A Tokaj-hegyaljai világörökségi borvidék jelen fejlesztéspolitikai kérdései

1. A Tokaj-hegyaljai világörökségi borvidék jelen fejlesztéspolitikai kérdései Dr. Takács András ügyvivő Tokaj-Hegyalja Fejlődéséért Szövetség

2. „A Tokaj-hegyaljai világörökségi borvidék kivételesen nagy lehetőségekkel és adottságokkal rendelkezik. Ezek az adottságok, a kihasználatlanságuk esetén kivételesen nagy helyi konfliktusokat eredményezhetnek, mint pl. a szerencsi szalmatüzelésű hőerőmű ügye is. A kivételesen nagy lehetőségek kihasználása és a kivételesen nagy konfliktusok feloldása kivételesen nagy ívű megoldásokat, és kivételesen hatékony menedzsmentet igényelnek.” (Dr. Ónodi Gábor tanszékvezető egyetemi docens, Szent István Egyetem KTI Területi Tervezési Tanszék)

3. Mit mutatott meg a fenti konfliktus helyzet Tokaj-Hegyaljának? • A világörökségi cím problematikáját, a jogalkotási hiányosságokat. • A „kivételesen nagy lehetőségek” részbeni kihasználatlanságát. • A „hatékony menedzsment” hiányát – ki a gazdája Tokaj-Hegyaljának? • A belső összefogás erejét: a Tokaj-hegyaljai identitás mély létét és gyökereit. • Az ország szeretetét és figyelmét Tokaj-Hegyalja iránt. • A nemzetközi közvélemény szeretetét és figyelmét Tokaj-Hegyalja iránt.

4. Honnan ered a Tokaj-hegyaljai identitás • 1640. „mádi tanácskozás” (Tolcsva, Erdőbénye, Olaszliszka, Bodrogkeresztúr, Tokaj, Tarcal, Mezőzombor, Mád, Tállya, Ond, Rátka, Abaújszántó, Szerencs) • 1737. a világ első zárt borvidéke királyi rendelettel (+ Kistornya, Sátoraljaújhely, Sárospatak, Erdőhorváti, Hercegkút, Bodrogolaszi, Sárazsadány, Vámosújfalu, Szegi, Bodrogkisfalud, Golop) • 1857. „Tokaj-Hegyaljai Bormívelő Egyesület” megalakulása • 2002. 27 település kapott világörökségi címet (+ Makkoshotyka, Bekecs, Legyesbénye, Monok, Szegilong), a Tokaji Történelmi Borvidék Világörökségi Egyesület megalakulása

5. Tokaj-Hegyalja Fejlődéséért Szövetség Alakulása: 2009. április 9. Alapítói: • Tokaj Reneszánsz - Tokaji Nagy Borok Egyesülete • Tokajvinum Hungaricum Egyesület • Mádi Kör Eredetvédelmi Egyesület • Tokaji Bormívelők Társasága • Tokaji Borbarátnők Társasága • Tokaji Borvidék Hegyközségi Tanácsa • Tokaj-hegyaljai Borút Egyesület

6. A Tokaj-Hegyalja Fejlődéséért Szövetség tevékenységének alapdokumentumai: • UNESCO Világörökségi Egyezménye (1972.) • Az 1985. évi 21. törvényerejű rendelet (a Magyar Köztársaság csatlakozása az UNESCO Világörökségi Egyezményhez) • Az UNESCO Világörökség Bizottság 26COM 23.13 számú határozata (a Tokaji Történelmi Borvidék Kultúrtáj felkerült a Világörökségi Listára 2002-ben) • A Magyar Köztársaság Tokaji Történelmi Borvidék Kultúrtáj Világörökség Kezelési Terve (2003.)

7. A Tokaj-Hegyalja Fejlődéséért Szövetség céljai: • Tokaj-Hegyalja világörökségi borvidéki fejlődését segítőjogszabály alkotási folyamatokmegszületés: világörökségi törvény. • A világörökségi törvény kiemeli Tokaj-Hegyalját a 22 magyar borvidék közül és állami feladattá teszi annak értékalapú fejlesztését. • Az egységes Tokaj-hegyaljai Környezet, Társadalom és Gazdaságfejlesztési Stratégia megszületése. • Az Országos Területrendezési tervről szóló törvény 2013-ban esedékes módosítása során Tokaj-Hegyalja - hasonlóan pl. a Balaton és térsége jelen helyzetéhez - országosan kiemelt jelentőségű világörökségi, borászati, turisztikai gazdasági övezetként jelenjen meg.

8. A fenti célok akkor érhetők el, ha a helyi szereplők konszenzusok mentén együttműködnek: • Tokaji Történelmi Borvidék Világörökségi Egyesület (a világörökségi terület kezelő szerve, tagjai az önkormányzatok) • önkormányzatok és kistérségek – Tokaj-Hegyalja 27 települése 5 kistérséghez tartozik • szőlész és borász egyesületek, turisztikai vállalkozók • más vállalkozások képviselői • a helyi tudományos és közélet • a helyi média • civil szervezetek

9. A „Tokaj-Hegyalja Tanulmányok Intézet” célja és feladata • Olyan szakmai műhely létrehozása és működtetése, amely, az „alkalmazott/alkalmazható tudományok” szintjén növeli a Tokaj-hegyaljai fejlesztéspolitika tudásbázisát a következő főbb területeken: • környezetgazdálkodás, energiapolitika, fenntarthatóság • település- és tájtervezés, építészeti és műemlékvédelmi kultúra • társadalomkutatás (szociológia, kulturális antropológia) • gazdaság- és foglalkoztatáspolitika, oktatás • kultúrakutatás (történelem, néprajz, régészet, vallástörténet, művészettörténet, gasztronómia stb.) • plusz: a szőlészeti és borászati kutatások külön intézetet igényelnek

10. Mi lehet a Tokaj-Hegyalja Fejlődéséért Szövetség szerepe a fenti folyamatban: • kommunikációs felület biztosítása a belső egyeztetések lefolytatására (fórumok, tanácskozások, konferenciák) • a vélt/valós érdekellentétek feloldása (tárgyalások, mediáció) • a települési szintű folyamatok támogatása • a szakértői bázis növelése (egy „Tokaj-Hegyalja Tanulmányok Műhely” megalakítása) • az egységes Tokaj-hegyaljai arculat elemeinek meghatározása és képviselete

11. Mi lehet az eredménye a folyamatnak: • az egységes Tokaj-hegyaljai identitás erősödése a globalizálódó világban • a térség jövedelmezőségének, lakosságmegtartásának növelése • Tokaj-Hegyalja hatékonyabb beépülése az országimázsba • a fenntartható életmód elemeinek helyi erősödése

12. Összegezve Tokaj-Hegyalja jelen kérdéseit… - és válaszait: • Tud-e élni a „kivételesen nagy lehetőségeivel” és a világörökségi címmel (borvidéki és települési szinten egyaránt)? • Meg tud-e teremtődni a konszenzus a jövő érdekében a helyi szereplők közt? • Meg tud-e teremtődni a „kivételesen hatékony menedzsment” a szükséges feladatok levezénylésére? • Az előzőek alapján tudja-e képviselni a saját érdekeit az országos szintű fejlesztéspolitikában?

13. Köszönöm a figyelmet! Dr. Takács András ügyvivő Tokaj-Hegyalja Fejlődéséért Szövetség e-mail: takacs.andras2@chello.hu; tel.: 06 20 458 73 32