akkor erősíti, ha ő is bízik az otthon maradottakban • bizalom kialakulása  előzetes munkakapcsolat szükséges • kapcsolat alapja a kétirányú kommunikáció mindkét fél korrekt módon és folyamatosan tájékoztatja a másikat, ügyelve a megértésre • a kölcsönös tájékoztatásnak a tárgyalások folyamán is fenn kell maradnia

More Related