A kereslet és kínálat rugalmassága

1. A kereslet és kínálat rugalmassága

2. Rugalmasság általánosságban: Egy tényező százalékos változása valahány százalékos változást okoz egy másik tényező értékében. (A két tényező százalékos változásának hányadosa) Képlete általánosságban:

3. A piaci elemzéséhez használt rugalmasságok • Kereslet-ár rugalmasság • Kereslet kereszt-ár rugalmasság • Jövedelemrugalmasság • Kínálat rugalmasság

4. 1. Kereslet árrugalmassága: ívrugalmasság • Megmutatja, hogy hány százalékkal változik a keresett mennyiség az ár egy százalékos változásának hatására a keresleti görbe egy szakaszán.

5. 1. Kereslet árrugalmassága: pontrugalmasság • Végtelen kicsi változás, a keresleti görbe adott pontjában értelmezzük.

6. 1. Kereslet-ár rugalmasság • Értéke általában negatív • A vizsgált jószág kereslete a mutató abszolút-értéke alapján: • Rugalmas • Egységnyi rugalmasságú • Rugalmatlan

7. 1. Kereslet-ár rugalmasság • Kereslet árrugalmasság és a lineáris keresleti függvény:

8. Bizonyítás • A keresleti görbe inverz alakban: P=a-bQ, • D: Q=a/b-1/bP

9. 2. Kereslet kereszt-ár rugalmasság • Megmutatja, hogy az egyik termék árának egy százalékos változása hány százalékkal változtatja meg egy másik termék keresletét.

10. 2. Kereslet kereszt-ár rugalmasság • Értéke pozitív, negatív és nulla is lehet • Negatív – kiegészítő javak • Nulla – közömbös a vizsgált két jószág kereslete egymástól • Pozitív – helyettesítő javak

11. 3. Jövedelemrugalmasság • Megmutatja, hogy a fogyasztó jövedelmének egy százalékos változása hány százalékkal változtatja meg a jószág keresletét

12. 3. Jövedelemrugalmasság • Az Engel-görbe rugalmassága • Negatív: inferior (alacsonyabbrendű) javak • Nulla és egy között: normál javak • Egynél nagyobb mutató esetében luxus jószág

13. 4. Kínálat rugalmassága • Megmutatja, hogy az ár egy százalékos növekedésével hány százalékkal változik a kínált mennyiség

14. 4. Kínálat rugalmassága • Pozitív kínálati függvény esetében pozitív • A képlet ua. mint a kereslet árrugalmasságánál

15. Gyakorlati használhatósága • Árképzési szempont • Megállapíthatók a jószágok közti kapcsolatok • A piaci változások hatásai előre jelezhetők • A piac stabilitása • Versenytársak elemzése

16. 1. példa: • Egy termék ára 5%-kal emelkedett, s a termék keresletének árrugalmassága a kérdéses szakaszon (-1,2). Hány százalékkal változott az áremelkedés hatására a jószág keresett mennyisége?

17. Megoldás: • Vagyis a keresett mennyiség 6%-kal csökkent.

18. 2. példa: • Marketing szakemberek a videojátékok piaci keresletét a következő függvénnyel becsülték: Q(P)=18000-4P, ahol P a videojátékok ára (Ft/db), Q pedig a keresett mennyiségük (db). A jelenlegi piaci ár 2500 Ft/db. • Tegyük fel, hogy a videojátékok ára 250 Ft-tal nő. Mekkora a kereslet árrugalmassága? • Jól jártak-e az eladók az árnövekedéssel? Válaszát indokolja!

19. Megoldás: P0=2500 Q0=18000-4(2500)=8000 P1=2750 Q1=18000-4(2750)=7000

20. b. Árbevétel a kiinduló helyzetben: P0(Q0)=2500(8000)=20 000 0000 Ft Árbevétel az új ár mellett: P1(Q1)=2750(7000)=19 250 000 Ft Rugalmas kereslet mellett az árbevétel az ár csökkenésével nő!!

21. 3. példa: • Egy kiskereskedő kétféle dobozos üdítőitalt forgalmaz: narancsitalt és jeges teát. Jelenleg hetente 600 doboz narancsitalt és 460 doboz jeges teát ad el. 175 (narancsital), ill. 130 (jeges tea) Ft/doboz egységáron. A forgalom növelése érdekében a kereskedő a narancsital árát 165 Ft-ra csökkentette, aminek következtében a narancsitalból eladott mennyiség heti 680 dobozra nőtt. Ugyanakkor a jeges teából eladott mennyiség 440-re csökkent.

22. Határozza meg a narancsital keresletének árrugalmasságát! • P0=175 Ft/doboz • Q0=600 doboz • P1=165 Ft/doboz • Q1=680 doboz

23. b. Határozza meg a jeges tea keresletének a narancsital árára vonatkozó kereszt-ár rugalmasságát! • P0n=175 • Q0t=460 • P1n=165 • Q1t=440 • Helyettesítő termékek.

24. 4. példa: • Egy fogyasztó az x jószágból havonta 5 darabot vásárol, ha a havi jövedelme 100eFt. A fogyasztó 25eFt-os jövedelemnövekedés hatására az x jószágból 2 darabbal többet kíván havonta megszerezni. Mekkora az x jószág jövedelemrugalmassága? Hogyan jellemezhetjük ez alapján az x terméket?

25. I0=100 eFt • Q0=5 db • I1=125 eFt • Q1=7 db • →luxus jószág.