Mérési eredmények Neveltség - mérés

1. Mérési eredményekNeveltség - mérés Illyés Gyula Gimnázium és Közgazdasági Szakközépiskola – Budaörs Lénárd Sándor Rapos Nóra

2. Mire jó a neveltség mérése? • Eredményesség és hatékonyság • Pedagógiai hozzáadott érték • Intézmények összevetése

3. A neveltség mérésének problémái • Az intézmények sajátosságai - PP • Az intézmények választott értékeinek operacionalizálása • nevelési koncepció • nevelési – oktatási célok • tevékenységek • értékelési szempontok • A mérőeszköz használhatósága

4. Az iskolával egyeztetett szempontok: Szocializáció – iskolához való viszony Természeti-, társadalmi-, tárgyi értékek védelme, Segítségnyújtás, karitativitás Művelődéshez való viszony, tanulás Egészséges életmód Lehetséges modell- lehetőség modell

5. 1. Szocializáció – iskolához való viszony: • Tanórán kívüli tevékenységkínálat és használata • Tanórán kívüli foglalkozások • Iskolai versenyek • Az iskola közélete • A diákok jogismerete • A diákönkormányzat • Az iskolához való viszony - iskolakép

6. Tanórán / iskolán kívüli foglalkozások • A diákok közel 60%-a nem nevezett meg olyan tanórán kívüli tevékenységeket, melyeket rendszeresen végezne, ami javulást jelent. • Elsősorban a tanórához nem köthető rendszeres iskolai elfoglaltságok említése nőtt, főleg 7.a.-ban (54%) és a 8.a.-ban (73%), de nőtt a végzős évfolyamokban is (12.o., 13.o.) • A javulás ellenére, továbbra is általánosnak tekinthető, hogy a tanulmányi területen sikertelenebb fiatalok kevéssé találnak sikerélményt nyújtó egyéb elfoglaltságot az iskolában. • A diákok minden vizsgált osztályból egyaránt nagy számban vesznek részt iskolán kívüli képzésben. Nem tantárgyhoz kötődő különórákon a legtöbben a hetedik és a nyolcadikosok közül vesznek részt, míg tantárgyakhoz kötődő különórákon a végzős diákok. • A diákok közel 40% nem vesz igénybe iskolán kívüli különórát!!! • Csökkent az iskolai versenyen való aktivitás (50%-ra), ezek többsége tantárgyakhozkötődő vetélkedő volt (a sportversenyek a leggyakoribbak). Lehetőség a csapatversenyre

7. Az iskolai közélet A jogok ismerete a középiskolában. • A diákok 80% továbbra sem adott jó választ, vagy azt írta le, hogy ő valójában nem ismeri a jogait.Leggyakoribbak a következők: • részvétel iskolai programokon, (szakkör, sportkör, versenyen), • iskolai szolgáltatások igénybevétele (büfé, könyvtár, számítógép), • segítségkérés, érdekvédelem. • A diákok fele nincs tisztában az EGYOSZ működésével, és leginkább a rendezvények szervezésében találják eredményesnek ezt a szervezetet. • Azok a diákok, akik agilis szereplői, a szervezetnek, nem tudják munkájukat elég széles körben terjeszteni, diáktársaikat meggyőzően képviselni. Hatékonyan működik az EGYOSZ –ban

8. Mit kellene változtatni? (EGYOSZ) • A diákok 75%-a nem válaszolt, míg 2% szerint működik jól! • A diákok érdekeinek jobb képviselete: • „A gyakorlatban nem történik meg a diákok jogainak képviselése. • Tanárok-gyerekek közötti viszonyt ők tehetnék közvetlenebbé. • Sajnos csak a saját problémákkal foglalkoznak.” • A kapcsolattartás: • „Nem tudom, hogy évközben mit csinálnak, nem elég publikus a munkájuk. • Nem nagyon hallok róluk, csak mikor megszavaztatják magukat. • Kedveltebbé kéne magukat tenni, többet tudjunk mi is a működéséről.” • Tisztviselő választás: • „Csak a híre nagy, mert szavazáskor nagyon kevesen szavaznak. • Le kéne cserélni az elnököket, és a jobban hozzáértők tevékenykedhetnének. • Szervezeti átalakítás kell! Túl nagy a belterjesség (egy jelölt van).” • Konkrét javaslatok: • „A névtelen ötletek feladása lehetséges kéne, hogy legyen. • Az év végén tanársorrend legyen. • A tanároknak is el kéne fogadni az EGYOSZ jogait.”

9. Iskolához való viszony - iskolakép Mit gondoltál az iskoláról, amikor ide jelentkeztél? Változott-e a véleménye? • A vélemények még stabilabbak, a válaszolók 56% - nak (42%) nem változott a megítélése intézményéről, 18% szerint javult (17 %), illetve romlott 11% (17%) a benyomása. Mit szeretsz leginkább? • iskolai hagyományok – közösségi élet – pedagógusok

10. 2. Segítségnyújtás - karitativitás • A segítő tevékenység vélt és valós megjelenése • Esélyegyenlőség, társadalmi csoportok • Kortársak felé irányuló segítő tevékenység • Az iskola által kínált lehetőségek, minta közvetítés • Tevékenységkínálat • Mintaközvetítés

11. Esélyegyenlőség, társadalmi csoportok • Fogalommagyarázat (esélyegyenlőség): • diákok válaszaiból nagyon érett és nyitott gondolkodásmód olvasható ki, • Az utóbbi két évben 15% nőtt a releváns válaszok száma. • Ki szorul segítségre? • egyes társadalmi csoportok megítélésében kevés eltérés mutatható ki, kivétel a romák, az ő esetükben nagy a megosztottság. • a javulást elsősorban a belépő osztályok véleménye okozza! • Indoklás - miért nem? • 40%- nem indokolt • 10% előítéletes választ adott • Leginkább a romákkal szemben

12. Kortársak felé irányuló segítő tevékenység • továbbra is leginkább tanulmányi területen szoktak eredményesen segítséget nyújtani • diákok 22% valamelyik tantárgyi területen számítana több segítségre • nőtt a nem válaszolók száma • alsóbbévfolyamokon több visszajelzést várnak, míg a felsősök esetében egyre többen jelzik, hogy nincs szükségük segítségre

13. Iskola által kínált lehetőségek (tevékenység, minta) • Nőtt a mintát adó támogató iskolai tevékenységek száma és többenszeretnének bekapcsolódni ilyenbe a tanulók.

14. Iskola által kínált lehetőségek (minta)

15. 3. Társadalmi-, természeti- és tárgyi értékek óvása • Az attitűdök alakulása a kulturális értékek mentén • A diákok tevékenységeinek alakulása az értékóvás kapcsán • Az iskolai szabályok, mint a társadalmi értékek tartalma • a jutalmazás, megerősítés gyakorlata • a fegyelmezetlenség tartalma, büntetés, fegyelmezés, szankcionálás iskolai szabályrendszere

16. Attitűdök alakulása a kulturális értékek mentén Mely iskolai rendezvényeket kedvelsz igazán? • Az intézményi kép pozitív, mert van, vannak olyan tevékenységformák, melyek lehetőséget teremtenek a diákoknak, hogy megéljék, részt vegyenek közös programok tervezésben, szervezésben. • Az iskolai rendezvények kategóriába sorolt programok a legkedveltebbek. • A diákok továbbra is azon ünnepeket kedvelik, amelyek valamilyen részvételi lehetőséget kínáltak számukra. A korábbi méréshez képest különbség látszik az alsóbb és a felsőbb osztályok által inkább kedvelt ünnepségek között. Talán az intézményben is megfontolandó lenne, hogy miképp lehet az egyes korosztályra specializálni egy – egy programsort, vagy épp csak egy – egy korosztályt megszólítani a különböző programokkal. • A két évvel korábbi értékekhez képest általában érdekesebbnek látják a diákok a iskolai ünnepeket (4,22 – 3,45), még azokban az osztályokban is, ahol két éve kritikusan nyilatkoztak. • A diákok nagy számban jelzik, hogy a műsör közös termék a diákokkal, de az új kérdésünkre adott válasz szerint, ez csak kevés diákot érint közvetlenül.

17. A tanulók tevékenységének alakulása az értékóvás kapcsán • Az önkéntes aktivitásnem túl pozitív, nem vállalkoznának szívesen ilyen jellegű tevékenységekre (időmérleg). • Általános pozitív irányú elmozdulás tapasztalható, vagyis egyre több diák tud a felsorolt programokról, s ezzel együtt vélhetőleg egyre többek kapcsolódtak is be azokba.

18. Az iskolai szabályok • A dohányzás és az anyagi kár okozása igen kedvező képet mutatott és mutat ma is intézményi szinten, hiszen egyik mutatós sem éri és érte el az 1,7-es értéket.

19. 4. Művelődéshez való viszony • A tanulási szokások és tevékenységek • A tanulók által hasznosnak vélt információk forrásai

20. Hogyan készülsz a másnapi felelésre? Hogyan tanulnál szívesen az iskolában? Csoportmunka A megszerzett információk feldolgozása

21. 5. Egészséges életmód • Az egészségi állapotot befolyásoló életmódbeli tényezők • közérzet, lelki állapot • időfelhasználás • alkohol-, drogfogyasztás, dohányzás • Környezeti befolyásoló tényezők • iskolai légkör • tanárokkal való viszony • kortársakkal való viszony

22. közérzet, lelki állapot • A tanulók hangulata • A lefekvés ideje

23. időfelhasználás • A tanulók szubjektív időmérlege: • tanulás (átlagosan 97 percre csökkent 114-ről) • számítógépezés (61’) • sport (59’) • Televízió, zene (51’) Nem jellemező a céltan időtöltés, a diákok többsége nagyon aktív, az adatok az életkorra jellemző sajátosságokat tükröznek. MAGÁNYOS tevékenységek

24. Dohányzás, kávé-, alkohol– és drogfogyasztás • Dohányzás jelen van, de nem jellemző. • A kávé- és az alkoholfogyasztás az életkor előrehaladtával nő, de iskolai szinten kicsit csökkent! • A kábítószer a felsőbb évfolyamokon megjelent, és iskolai szinten csekély mértékű emelkedés látható.

25. Iskolai légkör • A diákok jobban biztonságban érzik magukat, és érdekesebbnek ítélik az iskolát. • A egyéni jellemezők egyre markánsabban jelennek meg az olyan általános és talán nem is egyértelműen előremutató dicséretek mellett, mint a szorgalmas, a jó magaviseletű. • Tanárokhoz fűződő viszony – érdekli az egyéniségem • Kortársakhoz való viszony tovább javult.

26. Összegzés helyett – Hogyan tovább? • Számos ponton kimutatható a fejlődés!!!!! • Sok pozitív, megerősítő adat utal az iskola pedagógusainak a kitartó munkájára, de mutatkoznak fejlesztésre váró területek. • Fókuszpontok megtalálása, közös célok kialakítása, ezek mentén évfolyamra, osztályra, pedagógusra szabott feladatok meghatározása. • A fejlesztés nyomán bekövetkező változásokat regisztrálhatná a következő mérés!

27. Köszönjük a figyelmet!