1 / 20

Ökolábnyom készítette: Wéber Ádám felkészítő tanár: Kusnyár Brigitta

Ökolábnyom készítette: Wéber Ádám felkészítő tanár: Kusnyár Brigitta. Tatabányai Integrált Szakiskola Középiskola és Kollégium Kossuth Lajos Közgazdasági és Humán Szakközépiskola 2800 Tatabánya, Cseri u. 35. Mi is az az ökolábnyom?. Mi a célja?. Hol van jelen?.

elsu
Download Presentation

Ökolábnyom készítette: Wéber Ádám felkészítő tanár: Kusnyár Brigitta

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Ökolábnyomkészítette: Wéber Ádámfelkészítő tanár: Kusnyár Brigitta Tatabányai Integrált Szakiskola Középiskola és Kollégium Kossuth Lajos Közgazdasági és Humán Szakközépiskola 2800 Tatabánya, Cseri u. 35.

  2. Mi is az az ökolábnyom? Mi a célja? Hol van jelen? Az ökolábnyom nagysága és változásai! Mik a vélemények róla? Források

  3. Mi is az az ökolábnyom? A kifejezést William Rees és Mathis Wackernagel kanadai ökológusoktól származik.

  4. Mathis Wackernagel William Rees

  5. Az ökológiai lábnyom egy érték, ami megmutatja, hogy bizonyos technológiai fejlettség mellett egy társadalom mekkora területű földre, és vízre van szüksége önmaga fenntartásához és a megtermelt hulladék megsemmisítéséhez.

  6. Az ökológiai lábnyom célja Az ökológiai lábnyom fő célja, hogy az erőforrás takarékosságra felkeltse a figyelmet a fejlett ipari országokban.

  7. Célja még hogy megelőzze a környezeti problémákat. Világra ható környezeti problémák: Klímaváltozás (elsivatagosodás, szélsőséges időjárási jelenségek, áradások, viharok, aszályok, Sarkvidéki és hegyi jégsapkák olvadása, stb.) Biodiverzitás csökkenése (fajkihalás, erdőpusztulás, genetikai sokféleség csökkenése, mesterséges ökoszisztémák terjedése, stb.) Ózonréteg ritkulása (UV-sugárzás növekedése, megbetegedések, növényi produkció csökkenése, stb.)

  8. Hol van jelen? Az ökológiai lábnyom értéke mindenhol jelen van. Ez az érték kiszámítható egy emberre, egy csoportokra, egy régiókra, egy országokra vagy egy vállalkozásokra is.

  9. Az ökológiai lábnyom megmutatja mekkora terület kell egyes területfajtákból egy társadalom ellátásához. Legelő Mezőgazdasági terület Vízterület Erdő Bioenergiatermelés Lakott terület

  10. Az ökológiai lábnyom nagysága és változásai

  11. A ökológiai lábnyom az a terület, ami károsodás nélkül meg tudja termelni az aktuális életvitelünkhöz szükséges javakat (élelem, energia ...)

  12. Az átlagos egy főre eső ökológiai lábnyom 2,2 hektár, ez 2,5-szer nagyobb, mint ami 1961-ben volt. De ha megnézzük, hogy a Földön 11,3 milliárd hektár biológiailag aktív föld- és tengerterület van és 6,1 milliárd ember, akkor kiszámítható, hogy valójában minden emberre csak 1,8 hektár jut.

  13. Az érték kiszámításakor figyelembe kell venni az egyes csoportok (mint például egy család vagy város) energia-, étel-, víz-, építőanyag- fogyasztását, hogy megbecsülje az eltartásukhoz szükséges termelőképes földterület nagyságát.

  14. Minden emberi tevékenység felhasznál valamennyi földterület, vagy víz területet. Az ökológiai lábnyom ezeknek a területeknek az összessége, ez hat tényezőből áll össze:

  15. „Szén lábnyom: A fosszilis erőforrások elégetéséből, a földhasználat-változásból és kémiai folyamatokból keletkező CO2 elnyeléséhez szükséges erdőterület nagysága • Legelő lábnyom: Annak a területnek a nagysága, amely a hús- és tejtermékekért, irháért és gyapjúért tartott állatállomány eltartásához szükséges • Erdő lábnyom: Az éves rönkfa, papíralapanyag-, faáru és tűzifa-felhasználás alapján becsült terület • Halászati lábnyom: A különböző tengeri és édesvízi fajok halászati adatai alapján, valamint az újratermelési igényeik alapján becsült érték • Szántó lábnyom: Az emberi fogyasztásra, állati takarmányozásra és bioüzemanyagok előállítására termelt növények termesztésének területigénye • Beépített területek: Az emberi infrastruktúrához (pl. közlekedés, lakások, ipari létesítmények, vízi erőművek tározói) szükséges földterület nagysága”

  16. A tíz legnagyobb értékkel rendelkező ország(2004-ben): • Amerikai Egyesült Államok: 9,57 ha • Egyesült Arab Emirátusok: 8,97 ha • Kanada: 8,56 ha • Norvégia: 8,17 ha • Új-Zéland: 8,13 ha • Kuwait: 8,01 ha • Svédország: 7,95 ha • Ausztrália: 7,09 ha • Finnország: 7,00 ha • Franciaország: 5,74 ha

  17. A legkisebb értékkel rendelkező országok(2004-ben): • Costa Rica: 1,91 ha • Azerbajdzsán: 1,91 ha • Panama: 1,89 ha • Gabon: 1,87 ha • Irán: 1,85 ha • Ecuador: 1,77 ha • Szíria: 1,74 ha • India: 0,76 ha • Angola: 0,76 ha • Örményország: 0,75 ha • Pakisztán: 0,67 ha • Etiópia: 0,67 ha • Tadzsikisztán: 0,65 ha • Burundi: 0,63 ha • Kongó: 0,62 ha • Haiti: 0,62 ha • Nepál: 0,57 ha • Mozambik: 0,56 ha • Banglades: 0,50 ha

  18. Az ökológiai lábnyom térségenként

  19. Mik a vélemények az ökológiai lábnyomról? Az ökológiailábnyom-elemzéseket több szempontból is bírálták, legtöbbször azért, mert nem veszi figyelembe a többszörös célra használt területeket, vagy hogy a becslések nagy része az északi életstílus alapján készült és nem igaz mindenkire. Ezenkívül a modell egyéb hibái közé tartozik az is, hogy képtelen az egy háztartásban élőket külön egyénnek való kezelésére (például egy tízgyerekes nagy házban élő családnak könnyen lehet kisebb lábnyoma, mint egy kisebb házban élő egyedülálló fogyasztónak.)

  20. Források www.google.hu http://hu.wikipedia.org

More Related