A biológia tanításának elmélete I.

1. A biológia tanításának elmélete I. előadás, 1 + 0 óra

2. Tematika 1. előadás (II. 11.): A biológia tantárgy tervezése. A tankönyvek helye a tervezési folyamatban. 2. előadás (II. 18.): A tankönyv fogalma, fajtái, elemzése. A tankönyvek és segédkönyvek használata. 3. előadás (II. 25): Órajellegek, óratípusok. Az ellenőrzés és értékelés fogalma, fajtái, jellemzői és tervezése. 4. előadás (III.4.): Az írásbeli ellenőrzés. 5. előadás (III. 11.): A szóbeli ellenőrzés. 6. előadás (III. 18.): Szervezeti formák: frontális és nem frontális oktatás.

3. A tanterv • Az a pedagógiai dokumentum, amely szűkebb vagy tágabb közmegegyezés alapján az iskolai tanítást-tanulást meghatározó értékrendet, cél- és követelményrendszert és műveltségi tartalmakat, azok elrendezését írja elő. Ennek keretében hagyományosan meghatározza a tanítandó tantárgyakat, azok követelményrendszerét, óraszámait, évfolyamok közötti elrendezését iskolatípusok szerint.

4. A tantervek rövid története Magyarországon • Középkor: iskolai ill. tanári szinten történik • XVIII. sz.: az állam igényt kezd formálni a az iskolákban folyó oktatás meghatározására • 1777-1905: tananyagtervek („sillabuszok”) – a tanítandó tárgyak rendszere és tartalmuk • 1905: első népiskolai tanterv – már a nevelési kérdésekkel is foglalkozik (nevelési-oktatási terv) • 1978: folyamatterv (curriculum) – részletes utasítások módszerekre, ellenőrzésre vonatkozóan is • 1995: Nemzeti alaptanterv (keretjellegű) + helyi tantervek • 2001: Kerettanterv (kevésbé keretjellegű!) • 2003 Kerettantervek (minisztériumi és egyedileg akkreditált) • 2013 Központi adagoló tantervek (amelyeket továbbra is kerettantervnek neveznek)

5. A tantervek felosztása • Műfaj szerint: – adagoló: tananyagterv, nevelési-oktatási terv, folyamatterv (curriculum) – keretjellegű • Típus szerint:központi – helyi • Szerkezet szerint: koncentrikus – lineáris – spirális • Megvalósulás szerint: deklarált – értelmezett – megvalósított – rejtett

6. Az iskolai munka tervezése a mai szabályozók rendszerében

7. NAT: 1995-ös: bevezetve 1998-tól Probléma: tananyag 50-70 %-át szabta meg a 6., 8., 10 és 12. évfolyam kimeneti követelményeivel 2003-as: felmenő rendszerben lépett életbe 2004. szeptember 1-jétől az 1. évfolyamon - laza keretszabályozó, már csak kulcskompetenciákat határoz meg - 2007-től EU kulcskompetenciákkal egészült ki

8. NAT • 2012: új NAT (újra hangsúlyt kapnak a konkrét tartalmi elemek)

9. NAT 2012 idézet:

10. Kulcskompetenciák (EU ajánlás alapján 2007-től, a 2012-es változat is átveszi) Anyanyelvi kommunikáció Idegen nyelvi kommunikáció Matematikai kompetencia Természettudományos kompetencia Digitális kompetencia A hatékony, önálló tanulás Szociális és állampolgári kompetencia Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség

11. A 2003-as NAT szerkezete (Ember a természetben műv. ter., részlet)

12. A 2012-es Nat szerkezete (Biológia 1. változat)

15. A kerettantervek 2013-tól Bővebben: kerettanterv.ofi.hu Általános iskola 5-8. A, B Gimnázium 9-12. A, B és Emelt (Gimnázium 7-12 A, B és Emelt) (Gimnázium 5-12 A, B és Emelt) – az előzőekből állnak össze, eltérés csak az emelt 7-8. tananyaga Szakközépiskola Szakiskola

16. Az OM kerettantervben javasolt óraszámok biológiából (2013-ig) 2004-től az egészségtan modul megszűnt, tartalmilag a biológiába integrálódott. A tárgy neve innentől „Biológia és egészségtan”.

17. Kötelező minimális óraszámok 2013-tól

19. Témakörök, tartalmak az 2012-es kerettantervben

20. Gimn. 11-12. Sejtjeinkben élünk ‑ A sejt felépítése és működése Ételek és életek – A táplálkozás Jó a levegő? – A légzés Szívből szívbe – nedvkeringés, belső környezet Erő és ügyesség ‑ mozgás és testalkat Elválaszt és összeköt ‑ A bőr Védelmi vonalaink ‑ Az immunrendszer A vérünkben van? – Ahormonális szabályozás Harcolj vagy fuss! ‑ Az idegrendszer Nemzedékről nemzedékre - Az öröklődés törvényei Megfejthető üzenetek ‑ Molekuláris genetika Új kezdetek ‑ Szaporodás, szexualitás Az élet lehetőségei,Kibontakozás ‑ a biológiai evolúció Az ember egyéni és társas viselkedése Gazdálkodás és fenntarthatóság

21. A kerettanterv 2013-ig aszakközépiskolákban mindegyik szakirány esetén kell biológiát tanulni a diákoknak, a 9-10. évfolyamon összesen legalább 74 órában (Ez vagy heti 2 órát jelent 1 éven át, vagy heti 1-1 órát 2 éven keresztül.) A 11-12. évfolyamokon a szakközépiskola dönthette el, hogy a fizika, kémia, biológia, földrajz vagy informatika tárgyak melyikét tanítja tovább, a többi nem kötelező. 2013-tól: 10-11. évfolyamon heti 2, 12. évfolyamon heti 1 órában írja elő a kerettanterv a tárgyat

22. A kerettanterv 2013-ig aszakiskolákban az iskola profiljának megfelelően : – a „természetismeret és egészségtan” nevű integrált tantárgyat tanítják a 9-10. évfolyamon heti 3-3 órában, - vagy választhatják a különálló tantárgyak rendszerét. Ez utóbbi esetben a „biológia és egészségtan” a 9. évfolyamon 1,5, a 10. évfolyamon pedig 1 órát kap hetente (amennyiben egyenlő arányban osztják szét a természettudományos órák között a rendelkezésre álló időkeretet). 2013-tól a 9-11. évfolyamon heti 1-1 óra „Természetismeret” tantárgy az előírás

23. ÉRETTSÉGI KÖVETELMÉNYEK: 2005-től közép és emelt szinten (ld. a Biológia tanításának elmélete II. kurzus anyagában ill. www.oktatas.hu)

24. A helyi tanterv meghatározza: • az iskola egyes évfolyamain tanított tantárgyakat, a kötelező és választható tanórai foglalkozásokat és azok óraszámait, az előírt tananyagot és követelményeit, • az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elveit, • az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételeit, • az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményeit és formáit, a tanuló magatartása, szorgalma értékelésének és minősítésének követelményeit, továbbá - jogszabály keretei között - a tanuló teljesítménye, magatartása és szorgalma értékelésének, minősítésének formáját,

25. moduláris oktatás esetén az egyes modulok értékelését és minősítését, valamint beszámítását az iskolai évfolyam sikeres befejezésébe, • a középszintű érettségi vizsga témaköreit, • a tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszereket, • az iskolai írásbeli beszámoltatások formáit, rendjét, korlátait, a tanulók tudásának értékelésében betöltött szerepét, súlyát, • az otthoni (napközis és tanulószobai) felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elveit és korlátait is.

26. A tanmenet (minta)

27. A tanmenetek készítésének elvei • Évi összóraszám (elvi) : a tárgy heti óraszáma x 37 • Évi összóraszám (gyakorlati) : az elvi óraszám max. 90%-a • Ajánlott arányok: 2/3 új anyag feldolgozás 1/3 gyakorlás, összefoglalás, ellenőrzés • Ajánlott témazárók száma: a tárgy heti óraszáma /félév

28. Az óratervezet (minta)részletesen ld. a gyakorlatokon

29. A TANKÖNYVEK 1. Történeti visszatekintés

30. Comenius (1592-1671): Orbis sensualium pictus • „Oda kell hatnunk, hogy a tudást ne könyvekből, hanem az égboltozatról, a termőföldről, a tölgyekről, a bükkről nyerjék szemlélés útján tanulóink… csak bőséges szemlélet szül helyes képzeteket és fogalmakat, mert különben visszaesünk a régmúlt tévedéseibe.”

31. Ratio Educationis (1777) • “Annak érdekében, hogy a tanításnak és tanulásnak (…) a rendje mindenütt megvalósítható legyen, s hogy ne keletkezzék zavar az oktatás különbözőségéből, ki kell jelölni azokat a könyveket, amelyeket a tanítóknak használniuk kell a tananyag feldolgozása során (…) amelyeket úgy kell megszerkeszteni, hogy ne legyen se túl bő, se hiányos, hanem az előadások számára kiszabott idő alatt kellően elvégezhető legyen, hogy rend uralkodjék mind általában az egész műben, mind pedig az egyes részekben.”

47. 2. A tankönyvek fogalma, fajtái

48. Jogi értelemben tankönyv az a szerzői jogvédelem alá eső alkotás, amelyet az adott országban (régióban) az illetékes minisztérium (bizottság) tankönyvként jóváhagy.

49. Pedagógiai-didaktikai szempontból tankönyv az az ismerethordozó, amely oktatási intézmények és tantárgyak tantervében meghatározott tananyagot közvetít didaktikus feldolgozásban, a tanulók fejlettségi szintjének megfelelő kommunikációval, az ismeretátadás mellett készségeket, képességeket is fejlesztve.

50. A tankönyvek típusai formai-kivitelezési szempontból 1.analóg (nyomtatott könyv, könyvsorozat, füzet), 2. elektronikus (film,videofilm,hangszalag), 3. digitalizált (CD vagy Internet alapú)