1 / 213

Növényrendszertan gyakorlatok 2. gyakorlat

Növényrendszertan gyakorlatok 2. gyakorlat. Erdőmérnöki szak 2012. Basidiomycetes - Valódi bazídiumos gombák o. Phragmobasidiomycetidae – Tagolt bazídiumú g. alo. Holobasidiomycetidae – Tagolatlan bazídiumú g. alo. Aphylloporanae – Likacsgombák felrendje

perrin
Download Presentation

Növényrendszertan gyakorlatok 2. gyakorlat

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Növényrendszertan gyakorlatok2. gyakorlat Erdőmérnöki szak 2012

  2. Basidiomycetes - Valódi bazídiumos gombák o. • Phragmobasidiomycetidae – Tagolt bazídiumú g. alo. • Holobasidiomycetidae – Tagolatlan bazídiumú g. alo. • Aphylloporanae – Likacsgombák felrendje • Agaricanae – Kalaposgombák felrendje • Boletales – Tinórugomba-alkatúak r. • Boletaceae – Tinórufélék cs. (Boletus, Leccinum, Suillus, Xerocomus) • Agaricales – Csiperke-alkatúak r. • Russulales – Galambgomba-alkatúak r. (Russula, Lactarius) • Gasteromycetales – Pöfeteggombák r.

  3. felr. Agaricanae – Kalaposgombák r. Boletales – Tinórugomba-alkatúak cs. Boletaceae – Tinórufélék családja • Hazánkban mintegy 70 faj • Sok jó, ehető gomba, de vannak mérgezők is. • A termőréteg nagyon könnyen leválik a kalapról. • A csöves részt néha fátyol borítja. • A spórák sima felszínűek, elliptikusak vagy orsó alakúak. • A hús mindig lédús, puha; változó színű lehet.

  4. r. Boletales – Tinórugomba-alkatúak cs. Boletaceae – Tinórufélék családja Ízletes vargánya – Boletus edulis (úrigomba, igazgomba, szepe)

  5. Boletus edulis – Ízletes vargánya • A kalap 5-15 cm átmérőjű, ellaposodik, barna, világosbarna, matt, finoman nemezes. • A termőréteg csöves, a kalap húsáról könnyen lefejthető, fehér, sárga, majd zöldessárga. • A tönk vastag, a hengerestől a hasasig, fehéres, világosbarna, a felső részén sötétbarna hálózatos erezet található. • A hús vastag, fehér, nem színeződő, kellemes illatú, dióízű. • Júniustól októberig. • Savanyú talajú lomb- és fenyőerdőkben. • Ehető, árusítható, jól szárítható. • Hasonlít hozzá a nemezes kalapú, • végig hálózatos tönkű nyári vargánya (Boletus aestivalis).

  6. r. Boletales – Tinórugomba alkatúak Ízletes vargánya – Boletus edulis

  7. Ízletes vargánya– Boletus edulis

  8. Ízletes vargánya– Boletus edulis

  9. Ízletes vargánya– Boletus edulis

  10. Sátántinóru– Boletus satanas • A kalap 5-15 cm átmérőjű, félgömb alakú, szabálytalanul karéjos lesz; szürkésfehér, finoman nemezes. • A tönk 10 cm körüli hosszú, feltűnően gumós, hasas, a kalap közelében sárgás, kisszemű, vörös hálózat díszíti, lejjebb kárminvörös. • A csövek először halvány sárgák, végül zöldessárgák és sérülésre kékeszöldek lesznek, apórusok nagyon hamar vörösek lesznek. • A húsa fehéres,vágásra kékül. • Júliustól szeptemberig. • Kedveli a meszes talajú déli lejtőkön kialakuló bükk- és tölgyerdőket. • Mérgező, súlyos gyomor- és bélpanaszokat okoz.

  11. Sátántinóru– Boletus satanas

  12. Sátántinóru– Boletus satanas

  13. Sátántinóru – Boletus satanas

  14. Farkastinóru– Boletus calopus (pachypus) • A kalap félgömb, lassan szélesedik ki, pereme sokáig lehajlott marad, olívszürke, bársonyos-nemezes, matt, nem tapadós. • A pórusok citromsárga később olívszínűek, nyomásra megkékülnek. • A tönk 6-8 cm magas és 2-5 cm széles lehet, gumós-hasas formájú, felül sárga színű és sárgás hálóval fedett, lejjebb vöröses árnyalatú és vörös vagy barnásvörös hálózattal díszített. • A hús sárgásfehér, nyomásra erősen kékül. Íze először összehúzó, utána többnyire keserű. • Júniustól októberig. • Savanyú talajú bükkösökben, tölgyesekben, gyertyános-tölgyesekben található. • Mérgező, gyomor- és bélpanaszokat okoz.

  15. Farkastinóru– Boletus calopus

  16. Farkastinóru– Boletus calopus

  17. Farkastinóru – Boletus calopus

  18. Farkastinóru– Boletus calopus

  19. Barna érdestinóru – Leccinum scabrum • A kalap domború, dohány-, feketésbarna színű, kissé tapadós, vastag húsú. A kalap bőre néha a kalap szélén túlér. • A termőréteg a tönk előtt felkanyarodik, a tönk körül árkot alakít ki, a kalapról könnyen lefejthető, fehéres majd barnás színű. • A tönk 5-15 cm hosszú, fehér alapon szürkésbarnán, feketésen pikkelyes. • A hús szürkésfehér, vágásra nem vagy csak kissé szürkülhet, íze enyhe, szaga nem jellegzetes. • Júniustól októberig. • Nyírfák alatt nő. • Fiatalon ehető, árusítható.

  20. Barna érdestinóru –Leccinum scabrum

  21. Barna érdestinóru – Leccinum scabrum

  22. Barna érdestinóru – Leccinum scabrum

  23. r. Boletales – Tinórugomba-alkatúak Leccinum nemzetség

  24. r. Boletales – Tinórugomba-alkatúak cs. Boletaceae – Tinórufélék családja Suillus nemzetség

  25. Szemcsésnyelű (fenyő)tinóru– Suillus granulatus • Gyakran nagyobb csoportokban megjelenő. • A kalap 3-10 cm átmérőjű, domború, majd ellaposodó. Sárga, okker, vagy világos barna, nyálkás, ragadós. A kalapbőr könnyen lehúzható. • A csöves termőréteg sárgák, tejszerű nedvet választ ki, ezek megszáradnak. • A tönk hengeres, sárgás, megbarnuló szemcsék vannak rajta. • Májustól novemberig. • Kéttűs fenyők alatt növő, gyakori faj. • Ehető, árusítható.

  26. Szemcsésnyelű (fenyő)tinóru– Suillus granulatus

  27. Szemcsésnyelű (fenyő)tinóru– Suillus granulatus

  28. Szemcsésnyelű (fenyő)tinóru– Suillus granulatus

  29. Szemcsésnyelű (fenyő)tinóru– Suillus granulatus

  30. Barna gyűrűstinórú– Suillus luteus • A kalap 5-15 cm átmérőjű, ellaposodó, rendszerint sötétbarna, felülete nyálkás, ragadós. A kalapbőr lehúzható. • A csövek eleinte szűkek, sárgák, majd barnásak. • A tönk hengeres, fehéres gallérja van, melyet később a spórák barnásra festenek; a gallér felett sárgás, alatta fehéres. • Májustól novemberig. • Kéttűs fenyők alatt nő. • Ehető, árusítható.

  31. Barna gyűrűstinórú– Suillus luteus

  32. Barna gyűrűstinórú– Suillus luteus

  33. Barna gyűrűstinórú– Suillus luteus

  34. Barna gyűrűstinórú– Suillus luteus

  35. r. Boletales – Tinórugomba alkatúak Barna gyűrűstinóru – Suillus luteus

  36. Molyhos tinóru– Xerocomus subtomentosus • A kalap 5-10 cm átmérőjű, félgömb, majd ellaposodó. Barna, világos barna, okkeres árnyalatú, bársonyos. • A csövek tágak, a tönkre lefutók, élénk sárgák. A pórusok nyomásra gyengén kékülhetnek. • A tönk lefelé vékonyodó, gyakran görbe; Sárgás-barna, felülete gyakran pontozott. • A hús sárga, enyhe szagú és ízű. • Májustól októberig. • Lomb- és fenyőerdőben. Gyakori. • Ehető, árusítható faj.

  37. r. Boletales – Tinórugomba-alkatúak cs. Boletaceae – Tinórufélék családja Molyhos tinóru – Xerocomus subtomentosus

  38. Molyhos tinóru– Xerocomus subtomentosus

  39. Molyhos tinóru– Xerocomus subtomentosus

  40. Xerocomus subtomentosus – Molyhos tinóru

  41. Basidiomycetes - Valódi bazídiumos gombák o. • Phragmobasidiomycetidae – Tagolt bazídiumú g. alo. • Holobasidiomycetidae – Tagolatlan bazídiumú g. alo. • Aphylloporanae – Likacsgombák felrendje • Agaricanae – Kalaposgombák felrendje • Boletales – Tinórugomba-alkatúak r. • Boletaceae – Tinórufélék cs. (Boletus, Leccinum, Suillus, Xerocomus) • Agaricales – Csiperke-alkatúak r. (Amanita, Agaricus, Macrolepiora, Lepiota, Pleurotus, Lepista, Armillariella, Marasmius, Omphalotus, Tricholomopsis, Coprinus, Inocyce, Hypholoma) • Russulales – Galambgomba-alkatúak r. (Russula, Lactarius) • Gasteromycetales – Pöfeteggombák r.

  42. Agaricales – Csiperke-alkatúak r.

  43. Agaricales Amanita – galóca nemzetség • közepes vagy nagy termetűek • a kalapszél gyakran bordázott • fehér lemezek (kevés kivétel) • teljes és részleges burok • ált. fejlett gallér • pettyek v. bocskor • mikorrhizásak • mérgezők, néhány ehető

  44. Agaricales r. Gyilkos galóca - Amanita phalloides

  45. Gyilkos galóca – Amanita phalloides  • A kalap 5-15 cm, olajzöldtől az egészen sárgásig, néha fehéres, a széle világosabb, felülete selymes, fénylő, benőtten szálas. • A lemezek szabadon, sűrűn állók, fehérek, a tönköt nem érintik. • A tönk akár 20 cm hosszú, lefelé vastagodó, márványozott felületű; fehérlelógó gallérja és nagy,tövén bő, elálló, fehér bocskora van. • A hús fehér, édeskés illatú, a burgonyára emlékeztetőízű. • Júniustól novemberig. • Főleg tölgy alatt növő gombafaj. • Halálosan mérgező

  46. Gyilkos galóca– Amanita phalloides

  47. Gyilkos galóca– Amanita phalloides

  48. Gyilkos galóca– Amanita phalloides

  49. Gyilkos galóca– Amanita phalloides

More Related