1 / 20

A „modell” öt éve, hatása az egészségügyi rendszerre

A „modell” öt éve, hatása az egészségügyi rendszerre. Dr. Kincses Gyula veresi lakos. 2004. február. Hogy is kezdődött?. Négy – öt magyar összehajol. A gondolat születése: Kellene egy jó kis kórház ide Veresre! Kérdések Miért is akarunk kórházat? Biztos, hogy ez a legcélszerűbb?

dustin
Download Presentation

A „modell” öt éve, hatása az egészségügyi rendszerre

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. A „modell” öt éve, hatása az egészségügyi rendszerre Dr. Kincses Gyula veresi lakos. 2004. február

  2. Hogy is kezdődött?

  3. Négy – öt magyar összehajol • A gondolat születése:Kellene egy jó kis kórház ide Veresre! • Kérdések • Miért is akarunk kórházat? • Biztos, hogy ez a legcélszerűbb? • A nagy lépés: • A szolgáltatás-központú gondolkodás helyettegészség-nyereség központú gondolkodás • Az új cél: presztízsberuházás helyett olyan modell kidolgozása, amely • Jobb egészséget biztosít, • Bebizonyítja, hogy ennyi pénzből is lehet jobban csinálni.

  4. Következtetések • Akkor egy olyan modell kellene, amely • ésszerűen, a sajátjaként gazdálkodhat abból a pénzből, ami van, • A lakosok által gyakran igénybevett „lakosközeli” ellátásokra koncentrál • Érdekeltté teszi a szereplőket az egészségben tartásban • Mobilizálja, közös célra tereli a különböző forrásokat • Modellértékű, azaz az (ki)terjeszthető, ne adj Isten, piacképes. • Beleszerettünk Veresbe, ideköltöztünk.(S.I. és P.B. M.J. személyes hatása is…)

  5. Egy szokatlan dolog: a gondolat megvalósul! • Gondolkodás, tervezés lezárul: 1996 • Misszió „elindul”: 1999 január 3. • A modell elindul (TB befogadás) 1999 júli. • 1999. július 1-től az OEP kilenc nyertes pályázóval (160 ezer fő résztvevő lakos) • 2000-ben négy szervező került ki a rendszerből. • 2001. júniustól pályázat alapján két új szervezővel bővült a modell. • A 2003. évben összesen 1 millió lakosra bővül a modell. • 2004. A modell a reform kulcselemévé válik.

  6. Miért is siker ez országosan?

  7. A rendszer jelenlegi problémái • „Alulfinanszírozottság” azaz diszkrepancia a struktúra és a rendelkezésre álló források között; • Torz struktúra; • Jelentős területi egyenlőségek a hozzáférésben és a forrásallokációban; • Torz érdekeltség és költségérzéketlenség a szereplők nagy részéről; • Túlzott szabadosság a szereplők részéről; • A minőségszabályozás, protokollszerű működés alacsony szintje; • A magánfinanszírozás nem megfelelő hatékonysága – a paraszolvencia jelentős szerepe a rendszerben.

  8. Regionális különbségek

  9. Regionális különbségek * OLEF 2000 alapján

  10. Az elvesztett életévek és a háztartásokjövedelmének az összefüggése

  11. A közösségi ellátás terjedésének okai • A szükséges és korszerű orvosi tudás nem birtokolható egy személy által • A szükséges koraszerű orvos-technika nem működtethető költség-hatékonyan egy orvos által • Korszerű ellátás-szervezés nélkül nem teremthetők meg • az ellátás hatékonysága, • a lakossági programok közösségi fedezete.

  12. Az eü ellátórendszer által nyújtott és utalványozott szolgáltatások OEP költségvetés, 1995

  13. VÁLASZ-E az IBR a kérdésekre?

  14. Finanszírozási modellek üzenete • Mottó:amelyik gyógyszernek nincs mellékhatása, annak bizonyosan hatása sincs. (M.Zs) • Bázis-finanszírozás: • Szakmai: Kapacitás kitöltés kevés munkával és költséggel • Pénzügyi: a keretek enyhe túllépése • Fee for service • Szakmai: Teljesítmény-kényszer, output az outcome helyett, • Pénzügyi: minél több pénz leszívása a kasszából, a betegtől • Normatív teljesítményfinanszírozás • Költségérzékenység a kapott költség tekintetében, • pazarlás a más költségeivel (költség és tevékenység-hárítás)

  15. Válasz-e az IBR? • „Alulfinanszírozottság” azaz diszkrepancia a struktúra és a rendelkezésre álló források között; • Az ismert modellek közül az egyetlen, amely nem a tevékenység fokozásával, hanem a költségek racionalizálásával kezeli a finanszírozási feszültséget. • Torz struktúra; • Ez az első modell, amely nem a jelenlegi struktúra megmentésében, hanem a lakosság-közeli ellátások preferálásában érdekelt.A technikai hatékonyság mellett az allokációs hatékonyságot is javítja.

  16. Válasz-e az IBR? • Jelentős területi egyenlőségek a hozzáférésben és a forrásallokációban; • A jelenlegi struktúra-vezérelt forrásallokáció helyett a fejkvóta lényegesen igazságosabb leosztást tesz lehetővé, amely ráadásul paraméterezhető az egészségpolitikai céloknak megfelelően. • Az IBR nagy szabadságot ad a területen belül az igazságos allokációra. • Torz érdekeltség és költségérzéketlenség a szereplők nagy részéről; • Alapvetően átrendezi az érdekeltséget, • Költséghatékonyság és költségtakarékosság megvalósul • Direkt költségérzékenység a szervező és a szolgáltatók tekintetében (utalványozott költségek is!!!) • Indirekt költségérzékenység a beteg részéről. (A mienk…)

  17. Válasz-e az IBR? • Túlzott szabadosság a szereplők részéről; • Szabályozott betegmozgás, esetmanegelés • szerződött kapcsolatok, ésszerűbb kapacitás-tervezés • A minőségszabályozás, protokollszerű működés alacsony szintje; • A modellekben kap értelmet, funkciót a szakmai szabályozás, helyi minőségpolitika • A magánfinanszírozás nem megfelelő hatékonysága – a paraszolvencia jelentős szerepe a rendszerben. • Ebben önmagában az IBR nem hoz megoldást, de a szabályozott, tiszta viszonyok mindenképpen paraszolvencia-ellenesek.

  18. Kételyek és válaszok • Érintik-e a változások a társadalombiztosítást? • A tb alaprendszere, a betegek jogosultsága, a térítés-mentes kör nem szűkül, a hatékonyság viszont javul. • Igazságtalan, torz pénzelosztást okoz-e az IBR? • Nem, a jelenlegi allokáció az igazságtalan, és ezt az IBR képes korrigálni. • Spórolnak-e a beteg kárán? • Nem, a rendszer egyaránt véd az alul- és a túlkezelés ellen. • A szükséges ellátás megtagadása anyagilag sem érdeke a szervezőknek! • Lehet-e megtakarítani ennyi pénzből? • Igen, mert változni fog az ellátórendszer és az igénybevétel szerkezete. • Mi lesz a kórházakkal? • Válhatnak akár szervezővé is. • A cél nem a kórház, hanem a betegek és a dolgozók védelme.

  19. Összefoglalás • Egy helyi kezdeményezésből országos modell született. • Két ok: • Bebizonyosodott, hogy jó a modell • Olyanok kezdték, csinálják, akik megszállottan hittek, hisznek benne. • Ahhoz, hogy a modell „győzzön”, mindkettő kellett. • Ahhoz, hogy máshol is működjön, szerencsére elég az első. • A továbblépés:Az egészség feltételeinek szélesebb biztosítása.Ez lesz a VÉP? Újabb sikertörténet?

  20. Éljen a Reform!

More Related