szinkr n nevel st rt net s probl mat rt net
Download
Skip this Video
Download Presentation
Szinkrón neveléstörténet és problématörténet

Loading in 2 Seconds...

play fullscreen
1 / 31

Szinkrón neveléstörténet és problématörténet - PowerPoint PPT Presentation


  • 82 Views
  • Uploaded on

Szinkrón neveléstörténet és problématörténet. 2. előadás: Az európai világképek és emberképek II. A hellenizmus. A római világ. A keresztény középkor. 1. ellenőrzés. Sorolják föl az európai kulturális hasadásokat. Sorolják fel a folyómenti civilizáció során mely ‘előtudományok’ jelentek meg.

loader
I am the owner, or an agent authorized to act on behalf of the owner, of the copyrighted work described.
capcha
Download Presentation

PowerPoint Slideshow about ' Szinkrón neveléstörténet és problématörténet ' - ganya


An Image/Link below is provided (as is) to download presentation

Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author.While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server.


- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - E N D - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
Presentation Transcript
szinkr n nevel st rt net s probl mat rt net

Szinkrón neveléstörténet és problématörténet

2. előadás:

Az európai világképek és emberképek II.

A hellenizmus. A római világ. A keresztény középkor.

1 ellen rz s
1. ellenőrzés
  • Sorolják föl az európai kulturális hasadásokat.
  • Sorolják fel a folyómenti civilizáció során mely ‘előtudományok’ jelentek meg.
  • Ismertessék az írnokképzést (Mezopotámiában és Egyiptomban)
  • Az iszlám halottas könyv ki(k) számára íródott?
plat n i e 428 348
Platón (i. e. 428 – 348)

az atomisták világképével szemben állt

inkább a püthagoreusok gondolkodása mentén jutott el a maga kozmosz-elméletéig

Szókratész a Phaidónban elhatárolja a filozófiától a kozmológiát, azt félresöpri, tévedésnek látja. Platón, visszatalálva a Szókratész előtti bölcselethez, elfogadja, hogy a kozmológia a filozófia része (Timaiosz)

A Timaiosz négy szereplő beszélgetése

A kozmosz kettős kötöttség szerint alakult ki: a demiurgosz belső, és a teremtés alapanyagául szolgáló elemek – külső – sajátosságai szigorúan meghatározzák a teremtést.

Az eszményit, a tökéleteset képviselő demiurgosz, s az egymással kombinálódni kész elemek már a teremtés előtt is jelen voltak.

Maga a teremtés az első demiurgosz szándékának az eredménye, s ebben az aktusban kapcsolódik össze a két fél, s jön létre – a felek törvényeinek természetét követve, az archetípusok lerombolt formáit megvalósítva – a kozmosz.

Platón, Timaioszában a mítoszokra és a matematikára egyszerre hivatkozott.

slide5
Arisztotelész kezdetben a püthagoreusok és Platón nézeteit követte, és maga is háromdimenziósnak, tökéletesnek, és kontinuusnak írta le a kozmoszt.
  • Kezdetben a csillagvilág folytonos körmozgásának az okát – Platón ideájával szemben – a természet adta. Utóbb a mozgás forrását a Mozdulatlan Mozgatóhoz kötötte.
  • A Mozdulatlan Mozgató tisztán szellemi természetű, az anyagtól teljesen mentes forma, amely önmagát gondolta el. Arisztotelész a mozgást a Mozdulatlan Mozgatóra vezette vissza.
  • A mindenség kerületén, az Mozdulatlan Mozgató által közölt mozgás a vele határos állócsillagok szférájában – a leggyorsabb. A kerület felől (azaz az első égboltból) a középpont a Föld felé, az áttételek következtében egyre gyengül a Mozdulatlan Mozgatótól eredő mozgás.
  • Az égbolt örökkévalón mozog (alakja szükségszerűen forgó gömb), a kozmosz középpontja pedig nyugalomban van.
  • A csillagok isteni természettel rendelkeznek, anyaguk az éter, természetes mozgásuk a körmozgás.
slide6
A hellenizmus fogalma

(hagyományosan: 336-31)

- nyelvi azonosság

- nemzetek fölötti közösség

- a kultúrához való azonos viszony

- a teljes mediterráneum területe

a hellenizmus szellemi ramlatai
A hellenizmus szellemi áramlatai

Elméleti kérdések helyett a gyakorlat felé fordul mindegyik irányzat

Etikai jellegű megfontolások

Önállósodás: „természettudomány, orvoslás, technika”

Irányzatai:

sztoicizmus

szkepticizmus

epikureizmus

alexandriai természetbölcslete

neoplatonizmus

az jplatonizmus s pl tinosz
Az újplatonizmus és Plótinosz

A platóni gondolatkörből átvették

Egy, Szellem, Lélek

az egyet a Jóval azonosították. E három létezőn nyugszik az egész valóság

Az arisztoteliánus filozófia adta azt a tételt, hogy a nem anyagi létben a gondolkodás és ennek tárgya azonos

ennek következtében Isten önmagát gondolja el

A sztoikusok tanításának a mindenség összhangjáról is nagy hatása mutatkozott az újplatonistákra. A világot organikus, lépcsőzetesen tagolt egységnek tekintették

Az újpüthagoreusok (Tüanai Apollóniosz, Hermész Triszmegisztosz) számmisztikája

Mindezekhez járult vallási forrásként az orphika, a kaldeus orákulum és a mitológia néhány vonása.

az organikus vil gk p kidolgoz i
Az organikus világkép kidolgozói

Origenész (185 – 202)

allegorikus módszer (görög hagyomány)

A pricípiumokról című iratában a korai egyház teológiai tanításait rendszerezte

Atya, Fiú és Szentlélek örökké valón hármas hiposztázisát vallja

a világegyetem fizikai világrésze a bűnbeesés után, a bukott lények számára létesült, ahonnan a megváltás által lehet majd kikerülni, s visszajutni a szellemi világba.

a lelket a test előtt létezőnek tudta. A szellem és az ember között álló, közvetítést vállaló középlények szerepének hangsúlyozása szintén ilyen eredetű.

slide11
Ambrosius Theodosius Macrobius (IV-V. század)

Commentum ad Ciceronis somnium Scipionis

    • Cicero szövege kapcsán a filozófia három területét, a fizikát, az etikát és a logikát tárgyalta.
    • Kozmológiai elképzelésének forrása Porphüriosz kommentárja Platón Timaioszához.
    • Homérosz aranyláncának nevezte a létezés láncolatát, amelyet az Isten az égből csünget alá a földig, s ez a metafora, amely a Létezés nagy láncolataként lesz ismert, az újkor elejéig hivatkozott maradt.
    • A több platonikus vonás mellett megmutatkozott az arisztotelészi is, abban, hogy az elkülönült természetfeletti és természeti világ égi és földi helyéről esett szó.
slide12
Aurelius Augustinust (354 – 430)
  • Szent Pál után a legjelentősebb keresztény teológus

(újraértelmezésének változatai mentén válik el a XVI. században a reformáció és az ellenreformáció ideológiája)

Az Ószövetséget épp úgy tanulmányozta, mint a perzsa eredetű manicheizmust, a sztoicizmus természetközpontú gondolkodását, a szkepticizmust, az újplatonistákat – s elfogadta, pl. Szent Ambrus neoplatónikus allegorikus értelmezését az Ószövetségről

Confessiones (a manicheizmusból a filozófia mentette ki, de a filozófusokat azzal vádolja, hogy ők nem keresik hívő szívvel az igazságot)

  • A teremtésről, az anyagról, az időről és az emberről való töprengése a későbbi egyház számára doktrínává vált. Ágoston szerint az Isten egyszerre teremtette meg az anyagot, az időt, az adott alakot a teremtményeknek, mert előzetesen már rendelkezett minden teremtett eszmével és a dolgok archetípusával. A tudás és a hit összeegyeztethető.
slide13
Pseudo-Dionysios Areopagita (6. század)
  • Az égi hierarchiáról (Peri tész uraniasz hiererkhiasz): a Szellemvilág természetét mutatta be. Az angyalok közösségét – a Jelenések könyve alapján – háromszor három hierarchikus karba szervezte: szeráfok, kérubok és trónok; hatalmak, erények és erők; fejedelemségek, arkangyalok és angyalok.
  • A misztikus teológia: az Isten és a hozzá fordult lélek misztikus egyesülését taglalta
  • Az egyházi hierarchiáról pedig az égi világ hierarchikus másaként mutatta be az egyházat: három rendbe szervezte ugyanúgy a papságot (püspök, pap, diakónus), és az alacsonyabb szinteket (szerzetes, laikus, keresztségre készülő).
  • Újplatonista
  • Véleménye szerint, negatív módon – via negatíva, v. apofatikus (tagadó) út – Istenről csak olyan igazságokat lehet megállapítani, amelyek nem tartoznak hozzá.
  • Követői
  • Hitvalló Maximosz (580 – 662), akit a bizánci ortodox teológia legjelesebbje, kommentárokat írt Pszeudo-Dionüszioszról, s összeegyeztethetővé tette az órigenészi és a pszeudo-dionüszoszi tanításokat.
  • Johannes Scotus Erigena 850 körül fordítja latinra Pseudo-Dionysios Areopagita munkáit
  • Aquinói Tamásra rendkívüli hatást gyakorolt.
cosmas
Cosmas
  • Antiochiai Konstantin (=Cosmas, Kozma Indopleuctes, 600 körül)
  • A bibliai földrajz: Topographica Christiana
  • Tabernákulum
  • A nesztoriánus hitét megtagadó Cosmas lapos Föld-elképzelése antik előzmények továbbfolytatása. A középkor végéig számos köznapi univerzum-elképzelés alapját szolgáltatta.
slide15
Aquinói Szent Tamás (1225? – 1274) – A középkor világképe: Summa
  • ISTEN
  • SZERÁFOK
  • KERUBOK
  • TRÓNOK
  • URALMAK
  • ERÉNYEK Szellemvilág (9 szféra)
  • HATALMAK
  • FEJEDELEMSÉGEK
  • ARKANGYALOK
  • ANGYALOK
  • PRIMUM MOBILE (Első mozgató)
  • FIRNAMENT (Csillagok kristálygömbje)
  • SZATURNUSZ
  • JUPITER Csillagvilág (9 szféra)
  • MARS
  • NAP
  • VÉNUSZ
  • MERKUR
  • HOLD
  • A 13.században ehhez a világképhez Aqinói Tamás filozófiája által társul az – Arisztotelész természetbölcseletéből és Ptoleimaiosz kozmológiájából származtatott - Elemi világ.
  • EMBER
  • ÁLLATOK
  • NÖVÉNYEK
  • FÉMEK Elemi világ (9 szféra)
  • KÖVEK
  • TŰZ
  • LEVEGŐ

VÍZ

  • FÖLD
  • ALVILÁG
slide19
A vallásalapító Muhammad próféta mekkai menekülése (622)
  • Ibériai félszigettől Indiáig és a közép-ázsiai sztyeppékig
  • a 10. század - aktivitása csúcspontja
  • monoteista vallás
    • legfőbb dogmája az egyetlen Istenben, Alláhban való hit
    • az emberekhez prófétákat küld
    • Mohamed a „próféták pecsétje”
    • iszlámhoz tartozó = muszlim
  • a muszlim vallástudományok:
  • 1) a vallásjog (törvény, saría),
  • 2) a racionális teológia (kalám)
  • Az iszlám legfőbb törvényforrása a Korán
  • a hadísz
  • a közmegegyezése (idzsmá)
  • az analógia és a következtetés (qijász) eszközei
slide20
Szellemi központok és fordítások
  • korábbi hellenisztikus és keleti (perzsa, részben indiai) civilizációk örökségének tudatos asszimilációja
  • kulturális kontinuitás
    • Alexandria
    • Pergamon
    • Antiochia
    • Edessza
    • Niszibisz
    • Harrán (hermetikus – püthagoreus hagyományok, a babiloni és kaldeus forrásokból származó asztronómiai és asztrológiai elképzelések)
    • Gundésápúrban (az Antiochiai tudományos központ riválisa)
  • Az abbászidák (750–1248) korában kibontakozó fordító tevékenység, ami olyan kulturális központot, tudományos kutató intézetet hozott létre, mint az al-Ma\'mún kalifa által erre a célra alapított Dár al-Hikmna (A bölcsesség Háza) a rendelkezésre álló művek jelntős részét arabra ültette át.
  • Platón, Plótinoszon, Prokloszon, (Ioannész Philoponoszon keresztül)
  • Hippokrátész, Galénosz, Dioszkoridész
  • fordítói tevékenység:
    • a bagdadi Dár al-hikmában - Hunajn ibn-Iszháq, keresztény tudós
    • egy harráni keresztény család, élén Thábit ibn Qurrá (Euklidész, Archimédész és Hippokrátész)
slide21
A muszlim kultúra a XI. századtól
  • az iszlám világ nagyobb részét újraegyesítették a szeldzsukok
  • az asarita teológiát részesítette előnyben a filozófiával és az értelmi tudományokkal szemben
  • az új felsőoktatási rendszer hozzájárult a nyugati egyetemi rendszer kialakulásához
  • a jog oktatását szorgalmazta, s bizonyos helyeken kizárólagos oktatási anyaggá vált
  • támadás a peripatetikus iskola ellen
  • Al-Ghazáli
  • szúfi (muszlim misztikus) és teológus s mint ilyen mindkét oldal felől támadta a racionális filozófiát.
  • összefoglalta a peripatetikusok nézeteit „A filozófusok céljai” (Maqasid al-falasifa) című munkájában
  • Ibn-Hazm (993 – 1064)
  • önálló iskolát alakított ki a teológiában, amiben a jogot és a nyelvfilozófiát kapcsolta össze egymással
  • „A galamb nyakörve” (Tawq al-hamama) - a platóni szerelemfilozófia kifejtése muszlim változatban
  • Ibn-Bádzsdzsa (Avempace, halálának éve 1038)
  • a filozófus eljut az illumináció állapotába, azaz a világtól való elfordulás programját fogalmazza meg
moszlim kereszt ny ford t i kapcsolartok
Moszlim-keresztény fordítói kapcsolartok
  • A muszlim civilizáció tudományos eredményei három csatornán keresztül érkeztek a nyugat érdeklődő közönsége elé:
    • Szicília
    • Andalúzia
    • Bizánc
  • fordító iskolák kialakítása
  • Toledóban - Domingo Gonzalvo (Dominicus Gundisalvus) (1130 és 1170)
    • Al-Fárábi, Ibn Színá, Ibn Gabirol al-Ghazali
  • Cremonai Gerardus (Ptolemaiosz al-Magest)
  • Sevillai Juan (asztrológiai művek és al-Khwárizmi algebrakönyve)
  • Adelard Bath (asztronómia)
  • Toledói Pétert, Hermann Dalmászi és Robert de Chester (Korán)
  • Michael Scotus (1271, al-Batrúgi c. könyv, Avicenna (Ibn-Színá) Arisztotelész műveihez készített kommentárjai)
  • Markus szerzetes (Galénosz)
  • Michael Scotus - Hermannus Alemannus: Averroës (Ibn-Rusd) Arisztotelészhez írt kommentárjait.