A felemásság etikája és a közép-európai államiság

1. A felemásságetikájaésaközép-európaiállamiság Kiszolgáljuk és kihasználjuk a Keletet és a Nyugatot!

2. A felemásság morális kategóriává válik • Olyanná, amit védeni, óvni kell. • Merthogy az elmaradottság egyes, kiválasztott elemei értékesebbek, mind a fejlettség állapota, és ez egyszerre igaz a fejlettség egyes kiválasztott elemeire is. • A felemásság lényege tehát nem a fejlettség s nem is a fejletlenség fogalmában rejlik. Hanem az „is” szóban!

3. A fejlettség a bukás • Ehhez persze a nyugati fejlettséget a romlás és a bukás előszobájaként kell láttatni. Ha pedig a bukás nem következik be, akkor sem szabad kételkedni a jóslat jövőbeni bekövetkeztében. Mivel pedig minden fejlett kultúra válságba jut egyszer, ki az, aki megkérdőjelezhetné, hogy egykor a mostani is bajba jut majd. Amivel viszont a kritika adós marad, az az mód, ahogy maga a fejlődés élvonalába juthatna. A fejlettebbek kritikája ugyanis nem párosul valós, más utat mutató fejlődésstratégiával. Inkább csak jóslatszerű víziókkal próbál mozgósítani, végrehajtható és eredményességükben mérhető, részletesen kidolgozott programok nem születnek.

4. A közép-európai felemásság lényegéhez azonban a kelettől való viszonylagos elkülönülés is hozzátartozik. A keleti birodalmakkal szemben magukat nyugatinak, tehát fejlettebbnek tekintik. Jóllehet kultúrájuk számos vonása keleti, illetve keleties, politikai kultúrájukat is beleértve, magukat mégsem tartották a kelet a kelet részének. Egyébként el kellett volna fogadniuk az ismétlődő keleti meghódíttatásuk természetességét, s helyes voltát.

5. A politikai vezetőréteg egy része ugyan ezt az ideológiát terjesztette, de tudták, társadalmuk nem kíván sem törökké, sem pedig orosszá válni, de nem szeretne beolvadni e birodalmakba sem. S ezt kevés kivételtől maguk sem akarták teljesen, még ha támogatták is e birodalmak uralmát, s terjesztették is kultúrájuk számos elemét hódító uraiktól kapott hatalmukkal.

6. Az felemás elkülönülés mestereinek azonban még egy kihívásnak kell megfelelniük. Egymástól is el kell választaniuk társadalmaikat. • A keleti hódítóik felé keletiebbnek, tehát kommunistábbnak, oroszbarátabbnak, ha a hódító a nemzeti szocialista Németország, akkor a szomszédnál németbarátabbnak, a demokratikus nyugathoz csatlakozás során pedig nyugatiabbnak próbálják beállítani magukat. Ha pedig egyszerre közelednek a Kelethez és Nyugathoz, akkor egyszerre érvelnek kétfelé kétféleképpen. • Sőt, akár többféleképpen is, hiszen esetenként kettőnél több hatalomhoz is igazodni akar a közép-európai ország. • Eközben pedig szomszédjaikat megpróbálják visszaszorítani.

7. Az elmaradottág, a Kelet és a Nyugat közti helyzet önmaga igazolását is megteremti. Létrehozza a felemásság morálját, ami értelemszerűen a politikában is gyökeret ver. • Lényege, hogy a politikai felemásság, a sem igazán keleti sem igazán nyugati magatartás nem hiba, hanem erény. Apolitikai rendszernek a nyugati demokráciákétól eltérő elemei jók és szükségesek. • Ugyanis mind a kelet mind a nyugat hasznos, a szomszédokkal folytatott nemzeti küzdelemben.

8. A szlovákok és magyar viszony értékelésekor számot kellene vetnünk mindezzel. A tizenkilencedik és huszadik század során egymással folytatott nemzeti küzdelmeiknek köszönhetően elveszítették szuverenitásukat, az egész térség szuverenitásának elvesztéséhez is hozzájárulva. Ennek következtében letértek a demokratikus fejlődés és polgárosodás nyugati útjáról. Helyette a térséget meghódító hatalmakhoz igazodva, az ő politikai rendszerüket részben átvéve nő fel politikai és gazdasági vezetőrétegük. Ki kellene mondani, hogy ez a korszak nem a szabadság és a fejlődés korszaka, hanem az elmaradás korszaka volt térségünkben.

9. És ennek egyik alapvető oka, hogy ezek a vezetők területszerzéssel, illetve vesztéssel, nemzeti kisebbségeik veszélyforrásként való feltüntetésével és elnyomásával, felszámolásuk kísérleteivel igazolták hatalmukat, és egyben az elnyomó nagyhatalmak kiszolgálását. Fontosabbnak tűntették fel a fasiszta Németország, a kommunista Szovjetunió szolgálatát, mind a szomszéddal megteremtendő baráti viszony megteremtését, s egyesült erővel a térség szuverenitásának visszaszerzését. • És ez stratégia ma is él.