A biol gia tan t s nak elm lete i
Sponsored Links
This presentation is the property of its rightful owner.
1 / 103

A biológia tanításának elmélete I. PowerPoint PPT Presentation


  • 60 Views
  • Uploaded on
  • Presentation posted in: General

A biológia tanításának elmélete I. előadás, 1 + 0 óra. Tematika. 1. előadás (II. 11.): A biológia tantárgy tervezése. A tankönyvek helye a tervezési folyamatban. 2. előadás (II. 18.): A tankönyv fogalma, fajtái, elemzése. A tankönyvek és segédkönyvek használata.

Download Presentation

A biológia tanításának elmélete I.

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation

Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author.While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server.


- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - E N D - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -

Presentation Transcript


A biológia tanításának elmélete I.

előadás, 1 + 0 óra


Tematika

1. előadás (II. 11.): A biológia tantárgy tervezése. A tankönyvek helye a tervezési folyamatban.

2. előadás (II. 18.): A tankönyv fogalma, fajtái, elemzése. A tankönyvek és segédkönyvek

használata.

3. előadás (II. 25): Órajellegek, óratípusok. Az ellenőrzés és értékelés fogalma, fajtái, jellemzői

és tervezése.

4. előadás (III.4.): Az írásbeli ellenőrzés.

5. előadás (III. 11.): A szóbeli ellenőrzés.

6. előadás (III. 18.): Szervezeti formák: frontális és nem frontális oktatás.


A tanterv

  • Az a pedagógiai dokumentum, amely szűkebb vagy tágabb közmegegyezés alapján az iskolai tanítást-tanulást meghatározó értékrendet, cél- és követelményrendszert és műveltségi tartalmakat, azok elrendezését írja elő. Ennek keretében hagyományosan meghatározza a tanítandó tantárgyakat, azok követelményrendszerét, óraszámait, évfolyamok közötti elrendezését iskolatípusok szerint.


A tantervek rövid története Magyarországon

  • Középkor: iskolai ill. tanári szinten történik

  • XVIII. sz.: az állam igényt kezd formálni a az iskolákban folyó oktatás meghatározására

  • 1777-1905: tananyagtervek („sillabuszok”) – a tanítandó tárgyak rendszere és tartalmuk

  • 1905: első népiskolai tanterv – már a nevelési kérdésekkel is foglalkozik (nevelési-oktatási terv)

  • 1978: folyamatterv (curriculum) – részletes utasítások módszerekre, ellenőrzésre vonatkozóan is

  • 1995: Nemzeti alaptanterv (keretjellegű) + helyi tantervek

  • 2001: Kerettanterv (kevésbé keretjellegű!)

  • 2003 Kerettantervek (minisztériumi és egyedileg akkreditált)

  • 2013 Központi adagoló tantervek (amelyeket továbbra is kerettantervnek neveznek)


A tantervek felosztása

  • Műfaj szerint:

    – adagoló: tananyagterv, nevelési-oktatási terv, folyamatterv (curriculum)

    – keretjellegű

  • Típus szerint:központi – helyi

  • Szerkezet szerint:

    koncentrikus – lineáris – spirális

  • Megvalósulás szerint:

    deklarált – értelmezett – megvalósított – rejtett


Az iskolai munka tervezése a mai szabályozók rendszerében


NAT:

1995-ös: bevezetve 1998-tól

Probléma: tananyag 50-70 %-át szabta meg a

6., 8., 10 és 12. évfolyam kimeneti követelményeivel

2003-as: felmenő rendszerben lépett életbe

2004. szeptember 1-jétől az 1. évfolyamon

- laza keretszabályozó, már csak kulcskompetenciákat határoz meg

- 2007-től EU kulcskompetenciákkal egészült ki


NAT

  • 2012: új NAT (újra hangsúlyt kapnak a konkrét tartalmi elemek)


NAT 2012 idézet:


Kulcskompetenciák (EU ajánlás alapján 2007-től, a 2012-es változat is átveszi)

Anyanyelvi kommunikáció

Idegen nyelvi kommunikáció

Matematikai kompetencia

Természettudományos kompetencia

Digitális kompetencia

A hatékony, önálló tanulás

Szociális és állampolgári kompetencia

Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia

Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség


A 2003-as NAT szerkezete (Ember a természetben műv. ter., részlet)


A 2012-es Nat szerkezete (Biológia 1. változat)


A kerettantervek 2013-tól

Bővebben: kerettanterv.ofi.hu

Általános iskola 5-8. A, B

Gimnázium 9-12. A, B és Emelt

(Gimnázium 7-12 A, B és Emelt)

(Gimnázium 5-12 A, B és Emelt) – az előzőekből állnak össze, eltérés csak az emelt 7-8. tananyaga

Szakközépiskola

Szakiskola


Az OM kerettantervben javasolt óraszámok biológiából (2013-ig)

2004-től az egészségtan modul megszűnt, tartalmilag a biológiába integrálódott. A tárgy neve innentől „Biológia és egészségtan”.


Kötelező minimális óraszámok 2013-tól


Témakörök, tartalmak az 2012-es kerettantervben


Gimn. 11-12.

Sejtjeinkben élünk ‑ A sejt felépítése és működése

Ételek és életek – A táplálkozás

Jó a levegő? – A légzés

Szívből szívbe – nedvkeringés, belső környezet

Erő és ügyesség ‑ mozgás és testalkat

Elválaszt és összeköt ‑ A bőr

Védelmi vonalaink ‑ Az immunrendszer

A vérünkben van? – Ahormonális szabályozás

Harcolj vagy fuss! ‑ Az idegrendszer

Nemzedékről nemzedékre - Az öröklődés törvényei

Megfejthető üzenetek ‑ Molekuláris genetika

Új kezdetek ‑ Szaporodás, szexualitás

Az élet lehetőségei,Kibontakozás ‑ a biológiai evolúció

Az ember egyéni és társas viselkedése

Gazdálkodás és fenntarthatóság


A kerettanterv

2013-ig aszakközépiskolákban mindegyik szakirány esetén kell biológiát tanulni a diákoknak, a 9-10. évfolyamon összesen legalább 74 órában (Ez vagy heti 2 órát jelent 1 éven át, vagy heti 1-1 órát 2 éven keresztül.)

A 11-12. évfolyamokon a szakközépiskola dönthette el, hogy a fizika, kémia, biológia, földrajz vagy informatika tárgyak melyikét tanítja tovább, a többi nem kötelező.

2013-tól: 10-11. évfolyamon heti 2, 12. évfolyamon heti 1 órában írja elő a kerettanterv a tárgyat


A kerettanterv

2013-ig aszakiskolákban az iskola profiljának megfelelően :

– a „természetismeret és egészségtan” nevű integrált tantárgyat tanítják a 9-10. évfolyamon heti 3-3 órában,

- vagy választhatják a különálló tantárgyak rendszerét. Ez utóbbi esetben a „biológia és egészségtan” a 9. évfolyamon 1,5, a 10. évfolyamon pedig 1 órát kap hetente (amennyiben egyenlő arányban osztják szét a természettudományos órák között a rendelkezésre álló időkeretet).

2013-tól a 9-11. évfolyamon heti 1-1 óra „Természetismeret” tantárgy az előírás


ÉRETTSÉGI KÖVETELMÉNYEK:2005-től közép és emelt szinten (ld. a Biológia tanításának elmélete II. kurzus anyagában ill. www.oktatas.hu)


A helyi tanterv meghatározza:

  • az iskola egyes évfolyamain tanított tantárgyakat, a kötelező és választható tanórai foglalkozásokat és azok óraszámait, az előírt tananyagot és követelményeit,

  • az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elveit,

  • az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételeit,

  • az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményeit és formáit, a tanuló magatartása, szorgalma értékelésének és minősítésének követelményeit, továbbá - jogszabály keretei között - a tanuló teljesítménye, magatartása és szorgalma értékelésének, minősítésének formáját,


  • moduláris oktatás esetén az egyes modulok értékelését és minősítését, valamint beszámítását az iskolai évfolyam sikeres befejezésébe,

  • a középszintű érettségi vizsga témaköreit,

  • a tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszereket,

  • az iskolai írásbeli beszámoltatások formáit, rendjét, korlátait, a tanulók tudásának értékelésében betöltött szerepét, súlyát,

  • az otthoni (napközis és tanulószobai) felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elveit és korlátait is.


A tanmenet (minta)


A tanmenetek készítésének elvei

  • Évi összóraszám (elvi) : a tárgy heti óraszáma x 37

  • Évi összóraszám (gyakorlati) : az elvi óraszám max. 90%-a

  • Ajánlott arányok: 2/3 új anyag feldolgozás 1/3 gyakorlás, összefoglalás, ellenőrzés

  • Ajánlott témazárók száma: a tárgy heti óraszáma /félév


Az óratervezet (minta)részletesen ld. a gyakorlatokon


A TANKÖNYVEK

1. Történeti visszatekintés


Comenius (1592-1671): Orbis sensualium pictus

  • „Oda kell hatnunk, hogy a tudást ne könyvekből, hanem az égboltozatról, a termőföldről, a tölgyekről, a bükkről nyerjék szemlélés útján tanulóink… csak bőséges szemlélet szül helyes képzeteket és fogalmakat, mert különben visszaesünk a régmúlt tévedéseibe.”


Ratio Educationis (1777)

  • “Annak érdekében, hogy a tanításnak és tanulásnak (…) a rendje mindenütt megvalósítható legyen, s hogy ne keletkezzék zavar az oktatás különbözőségéből, ki kell jelölni azokat a könyveket, amelyeket a tanítóknak használniuk kell a tananyag feldolgozása során (…) amelyeket úgy kell megszerkeszteni, hogy ne legyen se túl bő, se hiányos, hanem az előadások számára kiszabott idő alatt kellően elvégezhető legyen, hogy rend uralkodjék mind általában az egész műben, mind pedig az egyes részekben.”


2. A tankönyvek fogalma, fajtái


Jogi értelemben tankönyv az a szerzői jogvédelem alá eső alkotás, amelyet az adott országban (régióban) az illetékes minisztérium (bizottság) tankönyvként jóváhagy.


Pedagógiai-didaktikai szempontból tankönyv az az ismerethordozó, amely oktatási intézmények és tantárgyak tantervében meghatározott tananyagot közvetít didaktikus feldolgozásban, a tanulók fejlettségi szintjének megfelelő kommunikációval, az ismeretátadás mellett készségeket, képességeket is fejlesztve.


A tankönyvek típusai formai-kivitelezési szempontból

1.analóg

(nyomtatott könyv, könyvsorozat, füzet),

2. elektronikus

(film,videofilm,hangszalag),

3. digitalizált

(CD vagy Internet alapú)


A tankönyvek típusai funkcionális felosztás szerint


3. A tankönyvválasztásról általában


A tankönyvválasztás jogi alapja

“19.§ (1) A pedagógust munkakörével összefüggésben megilleti az a jog, hogy (…) a helyi tanterv alapján a szakmai munkaközösség véleményének kikérésével megválassza az alkalmazott tankönyveket, tanulmányi segédleteket, taneszközöket, ruházati és más felszereléseket.”


4. A biológiatanár tankönyvválasztásáról


A tankönyvelemzés szempontjai

  • I. TARTALMI SZEMPONTOK

    • Didaktikai-szakdidaktikai

    • Pedagógiai-nevelési

    • Szakmai-tudományos

    • Nyelvi-stiláris

  • II. FORMAI SZEMPONTOK


I. TARTALMI SZEMPONTOK

  • Didaktikai-szakdidaktikai szempontok

  • 1. Taníthatóság

  • 2. Tanulhatóság

  • 3. Tantervi egyezőség

  • 4. Szakmódszertani kimunkáltság

  • 5. Logikai-rendszerszemléleti

  • megfelelőség


Pedagógiai-nevelési szempontok

  • 6. Gyermeklélektani szempontok

  • 7. Motiválás

  • 8. Nevelőerő


Szakmai-tudományos szempontok

  • 9. Szakmai megbízhatóság

  • 10. Szakmai újszerűség


Nyelvi-stiláris szempontok

  • 11. Nyelvi és vizuális kommunikációs

  • követelmények

  • 12. Műfaji kritériumok

  • 13. Újszerűség, eredetiség

  • 14. Életszerűség


II. FORMAI SZEMPONTOK

  • 15. Ábrák, szemléltetés

  • 16. Esztétikum

  • 17. Egészségügyi szempontok

  • 18. Könyvészeti szempontok


1. A taníthatóság

Alkalmas-e a tankönyv – a mennyiség és minőség tekintetében egyaránt – az adott iskolában, az adott tanulócsoportban a biológia tantárgy egy tanévre szóló tananyagának megtanítására?


2. A tanulhatóság

Alkalmas-e a könyv egyéni, önálló tanulásra: milyen a tagolása, alkalmaz-e kiemeléseket, elkülönülnek-e benne a minimum- és a többletkövetelmények?


3. A tantervi egyezőség

Megfelel-e a tankönyv a az adott iskola(típus) tantervi, helyi tantervi előírásainak, figyelembe veszi-e az érettségi követelményeket?


4. Szakmódszertani kimunkáltság

Kellően magyarázza, szemlélteti-e az anyagot?

Magyarázatot kapnak-e a tanulók az új fogalmakról, általuk ismeretlen kifejezésekről?


5. Logikai-rendszerszemléleti szempontok

Megfelelő-e a fogalomrendszere, logikus struktúrában tartalmazza-e az egyes tananyagrészeket, egyenletesek, arányosak-e a fejezetek?


6. Gyermeklélektani szempontok

Megfelel-e az adott életkorú gyermek átlagos fejlettségi szintjének, teherbírásának?


7. Motiválás

Felkelti-e az érdeklődést, szövegei, ábrái kedvet ébresztenek-e a tanuláshoz?


8. Nevelőerő

Kihasználja-e teljes körűen a biológiatanításban rejlő nevelési lehetőségeket (a környezettudatos viselkedés kialakítása, a globális és nemzeti természeti értékek ismerete, óvása, a biológiai sokféleség jelentősége, a bioetika, egészség-megóvási, életviteli stratégiák, fogyasztáskritika stb)?


9. Szakmai megbízhatóság

Ismeretanyaga kellően kiérlelt és pontos-e?


10. Szakmai újszerűség

Követi-e, beépíti-e az újabb tudományos eredményeket?


11. Nyelvi és vizuális kommunikációs követelmények

Érthető-e a szöveg és az ábraanyag? Összhangban vannak-e egymással? Megfelelőek-e a tanulóknak szóló utasítások?

Előfordulnak-e benne helyesírási és nyelvhelyességi hibák?


12. Műfaji kritériumok

A könyv megfelel-e a tankönyv műfaji követelményeinek? Melyik tankönyvtípusba tartozik és mennyire tudja annak előnyeit kihasználni? Van-e előzménye, lesz-e folytatása? Szükség van-e hozzá más tanítási segédletre (munkafüzet, feladatgyűjtemény, praktikum)? Ez javítja vagy rontja felhasználhatóságát?


13. Újszerűség, eredetiség

Eltér-e az eddig használt tankönyvektől?

Ad-e többet, jobbat, mást?


14. Életszerűség

Utal-e a tananyag gyakorlati hasznára, a mindennapi élettel való kapcsolatára?


15. Ábrák, szemléltetés

Megfelelő-e az ábrák, képek, rajzok száma, mérete, kidolgozottsága, színalkalmazása?


16. Esztétikum

Milyen a külső megjelenése és a belső elrendezése?


17. Egészségügyi követelmények

Tekintettel van-e az olvasáshigiéniai szempontokra (betűtípus, betűméret)?


18. Könyvészeti szempontok

Milyen a formátuma, vastagsága, a borító keménysége illetve a fűzési vagy kötési eljárás?


4. A tankönyvek használata


A tankönyvhasználat indokai

  • Tankönyvhasználat nélkül a kompetenciáknak csak egy szűkebb köre fejleszthető, és bizonyosan háttérbe szorulnak az alábbi területek:

  • Írott szöveg olvasása, értelmezése.

  • Olvasott szöveg ismétlése, reprodukálása, tömörítése.

  • Szóelemzés, szómagyarázat, szóelrendezés.

  • Az írott szöveg (és ábra) melletti alternatív megoldások megfogalmazása, bizonyítása.

  • Ábrák, diagramok értelmezése, szöveggel való egyeztetése, elemzése.

  • Szövegkritika, szövegkorrekció.


A tankönyvhasználat hibái

  • „bifláztatás”

  • felolvasás, felolvastatás

  • feladni a könyvet, miután az óra mással telt

  • Ezek a módszerek azért nem célravezetők, mert a tanulókat „magukra hagyják” a tankönyvvel. A sikeres tankönyvhasználat elsajátíttatása mindig tanári támogatást, követést, irányítást igényel!


Tankönyvhasználati módszerek

  • „rávezető” módszerek: széljegyzetek, tételmondat keresés és reflektálás.

  • vázlat/ágrajz/táblázat/fürtábra kitöltése szöveg alapján

  • Tömörítési/bővítési feladat

  • kérdések a szöveg elolvasása előtt

  • kérdések megfogalmaztatása a tankönyvi szöveghez

  • intenzív tanítási-tanulási módszer (Demeter-Lénárd)


  • Login