Download
1 / 34
550 likes | 1.27k Views
Balassi Bálint. Balassi élete és pályája. Gyermekkor Erdélyben és Lengyelországban Szerelmek, Losonczy Anna Az egri vár hadnagya Viharos házasság Perek, válás, a 33. év Lengyelországi bujdosás Újra itthon, halála Esztergom alatt.
E N D
Balassi élete és pályája • Gyermekkor • Erdélyben és Lengyelországban • Szerelmek, Losonczy Anna • Az egri vár hadnagya • Viharos házasság • Perek, válás, a 33. év • Lengyelországi bujdosás • Újra itthon, halála Esztergom alatt Balassi Bálint – Ismeretlen művész arcképe. 17. század. Keresztény Múzeum, Esztergom
Gyermekkor – Zólyom vára • 1554. október 20., Zólyom • Apja Gyarmati Balassi Jánosbáró zólyomi várkapitány, anyja Sulyok Anna • Öccse Ferenc, húgai Anna és Mária. • A család református vallású • Nevelője Bornemisza Péter
Születésének pontos dátumát és helyét unokabátyja családi bibliába írt feljegyzése őrizte meg: „1554. lett Balassa Bálint 20. octobris, 9. órakor délelőtt, szombat napon, Zólyomba.” • A pontosságra a horoszkóp elkészítése végett volt szükség. Balassi maga is utal egyik versében (Hetedik…) az asztrológusokra , akik megjövendölték, hogy a Venus uralma alá rendelt Mérleg jegyében született költő életében a szerelemnek lesz a legnagyobb szerepe: Mondják jövendölők bizonnyal énnékem, Hogy születésemben Venus megkért éngem, Arra, hogy csak magának szolgáltasson vélem. Olyha, mintha hinném enmagam is ez szót, Mert látom, hogy Venus kíván nékem sok jót, Szerelmimben mert gyakran hoz énnékem hasznot.
A család • A költő szülei 1553 tavaszán kötöttek házasságot. • A Balassi család a Sulyok família révén a kor nevezetes személyeivel került rokonságba: • Anna testvére, Sára az egri hősnek, Dobó Istvánnak volt a felesége, • Krisztina pedig a majdani fejedelemnek, Bocskai Istvánnak adott életet. • 1554-ben Balassa János zálogbirtokként kapja meg a liptóújvári várat. Ez a nem túl nagy vár számtalan birtokcserén esett át. A Balassák is csak 1601-ig birtokolják.
Bálintot egy esztendeig Bornemisza Péter tanította. • 1565 őszétől, apja kereskedelmi kapcsolatai révén, három-négy esztendőre Nürnbergbe került. • Egyetemre nem járt, mert apját 1569 őszén Pozsonyban, hamis vádak miatt, fogságba vetették. • Balassi János 1570 tavaszán, kalandos módon, megszökött a fogságból, s családjával együtt Lengyelországba menekült. • 1572 nyaráig Kamieniec várában éltek, amelyet nagy összegért vettek zálogba egy lengyel főúri családtól. • Az ifjú Bálint itt fordította németből, „szerelmes szüléinek háborúságokban való vigasztalására”, a Beteg lelkeknek való füves kertecskét.
E fordítás néhány helye azt igazolja, hogy Balassi ekkor már zwinglianus nézeteket vallott az úrvacsora kérdésében, azaz családjával együtt a svájci reformáció hívévé vált. • 1572-ben apja kegyelmet nyert. • A 18-adik esztendejében járó Bálint fergeteges juhásztáncával az egész udvart elkápráztatja Rudolf pozsonyi koronázásán. • 1573-ban anyja halálát gyászolja.
A király szolgálatában • Balassa János 1573. szeptember 20-án kapta adománylevéllel a salgói birtokot. • A várban törökök voltak, így hivatalosan a Balassa-család nem vehette át a birtokot.
1575 nyara – a törökök elfoglalják Kékkőt és Divényt (a Balassiak Nógrád vármegyében fekvő várai, birtokai) • 1575. Balassi János csapatot küld Erdélybe Bálint vezetésével (a bécsi udvarnak engedelmeskedve) • Feladatuk: csatlakozzanak Bekes Gáspár seregéhez, aki Báthory István erdélyi fejedelem ellen indult. • Már Erdély határában elfogják őket. Balassival rangjához illően bántak.
Lengyelországban • Báthoryt egy év múlva lengyel királlyá választják • Balassi Bálint az új király kíséretének tagja • Igazi udvari ember válik belőle: • ért a kardforgatáshoz • nyolc nyelven tud a magyaron kívül: latinul, szlovákul, horvátul, lengyelül, románul, törökül, németül és olaszul. • Bécs nem nézi jó szemmel felségárulását, újra el akarják fogatni Balassi Jánost. • 1577. Bálint hazaindul, de apját már nem találja az élők sorában. • Csak az 1554-ben szerzett zálogbirtok, a Tátra aljában fekvő Liptóújvár és uradalma maradt meg számára.
Az Euryalus és Lucretia című széphistória valószínű szerzője. • 1577-ben írta sárospataki várban, a Gombos-kertben. • Mintája Aeneas SylviusPiccolomini (a későbbi II. Pius pápa) antik példákat követő erotikus novellája. Sárospatak
Gyámság alatt • Gyámja unokabátyja, Balassa András – ekkor még felhőtlen a kapcsolatuk • Egy évtizeddel később már ellenségek a véglesi örökség és Liptóújvár birtoklása ügyében. A birtokon a Balassi-fiúk és Kövér Ferenc vitatkoztak. • Balassi Bálint halála után fia, János örökölte a birtokot, azonban 1601-ben elhunyt. Ezután az unokaöcs Balassa Zsigmond kezébe került a vár és az uradalom.
Szerelem • Balassi András a maga javára kezeli a vagyont. • Bálint megpróbál gazdag lányt venni feleségül, hogy így segítsen anyagi gondjain: • Krusith Ilona • Kerecsényi Judit • Losonczy Anna, a Losonczy-vagyon fiúsított örökösnője, Ungnád Kristóf felesége (1578). • Ungnád Kristófot Horvátországba nevezik ki. • Balassi többször is kérvényezi az udvarnál, hogy nevezzék ki várkapitánnyá, ám csak hadnagyi rangot kap Egerben.
Négy év után 1582-ben innét is távoznia kell. • Szinte mindennaposak a viszályai szomszédos urakkal és zólyomi polgárokkal, heves támadások kísérik tevékenységét. • A zólyomi és selmecbányai polgárok, hogy az általuk gyűlölt Balassit városaikból eltávolítsák, egy fiatal özvegyasszony elleni erőszakkal vádolják meg.
Szerelmi költészete • Ekkoriban kerül kezébe a Poetaetreselegantissimi című, Marullus, Angerianus és JoannesSecundus szerelmi verseit tartalmazó, 1582-ben, Párizsban kiadott neolatin antológia, amely költészetének megújításában játszik döntően nagy szerepet. • Ettől kezdve uralkodóvá válik verseiben a fikció(inventio poetica ‘versszerző találmány’), s az antik mitológia keretében megjelenő petrarkista szerelmi frazeológia.
Házassága • 1583 decemberében megözvegyül unokatestvére, a 24 éves Dobó Krisztina, Dobó István lánya. • 1584 karácsonyán Balassi betoppan vitézeivel Sárospatakra, a Dobó-fivérek, Ferenc és Jakab távollétében megesküszik Krisztinával, a várat pedig hozomány gyanánt birtokba venné, de a várbeliek kikergetik őket. • 1585 őszén megszületik fia, János. Ugyanekkor súlyos betegségtől és bűntudattól gyötörve megírja végrendeletét.
Perek, „válás” • Dobó Ferenc kettős pert akaszt Balassi nyakába: • az egyiket felségsértés miatt, hiszen Balassi egy királyi várat próbált meg elfoglalni, • a másikat vérfertőzés címén a rokonházasságért. • Egy másik perben Balassi Andrással hadakozik Végles várának örökségéért. • A bajokat tetézte, hogy felesége hűtlen lett hozzá, s titokban a Dobókkal is egyezkedni kezdett. • Balassi válópert indít, ennek gyorsítására katolizál (1586). • Vagyonának elvesztésétől való félelmében potom pénzért mindenét eladja Balassi Andrásnak (1587).
A krisztusi kor 1588-ban hirtelen jobbra fordul sorsa: • az ellene folyó főbenjáró pereket megszüntetik, • érvénytelenítik a házasságát, • Balassi Andrástól erőszakkal visszaveszi Liptóújvárt, • hadnagyi kinevezést kap Érsekújvárra. • Megözvegyül Losonczy Anna, akit Balassi újra ostromolni kezd, s latin költők példájára Juliának nevez. • 1588-ban írja meg a Szép magyar komédiát, • 1588–89-ben keletkezett a megkomponált versgyűjtemény Julia ciklusa.
Balassinak e heves udvarlás közepette az érsekújvári kapitány feleségével, Luciával van viszonya, s perbe is fogják emiatt. • Liptóújvár megtartása sem sikerül, Balassi Andrással még mindig rosszul állnak ügyei. • Losonczy Anna Forgách Zsigmond felesége lesz, Balassi pedig úgy dönt, hogy – engedély nélkül – Lengyelországba távozik.
Lengyelországban • 1589 szeptemberének végén „egy rossz paripán és egy rossz bőr dolmánban” indul Lengyelországba. • Itt találkozhatott azzal a nővel, akit verseiben Celiának nevez, ha tényleg valóságos élményt, és nem költői kitalálást, Julia képzeletbeli alakmását kell sejtenünk Celia neve mögött.
Újra itthon • 1591. hazatér Magyarországra. • 1593. Batthyány Ferenchez írt levél, amelyben a „Saját kezű versfüzér”-ről és Fulviáról, új kedveséről esik szó. Balassi Bálint levele Batthyány Ferencnek
1593. a tizenöt éves háború kezdete • Balassi csatlakozik Pálffy Miklós seregéhez, a Felvidék több várát (így Divényt és Kékkőt, Balassi János volt várait is) visszafoglalják a töröktől a hadjáratban.
Halála • 1594. május 19. Esztergom – mindkét combját ólomgolyó járja át • Rimay János szerint halálos ágyán írja a Végtelen irgalmú… kezdetű versét. • Május 30. (pünkösd hétfő) belehal sebeibe. • Utolsó szavai (gyóntatója szerint) „Christusmortuus est pro me, et ego diffidam? Tuusmilesfui, Domine, tuacastrasecutus sum. Christus – úgymond – megholt én érettem, és én hogy kételkedjem? Te katonád voltam, Uram, és az te seregedben jártam.” Esztergom
Balassi Ferenc halála • A költő öccse, Ferenc még május 1-jén sebesült meg Turánál, Hatvan alatt. • A sebesülését túlélte, de július 17-én Husztnál, a tatárok elleni csatában – még előző sebeit ki sem heverte – elesett, a tatárok lemészárolták.
A hibbei templom • A Balassi-fivérek temetésére 1594. augusztus 22-én került sor Hibbén. • A két testvért egyszerre, együtt temették el, noha azok különböző helyen és időpontban hunytak el.
Füzérradvány • A Radvánszky család levéltárában lelte meg 1874-ben a Magyar Történelmi Társulat néhány tagja Rimay János másolatában az addig elveszettnek hitt Balassi-féle szerelmes verseket, Rimay költeményeivel együtt.
