Anyanyelvi mérések Magyarországon

1. Anyanyelvi mérések Magyarországon Oktatás és foglalkoztatás – Versenyképes gazdaság Magyarországon a XXI. században Szeged, 2009. 10. 31. Molnár Edit Katalin SZTE BTK Neveléstudományi Intézet molnar@edpsy.u-szeged.hu

2. A tárgyalt tudásterületek • Irodalom és nyelvtan tudásszintmérések • Beszédértés és beszédprodukció képességvizsgálatok • Írásbeli szövegalkotás képességvizsgálatok

3. A tárgyalt források Szakmai nyomtatott fórumokon publikált eredmények • Kismintás pedagógiai vizsgálatok • Nagymintás pszichológiai, nyelvészeti vizsgálatok • Nagymintás pedagógiai értékelési vizsgálatok

4. A helyzet • Anyanyelvi műveltség fontossága • Az anyanyelvi-irodalmi nevelés eredményességének követése, mérése elhanyagolt • Kommunikációs képességek általánosan alacsony színvonala

5. A probléma • Iskolai anyanyelvi műveltség:„ideológia” vagy „technika”? (Szépe, 2001) • Milyen követelmények tervezése?Hogyan mérhető eredmények? • Iskolán kívüli igény:kommunikatív kompetencia – adott helyzetekben és közösségekben hatékony, hatásos közlés & értelmezés

6. Tanulságok:a vizsgált konstruktum • nyelvi vagy kommunikációs jelenség • produktum, folyamat • ismeret, képesség, motívum • tartalmi tudás szerepe • iskolai vs. alkalmazási kontextus • szociolingvisztikai szempontok

7. Tanulságok: módszertan • szükségletanalízis • minta: méret, összetétel • mérőeszközök • értékelési szempontok, skálák, adatfeldolgozási eljárások

8. Tanulságok: eredmények

9. Irodalom és nyelvtan tantárgyi tudásszint • Kiss Árpád, 1958-59: műveltségi hiány, koherens tudásrendszer hiánya • Orosz Sándor, 1989, 1996, nyelvtan: jegy-teszt függetlenség, iskolák közötti különbségek nőnek • Iskolai műveltség, 1999, irodalom: szülői iskolázottság hatása; más tényezőktől függetlenedik

10. Beszédértés, beszédprodukció Dorsitsné és mtsai, 1990, szóbeli szövegalkotás: • az írásbelinél jobb; • lelassuló fejlődés; • rendben: kommunikativitás, fogalmi kidolgozás, helyesejtés; • hibák: fonetika, szintaxis, nyelvhasználat

11. Írásbeli szövegalkotás 1 Orosz Sándor, 1972: • alacsony átlagok, szélsőséges különbségek; • a gondolati kidolgozás problémás, a tudás növekedésétől elmarad; • tanulmányi eredményességgel összefüggő szövegminőség

12. Írásbeli szövegalkotás 2 Kádárné Fülöp Judit, IEA, 1990: • egocentrikus közlések; • műveltségbeli hiányok; • műfajfüggő teljesítmény, sikertelen érvelés;

13. Írásbeli szövegalkotás 3 Molnár Edit Katalin, Iskolai műveltség 1999: • fejlődés a kor függvényében nem ragadható meg, hanem csak a nem és a SES keresztmetszetében

14. Szövegalkotási teljesítmény osztályonként, 7. és 11. évfolyam (1996, N=1100)

15. Kor, nem, szövegminőség és apai iskolázottság (1998, N=1222)

16. Tanulságok: visszacsatolás • Kevés publikáció, elszigetelt fórumok • Kismintás vizsgálatok: a tanítás felől, egy-két aspektus, diagnózis • Nagymintás vizsgálatok: teljesítményszintek, kevés konkrét fogódzó a tanítás számára

17. Összegzés • Eredményesség: kevés vizsgálatból keveset tudunk • Fejlődés: leginkább spontán, az oktatás által gyengén, a családi háttér által erősen befolyásolt, a középfokon lelassul-stagnál • Fejlettség: valószínűleg kevéssé megfelelő a tudás rendszerezésére, kifejezésére és a társadalmi, gazdasági boldoguláshoz

18. Köszönöm a figyelmet!