1 / 22

MIÉRT VÉDJÜK A MENEKÜLTEKET? ALTERNATÍV ÉRVEK

MIÉRT VÉDJÜK A MENEKÜLTEKET? ALTERNATÍV ÉRVEK. Nagy Boldizsár előadása „A migráció jelensége és joga” c. konferencián a NKE Rendészettudományi Karán 2013- november 14-én a Magyar Tudomány Ünnepe rendezvénysorozat keretében. A félrecsúszott magyarországi diskurzus.

crescent
Download Presentation

MIÉRT VÉDJÜK A MENEKÜLTEKET? ALTERNATÍV ÉRVEK

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. MIÉRT VÉDJÜK A MENEKÜLTEKET?ALTERNATÍV ÉRVEK Nagy Boldizsár előadása „A migráció jelensége és joga” c. konferencián a NKE Rendészettudományi Karán 2013- november 14-én a Magyar Tudomány Ünnepe rendezvénysorozat keretében

  2. A félrecsúszott magyarországi diskurzus Pintér Sándor: „Én pedig küldök tízmillió aláírást arról, hogy Magyarország nem kér a menekültekből. De az Európai Unió menekültügyi egyezménye /sic/ránk is vonatkozik, be kell tartanunk a szabályokat” – P.S válasza az ezer vámosszabadi tiltakozó aláírás kapcsán feltett kérdésre. www.kisalfold.hu, 2013. június 18.

  3. A félrecsúszott magyarországi diskurzus Kontrát Károly államtitkár a Met módosítás általános vitájában, 2013. május 22: „Miért van szükség az önök előtt fekvő javaslatra? …mert …a menekültek által elkövetett jogsértések száma is emelkedett. Magyarország természetesen ezután is eleget tesz a humanitárius és emberiességi szempontoknak, de szükséges a nemzeti érdekeket előtérbe helyeznünk. …A menedéket kérő külföldiek jelentős része illegálisan érkezik Magyarországra.” Országgyűlési Napló, 2013. május 22.

  4. A félrecsúszott magyarországi diskurzus Kósa Lajos debreceni polgármester a befogadóállomás közelében 2013. május 21-én kijelentette, hogy Magyarország mint „egy kis ország nem tud ellátni ekkora »menekültáradatot«. Kósa szerint sokszor bűnbandák szállítják az országba a menekülteket, »de nem azért, mert Magyarország vonzó célpont, hanem tudnak a liberális szabályozásról«. A politikus abban bízik, hogy a szigorítás híre futótűzként terjed majd, Magyarországot pedig »nem lehet bűnözők célpontjává tenni«”. „Kósa: menekültek lepték el Debrecent” http://index.hu/belfold/2013/05/21/menekultugy/

  5. 565 szír kérelmező 8 hónap alatt a 14 765-ből Magyarországon 2 millió Szíria szomszédos országaiban Összes kérelmező Magyarországon Szír menekültek 2013 novemberében a térségben

  6. A nemzeti érdekről A nemzet érdeke (ha ilyesmi egyáltalán meghatározható – ami legalábbis kétséges), az, hogy Magyarország (és minden állam) megvédje a menekülteket, ne fordítsa vissza, ne küldje vissza őket az üldözéssel fenyegető országba.

  7. Identitás Esszencialista – konstruktivista nézetek Brubaker és Cooper az identitás kategóriáját (melyet ebben a formájában kevéssé használhatónak lát) egy hármasságra bontja. Szerintük az identitás első jelentése az azonosítás (az önbesorolás és a mások általi kategorizálás), a második az énkép, a harmadik pedig maga is egy hármasság: a közös tulajdonság az összekapcsoltság és az összetartozás érzése (commonality, connectedness Zusammengehörigkeitsgefühl)

  8. A menekülőhöz való viszony – viszonyulás önmagunkhoz A menekülőhöz és/vagy az őt üldözőhöz való viszonyunk meghatározásakor önmagunkat is meghatározzuk; egyszerre hozzuk létre, ismerjük fel és erősítjük meg identitásunkat. A menekülőben felismerjük magunkat, elődeinket, azt a csoportot, amely identitásunkat formálja-megtestesíti, és a védelem nyújtásával megerősítjük e csoporthoz tartozásunkat. Az identitás megnyilvánulási formája az adott identitáshoz (szerephez, helyzethez, csoporttagsághoz) társított normatív követelmény teljesítése

  9. A) Identitás-alkotó, (kollektív) azonosságon alapuló érvek 1. Az emberi mivolt, mint közös nevező. Univerzális egalitarista érvelés Minden egyes ember természettől fogva egyenlő, egyenlő méltóságú, szabadságra hivatott, és egyiknek az érdekei sem élveznek előnyt a másik érdekei előtt. Az emberek egymás társai az emberiség osztatlan közösségében. Az üldöztetés a csoport tagjai közül néhánynak olyan erejű és következményű hátrányos megkülönböztetésével, szenvedésével, ad abszurdum, elvesztésével jár, amit a csoport – itt: az emberiség – tagjai nem vehetnek tétlenül tudomásul

  10. A) Identitás-alkotó, (kollektív) azonosságon alapuló érvek Rawlsi út: deontologikus (morális) parancs Utilitarista út: a közös előny nagyobb a védelem nyújtása esetén Goodin: sebezhetőség vagy kiszolgáltatottság (vulnerability) csökkentése a cél (nem a közös haszon/boldogság maximalizálása) Emberi biztonság (human security) megközelítés

  11. A) Identitás-alkotó, (kollektív) azonosságon alapuló érvek 2. Valamely csoporthoz tartozás, mint a védelem alapja A közös (másoktól elkülönítő) identitás kifejezése és megerősítése a menekültnek nyújtott védelem révén. (Kommunitárius érvelés) Nemzet, törzs, klán (Esszencialista és konstruktivista nemzet-fogalmak!) Vallási közösség

  12. A) Identitás-alkotó, (kollektív) azonosságon alapuló érvek 3. A történelmi azonosulás és identitásteremtés. Kölcsön a történelem bankjából és annak törlesztése A történelmi azonosulás és identitás-teremtés. Kölcsön a történelem bankjából és annak törlesztése (Emlékezés azokra az elődökre, akik menekültek voltak – kommunitárius érvelés) A ma érkező menekülő védelmét azért tartja kívánatosnak, mert az oltalmat kereső befogadásával felidézi, és a történelem közvetítésével meghálálja azt a védelmet, amit a jelenlegi menekülőket befogadó közösség (korábban élt) tagjainak régebben mások nyújtottak.

  13. B) Identitás-alkotó, a menekülő (vagy az üldöző) és a védelmet nyújtó különbözőségén alapuló érvek 4. Az otthonra, a hazára, a területre vonatkozó jogcím konstruálása a menekültnek nyújtott védelem révén. A menekülő befogadása megerősíti azt, hogy ott az oltalmat nyújtó gyakorolja a végső hatalmat. Menekülőnek az adhat azilumot, aki rendelkezik az adott terület és erőforrásai felett. Aki oltalmat ad, az egyben megerősíti a területhez fűződő jogcímét és saját biztonságérzetét, ő biztosan nem földönfutó, ellenkezőleg: gyökerei mélyen nyúlnak a haza földjébe. Negatív használat: a jogcím felhatalmaz a kirekesztésre „szuverén előjog”

  14. B) Identitás-alkotó, a menekülő (vagy az üldöző) és a védelmet nyújtó különbözőségén alapuló érvek 5. Gazdag – szegény Aki segít a magánál szegényebben: gazdag. A megosztás gesztusa kétfelől is motivált. Egyrészt számtalan vallási, szokásrendi norma megköveteli azt, hogy a gazdagabb a szegényebben segítsen Másrészt, és erre támaszkodik az érv elsősorban, énképünk kapcsolatainkban formálódik, a személy és környezete összjátékaként alakul ki. Ennek eredője az önbesorolás (és másoknak az érintettre vonatkozó minősítése). A menekülőnek nyújtott védelem, segítség, ebben az összefüggésben keletkezteti a gazdagság képzetét az azt megadóban és az elfogadóban is

  15. B) . Identitás-alkotó, a menekülő (vagy az üldöző) és a védelmet nyújtó különbözőségén alapuló érvek 6. Demokraták versus elnyomó rendszerek Gil Loescher így fogalmaz: „A kelet-európai emigránsok menekültként elismerése az emberi jogok szándékos megsértőjeként stigmatizálta származási országukat … Valójában a nyugati kormányok annak érdekében bátorították a kiáramlást keletről nyugatra, hogy riválisaikat ideológiailag gyengítsék és a hidegháborús küzdelemben politikai legitimitásra tegyenek szert.”

  16. C) Kölcsönösség, egyéni haszonelvűség 7. A kölcsönösség A mai menekülők válhatnak a holnapi oltalmazókká Utilitárius, racionális választás alapú megközelítés Európa, az elmúlt 70 év: Spanyolok, franciák, németek, baltiak, olaszok, lengyelek, görögök, magyarok, csehek és szlovákok, románok, oroszok moldávok, örmények, azeriek, grúzok, horvátok, bosnyákok, szerbek, albánok és más nemzetek fiai és lányai kényszerültek menekülni Van Heuven Goedhart, az ENSZ első menekültügyi főbiztosa: „A menekültproblémát ismerő személyek közül senki nem mondhatja realistán azt, hogy »ez itt nem történhet meg«. Senkinek nincs abszolút biztosítéka arra, hogy ő maga nem válik menekültté.”

  17. D) Politikai, állami haszonelvű érvek 8. A politikai kalkulus (Rational choice) konfliktus megelőzés/a hazai feszültség csökkentése képmutatás, alakoskodás

  18. E) A történelmi felelősség 9. A történelmi felelősség vállalása Ha egy ország, nép vagy politikai közösség másokat üldözött, vagy tettei következtében harmadik szereplő üldözött másokat, akkor a felelős állam vagy nép feladata, hogy saját cselekedeteinek a következményeit viselje, hogy helytálljon, ha ő üldözött, vagy miatta üldöztek embereket. Pl. Vietnám - USA Szélesebb értelemben a felelősség kiváltója lehet bármely olyan tevékenység lehet, amely kárt okoz(ott), és kényszervándorlásra vezetett. Környezeti menekültek, éghajlatváltozás miatt?

  19. F) A jog kiterjedése a jogon túlra 10. A non-refoulement (a visszafordítás és a visszaküldés tilalma) általánosított követelménye Az Európai Tanács tamperei nyilatkozata, 1999 egészen az Európai Parlament 2013. május 23-i állásfoglalásáig a szomszédos országokba menekült szíriaiak helyzetéről. „A cél: nyitott és biztonságos Európai Unió, amely teljes mértékben elkötelezett a Genfi Menekültügyi Egyezményből és más emberi jogi okmányokból származó kötelezettségei [így a non-refoulement - NB] mellett és képes a humanitárius szükségletekre a szolidaritás alapján válaszolni.” A z Európai Parlament 2013. május 23-i állásfoglalása a szomszédos országokba menekült szíriaiak helyzetéről. [A parlament] „hangsúlyozza a nemzetközi határok nyitva tartásának fontosságát, valamint sürgeti a nemzetközi közösséget, hogy bőkezűen támogassák Libanont és Jordániát a menekültek egyre nagyobb beáramlása problémájának kezelése érdekében; valamennyi befogadó kormányt sürget, hogy tartsák fenn a menekültek visszaküldésének tilalma és a velük szembeni egyenlő bánásmód elveit”.

  20. A menekülők kirekesztése Az érkezők számának csökkentése vagy teljes kizárásuk mellett érvelőknek vállalniuk kell, hogy ők: következetes egoisták (jóléti soviniszták) nincs történelmi emlékezetük vakon hisznek a történelmi stabilitásban „realisták” a nemzetközi kapcsolatok értelmében (készek a jog szándékos megsértésére az általuk azonosított nemzeti érdek védelmében ha nem fenyeget szankció, vagy a szankció kisebb mint a nemzeti érdeket szolgáló előny)

  21. A nemzeti érdekről – még egyszer Ha a nemzeti emlékezet ébrentartása és a történelmi folytonosság megélése „nemzeti érdek”, ha egy olyan európai identitás megvallása és fenntartása, amely nem kicsinyes, bezárkózó és barátságtalan, „nemzeti érdek”, ha önmagunk számára a menekülés útjának nyitva tartása és leendő befogadóink jóindulatának elnyerése „nemzeti érdek”, ha a globális migrációs folyamatokban való tudatos és alakító részvétel „nemzeti érdek”, ha a morálisan értékesebb pozíció elfoglalása „nemzeti érdek”, akkor a menekültek védelme is az.

  22. Köszönöm! NAGY BOLDIZSÁR E-mail: nagyboldi@ajk.elte.hu www.nagyboldizsar.hu Tel.: +36 1 242 6313,

More Related