Dr kaposi j zsef f igazgat oktat skutat s fejleszt int zet
This presentation is the property of its rightful owner.
Sponsored Links
1 / 40

Dr. Kaposi József Főigazgató Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet PowerPoint PPT Presentation


  • 121 Views
  • Uploaded on
  • Presentation posted in: General

Dr. Kaposi József Főigazgató Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet. A kerettantervek és helyi alkalmazásaik. Hajdúszoboszló, 2012. október 9. Az előadás vázlata. A hazai tartalmi szabályozás főbb elemei A kerettantervek készítésének nehézségei, menete

Download Presentation

Dr. Kaposi József Főigazgató Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation

Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author.While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server.


- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - E N D - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -

Presentation Transcript


Dr kaposi j zsef f igazgat oktat skutat s fejleszt int zet

Dr. Kaposi JózsefFőigazgatóOktatáskutató és Fejlesztő Intézet

A kerettantervek és helyi alkalmazásaik

Hajdúszoboszló, 2012. október 9.


Az el ad s v zlata

Az előadás vázlata

  • A hazai tartalmi szabályozás főbb elemei

  • A kerettantervek készítésének nehézségei, menete

  • Az új kerettantervi rendszer jellemzői, felépítése

  • A kerettantervi rendszer szakaszai

  • Tantárgyi óraszámok

  • A helyi adaptáció koordinátái


A nemzeti k znevel si t rv ny a tartalmi szab lyoz sr l

A Nemzeti köznevelési törvénya tartalmi szabályozásról

  • Közölt célok:

  • a nemzeti összetartozás és a társadalmi szolidaritás erősítése;

  • a közszolgálati garancia kiterjesztése a tartalmakra;

  • az értékelvű, nevelőközpontú pedagógiai gyakorlat általánossá tétele (pl. Erkölcstan tantárgy);

  • a tartalmi területek és a tanulmányi idő országos egységesítése (pedagógiai szakaszonkénti adott kötelező óraszámok és 10%-os keret);

  • a kétpólusú, háromszintű tartalmi szabályozás fenntartása.


A nemzeti alaptanterv meg j t s nak ltal nos c ljai

A Nemzeti alaptanterv megújításának általános céljai

  • a nevelési-oktatási rendszer küldetésének, értékközvetítő feladatának újrafogalmazása (lásd: tizenkét fejlesztési terület – nevelési cél);

  • a műveltségközvetítés és tudásépítés egységének megteremtése (kilenc kulcskompetencia; műveltségterületek közműveltségi tartalmakkal);

  • a gyakorlatorientált és a testi-lelki segítő tevékenységek központba állítása;

  • a fejlesztés és az ismeretátadás megvalósulása komplex és kiegyensúlyozott folyamatban.


A nemzeti alaptanterv ltal nos jellemz i

A Nemzeti alaptanterv általános jellemzői

  • a közműveltségi elemek felsorolása ellenére sem tartalomközpontú hagyományos tanterv, hanem továbbra is a tanulók fejlesztésének terve;

  • értékelvű, de tudásfelfogásában eklektikus;

  • a hagyományos elvárások és az ún. modernizációs elemek párhuzamosan érvényesülnek (pl. Erkölcsi nevelés; Nemzeti identitás, hazafias nevelés; Médiatudatosság; Gazdasági és pénzügyi nevelés);

  • fejlesztés-centrikus az iskolák közötti különbségek csökkentése érdekében.


A hazai tantervi szab lyoz s szintjei s m fajai

A hazai tantervi szabályozás szintjei és műfajai

Kormányrendelet

2012. május 16.

Miniszteri rendelet,

kerettantervek

2012. október

Pedagógiai program/

helyi tanterv

2012. október-december


A kerettantervek k sz t s nek er tere

A kerettantervek készítésének erőtere

ellentétek

kapcsolatok, együttműködés

Oktatáspolitikai elvárások

Szakmai szempontok

Felhasználói igények


Oktat spolitikai elv r sok

Oktatáspolitikai elvárások

  • a fejlesztési területek – nevelési célok érvényesítése;

  • az iskolai szintű tantervi tervezés és tanulásszervezés kötöttebb szabályozása;

  • az egységesség és a differenciáltság biztosítása ( 10 %-os keret);

  • a tartalmi egység biztosítása a helyi tantervírási feladatok részleges átvállalása révén;

  • az ismeretek és a fejlesztési követelmények összehangolt és szakszerű beépítése/beépülése a helyi tantervekbe;

  • a nemzeti köznevelés rendszerszerű működtetése.


Szakmai szempontok

Szakmai szempontok

  • az általános tantervfejlesztési trendek érvényesítése (pl. kompetencia-térkép, kulcsfogalmak rendszere);

  • a nagyfokú tanulási-eredményességi különbségek, problémák kezelése;

  • az új, interaktív módszertani kultúra és a korszerű tanulásszervezési elemek támogatása;

  • a tantárgyközi kapcsolatok erősítése

  • a tanulói fejlesztés várt eredményeinek megfogalmazása.


Felhaszn l i ig nyek

Felhasználói igények

  • az iskolák innovatív eredményeinek, helyi értékeinek, gyakorlatának megőrzése;

  • választási lehetőségek széles skálája és nagyfokú varibialitási igény;

  • a helyi tantervírói képességek, ismeretek figyelembe vétele;

  • a tanulói teljesítmények iskolai értékelésének segítése;

  • széleskörű szakmai és társadalmi részvételi igény a fejlesztő munkába való bekapcsolódásra. ( Pl. MTA, civil szervezetek, neves személyiségek).


A kerettantervekkel kapcsolatos elv r sok rendszere

A kerettantervekkel kapcsolatos elvárások rendszere

  • Egyszerre vegye figyelembe

    • az új oktatáspolitika preferenciáit, szándékait,

    • a szakma elvárásait,

    • az eddigi (több mint egy évtizedes) iskolai gyakorlatot, tapasztalatokat.

  • Feleljen meg annak, hogy

    • nem egy kerettanterv lesz a sok közül, hanem központi és domináns, mintaadó (makroszintű),

    • nagyrészt betölti a helyi tanterv funkcióit is, így részletezettebb (mikroszintű),

    • de széleskörű választási és variációs lehetőségeket is teremt,

    • amelyre ráépülhet a következő években a kontroláltabb tankönyv- és taneszközfejlesztés.

  • Teljesíteni tudja azt, hogy

    • miközben az eddigi modernizációs törekvéseket integrálja (pl. társadalomismeret, egészségtan) újakat támogat, esetenként generál (pl. sakk, családi életre nevelés, lovaskultúra).


Kerettantervek k sz t se i

Kerettantervek készítése I.

  • Kerettantervi fejlesztések előkészítése:

  • 2011 novemberétől – 40-50 fő (21. századi közoktatás – fejlesztés, koordináció” című TÁMOP 3.1.1. projekt keretében)

    Vizsgált területek:

    • a nemzetközi gyakorlat (műveltségterületi arányok);

    • a ma használatos kerettantervek összehasonlító elemzése;

    • az iskolák adaptációs gyakorlatának feltérképezése (a helyi tantervek vizsgálata).


Kerettantervek k sz t se ii

Kerettantervek készítése II.

  • Kerettantervek összeállítása:

  • 2012 márciusától – közel 180 szakember bevonásával (pedagógiai szakértők, tantervfejlesztők, gyakorló pedagógusok és intézményvezetők)

    • műveltségterületi és tantárgyi bizottságok;

    • a természettudományok területén együttműködve az MTA bizottságaival;

    • közel négyezer oldalas dokumentum összeállítása.

  • Még kidolgozás alatt lévő területek:

    • a nemzetiségi nyelv és irodalom és nemzetiségi népismeret kerettantervei (65 db – két nyelven);

    • a sajátos nevelési igényű tanulók kerettantervei;

    • további választható tantárgyak kerettantervei (Családi életre nevelés, Pénzügyi és gazdasági kultúra stb.).


Az j t pus kerettantervi rendszer fel p t se

Az új típusú kerettantervi rendszer felépítése

  • A kerettantervi rendszer két fő részből állnak:

  • az első rész az adott iskolafokozat vagy iskolatípus általános cél- és feladatrendszerét, a tantárgyi rendszereket, illetve évfolyamonként és tantárgyanként az éves óraszámokat tartalmazza;

  • a második rész a tantárgyi kerettantervet foglalja magában.

  • A kerettantervek tartalma:

  • a Bevezetés, amely magába foglalja az iskolatípusok (illetve pedagógiai szakaszok) tantárgyi rendszerét és a heti minimális óraszámokat;

  • tantárgyi kerettantervek (egy- vagy kétéves ciklusokban);

    • kötelező illetve szabadon választható, valamint emelt óraszámú tantárgyak.


Az j kerettantervi rendszer jellemz i

Az új kerettantervi rendszer jellemzői


A kerettantervi rendszer megszokott jellemz i

A kerettantervi rendszer megszokott jellemzői

  • az adott iskolafokozaton, illetve iskolatípusban folyó nevelés-oktatás általános célrendszerének, tantárgyi struktúrájának meghatározása;

  • a Nat műveltségterületi anyagainak tantárgyakba rendezése;

  • a tartalmi területek közötti felosztás, a tanulmányi időkeretek egységesítése, szabályozottabbá tétele;

  • a tantárgyak minimálisan kötelező óraszámainak évfolyamonként meghatározása.


A kerettantervi rendszer j elemei

A kerettantervi rendszer új elemei

  • a Nemzeti alaptanterv fejlesztési területeinek – nevelési céljainak és kulcskompetenciáinak beépítése a tantárgyi tartalmakba;

  • a tagolt iskolaszerkezetből adódó különbségek nyílt vállalása mellett az egységesítés szempontjainak érvényesítése is (óraszámok, nyelvtanulás, szakiskola);

  • a nevelési-fejlesztési feladatok hangsúlyosabbá tétele különösképpen a humán tantárgyakban;

  • képzési tartalmakba ágyazott kompetencia-fejlesztés (lásd a kulcskompetenciák);

  • egyes tantárgyak esetén választási lehetőségek, pl. emelt szint (tagozat) vagy más szempontú feldolgozási alternatíva felajánlása.


A tant rgyi kerettantervek hagyom nyos jellemz i s j elemei

A tantárgyi kerettantervek hagyományos jellemzői és új elemei

  • az egyes tananyagegységek, témakörök, témák részletes feldolgozása;

  • az egyes tantárgyak tematikai egységeiben az elsajátítandó ismeretek, illetve az ismeretelsajátítás szerves részét képező szükséges fejlesztési követelmények rögzítése;

  • az ezek tanításához-tanulásához, feldolgozásához szükséges előzetes tudás körvonalazása;

  • a követelmények teljesítéséhez szükséges óraszámok ajánlása, rögzítése;

  • a fogalmi műveltség rendszerszerű, folyamatos fejlesztését szolgáló, kulcsfogalmi háló elemeinek felvázolása;

  • a más tantárgyakkal összefüggésbe hozható kapcsolódási pontok – akár az ismeretek, akár a fejlesztések vonatkozásában – felvetése,

  • egy illetve kétéves szakaszolás;

  • a fejlesztési szakasz várható eredményeinek, az elvárható követelmények megfogalmazása.


A kerettantervek tagol d sa pedag giai szakaszokra s iskolat pusokra

A kerettantervek tagolódása pedagógiai szakaszokra és iskolatípusokra

  • alsó tagozat (1-4. évfolyam),

  • felső tagozat (5-8. évfolyam),

  • négy évfolyamos gimnázium (9-12. évfolyam),

  • hat évfolyamos gimnázium (7-12. évfolyam),

  • nyolc évfolyamos gimnázium (5-12. évfolyam),

  • szakközépiskola (9-12. évfolyam),

  • szakiskola (9-11. évfolyam),

  • speciális kerettantervek:

    • Arany János Program

      - Arany János Tehetséggondozó Program

      - Arany János Kollégiumi Program

    • sportiskolai kerettantervek

    • nyelvi előkészítő (NYEK)


Tant rgyi kerettantervek 1

Tantárgyi kerettantervek 1.

1csak a 6 osztályosban (7-12. évf.)2csak a 8 osztályosban (5-12. évf.)


Tant rgyi kerettantervek 2

Tantárgyi kerettantervek 2.

1csak a 6 osztályosban (7-12. évf.)2csak a 8 osztályosban (5-12. évf.)


Emelt szint tagozatos s m s v laszthat tant rgyi kerettantervek

Emelt szintű (tagozatos) és más választható tantárgyi kerettantervek

1csak a 6 osztályosban (7-12. évf.)2csak a 8 osztályosban (5-12. évf.)


Tov bbi tantervek

További tantervek


K s bb kiad sra ker l kerettantervek

Később kiadásra kerülő kerettantervek

1csak a 6 osztályosban (7-12. évf.) 2csak a 8 osztályosban (5-12. évf.)


Tant rgyi rasz mok 1 4 vfolyam

Tantárgyi óraszámok 1–4. évfolyam


Tant rgyi rasz mok 5 8 vfolyam

Tantárgyi óraszámok 5–8. évfolyam


Tant rgyi rasz mok 4 vfolyamos gimn zium

Tantárgyi óraszámok 4 évfolyamos gimnázium


Tant rgyi rasz mok 6 vfolyamos gimn zium

Tantárgyi óraszámok 6 évfolyamos gimnázium


Tant rgyi rasz mok 6 vfolyamos gimn zium1

Tantárgyi óraszámok 6 évfolyamos gimnázium


Tant rgyi rasz mok 8 vfolyamos gimn zium

Tantárgyi óraszámok 8 évfolyamos gimnázium


Tant rgyi rasz mok 8 vfolyamos gimn zium1

Tantárgyi óraszámok 8 évfolyamos gimnázium


Tant rgyi rasz mok szakk z piskola

Tantárgyi óraszámok szakközépiskola


Tant rgyi rasz mok szakiskola

Tantárgyi óraszámok szakiskola


A helyi adapt ci koordin t i 1

A helyi adaptáció koordinátái 1.

  • a Nemzeti köznevelési törvény óraszámai

  • (a törvény 6. melléklete)


A helyi adapt ci koordin t i 2

A helyi adaptáció koordinátái 2.

  • a Nat előírásai

  • pl. emelt szintű oktatásról (a kerettantervi rendelet 7. § (3) bekezdése)

    Ha az iskola emelt szintű oktatást szervez, az emelt szintű oktatásban érintett évfolyamokon és tanulócsoportokban:

    • idegen nyelv, matematika, magyar nyelv és irodalom, továbbá nemzetiségi nyelv és irodalom esetén legalább heti öt,

    • minden egyéb tantárgy esetében legalább heti négy,

      tanórai foglalkozást kell biztosítani.

  • a kötelező tantárgyak óraszámai;

  • az évfolyamonkénti 10 %-os szabad órakeret;

  • a tantárgyi órakeretek 10%-os mozgástere;

  • a két tanévre előirt tartalmak és fejlesztési követelmények évekre bontása.


  • Az rakeret 10 nak szabad rakeret felhaszn l sa

    Az órakeret 10%-ának (szabad órakeret) felhasználása

    • A nevelőtestületek dönthetnek (kötelező tantárgyak és óraszámok átvétele mellett):

    • a kötelező tantárgyak óraszámának megemeléséről, így arról is, hogy nem épít be választható tantárgyat;

    • szabadon választható ajánlott tantárgy bevezetéséről;

    • emelt óraszámú tantárgyi kerettanterv alkalmazásáról;

    • az iskola gyakorlatában korábban kidolgozott és/vagy használt tantárgyi tanterv beépítéséről;

    • saját új tantárgy/tantárgyak alkotásáról;


    A tant rgyi rakeret 10 nak felhaszn l s r l

    A tantárgyi órakeret 10%-ának felhasználásáról

    • A fentieken túl az iskolák dönthetnek úgy, hogy:

    • a helyi tantervben nem írnak elő tematikai egységenként további tananyagot, helyi jelentőségű tartalmakat;

    • így az egyes tematikai egységek között osztják el a rendelkezésre álló időkeretet;

    • a tananyagot egy vagy több új tematikai egységgel egészítik ki.


    A tant rgyi rasz mok tan venk nti meghat roz s nak szempontjai

    A tantárgyi óraszámok tanévenkénti meghatározásának szempontjai

    • Az óraszámok meghatározásának két módja:

    • az ismeretek és fejlesztési követelmények szétválasztása a tematikai egységek mentén;

    • a tematikai egységek megbontása (elsősorban képességfejlesztésre irányuló egységek tekintetében).

    • Amire figyelni kell:

    • a tantárgyak közötti építkezés, koherencia;

    • illetve a fejlesztés várt eredményeinek teljesülése a két évfolyamos ciklus végén.


    Tartalmi szab lyoz s rendszere

    Tartalmi szabályozás rendszere

    NAT

    a tartalmi követelményeket is meghatározó központi alaptanterv

    Kerettantervek

    részletes, tantárgyra és évfolyamokra vonatkozó követelményeket meghatározó tanterv

    Erre épülnek a

    TANKÖNYVEK

    Helyi tantervek:

    a helyi sajátosságoknak, az iskola arculatának megfelelően kialakított, ám a kerettantervekben meghatározottakat figyelembe vevő tanterv


    A tantervk sz t s egyens lykeres s

    A tantervkészítés egyensúlykeresés

    • a szaktudományok és az iskolai tanítás

    • a pedagógia elmélete és az iskolák gyakorlata

    • a modern tantárgy-pedagógia lehetőségei és az elérhető feltételek

    • a tudomány és technika modern eredményei, vívmányai és a hagyományosan elfogadott tartalmak

    • az elméleti ismeretek és a gyakorlati tapasztalatok

    • a szülői-társadalmi elvárások és a pedagógusok tanítási törekvései, igényei

    • …és még számos más tényező

    • között.


  • Login