1 / 20

A turizmus és a területfejlesztés kapcsolata

A turizmus és a területfejlesztés kapcsolata. Dr. Aubert Antal egyetemi docens. Turizmus és területfejlesztés . Elmaradott térségek felzárkóztatásának eszköze Fejlesztések tovagyűrűző hatásai Turisztikai adottságokkal rendelkező térségek részére kitörési pont

channer
Download Presentation

A turizmus és a területfejlesztés kapcsolata

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. A turizmus és a területfejlesztés kapcsolata Dr. Aubert Antal egyetemi docens

  2. Turizmus és területfejlesztés • Elmaradott térségek felzárkóztatásának eszköze • Fejlesztések tovagyűrűző hatásai • Turisztikai adottságokkal rendelkező térségek részére kitörési pont • Alternatív, kiegészítő jövedelemforrás • Népesség megtartó hatása van • Új vidéki helyszínek bekapcsolása a (turizmus) gazdaságba • Térségi együttműködések elősegítése (turisztikai célterület (desztináció) fejlesztés)

  3. A turizmus település- és területfejlesztő hatása Magyarországon Történeti áttekintés • 19/20. század fordulója: • Az akkori ország keretben 260 üdülő- és fürdőhely, • Trianon ennek ¾-ét elcsatolta, • I-II. vh. Között: • Fejlesztések megindulása a Mátra-Bükk, Duna-kanyar, Sopron térségében, • 1960-as évektől • Frekventált üdülési területeken, • Agglomerációkban, • Nyugati-országrész előnyben, • Kistérségi – háttértelepülések bevonása, • Települési központok rehabilitációja, építészeti értékek. • Relatíve gyors mennyiségi növekedés, de a minőségi mutatók gyengék: • Szakmai oldalon a kínálat bővítése, • Települések oldaláról a környezeti feltételek javítása.

  4. Turizmus és önkormányzatok • Adóbevétel • Munkahelyteremtés • Serkenti a helyi vállalkozásokat, elősegíti a településen belüli és települések közötti együttműködést • Turisztikai fejlesztések befektetés ösztönző hatása • Hozzájárul a település és környezetének természeti, kulturális értékeinek megőrzéséhez • Településkép javítása • Kedvező imázsformáló hatás

  5. Az idegenforgalmi területfejlesztési koncepciók történeti áttekintése • VÁTI (26) • BKI (27) – KSH – T – STAR 1971/1006. Korm. határozat a területfejlesztésről, Idegenforgalmi területfejlesztésről: • Külföldi: Balaton, Budapest, gyógyfürdők, • Urbaniz. körzetben: hétvégi rekreáció, • Fejlesztések kulturális igények kielégítését is szolgáljanak, • OTK – 23 üdülési területet határolt le + NP-ok és tájvédelmi körzetek (23-ból 6 volt működő – Balaton, Velencei-tó, Duna-kanyar, Ráckevei Duna-ág, Mátra-Bükk, Nyugat-Dunántúl egyes részei)

  6. Az idegenforgalmi területfejlesztési koncepciók történeti áttekintése • BKI (1979) • 24 idegenforgalmi tájegység – kiemelés szempontjai: • Üdülésre való alkalmasság, • Sportolási lehetőség, • Kulturális nevezetességek, • Természeti adottaágok, • Gyógytényező, • Gazdasági-politikai jelentőség, • Idegenforgalmi szálláshelykínálat, • Határátkelés.

  7. Az idegenforgalmi területfejlesztési koncepciók történeti áttekintése • 930 település: • 895 település tartozik a 24 körzetbe, • 1 település – Budapest kiemelt, • 34 település körzeten kívüli, • Javaslat egy adatbank létrehozására, • Területi kereslet nagyságának megbecslése, relációs és tartózkodási összetételét – tájegységek relatív sorrendje, • Kutatás folytatására javaslat: • Területek idegenforgalmi karaktere, • Egyes régiók, egyes terek súlya, • Kereslet-kínálat összhangját javító tennivalók, • Fejlesztések ütemezése.

  8. Az idegenforgalmi területfejlesztési koncepciók történeti áttekintése • MT 3241/1979. sz. hat. – Országos Üdülőterületi Terv (1983-ig) • Magyarország üdülésre alkalmas tájegységeinek vonzásjellege, alapvető keresleti és kínálati helyzete (1981), • 26 körzet (Bp + 619 település). • OIH-BKI-VÁTI (1981): „Üdülés-idegenforgalmi hosszútávú fejlesztési koncepció” • T-STAR rendszerbe sorolta az idegenforgalmi településeket: • Idegenforgalmi szerepkörű (határ, tranzit, kiránduló), • Kiépítettségük, • Fontosabb adottságok (zöldterület, víz, gyógy, kultúra).

  9. Az idegenforgalmi területfejlesztési koncepciók történeti áttekintése • Javasolta: • További 10 körzet fejlesztését a már kiemelt Balaton, Mátra-Bükk, Duna-kanyar, Velencei-tó mellett (Ny-Dunántúl, Hortobágy, Mecsek-Villány, Alsó-Tisza, Ráckevei régió), • Az 1980-as években a finanszírozás oldáról 3 üdülőterület-típus jellemző: • Kiemelt üdülőkörzetek, • Regionális jelentőségű üdülőterületek, • Helyi és kistérségi jelentőségű üdülőterületek.

  10. Az idegenforgalmi területfejlesztési koncepciók történeti áttekintése • 1987: 30 kisebb-nagyobb összefüggő térség, • Fogalmi osztályozás: tájegység (16), laza üdülőkörzet, település, • 1998: 1007/1998. sz. Kormány határozat • IB-ok megszüntetése, • 9 turisztikai régió létrehozatala.

  11. A tervek fajtái és tartalmi követelményei • Kettős integráció követelménye, • Turizmus környezetébe, • Turisztikai kínálatot alkotó valamennyi alkotóelemet együttesen kell megtervezni, • Turizmus jelenlegi és az adottságok tükrében a potenciális jövőbeli szerepének meghatározása – szoros kapcsolat a területfejlesztéssel, • A hierarchia elvek figyelembe vétele – az összhang kiemelten fontos!

  12. A turizmus és területfejlesztés kapcsolatrendszerének elvi alapjai

  13. A turizmustervezés és a területfejlesztés stratégiai szemlélete Területfejlesztés Területpolitika: Prioritások, eszközök és intézmények területén való megfeleltetés. Eszközök: A megvalósítás materiális- és immateriális feltételrendszere. Szabályozás: Tudatos beavatkozások (komplex és szektorális). Menedzsment: Intézményi és személyi feltételek a megvalósításhoz. Stratégiai szemlélet Jövőkép: Külső és belső Értékelése, A jövő Forgatókönyvei. Tervezés: A jövőépítés Programjai és Akciói, az Ehhez rendelhető Adottságok és feltételek. Érvényesítés: Szereplők Részvétele, Területi beavat- Kozások kidolgo- zása. Jövőszervezés: Intézmény- és Eszközrendszer, Ellenőrzés, Értékelés, visszacsatolás.

  14. A turizmusfejlesztési tervek egymásra épülése Koncepció Fejlesztési program Stratégiai Operatív Projektek P1 P2 P3 P4 P5 Px

  15. A tervek fajtái – a koncepció • Fő célja: a hosszú távra szóló célok meghatározása, • Tervet megalapozó szakmai dokumentum az eredeti jelentése, • Ma inkább kistérségi szinten kidolgozott tervdokumentum, • Nemzeti szinten stratégiának, illetve turizmuspolitikának nevezik (kormányzati elfogadás után). • Rendszerváltás után az első – 1993. Balaton, • Elfogadás rendjének hiánya miatt ált. nem váltak hivatalos tervvé – közvetett módon voltak képesek a turizmus fejlesztését befolyásolni.

  16. A fejlesztési program • Középtávra vonatkozó, • A hosszú távra szóló koncepció megvalósításának elősegítése, • A távlati célok közül melyek azok, melyek hosszú távon megvalósíthatók, • A régiók részvételének elősegítése a hazai és nemzetközi források megszerzéséért, • További céljuk a régiók integrálása az országos fejlesztési programokba, • A vállalkozói tőke aktivizálása, • Szakmai irányadás a területrendezési tervek elkészítéséhez, a kistérségi és a helyi turizmusfejlesztési programok kidolgozásához.

  17. A fejlesztési programozás • Stratégiai programozás: • a régió turizmusának, valamint természeti–társadalmi–gazdasági környezetének elemzése, • Az erős és gyenge oldalak vizsgálata, • Megállapítja az általános prioritásokat és célokat, • Meghatározza a munkaszervezést, megjelöli a finanszírozás forrásait. • Operatív programozás: • a stratégiai programra épül, de konkrétabb annál, • a jövőbeli végrehajtás és működtetés kereteit is szabályozza: • al- és részprogramonként részletezi a célkitűzéseket és prioritásokat, tartalmazza a középtávú részprogramokra kidolgozott projekt javaslatokat, • kidolgozza a költségvetési forrástérképet, • meghatározza a megvalósítás ütemezését, menetét, • a végrehajtás figyelemmel kísérése és értékelése.

  18. Projekt • Egy konkrét termékre, létesítményre vagy témára kidolgozott fejlesztési tervjavaslat, • Elemei: • Megvalósíthatósági előtanulmányok (környezetvédelmi, műszaki, pénzügyi, munkaerő), • Részletes gazdasági megvalósíthatósági tanulmány (piacelemzés, beruházási költségek, működési költségek, megtérülés), • Költség-haszon elemzések, • Finanszírozási terv, • Marketing terv, • Üzleti terv.

  19. A tervek kidolgozásának és elfogadásának javasolható optimális sorrendje • Hosszú távra szóló nemzeti szintű turizmus koncepció (stratégia, turizmuspolitika); • hosszú távra szóló regionális, megyei és kistérségi koncepciók; • középtávú kistérségi, megyei és regionális programok; • középtávú nemzeti turizmusfejlesztési program, amely a fejlesztési prioritások mellett a turizmus általános működési rendszerének kialakítására is figyelmet fordít; • a programokat konkretizáló (általában rövidebb távra szóló és konkrét helyszíneken megvalósítandó) projektek kidolgozása.

More Related