1 / 24

Fleischer Tamás MTA Világgazdasági Kutatóintézet <vki.hu/~tfleisch/> <tfleisch@vki.hu>

LOGISZTIKA & FENNTARTHATÓSÁG: GLOBÁLIS ÉS LOKÁLIS KIHÍVÁSOK. Fleischer Tamás MTA Világgazdasági Kutatóintézet <http://www.vki.hu/~tfleisch/> <tfleisch@vki.hu>. LOGISZTIKAI KLUBNAP Magyar Logisztikai Egyesület, MTA Könyvtár Budapest, 2010. szeptember 8.

emlyn
Download Presentation

Fleischer Tamás MTA Világgazdasági Kutatóintézet <vki.hu/~tfleisch/> <tfleisch@vki.hu>

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. LOGISZTIKA & FENNTARTHATÓSÁG: GLOBÁLIS ÉS LOKÁLIS KIHÍVÁSOK Fleischer Tamás MTA Világgazdasági Kutatóintézet <http://www.vki.hu/~tfleisch/> <tfleisch@vki.hu> LOGISZTIKAI KLUBNAP Magyar Logisztikai Egyesület, MTA Könyvtár Budapest, 2010. szeptember 8.

  2. Logisztika, fenntarthatóság, globális ellátási lánc, globális kihívások, lokális kihívások • Miről lesz szó? kulcsszavak: ld fent • A fenntarthatóságról röviden • A globális rendszerekről • Zöld ellátási hálózat irányítás (GSCM)

  3. A FENNTARTHATÓSÁGRÓL RÖVIDEN LOGISZTIKAI KLUBNAP Magyar Logisztikai Egyesület, MTA Könyvtár Budapest, 2010. szeptember 8.

  4. A fenntarthatóságról röviden • ENSZ Bruntland jelentés (Közös jövőnk 1987) definíció: „Olyan fejlődés, amelykielégíti a jelen szükségleteit, anélkül, hogy veszélyeztetné az eljövendő generációk lehetőségét arra, hogy ők is kielégíthessék a szükségleteiket” • Intergenerációs szolidaritás • Térbeli kiegészítés • „Olyan fejlődés, amely kielégíti az itt élők szükségleteit, anélkül, hogy veszélyeztetné a máshol élők lehetőségét arra, hogy ők is kielégíthessék a szükségleteiket” • Intra-generációs szolidaritás + térbeli önvédelem szükségessége ( Manuel Castells: helyek tere – áramlások tere)

  5. Szokásos megközelítés: ‘pillérek’ • A „három krumpli” • Gyenge fenntarthatóság: a (környezeti, társadalmi, gazdasági) tőke összességében ne csökkenjen KÖRNYEZET GAZDASÁG TÁRSADALOM

  6. Szokásos megközelítés: ‘pillérek’ • A „három krumpli” • Gyenge fenntarthatóság: a (környezeti, társadalmi, gazdasági) tőke összességében ne csökkenjen KÖRNYEZET GAZDASÁG TÁRSADALOM

  7. Szokásos megközelítés: ‘pillérek’ + • A pillérekrendszerösszefüggésberendezve • Erős fenntarthatóság:: a környezeti korlátokat önmagukban be kell tartani KÖRNYEZET GAZDASÁG TÁRSADALOM

  8. S E Rendszerösszefüggések • Herman Daly: az (erős) fenntarthatóság három kritériuma: • (1) Amit a környezetbe bocsátunk, az nem haladhatja meg a környezet befogadó/feldolgozó képességét • (2) Amit a környezetből kitermelünk, az nem haladhatja meg a környezet újratermelő-képességét • (3) A nem-megújuló erőforrások felhasználásának a mértéke nem haladhatja meg azt az ütemet, amilyen arányban helyettesíteni tudjuk őket megújuló erőforrásokkal

  9. A fő üzenetek összefoglalása • Fenntarthatóság • Első állítás: a fenntarthatóság egyszerreidőbeliéstérbelikérdés. • Második állítás: akörnyezeti, a társadalmiés agazdaságipillérek nem egyenlő fontosságúak a fenntarthatóságon belül, hanem az utóbbiak alárendeltek a környezeti korlátoknak. • Harmadik állítás:a fenntartható működésnek vannakkülső feltételei (az erőforrás-felhasználást és a kibocsátható szennyezéseket szabályozzák)és ugyancsak vannakbelső feltételei: (a rendszer képes kell legyen válaszolni a környezetből érkező visszacsatolásokra, és képes kell legyen ennek megfelelően módosítani a rendszerműködését.

  10. Következtetés (1) • Szempontunkból a fenntartható fejlesztés és -működtetés lényege a (logisztikai) célkitűzések olyan konzisztens menedzselése, amelynek során érzékenyek tudunk maradni a (változó) külső feltételekhez való alkalmazkodás követelményéhez.

  11. Következtetés (2) • A fenntartható logisztikai rendszer (fenntartható termelési rendszer, fenntartható közlekedési rendszer) nem azonos azzal, hogy úgy teljesítjük a rendszer céljait, hogy közben ügyelünk (igyekszünk, törekszünk stb.) a környezeti (fenntarthatósági) követelmények teljesítésére. • Fenntartható rendszer ≠ nem fenntartható rendszer + környezeti védőintézkedések

  12. Megjegyzés • Például a klímaváltozás tipikus olyan peremfeltétel, ahol az (általunk pontosan nem is ismert) változó jövőbeli körülményekhez való igazodás képessége befolyásolja a rendszer fennmaradását. • Érdemes felfigyelni arra, hogy a klímaváltozás kapcsán csökken a megelőzés központi szerepe (nem biztosítható, hogy a megelőzéssel valóban elkerülhető lenne a változás bekövetkezése) és előtérbe kerül az alkalmazkodás szükségessége a bekövetkező változásokhoz

  13. Alkalmazkodás = paradigmaváltás is • A célkitűzések olyan konzisztens menedzselésére van szükség, amelynek során érzékenyek tudunk maradni a (változó) külső feltételekhez való alkalmazkodás követelményéhez • A hálózatokon az átlapoló funkciók hiánya és a tartalék-kapacitások hiánya vezet oda, hogy kis események is nagy zavarokat okozhatnak a rendszerek működésében. • Nem adott terhelésre kicentizett, egyfunkciós, éppen hogy működő rendszerekre van szükség, hanem arra, hogy az előre nem felmérhető változásokra is képes legyen reagálni a rendszer • Ezek a szabályok a normál működést is folyamatosabbá, jobbá teszik, a fenntarthatóbb, fejlődőképesebb rendszert szolgálják, nem csupán katasztrófa esetén érvényesek. • Ezek a tanulságok teljesen eltérnek a szokásos modernizációs elvektől (hatékonyság, optimum, tervezhetőség, párhuzamosságok kiküszöbölése)

  14. A GLOBÁLIS RENDSZEREKRŐL LOGISZTIKAI KLUBNAP Magyar Logisztikai Egyesület, MTA Könyvtár Budapest, 2010. szeptember 8.

  15. Napjaink néhány globális rendszere • A földi klímát szabályozó természetes rendszer • A nemzetközi pénzügyi rendszer • Kontinensnyi méretű villamosenergia-hálózatok kialakulása • Európai unión belüli határok lebontása (kereskedelem, migráció, munkavállalás stb.) • Globálissá váló ellátási láncok

  16. Napjaink néhány globális rendszere • Közös várakozás (a mesterséges rendszerek esetében) • Az egyesített rendszer nagyobb biztonságot jelent • Az esélyek kiegyenlítődnek, felzárkózás esélye nő • Tapasztalatok • Jóindulattal vegyesnek nevezhetők. • A sebezhetőség első számú veszélyforrássá nőtt, alapvető szükségletté vált a krízis-terjedés korlátozása, (a legjobban elemzett példa az elektromos hálózat)

  17. Napjaink néhány globális rendszere • Villamosenergia-hálózat • van der Vleuten, Erik -- Vincent Lagendijk (2010) Transnational infrastructure vulnerability: The historical shaping of the 2006 European ‘‘Blackout’’ Energy Policy Vol. 38. No. 4. pp. 2042–2052 • 2006. nov. 4. „Blackout”Előzményei: Dél- és Közép-Európa országai hosszan törekedtek arra, hogy bekerüljenek az egyesített UCPTE rendszerbe. A skandinávoknak megfelelt egy külön északi rendszer, aszinkron csatlakozópontokkal. A Németországból indult áramkimaradás nem terjedt át ez utóbbi térségre. • Integráció és fragmentáció egyszerre jellemzi a folyamatot • A sebezhetőségi szempont felzárkózik a gazdasági és környezeti mellé • A bekövetkező esemény hatásait nagyon befolyásolja a felkészültség • Két interpretáció: nagyobb központosítás, -- vagy kisebb?

  18. Napjaink néhány globális rendszere • Globális ellátási lánc két nézet • A termelés a fő kibocsátó, ehhez képest a szállítás jelentősége mérsékelt. • Az 1990-es (EU-10-eknél a 85-90-es) bázisévhez képest az üvegházi gázok kibocsátása valamennyi ágazatban csökkent, kivéve a közlekedési ágazatot, ahol emelkedett, EU-15-nél 2004-re + 26 % (Ezzel a közlekedési eredetű kibocsátások részaránya 21 %-ra nőtt)

  19. Közlekedési kibocsátások csökkentése • Kevesebbet közlekedünk • Kevesebbet közlekedünk gépkocsival(vasút, kerékpár, közösségi közlekedés, gyaloglás stb.) • Kisebb távolságról szerezzük be az árukat • Lassabban közlekedünk • Kisebb fogyasztású, jobb járművet / motort gyártunk • Jobb üzemanyagot gyártunk • Mindezeket a változásokat szabályozással ösztönözzük • Ezeket a változásokat más ágazatok intézkedéseivel elősegítjük (területfejlesztés, várospolitika, eü, oktatás!) • Ezeket a változásokat előírjuk (?) • A változások szükségességét tudatosítjuk (?) • stb. stb.

  20. Közlekedési kibocsátások csökkentése • Erős a hajlam arra, hogy azokat a technológiai lépéseket lépjük meg, amelyek mögött erős érdekérvényesítő iparágak állnak, hardware oldalon (pálya, jármű, motor, üzemanyag) jelentenek beavatkozást, - de ugyanakkor valójában nem igényelnek szemléletváltást az eddigi gondolkodáshoz képest; nem kell változtatni a célokon. • Pedig • Fenntartható rendszer ≠ nem fenntartható rendszer + környezeti védőintézkedések

  21. ZÖLD ELLÁTÁSI HÁLÓZAT IRÁNYÍTÁS (GSCM) LOGISZTIKAI KLUBNAP Magyar Logisztikai Egyesület, MTA Könyvtár Budapest, 2010. szeptember 8.

  22. Zöld ellátási hálózat-irányítás (GSCM) • GSCM Green Supply Chain Management • Testa, Francesco – Iraldo, Fabio (2010) Shadows and lights of GSCM (Green Supply Chain Management): determinants and effects of these practices based on a multi-national study. Journal of Cleaner Production Vol. 18 No. 10-11. 953-962. • Túl-tekinteni a szervezeti határokon, a vállalkozás termelésének és szolgáltatásának a teljes ciklusára; - először az ellátási láncra • Miért vezetik be? A cikk szerint két fő meghatározó erő • Külső nyomás • Belső tényezők, üzleti, stratégiai döntés • Sodródás vs. aktív alkalmazkodási stratégia • Stratégiák: reputation-led, efficiency-led, innovation-led & imitation-led • Rövid távon kevés gazdasági eredmény várható, hosszú távú beruházás

  23. TANULSÁGOK • A fenntarthatóság szempontjai közül kiemeltük a rendszerben gondolkodást, és a külső feltételekhez való igazodásra történő felkészülés szükségességét. • Fenntartható rendszer ≠ nem fenntartható rendszer + környezeti védőintézkedések • Az alkalmazkodás egyben paradigmaváltás is, más vezérlő szempontok kerülnek előtérbe, mint a légüres térben tervezett optimális, hatékony stb. megoldás esetén. Átlapolások, tartalékok, horizontális kapcsolatok stb. • A globális rendszerek veszélyforrások is, mert a hibaterjedés is akadálytalanná és globálissá válhat bennük • A hibák hatásainak enyhítésében döntő szerepe van a felkészültségnek – katasztrófák esetében is de a mindennapokban is • A hosszú távú, stratégiai előretekintés nélkülözhetetlen

  24. LOGISZTIKA & FENNTARTHATÓSÁG: GLOBÁLIS ÉS LOKÁLIS KIHÍVÁSOK KÖSZÖNÖM A FIGYELMET ! Fleischer Tamás MTA Világgazdasági Kutatóintézet <http://www.vki.hu/~tfleisch/> <tfleisch@vki.hu> LOGISZTIKAI KLUBNAP Magyar Logisztikai Egyesület, MTA Könyvtár Budapest, 2010. szeptember 8..

More Related