A gyomnövények társulásviszonyai Gyomtársulások

1. A gyomnövények társulásviszonyaiGyomtársulások • Emberi tevékenység által befolyásoltak • Változatos megjelenésűek, sokszor véletlen események hatására alakulnak ki • Nagyfokú alkalmazkodás, tűrőképesség • Alacsony stabilitásúak • Inváziós adventív fajok nagy aránya • Az antropogén befolyás miatt nehezen rendszerezhetők • A természeti környezet bolygatottsága miatt terjedőben vannak

2. Osztály: Vetési és ruderális gyomnövényzet Stellarietea mediae • Laza talajú antropogén termőhelyek társulásai (talajművelés, kultúreredetű hulladékok) • Jellemző: • Egyévesek magas aránya • Efemer fajok, 3-4 generációval évente • Nagy magprodukció • Polychor fajok • Hagymás geofitonok, elsősorban szőlőkben • Szaporítógyökeres fajok (mezei aszat, apró szulák) • Fajok: szőrös disznóparéj, mezei tikszem, parlagi pipitér, gabonarozsnok, pásztortáska, útszéli zsázsa, kék búzavirág, fehér libatop, mezei aszat, apró szulák, betyárkóró, apró gólyaorr, ebszékfű, bársonyos és piros árvacsalán, pipacs, tyúkhúr

3. Vetési és ruderális gyomnövényzet Stellarietea mediae

4. Vetési és ruderális gyomnövényzet Stellarietea mediae

5. Vetési és ruderális gyomnövényzet Stellarietea mediae

6. Egyéves szántóföldi kultúrák • A gyomfajok összetétele a termesztett fajtól és a művelési módtól függ • Kalászosok gyomjai: ragadós galaj, ebszékfű, mezei aszat, kék búzavirág, pipacs, borostyánlevelű veronika, szulákkeserűfű

7. Egyéves szántóföldi kultúrák • Kapások gyomjai: fehér libatop, pokolvar libatop, szőrös disznóparéj, karcsú disznóparéj, selyemmályva, zöld muhar, apró szulák, kicsiny gombvirág

8. Évelő szántóföldi kultúrák • Két vagy több éven keresztül nincs talajmunka, de gyakori a kaszálás • Pásztortáska, útifű fajok, pongyola pitypang, vasfű, árvacsalán fajok, veronika fajok, keserűfű fajok

9. Osztály: Útszéli gyomnövényzetArtemisietea vulgaris • Főleg évelő és kétéves fajok alkotják • Mérsékelten zavart, ruderális termőhelyeken (parlag, útszél) • Száraz gyepek és mezofil rétek fajai is előfordulnak bennük • Sík- és dombvidéki társulások, melegkedvelő fajokkal • Fekete üröm, útszéli és bókoló bogáncs, héjakút mácsonya, fehér mécsvirág, tarackbúza, közönséges és pókhálós bojtorján, szamárbogáncs, fekete peszterce

10. Osztály: Útszéli gyomnövényzetArtemisietea vulgaris

13. Osztály: Rizsvetések gyomnövényzeteOryzetea sativae • Időszakos vízárasztású, a tenyészidő nagyobb részében víz borítja • Kakaslábfű fajok, keskenylevelű gyékény, nád, boglárka fajok, virágkáka, zsióka, békalencse fajok, hínárfajok

14. Osztály: Mocsári és folyóhordaléki gyomnövényzetBidentetea tripartiti • Főleg nagy termetű, ruderális fajok, magaskórós jellegű növényzet • Árterek, kiszáradó folyómedrek, láperdők kiszáradáskor • Tápanyagban gazdag iszap, nedves talajok, természetes zavarás • Farkasfog fajok, szerbtövis fajok, vízimenta, keserűfű fajok, torzsika boglárka

15. Osztály: Árnyas-nyirkos termőhelyek ruderális szegélytársulásai Galio-Urticetea • Nitrofil szegélyek, parti magaskórósok árnyas és nedves erdei gyomtársulások • Tápanyagban gazdag, nedves, szalagszerű élőhelyeken • Magas termetű, gyors növekedésű, nagy magprodukciójú egyévesek, kétévesek, vegetatív úton szaporodó évelők • Csemegebaraboly, erdei turbolya, kerek repkény, ragadós galaj, hamvas szeder, nagy csalán

16. Taposással zavart, egyszintű, többnyire alacsony-elfekvő gyomok Ösvények, útszélek, etetők, itatók, túllegeltetett területek Megváltozik a talajszerkezet, nitrogénfelhalmozódás, néhol szikesedés Heverő-kúszó szár, tarackolás, tőlevélrózsa-képzés Egynyári perje, nagy útifű, madárkeserűfű, csillagpázsit, békaszittyó Taposott gyomnövényzetPolygono arenastri-Poëtea annuae

18. Erdei vágásnövényzetEpilobietea angustifolii Véghasználat, széldöntés, tűz, betegség: A környezeti feltételek megváltozása • Az anyagkörforgalom megváltozik • A mikro- és mezoklíma megváltozik • Fényben gazdag élettér jön létre • A fák gyökérkonkurenciája megszűnik • Síkvidéken a talajvízszint megemelkedik • Humuszlebomlás, mineralizáció felgyorsul • Nitrogén-felhalmozódás fokozódik

19. A vegetáció megváltozása • Lombkorona- és cserjeszint fajainak eltűnése • Vágásnövényzet megjelenése: • Korábbi állomány növényeiből • Magbankból • Újonnan megtelepedett növényekből • Árnyékkedvelő növények visszahúzódása • Fénykedvelő növények megjelenése

20. Szekunder szukcessziós folyamatok • Egyévesek → kétévesek, évelők → cserjésedés (málna, szeder) → „előerdő” stádium (kecskefűz, rezgő nyár, bibircses nyír, magas kőris) • Üde termőhely: gyorsabb szukcesszió • Meszes alapkőzet: nagyobb fajszám

21. 1. csoport: Erdei derécések • Tápanyagban viszonylag szegény, savanyú talajon • Erdei derécés: nálunk száraz, fajszegény • Gyűszűvirág – erdei nádtippan társulás: zárt tölgyesek, bükkösök irtása nyomán • Siskanádas: sokféle termőhelyen megjelenik

22. 2. csoport: Nadragulyás gyomtársulások • Viszonylag rövid életű, fajgazdag, dudvásszárú • Nitrogénben gazdag, bázikus talajon • Nadragulyás: főleg bükkösök után, hűvös, nedves • Nádképű kékperjés: cseres-tölgyesek után, savanyú t. • Sédkendertársulás: üde, tápanyagban gazdag, mezofil erdők, bükkösök, szurdokerdők irtása, felnyílása után

23. 3. csoport: Fekete bodzás – kecskefüzes vágáscserjések • Tápanyagban gazdag, üde talajon • Aranyvessző –veresgyűrűsom t. • Fürtös bodzás • Podagrafüves feketebodza – t. • Fekete bodzások • Szamóca-szeder t. • Őszirózsa-hamvas szeder t.

24. Erdészeti szempontból fontos gyomnövényekNedves talajú erdők békaszittyó, sédkender, gyepes sédbúza, komló, közönséges lizinka, egynyári seprence, hamvas szeder, nagy csalán, kékperje, lapulevelű keserűfű

25. Üde talajú erdők nadragulya, podagrafű, siskanád, borzas sás, erdei deréce, szőrös kenderkefű, sövénykeserűfű, pelyhes selyemperje, málna, keresztlapu, földi szeder, kecskefűz, cérnatippan

26. Száraz talajú erdők Selyemkóró, siskanád, betyárkóró, közönséges orbáncfű, gyepűrózsa, földi szeder, egyvirágú gyöngyperje, erdei iszalag, egynyári szélfű, sasharaszt, szurokfű, enyvecske