1 / 149

Vidékfejlesztés

Vidékfejlesztés. Szerkeszt ő : Bálint János Juhász Mária Nagy Géza 2007. Prezentáció: Juhász Mária. Miről lesz szó ?. Vidék, vidékiség, vidékfejlesztés fogalomköre A vidékfejlesztési menedzsment alapjai Gazdaság és piac E mber és munka Környezet és természet

maxine
Download Presentation

Vidékfejlesztés

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript

  1. Vidékfejlesztés Szerkesztő: Bálint János Juhász Mária Nagy Géza 2007. Prezentáció: Juhász Mária HEFOP 3.3.1–P.-2004-06-0071/1.0

  2. Miről lesz szó ? • Vidék, vidékiség, vidékfejlesztés fogalomköre • A vidékfejlesztési menedzsment alapjai • Gazdaság és piac • Ember és munka • Környezet és természet • Marketing és kereskedelem • A közösség és a vidékfejlesztési intézmény-rendszer helyi elemei • Esettanulmányok HEFOP 3.3.1–P.-2004-06-0071/1.0

  3. Miről lesz szó ? • Vidék, vidékiség, vidékfejlesztés fogalomköre • A vidékfejlesztési menedzsment alapjai • Gazdaság és piac • Ember és munka • Környezet és természet • Marketing és kereskedelem • A közösség és a vidékfejlesztési intézmény-rendszer helyi elemei • Esettanulmányok HEFOP 3.3.1–P.-2004-06-0071/1.0

  4. Vidék, vidékiség, vidékfejlesztés fogalomköre • A szakmai érdeklődést kiváltó vidéki sajátosságok • Vidékfejlesztés a területi fejlődésben − történeti visszatekintés • A fogalmak értelmezésének megközelítési módjai • A fogalmak értelmezésének mai helyzete A fogalmak köznyelvi értelmezése A fogalmak szakmai-tudományos értelmezése • Ajánlások a vidék, vidékiség, vidékfejlesztés szakmai-tudományos tartalmának meghatározá-sához HEFOP 3.3.1–P.-2004-06-0071/1.0

  5. A szakmai érdeklődést kiváltó vidéki sajátosságok A vidéki területekről írt hazai tanulmányok általában a negatív jelenségeket hangsúlyozzák: • Pangó a vidék gazdasága, tartósak a negatív össztársa-dalmi folyamatok • A vidék gazdaságában még ma is meghatározó mező-gazdaság tartós válságban van • A vidék gazdaságában még ma is meghatározó mező-gazdaság tartós válságban van • Nem indult még be kellően a vidéki gazdaság diverzifi-kációja • Kimerülőben vannak a felemelkedés helyi forrásai és lehetőségei HEFOP 3.3.1–P.-2004-06-0071/1.0

  6. A vidékfejlesztési politika kapcsolatrendszere Forrás: Fehér A., 1998a HEFOP 3.3.1–P.-2004-06-0071/1.0

  7. A vidékfejlesztési programok jellegzetes területei Forrás: Kulcsár, 1999 HEFOP 3.3.1–P.-2004-06-0071/1.0

  8. Egy új magyar vidékstratégia lehetséges tényezői Forrás: Csatári, 2004. HEFOP 3.3.1–P.-2004-06-0071/1.0

  9. A vidék nem lehet azonos az agrárgazdasággal, mert sokkal több annál. • A vidék nem jelentheti csak az elmaradottságot, mert tudjuk, hogy Európában vannak csodálatosan fejlett vidéki területek. • Nem csak a városnak lehet vidéke, mivel tudjuk, hogy hazánkban, különösen Trianon után, számos vidéki település elvesztette városi kapcsolódását. • A vidék által determinált „vidékiségnek” nem lehet méret-küszöböket adni. • Nem csak egy település, de annak egy része is lehet vidéki, ha meghatározó jellemzői a vidékhez teszik hasonlóvá (pl. városszél is lehet vidéki megjelenésű, lakói élhetnek vidékinek mondott életmódot). HEFOP 3.3.1–P.-2004-06-0071/1.0

  10. A vidék az a falvakat és kisvárosokat magábafoglaló és körülvevő térség, • amelyben a fő foglalkoztató ma még a mező-gazdaság és az erdészet, • viszonylag csekély az ipar jelentősége, az is elsősorban kézművesség, • alacsony a népsűrűség, sok a szabad terület. Az Európa Tanács dokumentuma (European Charter for Rural Areas) HEFOP 3.3.1–P.-2004-06-0071/1.0

  11. Miről lesz szó ? • Vidék, vidékiség, vidékfejlesztés fogalomköre • A vidékfejlesztési menedzsment alapjai • Gazdaság és piac • Ember és munka • Környezet és természet • Marketing és kereskedelem • A közösség és a vidékfejlesztési intézmény-rendszer helyi elemei • Esettanulmányok HEFOP 3.3.1–P.-2004-06-0071/1.0

  12. Globalitás, regionalitás és lokalitás a vidékfejlesztésben Globalitás • Invazív növények (és állatok), elvaduló táj • Globálisan kezelendő problémák • Globális klímaváltozás • Természetkárosítás, környezetszennyezés • erőforrás-takarékos gazdálkodás • megújuló erőforrások használata • környezetbarát technológiák alkalmazása a gazdasági tevékenységek során • környezeti elemek (pl. levegő, víz, talaj) szennyezésének csökkentése, megszüntetése • a természeti állapot megóvása, helyreállítása, a biológiai sokféleség megőrzése HEFOP 3.3.1–P.-2004-06-0071/1.0

  13. Globalitás, regionalitás és lokalitás a vidékfejlesztésben Arégiók kialakulásának útja Radács E. (2006) alapján HEFOP 3.3.1–P.-2004-06-0071/1.0

  14. Regionalitás az Európai Unióban A statisztikai szintek mérete az Európai Unióban HEFOP 3.3.1–P.-2004-06-0071/1.0

  15. NUTS1-es (makro) régiók az Európai Unió 25 tagállamában (2005) Forrás: http://ec.europa.eu/comm/eurostat/ramon/nuts/ HEFOP 3.3.1–P.-2004-06-0071/1.0

  16. Az Európai Unió 27 tagállamának NUTS2 régiói Forrás: www.raumplanung.uni-dortmund.de HEFOP 3.3.1–P.-2004-06-0071/1.0

  17. Magyarország nagyrégiói (NUTS1) Forrás: www.ksh.hu HEFOP 3.3.1–P.-2004-06-0071/1.0

  18. Magyarország hét régiója (NUTS2) Forrás: www.ksh.hu HEFOP 3.3.1–P.-2004-06-0071/1.0

  19. A magyarországi megyék (NUTS3) és a kistérségek (LAU1) Forrás: www.ksh.hu HEFOP 3.3.1–P.-2004-06-0071/1.0

  20. Globalitás, regionalitás és lokalitás a vidékfejlesztésben A globalitás és lokalitás viszonya Think globally, act locally! HEFOP 3.3.1–P.-2004-06-0071/1.0

  21. A regionális fejlődés, versenyképesség Életminőség Életszínvonal CÉL Regionális, térségi és városi jövedelem Munka- termelé-kenység Foglalkoz-tatottság alap- kategóriák Kutatás-fejlesztés Infrastruk-túra és hu-mántőke Külföldi befekte-tések Kis- ésközépvállal-kozások Intézményi és társadal-mi tőke alap- tényezők Gazdasági Innovációs Regionális A munkaerő szerkezet kultúra elérhetőség felkészültsége Társadalmi Döntési A környezet A régió társadalmi szerkezet központok minősége kohéziója sikerességi faktorok Forrás: Lengyel I. (2000), Lengyel I. (2003) HEFOP 3.3.1–P.-2004-06-0071/1.0

  22. A térségi versenyképesség tényezői A hagyományos erőforrások természet tőke technika ember mellett a sikerhez szükséges tényezők • kommunikáció • változás és változtatás készsége és képessége • döntés • idő és időzítés • együttműködés • szerencse • pozitív visszacsatolás • tudásipar • innováció a fentiek komplex összhangja (Hoványi G. (1997) HEFOP 3.3.1–P.-2004-06-0071/1.0

  23. Innováció a vidékfejlesztésben INNOVÁCIÓ Információ (térség felmérése) Visszacsatolás Ötlet (invenció) Cselekvési terv A projekt kidolgozása Megvalósulás Fenntarthatóváválás HEFOP 3.3.1–P.-2004-06-0071/1.0

  24. A multifunkcionális mezőgazdaság és a vidékfejlesztés (1) Vidéki élet Élelmiszertermelő funkciók Hagyományos mezőgazdaság Erőforrások A hagyományos mezőgazdaság három oldala Forrás: van der Ploeg et al, 2002 HEFOP 3.3.1–P.-2004-06-0071/1.0

  25. A multifunkcionális mezőgazdaság és a vidékfejlesztés (2) Szélesítés Mélyítés Vidéki élet Élelmiszer-termelés Hagyományos mezőgazdaság Erőforrások Újraalapozás A multifunkcionális mezőgazdaság modellje • Speciális minőségű termékek • Öko-, biogazdaságok • Helyi és regionális piacok • Agroturizmus • Energianövények • Alapszolgáltatások fenntartása • Új szolgáltatások Forrás: van der Ploeg et al, 2002 HEFOP 3.3.1–P.-2004-06-0071/1.0

  26. A multifunkcionális mezőgazdaság és a vidékfejlesztés (3) Vidéki élet Non-food termelési funkció Élelmiszertermelési funkció Újra keretezés (reframe) A mezőgazdasági termelési folyamat új hangsúlyai HEFOP 3.3.1–P.-2004-06-0071/1.0

  27. A vidék funkciói (Vidéki Térségek Európai Kartája) Gazdasági (termelési) funkció • mező- és erdőgazdálkodás, • halászat, • a megújuló természeti erőforrások fenntartható hasznosítása, • a falusi turizmus, üdülés, rekreáció, • vidéki térségekben működő termelő és szolgáltató szervezetek működése. Ökológiai funkció • az egészséges élet természetes alapjainak védelme (föld, víz, levegő), • a tájak sokszínűségének, a tájjellegnek a megőrzése, • a biológiai sokszínűség (biodiverzitás), • az erdő és más élőhelyek megóvása, • általában az ökológiai rendszerek védelme. Társadalmi (közösségi) és kulturális funkció • az évszázadok során a vidéki életformához szorosan kapcsolódó közösségi és kulturális értékek megtartása, • a falusi közösségekben megtestesülő értékek megőrzése. HEFOP 3.3.1–P.-2004-06-0071/1.0

  28. A komplex vidékfejlesztés - multifunkcionális mezőgazdaság • gazdaság - fenntarthatóság, növekedés, fejlődés, • munka - foglalkoztatás, racionalitás, hasznosság, • környezet - védelem, gazdálkodás, természet, • tudásgazdaság - tanulás, holtig, tacit, e-társadalom, • kultúra - életmód, hagyomány, örökség, érték, • társadalom - együttműködés, szolidaritás, közösség. Forrás: Bálint et al., 2000 HEFOP 3.3.1–P.-2004-06-0071/1.0

  29. A multifunkcionális mezőgazdaság pozitív externáliái Vidék Életképes vidék Munkalehetőség A kedvezőtlen irányú migráció megszűnése Turizmus fellendülése Élelmiszer Éhezés megszüntetése Minőségi élelmiszer Élelmiszerellátás biztonsága Önellátás Pozitív externáliák Környezet Biológiai diverzitás Szép kilátás Talajvédelem Természetes élőhelyek megóvása A tájkép megőrzése Allergén invazív gyomok visszaszorítása Természeti örökség megóvása Épített környezet védelme Társadalom Kulturális örökség megőrzése Hagyományőrzés Vidék-város egyensúlya Egészséges társadalom Tudásgazdaság A közösségek, a hagyományos együttműködési formák megmaradása, vagy újraszerveződése. HEFOP 3.3.1–P.-2004-06-0071/1.0

  30. Fenntarthatóság és vidékfejlesztés Az erőforrásigény által támasztott kihívások az agrárgazdaságban HEFOP 3.3.1–P.-2004-06-0071/1.0

  31. A vidéki Magyarország A települések száma, a népesség aránya Forrás: KSH Helységnévtár 2003, www.ncsszi.hu alapján saját szerkesztés HEFOP 3.3.1–P.-2004-06-0071/1.0

  32. A vidéki Magyarország A településkategóriák lakossági aránya az össznépességből Forrás: KSH Helységnévtár 2003, www.ncsszi.hu alapján saját szerkesztés HEFOP 3.3.1–P.-2004-06-0071/1.0

  33. A kistérségek rendszere • statisztikai kistérségek • önkormányzati kistérségi társulások • többcélú kistérségi társulások • LEADER+ kistérségitársulás, akciócsoport HEFOP 3.3.1–P.-2004-06-0071/1.0

  34. A régiók fejlettségbeli különbsége 205,3 61,1 54,1 56,0 115,6 73,3 112,3 76,1 64,7 89,0 100,9 98,1 78,4 61,1 91,1 68,3 70,5 77,3 68,5 74,2 A megyék közötti különbség (%) az egy főre eső GDP-ben mérve, 2004 Jelmagyarázat: az országos átlag %-ában vidéki átlag: 78,7 % Forrás: KSH (2006) HEFOP 3.3.1–P.-2004-06-0071/1.0

  35. A kistérségek fejlettségének összehasonlítása Gazdasági-társadalmi jellegű mutatók: • a külföldi érdekeltségű vállalkozások külföldi saját tőkéje egy lakosra, • a személyi jövedelemadó-alapot képező jövedelem egy lakosra, • a személyi jövedelemadó-alapot képező jövedelem (változása) egy lakosra, • a működő gazdasági szervezetek ezer lakosra jutó száma, • a működő gazdasági szervezetek száma (változása) • a munkanélküliek aránya, • a vándorlási különbözet ezer lakosra jutó száma (változása), • a távbeszélő-főállomások ezer lakosra jutó száma, • a személygépkocsik száma ezer lakosra. HEFOP 3.3.1–P.-2004-06-0071/1.0

  36. Fejlettségi térségtípusok(a gazdasági-társadalmi jellegű mutatók alapján) • a dinamikusan fejlődő térségekben a mutatók zöme több mint 10%-kal meghaladja az átlagértéket, • a fejlődő térségek mutatói zömmel a vidéki átlag felett vannak, de az eltérés mértéke nem haladja meg a 10%-ot, • a felzárkózó térségekben a gazdasági-társadalmi mutatók értéke többségében közelíti a vidéki átlagot, s a növekedés jeleit is mutatják, • a stagnáló térségek azok, ahol a vidéki átlagtól való elmaradás a jelzőszámok zöménél eléri, illetve közelíti a 10%-ot, • a lemaradó térségek esetében a jelzőszámok zöménél a vidéki átlagtól való elmaradás minimum 15%. HEFOP 3.3.1–P.-2004-06-0071/1.0

  37. A magyarországi kistérségek helyzete Forrás: Faluvégi A. (2004), www.ksh.hu HEFOP 3.3.1–P.-2004-06-0071/1.0

  38. A területfejlesztés kedvezményezett térségei (64/2004. (IV. 15.) Korm. rendeletet) társadalmi-gazdasági szempontból elmaradott térségek • a (rendeletben közölt) mutatórendszer alapján kialakított komplex mutató az országos átlaggal azonos vagy attól elmaradt; ipari szerkezetátalakítás térségei, amelyekben • az iparban foglalkoztatottak aránya 1990-ben meghaladta az országos átlag másfélszeresét, • az iparban foglalkoztatottak arányának csökkenése 1990-1999 között, valamint • a munkanélküliség 1999. december 20-án az országos átlagot meghaladta; vidékfejlesztési térségek, amelyekben • a terület népességének kevesebb, mint 50%-a él 120 fő/km2-nél magasabb népsűrűségű településen, • az 1990. évi népszámláláskor az országos vidéki átlagot meghaladó volt a mezőgazdasági foglalkoztatottság aránya, HEFOP 3.3.1–P.-2004-06-0071/1.0

  39. A fejlesztés szempontjából kedvezményezett kistérségek társadalmi - gazdasági szempontból elmaradott vidékfejlesztés vidékfejlesztés + elmaradott ipari szerkezetátalakítás ipari szerkezetátalakítás + elmaradott átmenetileg kedvezményezett Forrás: 64/2004. (IV. 15.) Korm. rendelet alapján saját szerkesztés HEFOP 3.3.1–P.-2004-06-0071/1.0

  40. Az elmaradott térség ismérvei • az utak, a közlekedés, a távközlés és az Internet fejletlensége, • a víz, csatorna, gáz, elektromos hálózat és közművei fejletlensége, • az ipar hiánya, megszűnése vagy hanyatlása, • a mezőgazdaság hanyatlása, műveletlen földek, • a legjobban képzett fiatalok elköltözése, • az aktív foglalkoztatottak alacsony aránya, • a munkanélküliség fokozódása, kevés munkahely, • a lakosság létbizonytalanságának növekedése, • növekvő elszigeteltség és a szociális szolgáltatások hiánya, • környezeti és természeti károk, a táj leromlása, • az épületek és építmények rossz állapota, pusztulása, • a lakosság rossz egészségi állapota • a kulturális örökség elvesztése, • a társadalmi mobilitás hiánya, • a közösségek, a hagyományos együttműködési formák felbomlása . (Bálint J. et al. 2000): HEFOP 3.3.1–P.-2004-06-0071/1.0

  41. A területfejlesztés szempontjából leghátrányosabb helyzetű kistérségek Forrás: 64/2004. (IV. 15.) Korm. Rendelet alapján saját szerkesztés HEFOP 3.3.1–P.-2004-06-0071/1.0

  42. A térség- és vidékfejlesztés legfőbb céljai • a tartalmas élet és az értelmes munka lehetősége • az infrastruktúra fejlesztése; • a terület népességeltartó és -megtartó képessége • a vidéki térségek vonzóvá tétele lakó- munka- és üdülőhelyeként; • a táj és a természet ökológiai értékeinek felmérése, megőrzése, • a biodiverzitás megtartása; • a hatékony és mégis környezetkímélő, fenntartható mezőgazdaság ökológiai és biogazdálkodás; és piaci viszonyainak fejlesztése, • a helyi innovációs képességek, az ipar, a kis és középvállalkozások, a kézművesség támogatása; • a népművészet, a hagyományok és a kulturális örökség (újraélesz-tése) ápolása, • az együttműködés, a közösségek és a civil társadalom fejlesztése Bálint J, 1998 HEFOP 3.3.1–P.-2004-06-0071/1.0

  43. A területfejlesztés és a vidékfejlesztés összehasonlítása Forrás: Jávor (1999) HEFOP 3.3.1–P.-2004-06-0071/1.0

  44. A vidéki térségeket összetartó erő, kohézió • földrajzi viszonyok, elzárt területek, azonos természeti formák, • etnikai, származási, nemzeti, nyelvi azonosság vagy hasonlóság, • foglalkozási, termelőkörzeti azonosság vagy hasonlóság, • vallási, világnézeti, etikai azonosság vagy hasonlóság, • életszínvonal, szegénység vagy az azon alapuló politika. • fejlődéstörténet, pionírok, kondenzációs mag, felvirágzás, hanyatlás, • véletlenek, kaotikus állapotok, agglomerációs előnyök, pozitív visszacsatolás, • közös sors (Szondi Lipót nyomán, sorsanalízis), közös döntések és választások Bálint, 1998 HEFOP 3.3.1–P.-2004-06-0071/1.0

  45. A hálózatokból való kimaradás jelentős mértékben befolyásolja a vidék fejlődési esélyeit Forrás: Enyedi Gy. (2004) HEFOP 3.3.1–P.-2004-06-0071/1.0

  46. Vidékpolitika – strukturális politika A Római szerződés 39. cikkelye: „A közös mezőgazdasági politika célja, hogy • a műszaki haladás fokozásával, a mezőgazdasági ter-melés ésszerűsítésével, különösen a munkaerő lehető legjobb felhasználásával a mezőgazdaság termelékeny-ségét növelje, • a mezőgazdasági népességnek megfelelő életszínvona-lat biztosítson, elsősorban a mezőgazdaságban élők egy főre jutó jövedelmének növelésével, • stabilizálja a piacot, • biztosítsa az ellátást, • gondoskodjék a fogyasztóknak megfelelő ár ellenében történő ellátásáról.” http://www.okm.gov.hu/doc/upload/200509/romai_szerzodes.doc HEFOP 3.3.1–P.-2004-06-0071/1.0

  47. Az EU agrárpolitikája és a vidékfejlesztés A mezőgazdasági termelés támogatásától a vidék-fejlesztésig A CAP és reformjai A vidékfejlesztési politika mint a CAP második pillére HEFOP 3.3.1–P.-2004-06-0071/1.0

  48. Forrás: Buckwell Report, 1998 A CAP-tól a HEFOP 3.3.1–P.-2004-06-0071/1.0

  49. The Cork Declaration: A living countryside The European Conference on Rural Development: Ireland 7th to 9th November 1996 A Cork-i Nyilatkozat szerint az Európai Unió eddigi agrár- és vidékfejlesztési politikája is felülvizsgálatra szorul, de az újonnan csatlakozó országok miatt mindenképpen korszerűsíteni kell: • Rural preference – a vidékfejlesztés prioritása – a vidékfejlesztési politikának le kell válta-nia vagy magába kell foglalnia az agrárpolitikát • Integrated approach – integrált megközelítés – nem a hagyományos gazdasági és társa-dalmi szektorok szerint • Diversification – a térségek sokszínűségének megőrzése mellett a fejlesztési módszerek változatossága • Sustainability – fenntarthatóság – A kiváltott térségi fejlődésnek fenntarthatónak kell lennie, a helyi akcióknál figyelembe kell venni a globális hatásokat • Subsidiarity – szubszidiaritás, a lakossági részvétel, az alulról-felfelé megközelítés és a szolidaritás • Simplification – a bürokrácia csökkentése, a rugalmasság egyidejű fokozása mellett • Programming – koherens és átlátható térségfejlesztési programok, a támogatási forrásokat térségenként egyetlen átfogó programba kell foglalni. • Finance – a finanszírozás több-csatornásságának szinergikus hatásainak kihasználása, a kisvállalkozások hátrányainak kiküszöbölése • Management – a helyi igazgatás és az önálló kezdeményezések hatékonyságának növelése technikai segítségnyújtással, oktatással és képzéssel, jobb kommunikációval, a kutatási eredmények és tapasztalatok átadásával valamint a nemzetközi hálózatokba való bekapcso-lódással • Evaluation and Research – monitoring, utólagos értékelés és hasznossági elemzés (hiszen Európa polgárait be kell vonni a döntésekbe) HEFOP 3.3.1–P.-2004-06-0071/1.0

  50. Az EU vidékfejlesztési politikája 2007-2013 három fő szakpolitikai célra összpontosít: • a mezőgazdaság és az erdészet versenyképes-ségének javítása; • a termőföld-hasznosítás támogatása és a kör-nyezet minőségének javítása, valamint • az életminőség javítása és a gazdasági tevé-kenység diverzifikálásának ösztönzése. HEFOP 3.3.1–P.-2004-06-0071/1.0

More Related