Kétszer 90 perc munkajog 30 percben

1. Kétszer 90 perc munkajog30 percben 2014.VI.21. Siófok Dr. Horváth István egyetemi adjunktus (PhD) ELTE ÁJK ügyvéd, Dr. P. Horváth Ügyvédi Iroda

2. A munkáról Nem az ember van a munkáért, hanem a munka van az emberért. Ferenc pápa

3. Nemzetközi tendenciák, jelenségek A globalizáció és az EMU (maastrichti konvergencia kritériumok): az érdeklődés fókuszába hozza a közszolgálatot Globalizáció – a hatékonyságra törekvés: ennek megjelenése a közszolgálatban A komparatív előnyök biztosíthatósága – a minőségi munkaerő megszerzésének és megtartásának képessége Mi tartozik a közszférába – differenciált jogviszonyok és kiszervezések A válság és kezelése – a kormányzatok lehetséges eszközei: • Privatizáció • Közterhek • … és közszféra – elbocsátások, bérbefagyasztás- vagy csökkentés és ezek hatása

4. Munkajogi alapvetés – itthon • Munkajogi „rendszerváltozás” - elvi ellentmondásokkal Duális rendszer - trichotom szabályozás • Mt. – a pólus másik végén a Ktv. - • kizárja a kollektív szerződést, és a részvételi jogok gyakorlását, de aközigazgatási munkavállalók szakszervezetei az Mt. szerint köthetnek – dogmatikailag nem megalapozott a munkaszerződés • Mt. és Kttv. között félúton - Kjt. 2010. A Ktjv. életbe lépése – az indokolás nélküli felmentés 2012. A Kttv. és az új Mt. életbe lépése Közalkalmazotti jogviszony más jogviszonnyal történő felválthatósága – közelmúlt és jelen: menekülés a munkaviszonyba

5. A kollektív jogok Történelmi előkép – miért idegenek a közszférában a kollektív jogok Mt. Szakszervezet – érdekképviseleti szerv Üzemi tanács – részvételi jogok Kollektív szerződés Kjt. Szakszervezet – érdekképviseleti szerv Közalkalmazott tanács – részvételi jogok Kollektív szerződés Kttv. Szakszervezet – érdekképviseleti szerv és a Magyar Kormánytisztviselői Kar

6. Szakszervezeti jogok Mi a szakszervezet a munkavállalók minden olyan szervezete, amelynek elsődleges célja • a munkavállalók munkaviszonnyal kapcsolatos érdekeinek • előmozdítása és megvédése, A munkáltatónál képviselettel rendelkező szakszervezet, amelyik • alapszabálya szerint a munkáltatónál képviseletére jogosult szervet működtet, vagy • tisztségviselővel rendelkezik. Nyilatkozat-tilalom: A munkáltató nem követelheti, hogy a munkavállaló szakszervezethez való tartozásáról nyilatkozzék. (Kttv.) Alkalmazás - nem lehet a munkavállaló szakszervezeti tagságtól függővé tenni (tagja-e, megszünteti-e, vállalja-e a munkáltató által megjelölt szakszervezetbe történő belépést). (Kttv.)

7. Szakszervezeti jogok 2. A diszkrimináció tilalma Szakszervezethez való tartozása vagy szakszervezeti tevékenysége miatt tilos a munkavállaló munkaviszonyát megszüntetni vagy a munkavállalót más módon megkülönböztetni. (Kttv.) Nem lehet jogosultságot vagy juttatást valamely szakszervezethez való tartozástól vagy az attól való távolmaradástól függővé tenni. (Kttv.) Tájékoztatás A szakszervezet jogosult a munkavállalókat a munkaügyi kapcsolatokkal vagy a munkaviszonnyal összefüggő kérdésekben tájékoztatni. (Kttv.) Propaganda A munkáltató - a szakszervezettel egyeztetve - biztosítja annak lehetőségét, hogy a szakszervezet a tevékenységével kapcsolatos tájékoztatást a munkáltatónál közzétegye. (Kttv.)

8. Szakszervezeti jogok 3. Tájékoztatás kérése A szakszervezet a munkáltatótól a munkavállalók munkaviszonnyal összefüggő gazdasági és szociális érdekeivel kapcsolatban tájékoztatást kérhet. (Kttv.) Véleményezés, konzultáció kezdeményezése A szakszervezet jogosult a munkáltatói intézkedéssel (döntéssel) vagy annak tervezetével kapcsolatos véleményét a munkáltatóval közölni, ezzel összefüggésben konzultációt kezdeményezni. (Kttv.) Általános képviselet A szakszervezet joga, hogy a munkavállalókat a munkáltatóval vagy ennek érdek-képviseleti szervezetével szemben anyagi, szociális, valamint élet- és munkakörülményeiket érintő jogaikkal és kötelezettségeikkel kapcsolatban képviselje. (Kttv.) Egyéni képviselet - A szakszervezet jogosult a tagját - meghatalmazás alapján - gazdasági és szociális érdekeinek védelme céljából bíróság, hatóság és egyéb szervek előtt képviselni.(Kttv.)

9. Szakszervezeti jogok 4. Helyiséghasználat A szakszervezet - a munkáltatóval történt megállapodás szerint - jogosult arra, hogy munkaidő után vagy munkaidőben a munkáltató helyiségeit érdek-képviseleti tevékenysége céljából használhassa. Tagdíjlevonás és átutalás A munkáltató a szakszervezeti tagdíj levonásáért és a szakszervezet részére történő átutalásáért ellenértéket nem követelhet. Belépési jog a munkáltatóhoz A szakszervezet képviseletében eljáró, munkaviszonyban nem álló személy, ha a szakszervezetnek a munkáltatóval munkaviszonyban álló tagja van, a munkáltató területére beléphet. A belépés és a munkahelyen való tartózkodás során a munkáltató működési rendjére vonatkozó szabályokat meg kell tartani. [Kttv.]

10. Tagdíjlevonás Kttv. 197. § (6) A munkavállalói érdek-képviseleti tagdíjfizetés önkéntességéről szóló 1991. évi XXIX. törvénytől eltérően az államigazgatási szerv a kormánytisztviselők illetményéből a szakszervezeti tagdíjat az államigazgatási szerv és a kormánytisztviselő erre vonatkozó megállapodása esetén vonja le.

11. Szakszervezeti jogok 5. A megjelölt választott szakszervezeti tisztségviselő munkavállaló munkajogi védelme - a közvetlen felsőbb szakszervezeti szerv egyetértése szükséges • munkaviszonyának a munkáltató által felmondással történő megszüntetéséhez vagy • a munkáltató 53. § szerinti intézkedéséhez. Kit illet a védelem – korlátozott létszám és időbeli hatály A szakszervezet az üt - választás szabályai szerint önállónak minősülő telephelyen, ha a munkavállalók megelőző naptári évre számított átlagos statisztikai létszáma • a) az ezer főt nem haladja meg, egy főt, • b) a kétezer főt nem haladja meg, két főt, • c) a négyezer főt nem haladja meg, három főt, • d) a négyezer főt meghaladja, négy főt jelölhet meg.

12. Plusz egy fő és némi idő Még valaki - Védelem illeti meg a munkáltatónál képviselettel rendelkező szakszervezet alapszabály szerinti legfelsőbb szerve által megjelölt egy főt. Plusz 6 hó A védelem a tisztségviselőt megbízatásának idejére és annak megszűnését követő hat hónapra illeti meg, feltéve, ha szakszervezeti tisztségét legalább tizenkét hónapon át betöltötte. Másik munkavállaló megjelölése - ha a „védett” munkavállaló munkaviszonya vagy tisztsége megszűnt. Az egyetértési jog gyakorlása – előzetesen kell kérni? A szakszervezeti álláspont közlése - a munkáltató írásbeli tájékoztatásának átvételétől számított nyolc napon belül írásban közli. Ha nem értenek egyet, a tájékoztatásnak az egyet nem értés indokait tartalmazniakell. Ha a szakszervezet véleményét a fenti határidőn belül nem közli a munkáltatóval, úgy kell tekinteni, hogy a tervezett intézkedéssel egyetért.

13. A védelemre megjelölt tisztségviselő A szakszervezet legfeljebb egy kormánytisztviselőt jogosult megjelölni. Amennyiben az államigazgatási szervnek több telephelye van, a szakszervezet telephelyenként jogosult legfeljebb egy kormánytisztviselőt megjelölni.

14. A szakszervezeti egyetértési jog gyakorlásához Szakszervezeti egyetértési jog EBH2003. 967. A szakszervezeti tisztségviselőt megillető munkajogi védelem rendeltetése a szakszervezet zavartalan működésének biztosítása, a felsőbb szakszervezet az egyetértési jogát rendeltetésszerűen köteles gyakorolni. Kttv.: Egyet nem értés - Az indokolás akkor alapos, ha a tervezett intézkedés végrehajtása a szakszervezet érdek-képviseleti tevékenységében történő közreműködés miatti hátrányos megkülönböztetést eredményezne.

15. A jogellenes munkáltatói jogviszony-megszüntetés jogkövetkezményei 83. § (1) A munkavállaló kérelmére a bíróság a munkaviszonyt helyreállítja, ha a) a munkaviszony megszüntetése az egyenlő bánásmód követelményébe, • b) a 65. § (3) bekezdésébe (felmondási tilalomba), • c) a 273. § (1) bekezdésébe ütközött (szakszervezeti egyetértés hiánya), • d) a munkavállaló a munkaviszony megszüntetésekor munkavállalói képviselő volt, • e) a munkavállaló a munkaviszony közös megegyezéssel történő megszüntetését vagy erre irányuló saját jognyilatkozatát sikerrel támadta meg. Kérdőjelek a lista teljes körűségéhez és a megkerülhetőséghez?

16. A jogellenes munkáltatói jogviszony-megszüntetés jogkövetkezményei Mikor kérhető az eredeti munkakörében történő továbbfoglalkoztatás: a) a megszüntetés a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményébe [10. § (1) bekezdése], illetve felmentési védelembe (70-71. §) ütközik, vagy a munkáltató megszegi a felmentési korlátozásokra vonatkozó rendelkezéseket [57. § (4) bekezdése, 63. § (4) bekezdése], vagy b) a munkáltató a választott szakszervezeti tisztségviselő, illetve a munkavédelmi képviselőnek (munkavédelmi bizottság tagjainak) kormányzati szolgálati jogviszonyát a 201. § (1) bekezdésébe, vagy a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 76. §-ának (3) bekezdésébe ütköző módon szüntette meg, vagy c) a fegyelmi felelősség nem áll fenn, vagy annak megállapítása esetén a hivatalvesztés fegyelmi büntetés nem áll arányban az elkövetett fegyelmi vétség súlyával, vagy d) a jogviszony megszüntetése az egyenlő bánásmód követelményébe ütközött.

17. A munkaidő-kedvezmény Kit? Amunkavállalót szakszervezeti érdek–képviseleti tevékenységének ellátása érdekében munkaidő–kedvezmény illeti meg, továbbá • a védelemre megjelölt munkavállaló [a 273. § (3)–(4) bekezdés] mentesül munkavégzési kötelezettsége alól a munkáltatóval folytatott konzultáció tartamára. Mennyi? A naptári évenként igénybe vehető összes munkaidő-kedvezmény a munkáltatóval munkaviszonyban álló minden két szakszervezeti tag után havi egy óra. - A szakszervezet január elsejei taglétszáma alapján Bejelentés - A szakszervezet a munkáltatónak a munkaidő-kedvezmény igénybevételét - előre nem látható, halasztást nem tűrő és rendkívül indokolt esetet kivéve - legalább öt nappal korábban köteles bejelenteni.

18. A munkaidő-kedvezmény 1. Feladata ellátása érdekében • az államigazgatási szerv kormánytisztviselői közül legalább 10%-ának - de legalább harminc fő kormánytisztviselőnek - a tagságával rendelkező szakszervezetnél • választott tisztséget betöltő és a szakszervezet által védelemre megjelölt kormánytisztviselőt • a beosztás szerinti havi munkaideje tíz százalékának megfelelő munkaidő-kedvezmény illeti meg. Ezen túlmenően a konzultáció időtartamára mentesül a munkavégzési kötelezettség alól. A munkaidő-kedvezmény nem vonható össze.

19. A munkaidő-kedvezmény 2. A munkaidő-kedvezmény igénybevételét • legalább tíz nappal korábban be kell jelenteni. • ha a kedvezmény igénybevételét megalapozó indok a kormánytisztviselő önhibáján kívüli okból ennél később jut a tudomására, a tudomásszerzést követően köteles haladéktalanul bejelenteni a munkaidő-kedvezmény igénybevételére vonatkozó szándékát. Az államigazgatási szerv különösen indokolt esetben tagadhatja meg a munkaidő-kedvezmény igénybevételét. A munkaidő-kedvezmény tartamára illetmény jár. A munkaidő-kedvezményt megváltani nem lehet.

20. Munkáltatói jogellenes megszüntetés – mikor nincs visszahelyezés A munkáltató kérelmére a bíróság mellőzi a kormánytisztviselő eredeti munkakörbe történő visszahelyezését, feltéve, ha a kormánytisztviselő továbbfoglalkoztatása a munkáltatótól nem várható el . Ilyennek minősül különösen, ha • a) a kormánytisztviselő munkaköre megszűnt, • b) a munkakörét betöltötték, • c) a szervnél létszámcsökkentést hajtanak végre az ítélet jogerőssé válásakor, • d) a szervnél nincs üres álláshely .

21. A kollektív szerződés 276. § (1) Kollektív szerződést köthet a) a munkáltató, a tagok felhatalmazása alapján a munkáltatói érdek-képviseleti szervezet, továbbá b) a szakszervezet vagy szakszervezeti szövetség. (2) A szakszervezet kollektív szerződés kötésére jogosult, ha a munkáltatónál munkaviszonyban álló tagjainak száma eléri a) a munkáltatóval munkaviszonyban álló, b) munkáltatói érdek-képviseleti szervezet által kötött kollektív szerződés esetében a kollektív szerződés hatálya alá tartozó munkavállalók létszámának tíz százalékát. (3) A szakszervezeti szövetség kollektív szerzõdés kötésére jogosult, ha a munkáltatónál képviselettel rendelkező legalább egy tagszervezete megfelel a (2) bekezdésben előírt feltételnek és tagszervezetei erre felhatalmazzák.

22. Még mindig a szerződéskötési jogosultságról 4) A (2) bekezdés szerint kollektív szerződés kötésére jogosult szakszervezetek a kollektív szerződést együttesen köthetik meg. Arányproblémák: két 9 %-os nem köthet, egy 50 %-os egyedül nem köthet, ha van még egy legalább 10 %-os szakszervezet (5) A munkáltató egy kollektív szerződést köthet. Ha a kollektív szerződést több munkáltató köti, akkor – e kollektív szerződés felhatalmazása alapján – a munkáltató rá kiterjedő hatállyal köthet kollektív szerződést. Szakszervezeti taglétszám - (6) A (2) bekezdés alkalmazásakor a munkavállalóknak a szerződéskötést megelőző félévre számított átlagos statisztikai létszámát kell alapul venni.

23. Kollektív szerződés – felhatalmazási problémák? Kjt. 13. §: a közalkalmazotti jogviszony tekintetében az Mt. kollektív szerződésre vonatkozó 277. § (1) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy kollektív szerződés a Kjt., illetve végrehajtási rendeleteitől akkor térhet el, ha az eltérésre ezek a jogszabályok felhatalmazást adnak. Mt. 277. § (1) bekezdés szerint a kollektív szerződés szabályozhatja • a munkaviszonyból származó vagy az ezzel kapcsolatos jogot vagy kötelezettséget, • a feleknek a kollektív szerződés megkötésével, teljesítésével, megszüntetésével, jogaik gyakorlásával, kötelezettségeik teljesítésével kapcsolatos magatartását.

24. Köszönöm megtisztelő figyelmüket! dr.p.horvath.istvan@gmail.com