1 / 15

BALASSI BÁLINT

BALASSI BÁLINT. Kiben bűne bocsánatáért könyörgett…. A költő képe. - feltétlen hit, az ebből fakadó biztonságérzet - a gyülekezet által nyújtott védettség tudata - a költő „közösségi én” - a szöveg a gyülekezeti lírához tartozik. - kételkedő hit, zaklatottság - a hitért való könyörgés

gabi
Download Presentation

BALASSI BÁLINT

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. BALASSI BÁLINT Kiben bűne bocsánatáért könyörgett…

  2. A költő képe

  3. - feltétlen hit, az ebből fakadó biztonságérzet - a gyülekezet által nyújtott védettség tudata - a költő „közösségi én” - a szöveg a gyülekezeti lírához tartozik - kételkedő hit, zaklatottság - a hitért való könyörgés - a költő egyénként áll szemben Istennel - a versre személyes, egyénített lírai hangvétel jellemző Szenci M. A. Balassi B.

  4. XLII. zsoltár Mint az szomjú szarvas, kit vadász rettentett Hegyeken, völgyeken széllel mind kergetett, Rí, leh, s alig vehet szegény lélegzetet, Keres kútfejeket, ……………………………………………………………… Kiért áldom őtet, erős kősziklámot, Csak ne hagyja fogyni el bizodalmamot, Mikor bosszantással gyújtják nyavolámot, Mint olajjal langot.

  5. Mint a szép híves patakra A szarvas kívánkozik Lelkem úgy óhajt Uramra, És hozzád fohászkodik. Tehozzád, én Istenem, Szomjúhozik én lelkem, Vajjon színed eleibe Mikor jutok, élő Isten? Midőn azt kérdik tőlem: Hol Istened, kit vártál? Ezen lelkem kiontom, És házadat óhajtom, Hol a hívek seregében Örvendek szép éneklésben. XLII. zsoltár

  6. Adj már csendességet • belső ellentétektől feszülő, zaklatott hang; • csupa kérlelő könyörgés, perlekedés, vita, szenvedélyes érvelés; • a belső hullámzást jelzi a felszólító, kijelentő, kérdő, óhajtó mondatok váltakozása; • műfaja: himnusz (Istenhez szóló magasztos, lírai hangvételű könyörgés); • a lírai én önmagával folytatott vitája is: bűntudata ébreszti a kételyt, s hite oszlatja el; • szerkezete: 1-2 vsz. könyörgés, 3-6 vsz. érvelés, indoklás, 7 vsz. könyörgés;

  7. HISZEK HITETLENÜL ISTENBEN Ady Endre portréja

  8. Az Istenes versek forrásai • a Károli- Biblia, főleg az Ószövetség; • a zsoltárok dallama és szókészlete; • Nietzsche filozófiája; • Kierkegaard felismerése: a hit ráhagyatkozás valakire, akinek létében nem vagyunk biztosak;

  9. Ady hite és hitetlensége • Isten az irodalomban (esszé) elméletileg tisztázza a témához való viszonyát: • a kálvinista valláshoz kötődő gyermeki hit; • az ifjúkor radikális istentagadása; • felnőttkori szabad gondolkodás Istenhez fűződő viszonyáról; • Az Isten-élmény rétegei: 1. gyermekkori szertartásemlékek, a ref. Közösség megtartó ereje (Karácsony); 2. sokféle Isten-kép, deista- panteista felfogás8 (A Sion- hegy alatt; Szeress engem, Istenem); 3. a modern kor köztes állapota: együtt az Istentől való elzárkózás és a rátalálás vágya( Menekülés az Úrhoz;Istenhez hanyatló árnyék); 4. a haragvó, bosszúálló istenképtől a szerető Isten képéig való eljutás (Köszönöm, köszönöm, köszönöm)

  10. József Attila, az Isten szólongatója

  11. J. A. – pogány vagy hívő? • TISZTA SZÍVVEL Nincsen apám, se anyám, Se istenem, se hazám, Rend Szeretet „A görögkeleti vallásban Nyugalmat nem lelt, csak papot-” (József Attila) „Én istent nem hiszek s ha van,/ ne fáradjon velem;/ majd én föloldozom magam;/ ki él, segít nekem.” (A bűn)

  12. „Fogadj fiadnak, Istenem!” • „saját” vallás és Istenkép kialakítása • Istenképe nem dogmatikus: APAI Istenkép • gyermek próbál lenni az Istennel való kapcsolatában is (szeretethiány, vágy a kötődésre, törődésre) • Többféle műfajban és hangnemben szólalnak meg Istenes versei: játékos hangnem (Betlehemi királyok, Istenem), támadó-vehemens (A bűn), könyörgő (Uram!), elkeseredett, élettől meggyötört, fájdalmas hangnem (Az Isten itt állt a hátam mögött...;Bukj fölaz árból; Nem emel föl).

  13. Egzisztencializmus- Heidegger „Atyát hívtál elesten, Embert, ha nincsen isten” (Tudod, hogynincs bocsánat) (Mt.27,46; Jn.19,28-29) „ELI, ELI! LAMA SABAKTANI?” azaz: Én Istenem! Miért hagytál el engemet? -utoljára az emberekhez szól: „Szomjúhozom”

  14. BUKJ FÖL AZ ÁRBÓL! (1937) • Cím felszólító módja: feszültség; • Beszédmód: zsoltárok hangjára emlékeztet • A megszólítotthoz való viszony: apa- fiú kapcsolat; • A védtelen ember támaszt keresése az erőt sugárzó alakban; • Nem segítséget, büntetést követel; • Ez megtartó erő lehet a nihillel szemben; • Szerkezet: két pólus: semmi és Isten; • Felfokozott, indulatoskifejezésmód; • Bonyolult tartalom egyszerű dalformában;

  15. KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!

More Related