1 / 24

Anyanyelvi készségfejlesztés

Anyanyelvi készségfejlesztés. PTE FEEK Zsák Judit. Kosztolányi Dezső: Nyelv és lélek.

Download Presentation

Anyanyelvi készségfejlesztés

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Anyanyelvi készségfejlesztés PTE FEEK Zsák Judit

  2. Kosztolányi Dezső: Nyelv és lélek • "Az a tény, hogy anyanyelvem magyar, és magyarul beszélek, gondolkozom, írok, életem legnagyobb eseménye, melyhez nincs fogható. Nem külsőséges valami, mint a kabátom, még olyan sem, mint a testem. Mélyen bennem van, vérem csöppjeiben, idegeim dúcában, metafizikai rejtélyként. Ebben az egyedülvaló életben csak így nyilatkozhatom meg igazán. Naponta sokszor gondolok erre. Épp annyiszor,mint arra, hogy születtem, élek és meghalok.”

  3. Gál Sándor: Két óceán között (kiadói előszó) • “Az európai jövőbe igyekvésünk lázában nem feledkezhetünk meg arról, hogy gondolkodásunk, boldogulásunk, műveltségünk csak a helyesen, szépen beszélt és írt anyanyelv alapján képzelhető el. Európába a magunk szellemi örökségével, egyebek között tisztán őrzött anyanyelvünkkel léphetünk be.”

  4. Gutenberg-galaxis / Neumann-galaxis • elektronikus média vs. nyomtatott könyv • információhordozók • információközlés és – szerzés módja

  5. Információközlés- és szerzés • információszegények • információgazdagok • digitaldivide • computer literacy (digitális írás- és olvasástudás) • informationliteracy • libraryliteracy

  6. Írás- és olvasástudás • Olvasáskultúra felmérések (pl. PISA): a középiskolások kb. 50 %-ának olvasási, szövegértési, írás- és számolási készsége nem éri el az alapvető információszerzés és -közlés szintjét • pl. rossz szövegértés → feladatmegértés, tanulási nehézségek, kevés szó aktiválása • kritikai gondolkodás/információs műveltség hiánya • egyetemisták: rossz szövegértés, absztrakt/elvont kifejezések, összetett szövegek megértésének nehézsége • Kulturális Stratégia (2005): A felnőtt lakosság 45 %-a 1 vagy 0 alkalommal olvas könyvet havonta (az arány jobb volt 5-10 éve)

  7. Nyelvünk változása • Több nyelvújítási korszakunk van a magyar művelődéstörténetben. • A jelen korszak is mindig, szükségszerűen az. • Nyelvi norma/nyelvromlás vagy -fejlődés

  8. Mai nyelvújítás - neologizmusok Keletkezés szerint: • Szóvegyüléssel létrejött: video+telefon= videofon • Elvonással létrejött: érdekegyeztet, aknamentesít, hullámlovagol • Lexéma értékű: apás szülés, lakodalmas rock, számkódos lakat

  9. Mai nyelvújítás - neologizmusok • szükségszerű neologizmusok Tükrözik a társadalmi, gazdasági, politikai, kulturális élet változásait. • új tárgyak • új intézmények • új eljárások • új foglalkozások

  10. Mai nyelvújítás - neologizmusok • stilisztikai neologizmusok Általában a sajtónyelvben, publicisztikában fordulnak elő, nem kerülnek be a nemzeti nyelv szókészletébe: pl. ferdítések, hangcserék, átvételek

  11. Stilisztikai neologizmus • bérmérséklet • hantapolitika • történelmi lóvátétel • sokkparti • zacskós feketeleves • A következmények nélküli ember

  12. Gyakori nyelvi hibák • Idegen szavak • Túlbonyolítás/hivataloskodás/homályos, semmitmondó mondatok • Névelő hiánya / vagy név előtt használata • Képzavarok • Frázisok, közhelyek • Ragok rossz használata (-ba vagy -ban)

  13. Elcsatolt kifejezések • „A szakközépiskolák helyzete is megérne egy misét, de most maradjunk a gimnáziumoknál.” (közoktatási vitaműsor vezetője) • /Történelmi anekdota: „Párizs megér egy misét” – mondta 1594-ben IV. Henrik, akit csak azzal a feltétellel engedtek a francia trónra, hogy megtagadja protestáns hitét, vagyis katolikus misét hallgat./

  14. Ami, amely • Az amely a mellékmondat alanyára utal vissza, így konkrétan meghatározott dolgot kapcsol a főmondathoz: Pl. Kétszer kell megadni a jelszót, amellyel később azonosítani tudjuk magunkat. • Itt látható az a gomb, amely az ablak bezárására szolgál. • Az ami viszont közelebbről meg nem határozott, általában főnévvel meg nem nevezett dolgokat vezet be, vagy a teljes mellékmondatra (illetve annak állítmányára) utal vissza: Pl. Kétszer kell megadni a jelszót, ami azt a célt szolgálja, hogy elkerüljük a félregépelésből adódó kellemetlenségeket. • Félkövérré változik minden, ami korábban normál betűtípusú volt.

  15. Mint • -ként értelemben: Szeretném, ha Péter mint az egyesület elnöke tartana egy rövid megnyitót. Úgy mondom ezt neked mint barát. Az egészet úgy vettem mint jogos kritikát. A tankönyv mint kordokumentum… • hasonlításnál: Péter teljesen olyan, mint egy elnök. Úgy beszélt vele, mint az barátok közt szokás. Ártatlan, mint a ma született bárány.

  16. Főnévi igenevek • Félrevezető a „csupasz” főnévi igenév. Pl. Egy közgazdásznak nehéz lenne ezt megválaszolni. • Ebben a példában nem lehet tudni, hogy a választ a közgazdász adja, vagy ő kapja. Szerencsére a magyar főnévi igenév ragozható, és így elkerülhető a félreértés: megválaszolnia / megválaszolnunk. • A fenti példában a csupasz főnévi igenév értelmi zavart okoz, de a ragozott alak olyan esetekben is elegánsabb, amikor a hiánya sem vezet félreértéshez.

  17. Mondatkezdés • Ahogyan éssel nem kezdünk mondatot, ugyanúgy az azonban, viszont, illetve szavakkal sem. • pl. Azonban tudnunk kell, hogy ↔ Tudnunk kell azonban, hogy… • pl. Viszont nagyon érdekes, hogy…↔ Nagyon érdekes viszont, hogy…

  18. Rövidítések • Következetlen / stilárisan zavaró rövidítés. • Inkább írjuk ki a például, illetve, lásd, úgynevezett szavakat, mintsem a rövidített pl., pld., ill., ld., l., lsd. alakot. • stb. (elvileg ki lehet írni, 3 szó! ‘s a többi’. • A vö., ti. rövidítések használhatóak.

  19. Igekötők Egyre több helyen használunk fölösleges igekötőt. • leellenőriz –> ellenőriz • feltelepít –> telepít • felcsatol –> csatol • megtapasztal –> tapasztal • legenerál –> generál, előállít, elkészít • beintegrál –> integrál • kiexportál –> exportál • elment –> ment

  20. Elvész • Néha a régiesnek tűnő kifejezés a szebb. • pl. Ha tönkremegy a lemez, minden adatunk elvész. • Nem helytelen az elveszik szó sem, de kevésbé szép, és összetéveszthető az elvenni ige T/3 alakjával (az elveszik ↔ ők elveszik).

  21. Optimális • Jelzők, melyek jelentésük alapján már felsőfokban állnak, bár formailag ez nem látszik rajtuk pl. optimális = valamilyen szempont vagy komplex szempontrendszer szerint a legjobb • középfokú és felsőfokú alakja nem létezik (nincs még optimálisabb, kevésbé optimális, legoptimálisabb) • Lat. tsz.: média, periodika

  22. Helyesírási tévhitek • egyenlőre (egyelőre) • extrovertált (extravertált) • előröl (elölről)

  23. Klikkeljünk a cancel-re! (Kattintsunk a töröl billentyűre!) • Change-eljünk meg a passzvördöt! (Változtassuk meg a jelszót!) to root→rootol→rootolás (=útvonalválasztás)

  24. Ragozott fájlnevek • Ne ragozzuk a fájlok, könyvtárak nevét, mert a kiejtéstől is függhet a rag. „szerkesszük meg az /etc/lilo.conf-ot a vi-jal”, az /etc/lilo.conf fájlt a vi programmal „A jelszóellenőrzés beállítása az /etc/pam.d-ben található”. • az /etc/pam.d könyvtárban található

More Related