Szinkr n nevel st rt net s probl mat rt net
This presentation is the property of its rightful owner.
Sponsored Links
1 / 31

Szinkrón neveléstörténet és problématörténet PowerPoint PPT Presentation


  • 62 Views
  • Uploaded on
  • Presentation posted in: General

Szinkrón neveléstörténet és problématörténet. 2. előadás: Az európai világképek és emberképek II. A hellenizmus. A római világ. A keresztény középkor. 1. ellenőrzés. Sorolják föl az európai kulturális hasadásokat. Sorolják fel a folyómenti civilizáció során mely ‘előtudományok’ jelentek meg.

Download Presentation

Szinkrón neveléstörténet és problématörténet

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation

Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author.While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server.


- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - E N D - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -

Presentation Transcript


Szinkr n nevel st rt net s probl mat rt net

Szinkrón neveléstörténet és problématörténet

2. előadás:

Az európai világképek és emberképek II.

A hellenizmus. A római világ. A keresztény középkor.


1 ellen rz s

1. ellenőrzés

  • Sorolják föl az európai kulturális hasadásokat.

  • Sorolják fel a folyómenti civilizáció során mely ‘előtudományok’ jelentek meg.

  • Ismertessék az írnokképzést (Mezopotámiában és Egyiptomban)

  • Az iszlám halottas könyv ki(k) számára íródott?


Plat n i e 428 348

Platón (i. e. 428 – 348)

az atomisták világképével szemben állt

inkább a püthagoreusok gondolkodása mentén jutott el a maga kozmosz-elméletéig

Szókratész a Phaidónban elhatárolja a filozófiától a kozmológiát, azt félresöpri, tévedésnek látja. Platón, visszatalálva a Szókratész előtti bölcselethez, elfogadja, hogy a kozmológia a filozófia része (Timaiosz)

A Timaiosz négy szereplő beszélgetése

A kozmosz kettős kötöttség szerint alakult ki: a demiurgosz belső, és a teremtés alapanyagául szolgáló elemek – külső – sajátosságai szigorúan meghatározzák a teremtést.

Az eszményit, a tökéleteset képviselő demiurgosz, s az egymással kombinálódni kész elemek már a teremtés előtt is jelen voltak.

Maga a teremtés az első demiurgosz szándékának az eredménye, s ebben az aktusban kapcsolódik össze a két fél, s jön létre – a felek törvényeinek természetét követve, az archetípusok lerombolt formáit megvalósítva – a kozmosz.

Platón, Timaioszában a mítoszokra és a matematikára egyszerre hivatkozott.


Arisztotel sz sszes m vei

Arisztotelész összes művei


Szinkr n nevel st rt net s probl mat rt net

  • Arisztotelész kezdetben a püthagoreusok és Platón nézeteit követte, és maga is háromdimenziósnak, tökéletesnek, és kontinuusnak írta le a kozmoszt.

  • Kezdetben a csillagvilág folytonos körmozgásának az okát – Platón ideájával szemben – a természet adta. Utóbb a mozgás forrását a Mozdulatlan Mozgatóhoz kötötte.

  • A Mozdulatlan Mozgató tisztán szellemi természetű, az anyagtól teljesen mentes forma, amely önmagát gondolta el. Arisztotelész a mozgást a Mozdulatlan Mozgatóra vezette vissza.

  • A mindenség kerületén, az Mozdulatlan Mozgató által közölt mozgás a vele határos állócsillagok szférájában – a leggyorsabb. A kerület felől (azaz az első égboltból) a középpont a Föld felé, az áttételek következtében egyre gyengül a Mozdulatlan Mozgatótól eredő mozgás.

  • Az égbolt örökkévalón mozog (alakja szükségszerűen forgó gömb), a kozmosz középpontja pedig nyugalomban van.

  • A csillagok isteni természettel rendelkeznek, anyaguk az éter, természetes mozgásuk a körmozgás.


Szinkr n nevel st rt net s probl mat rt net

A hellenizmus fogalma

(hagyományosan: 336-31)

- nyelvi azonosság

- nemzetek fölötti közösség

- a kultúrához való azonos viszony

- a teljes mediterráneum területe


Seneca portr i e 2 sz kallimakhosz

‘Seneca-portré’, i.e. 2. sz.Kallimakhosz


A hellenizmus szellemi ramlatai

A hellenizmus szellemi áramlatai

Elméleti kérdések helyett a gyakorlat felé fordul mindegyik irányzat

Etikai jellegű megfontolások

Önállósodás: „természettudomány, orvoslás, technika”

Irányzatai:

sztoicizmus

szkepticizmus

epikureizmus

alexandriai természetbölcslete

neoplatonizmus


Az jplatonizmus s pl tinosz

Az újplatonizmus és Plótinosz

A platóni gondolatkörből átvették

Egy, Szellem, Lélek

az egyet a Jóval azonosították. E három létezőn nyugszik az egész valóság

Az arisztoteliánus filozófia adta azt a tételt, hogy a nem anyagi létben a gondolkodás és ennek tárgya azonos

ennek következtében Isten önmagát gondolja el

A sztoikusok tanításának a mindenség összhangjáról is nagy hatása mutatkozott az újplatonistákra. A világot organikus, lépcsőzetesen tagolt egységnek tekintették

Az újpüthagoreusok (Tüanai Apollóniosz, Hermész Triszmegisztosz) számmisztikája

Mindezekhez járult vallási forrásként az orphika, a kaldeus orákulum és a mitológia néhány vonása.


Az organikus vil gk p kidolgoz i

Az organikus világkép kidolgozói

Origenész (185 – 202)

allegorikus módszer (görög hagyomány)

A pricípiumokról című iratában a korai egyház teológiai tanításait rendszerezte

Atya, Fiú és Szentlélek örökké valón hármas hiposztázisát vallja

a világegyetem fizikai világrésze a bűnbeesés után, a bukott lények számára létesült, ahonnan a megváltás által lehet majd kikerülni, s visszajutni a szellemi világba.

a lelket a test előtt létezőnek tudta. A szellem és az ember között álló, közvetítést vállaló középlények szerepének hangsúlyozása szintén ilyen eredetű.


Szinkr n nevel st rt net s probl mat rt net

  • Ambrosius Theodosius Macrobius (IV-V. század)

    Commentum ad Ciceronis somnium Scipionis

    • Cicero szövege kapcsán a filozófia három területét, a fizikát, az etikát és a logikát tárgyalta.

    • Kozmológiai elképzelésének forrása Porphüriosz kommentárja Platón Timaioszához.

    • Homérosz aranyláncának nevezte a létezés láncolatát, amelyet az Isten az égből csünget alá a földig, s ez a metafora, amely a Létezés nagy láncolataként lesz ismert, az újkor elejéig hivatkozott maradt.

    • A több platonikus vonás mellett megmutatkozott az arisztotelészi is, abban, hogy az elkülönült természetfeletti és természeti világ égi és földi helyéről esett szó.


Szinkr n nevel st rt net s probl mat rt net

  • Aurelius Augustinust (354 – 430)

  • Szent Pál után a legjelentősebb keresztény teológus

    (újraértelmezésének változatai mentén válik el a XVI. században a reformáció és az ellenreformáció ideológiája)

    Az Ószövetséget épp úgy tanulmányozta, mint a perzsa eredetű manicheizmust, a sztoicizmus természetközpontú gondolkodását, a szkepticizmust, az újplatonistákat – s elfogadta, pl. Szent Ambrus neoplatónikus allegorikus értelmezését az Ószövetségről

    Confessiones (a manicheizmusból a filozófia mentette ki, de a filozófusokat azzal vádolja, hogy ők nem keresik hívő szívvel az igazságot)

  • A teremtésről, az anyagról, az időről és az emberről való töprengése a későbbi egyház számára doktrínává vált. Ágoston szerint az Isten egyszerre teremtette meg az anyagot, az időt, az adott alakot a teremtményeknek, mert előzetesen már rendelkezett minden teremtett eszmével és a dolgok archetípusával. A tudás és a hit összeegyeztethető.


Szinkr n nevel st rt net s probl mat rt net

  • Pseudo-Dionysios Areopagita (6. század)

  • Az égi hierarchiáról (Peri tész uraniasz hiererkhiasz): a Szellemvilág természetét mutatta be. Az angyalok közösségét – a Jelenések könyve alapján – háromszor három hierarchikus karba szervezte: szeráfok, kérubok és trónok; hatalmak, erények és erők; fejedelemségek, arkangyalok és angyalok.

  • A misztikus teológia: az Isten és a hozzá fordult lélek misztikus egyesülését taglalta

  • Az egyházi hierarchiáról pedig az égi világ hierarchikus másaként mutatta be az egyházat: három rendbe szervezte ugyanúgy a papságot (püspök, pap, diakónus), és az alacsonyabb szinteket (szerzetes, laikus, keresztségre készülő).

  • Újplatonista

  • Véleménye szerint, negatív módon – via negatíva, v. apofatikus (tagadó) út – Istenről csak olyan igazságokat lehet megállapítani, amelyek nem tartoznak hozzá.

  • Követői

  • Hitvalló Maximosz (580 – 662), akit a bizánci ortodox teológia legjelesebbje, kommentárokat írt Pszeudo-Dionüszioszról, s összeegyeztethetővé tette az órigenészi és a pszeudo-dionüszoszi tanításokat.

  • Johannes Scotus Erigena 850 körül fordítja latinra Pseudo-Dionysios Areopagita munkáit

  • Aquinói Tamásra rendkívüli hatást gyakorolt.


Cosmas

Cosmas

  • Antiochiai Konstantin (=Cosmas, Kozma Indopleuctes, 600 körül)

  • A bibliai földrajz: Topographica Christiana

  • Tabernákulum

  • A nesztoriánus hitét megtagadó Cosmas lapos Föld-elképzelése antik előzmények továbbfolytatása. A középkor végéig számos köznapi univerzum-elképzelés alapját szolgáltatta.


Szinkr n nevel st rt net s probl mat rt net

  • Aquinói Szent Tamás (1225? – 1274) – A középkor világképe: Summa

  • ISTEN

  • SZERÁFOK

  • KERUBOK

  • TRÓNOK

  • URALMAK

  • ERÉNYEKSzellemvilág (9 szféra)

  • HATALMAK

  • FEJEDELEMSÉGEK

  • ARKANGYALOK

  • ANGYALOK

  • PRIMUM MOBILE (Első mozgató)

  • FIRNAMENT (Csillagok kristálygömbje)

  • SZATURNUSZ

  • JUPITERCsillagvilág (9 szféra)

  • MARS

  • NAP

  • VÉNUSZ

  • MERKUR

  • HOLD

  • A 13.században ehhez a világképhez Aqinói Tamás filozófiája által társul az – Arisztotelész természetbölcseletéből és Ptoleimaiosz kozmológiájából származtatott - Elemi világ.

  • EMBER

  • ÁLLATOK

  • NÖVÉNYEK

  • FÉMEKElemi világ (9 szféra)

  • KÖVEK

  • TŰZ

  • LEVEGŐ

    VÍZ

  • FÖLD

  • ALVILÁG


7 sz zad

7. század


Az iszl m vil g a 11 sz zadban

Az iszlám világ a 11. században


Szinkr n nevel st rt net s probl mat rt net

  • A vallásalapító Muhammad próféta mekkai menekülése (622)

  • Ibériai félszigettől Indiáig és a közép-ázsiai sztyeppékig

  • a 10. század - aktivitása csúcspontja

  • monoteista vallás

    • legfőbb dogmája az egyetlen Istenben, Alláhban való hit

    • az emberekhez prófétákat küld

    • Mohamed a „próféták pecsétje”

    • iszlámhoz tartozó = muszlim

  • a muszlim vallástudományok:

  • 1) a vallásjog (törvény, saría),

  • 2) a racionális teológia (kalám)

  • Az iszlám legfőbb törvényforrása a Korán

  • a hadísz

  • a közmegegyezése (idzsmá)

  • az analógia és a következtetés (qijász) eszközei


Szinkr n nevel st rt net s probl mat rt net

  • Szellemi központok és fordítások

  • korábbi hellenisztikus és keleti (perzsa, részben indiai) civilizációk örökségének tudatos asszimilációja

  • kulturális kontinuitás

    • Alexandria

    • Pergamon

    • Antiochia

    • Edessza

    • Niszibisz

    • Harrán (hermetikus – püthagoreus hagyományok, a babiloni és kaldeus forrásokból származó asztronómiai és asztrológiai elképzelések)

    • Gundésápúrban (az Antiochiai tudományos központ riválisa)

  • Az abbászidák (750–1248) korában kibontakozó fordító tevékenység, ami olyan kulturális központot, tudományos kutató intézetet hozott létre, mint az al-Ma'mún kalifa által erre a célra alapított Dár al-Hikmna (A bölcsesség Háza) a rendelkezésre álló művek jelntős részét arabra ültette át.

  • Platón, Plótinoszon, Prokloszon, (Ioannész Philoponoszon keresztül)

  • Hippokrátész, Galénosz, Dioszkoridész

  • fordítói tevékenység:

    • a bagdadi Dár al-hikmában - Hunajn ibn-Iszháq, keresztény tudós

    • egy harráni keresztény család, élén Thábit ibn Qurrá (Euklidész, Archimédész és Hippokrátész)


Szinkr n nevel st rt net s probl mat rt net

  • A muszlim kultúra a XI. századtól

  • az iszlám világ nagyobb részét újraegyesítették a szeldzsukok

  • az asarita teológiát részesítette előnyben a filozófiával és az értelmi tudományokkal szemben

  • az új felsőoktatási rendszer hozzájárult a nyugati egyetemi rendszer kialakulásához

  • a jog oktatását szorgalmazta, s bizonyos helyeken kizárólagos oktatási anyaggá vált

  • támadás a peripatetikus iskola ellen

  • Al-Ghazáli

  • szúfi (muszlim misztikus) és teológus s mint ilyen mindkét oldal felől támadta a racionális filozófiát.

  • összefoglalta a peripatetikusok nézeteit „A filozófusok céljai” (Maqasid al-falasifa) című munkájában

  • Ibn-Hazm (993 – 1064)

  • önálló iskolát alakított ki a teológiában, amiben a jogot és a nyelvfilozófiát kapcsolta össze egymással

  • „A galamb nyakörve” (Tawq al-hamama) - a platóni szerelemfilozófia kifejtése muszlim változatban

  • Ibn-Bádzsdzsa (Avempace, halálának éve 1038)

  • a filozófus eljut az illumináció állapotába, azaz a világtól való elfordulás programját fogalmazza meg


Moszlim kereszt ny ford t i kapcsolartok

Moszlim-keresztény fordítói kapcsolartok

  • A muszlim civilizáció tudományos eredményei három csatornán keresztül érkeztek a nyugat érdeklődő közönsége elé:

    • Szicília

    • Andalúzia

    • Bizánc

  • fordító iskolák kialakítása

  • Toledóban - Domingo Gonzalvo (Dominicus Gundisalvus) (1130 és 1170)

    • Al-Fárábi, Ibn Színá, Ibn Gabirol al-Ghazali

  • Cremonai Gerardus (Ptolemaiosz al-Magest)

  • Sevillai Juan (asztrológiai művek és al-Khwárizmi algebrakönyve)

  • Adelard Bath (asztronómia)

  • Toledói Pétert, Hermann Dalmászi és Robert de Chester (Korán)

  • Michael Scotus (1271, al-Batrúgi c. könyv, Avicenna (Ibn-Színá) Arisztotelész műveihez készített kommentárjai)

  • Markus szerzetes (Galénosz)

  • Michael Scotus - Hermannus Alemannus: Averroës (Ibn-Rusd) Arisztotelészhez írt kommentárjait.


A renesz nsz vitalista vil gk p

A reneszánsz vitalista világkép


Szinkr n nevel st rt net s probl mat rt net

00


Mikrokozmosz

mikrokozmosz


Vitalista vil gk p

Vitalista világkép


Szinkr n nevel st rt net s probl mat rt net

A reneszánsz emberkép


Jacopo de barbari luca pacioli portr ja 1495

Jacopo de’ Barbari: Luca Pacioli portréja (1495)


Cosimo rosselli pico della mirandola marsilio ficino s angelo poliziano 1486

Cosimo Rosselli: Pico della Mirandola, Marsilio Ficino és Angelo Poliziano (1486)


Baldassare estense umberto de sacrati csal dja 15 sz

Baldassare Estense: Umberto de Sacrati családja (15. sz.)


Kopernikusz kopony ja alapj n rekonstru lt k pe 2005

Kopernikusz koponyája alapján rekonstruált képe. 2005.


  • Login