Tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat a pénzügyi szolgáltatások területén

1. Tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat a pénzügyi szolgáltatások területén

2. I. A Pénzügyi válság üzenete Kell egy jó kiindulópont

3. Kiinduló pont:A jó és egyértelmű cél A gazdálkodási, kereskedelemi rendszer fenntarthatóságának biztosítása.

4. A rendszer fenntarthatóságának alapjai • A rendszer a körülményekhez alkalmazkodó, változó képes legyen. • Az alkalmazkodás, változás során meg tudja őrizni a belső működési stabilitását.

5. Normák - fenntarthatóság A normák akkor szolgálják a fenntarthatóságot, ha a egyszerre segítik a rendszer változását és stabilitását.

6. Válság és normák • A rendszerek válságát a részben vagy egészében helytelen normák és/vagy a helyes normák részleges vagy teljes figyelmen kívül hagyása okozza. • A normákat és azok érvényesítését a társadalom bölcsessége határozza meg. • A bölcsesség mércéje az idő.

7. A pénzügyi válság tanulsága Elszabadult mohóság, + Tudatlanság = ÓRIÁSI VÁLSÁG

8. Elszabadult mohóság, tudatlanság • Rövidtávú haszonra, költségekre koncentrálás. • A rövid és hosszú távú kockázatok megfelelő ismeretének hiánya. • A fenti jellemzőket fenntartó, kihasználó és erre alapozó üzleti magatartás. • Rosszul szabályozott piac és a szabályok erőtlen érvényesítése.

9. A pénzügyi válság és a tisztességtelen kereskedelem • A mohóság kereteit az írott és íratlan társadal-mi normák adják meg. • Az írott normákon túli üzleti mohóság a jogilag tisztességtelen kereskedelem. • A jogilag tisztességes kereskedelem nem fel-tétlenül szolgálja a fenntarthatóságot. Lehet-nek írott normáink részlegesen helytelenek. • Bízunk bölcsességünkben.

10. A tisztességtelen kereskedelem szabályozásának alapkérdése A fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvény normái mennyiben segítik a –szűkebb témánk szempontjából – a pénzügyi kereskedelmi rendszer változóképességét, stabilitását ezáltal a fenntarthatóságát?

11. II. UCP-Fttv.

12. A tisztességtelen kereskedelem szabályozása és a stabilitás • A szabályozás fogalmai általánosak, ezért tartósaknak tűnnek, nő a kiszámíthatóság. • Fogalmai átfogják a törvények széles skáláját, ezért az egységülésen keresztül szolgálják az azonos értelmezést. • A jogkövetést segíti, mert: • A vétség súlya és következményei a korábbinál jobban összehangolhatók. • Támogatja az önszerveződést. • A felelősök körét széleskörűen, de egyértelműen határozza meg.

13. A tisztességtelen kereskedelem szabályozása és a változás • A szabályozás fogalmai általánosak, ezért alkalmazhatók a folytonosan változó piaci viszonyokra. • Gyorsabb cselekvést biztosít azzal, hogy: • Az ügyeket hatósági jogkörben kezeli a fogalmak széleskörű értelmezési lehetősége mellett. • Az értelmezést kívánó és nagysúlyú ügyeket a GVH-ra, a tételes jogsértéseket az NFH-ra és a PZSÁF-ra bízza. (A je-lentős jogsértés fogalmát definiálja, konkretizálja pl. 44 pont.)‏ • A hatóságok közötti együttműködés részletkérdéseit együttműködésük körébe utalja.

14. III. A PSZÁF lehetőségei és jövőbeli feladatai

15. A PSZÁF legfontosabb feladatai • A pénzügyi piacok fenntarthatósága érdekében: • Az Fttv. rejlő lehetőségek maximális kihaszná-lása. • A szakértelmének hasznosítása e törvény és a csatlakozó pénzügyi tárgyú törvények fogyasz-tóvédelmi vonatkozásainak fejlesztésében.

16. Az Fttv-ben rejlő kiaknázható lehetőségeink (1)‏ • Az ajánlásaink kikényszeríthetősége javulhat. • A tág szélesen értelmezhető fogalmi rendszer lehe-tővé teszi, hogy ajánlási javaslataink törvényileg ki-kényszeríthetők legyenek. • Gyorsulhat az ügyintézésünk: • A hatóságok közötti szorosabb együttműködés lehetővé teszi, hogy az általunk nehezen kezelhető ügyek gyorsan átkerüljenek a GVH-hoz. • A megmaradó ügyek egyszerűbbek, az ezekre koncentrálás javíthatja az ügyintézés sebességét. • A bizonyítási teher a cégre hárul.

17. Az Fttv-ben rejlő kiaknázható lehetőségeink (2)‏ • Erősödhet és erősödik a szankcionáló erőnk. • Ügyek átadása a GVH-nak azt is jelenti, hogy a GVH keményebb szank-cionálási lehetősége érvényesülhet. (Ezt teljesen összhangba van a fél-éve kialakított bírság politikánkkal.)‏ • A fogyasztói panaszok körében követlen bírságolási jogot kaptunk, nem kell keresnünk a prudenciális indokot, elegendő annak bizonyítása, hogy a fogyasztók érdemi körét érint a vétség. • A felügyelet fogyasztóvédelmi határozatainak nem teljesítése esetén a büntetési tételek markánsan megemelkedtek • A fogyasztók érdekében a Felügyelet kártérítési pert kezdeményezhet. • Az önszerveződést támogató tevékenységünk törvényi támogatást kapott.

18. Közös feladatok • A hatóságok közötti együttműködés begyakorlása • A törvény egységes szemléletének kialakítása • A szankcionálás egységes logikájának kialakítása, a büntetési tételek összehangolása (Ez esetleg törvényi módosításokat is igényelhet.)‏ • Az eljárási gyakorlatok közelítése. • A tapasztalatok alapján a szabályozást módosító javaslatok összehangolása.

19. PSZÁF feladatai • Az új feladatok személyi és szervezeti hátte-rének megteremtése. • Ajánlásaink áttekintése. • Bírság politikánkba az új elemek beemelése. • Az önszerveződések és tanácsadói tevékeny-ség intenzívebb támogatása. • A szakmai törvények fogyasztóvédelmi terü-letét tovább fejlesztő javaslatok készítése.

20. Szervezeti személyi felkészülés • A jelenlegi és jövőbeli szervezeti keretek közé beilleszthetők az új feladatok. • Befejeződött a felelős egység személyi meg-erősítése, belső átcsoportosítással és új fel-vétellel. • Elkészültek az új feladatokhoz kapcsolódó eljárásrendek.

21. Ajánlások áttekintése • A törvény szellemében át kell nézni, hogy hol bővíthetők az ajánlásaink. • Elemezni kell, hogy mely ajánlási pontjainknál növeli meg a mozgásterünket a törvény. • Olyan gyakorlatot kell kialakítani, hogy a tör-vény széles értelmezését használni tudjuk az ajánlásaink nyomatékosítására.

22. Bírság politikánk módosítása • A bírságolási politikánkba be kell illeszteni az új bírságolási lehetőségeinket. • Ki kell használni a törvény adta lehetőségeket, hogy a fogyasztóvédelmi bírság gyakorlatunkat jobban tudjuk harmonizálni a prudenciális területen kialakított elveinkhez.

23. Az önszerveződés és fogyasztó tanácsadás támogatása • Erőteljesebben kell szorgalmaznunk a etikai kódexek kialakítását és a hozzájuk való csatlakozást. • Erősíteni kell a nemzetközi standardokhoz való csatlakozást. (GIBS)‏ • Át kell tekinteni, hogy a létező etikai kódexek és a hozzájuk csatlakozó eljárások megfelelőek-e. • A fogyasztókat olcsón és hitelesen tájékoztató ta-nácsadást segíteni kell.

24. Szakmai jogszabályok fejlesztése • A MIFID szabályainak kiterjesztése a lehető legszéle-sebb körbe. • Szektorokon keresztül összehasonlítható nettó hozam mutatórendszer kialakítása. • A kockázatok laikusok által is érthető kockázati muta-tórendszerének kialakítása. • A laikus és professzionális ügyfél megkülönböztetése. A laikusok kockázatvállalási lehetőségének szabályo-zási korlátozása.