SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM Kautz Gyula Gazdaságtudományi Kar

SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM Kautz Gyula Gazdaságtudományi Kar A közszolgálati írásművek2009/10. tanév, 2. félévBevezetés a közszolgálati kommunikációba. Páthy Ádám

Az üzenet „előállítása” – a döntés • A közszolgálati üzenetek elsődleges megjelenési formája a döntés • Döntéshozó szervek: • Országgyűlés • Kormány, minisztériumok és egyéb kormányhivatalok • Különböző területi illetékességű hivatalok • Önkormányzatok és önkormányzati szervek • Egyéb szervezetek és szakemberek • Annak köszönhetően, hogy különböző döntéshozó szervek vannak, a döntések típusai változatosak lesznek • Elsődleges különbségtétel: szabály és egyedi rendelkezés

A döntéshozatal kerete – az igazgatási ciklus • A döntések előkészítésének, meghozatalának és végrehajtásának folyamata • A ciklus részei: • Célmeghatározás • Információgyűjtés • Tervezés • Döntés • Végrehajtás • Koordináció • Ellenőrzés • Egy igazgatási ciklus nem feltétlenül tartalmaz minden fázist, felépítését a feladat jellege és a szabályozási környezet határozza meg

Előkészítő szakasz – az előterjesztés • Legfontosabb célja döntés kezdeményezése, és a döntés céljára vonatkozó javaslattétel • Az előterjesztés feladata: • A döntés szükségességének indoklása • A legjobb megoldás igénye • Az ellenvélemények bemutatása • Hatások és következmények előrejelzése • Az előterjesztés tartalmilag megköveteli a korábbi döntések bemutatását, az érintettek körének behatárolását, a meglévő intézményi és jogi környezet feltárását, illetve a hatásvizsgálatot a döntés megvalósulása és elmaradása esetén

Az előterjesztés szerkezete • Döntési javaslat • Nagyon fontos a meggyőzés a döntés szükségességéről • Nem elsődlegesek a szakmai jellegű részletkérdések • Központi elem az elérni kívánt célok bemutatása, indokokkal megfelelően alátámasztva • Sok esetben a döntéshozónak nincs hatásköre a javaslatban foglaltak végrehajtására, vagy nincs tisztában a létező hatáskörökkel • Mind a korlátok, mind pedig a lehetőségek bemutatása fontos • Több alternatíva bemutatása esetén nemcsak tartalmilag, hanem formailag is törekedni kell a kiegyensúlyozottságra

Az előterjesztés szerkezete • Véleményezési eljárás • A jogszabályok előkészítése esetén az előírások megszabják az előzetes véleményezők körét • A vélemények kezelése: • Felvétel a lehetséges alternatívák közé • A vélemény elfogadása és beépítése • A vélemények elutasítása • Minden esetben kötelező a részletes indoklás • A véleményezés alapszabályai • Megfelelő forma • Koherens szemlélet • Tények alapul vétele • Kompetencia • Empátia

Az előterjesztés szerkezete • Előzetes hatáselemzés • Nemcsak az elérni kívánt hatás vizsgálata szükséges, hanem át kell tekinteni az esetleges negatív mellékhatásokat is • „Szektorális” hatásvizsgálat: társadalmi, gazdasági, szervezeti, igazgatási, stb. következmények • Fontos az esetleges negatív hatások kezelésére vonatkozó javaslattétel is • Speciális hatások feltárása: harmonizációs követelmények, adatvédelem, jogszabályi környezet átalakítása • Összegzés • Konkrét • Egyértelmű • Ellenőrizhető • Leírja a munkafolyamatot

Az előterjesztés szerkezete • Ellenőrzés • Tartalmazza az utólagos hatásvizsgálatot • Leggyakoribb formája a jelentés • A jelentés szerkezete általában megegyezik az előterjesztésével • A legtöbb esetben a jelentésnek is tartalmaznia kell javaslatokat • Speciális jelentéstípusok: pl. pénzügyi jelentés

Az előterjesztés formai követelményei • Nem összetett kommunikációs folyamat, tehát a hatékonyság az írott szöveg struktúráján alapul • Kiemelkedően fontos a tagolás, a dokumentum áttekinthetővé, logikussá tétele • Kiegészítő szerkezeti elemek • Tartalomjegyzék • Mellékletek • Fogalommagyarázat • Bibliográfia, jogszabálygyűjtemény

Az előterjesztés formai követelményei • Belső tagolás • Vizuálisan elkülöníthető alapegység: bekezdés • Alapkérdés a bekezdés nagysága – az ideális bekezdés nem tartalmaz többet 15 sornál • Legkisebb elkülöníthető egység: mondat • A mondat hosszúsága nagymértékben befolyásolja az érthetőséget – mérlegelni kell, hogy kikhez szól a közlés • Az érthetőség szempontjából jól használhatók a kiemelések különböző eszközei

A jogszabály • Definíció: állami szervek által megalkotott általános érvényű, mindenkire kötelező magatartásszabály • Jellemzők: • A kommunikáció kezdeményezője az állami szerv • A jogszabály üzenete elvárást jelent valamilyen magatartásformával kapcsolatban • Az üzenet kódolt formája maga a jogszabály • Az üzenet általános érvényű, a címzettek széles köre jellemző

A jogszabály • Kibocsátó közegek: nem minden állami szerv alkalmas jogszabályok kibocsátására, ezt a kört az alkotmány határozza meg • Kibocsátók és típusok: • Országgyűlés – törvények • Kormány – rendeletek • Kormány tagjai – rendeletek • Helyi és megyei önkormányzatok – rendeletek • A kibocsátók köre kizárólagos, más szervek nem hozhatnak jogszabályokat

A jogszabály • A jogszabályok három fő részből (tényállás, rendelkezés, jogkövetkezmény) állnak össze • Tényállás (hipotézis): azokat a körülményeket írja le, amelyekre a jogszabály vonatkozik, tulajdonképpen a működési keretet jelenti • Rendelkezés (diszpozíció): a jogszabály tartalmi része – a jogalkotó ebben fogalmazza meg, hogy mi az elvárt magatartásforma. A rendelkezés lehet kötelező, illetve megengedő • Jogkövetkezmény (szankció): azt fogalmazza meg, hogy milyen következményekkel jár, ha a rendelkezések nem kerülnek betartásra. • Alapvető kommunikációs sajátosság: a felek nincsenek egymással egyenrangú viszonyban, a feladó hatalmat gyakorol a címzett felett

A jogszabály előkészítése • Az előkészítési folyamat legfontosabb követendő céljai megegyeznek az előterjesztés során megismertekkel • Fő cél: meg kell győzni a jogalkotót a jogszabály szükségességéről • Lépések: • A szabályozni kívánt társadalmi-gazdasági viszonyok elemzése • A jogok és kötelességek érvényesülésének elemzése • Érdekütközések feltárása • Jogszabályok esetében a visszacsatolás lehetősége minimális, ezért már az előkészítéskor nagyon körültekintőnek kell lenni

A jogszabály előkészítése • Az előkészítő munka során fontos az érdekeltek lehető legszélesebb körének bevonása • Kommunikációs feladatok • Kommunikációs csatornák kialakítása • Információszolgáltatás a szereplőknek • Megfelelő idő az információk feldolgozására • A javaslatok és vélemények összegzése • Kodifikációs bizottság: fontos törvények megalkotása esetén a kormány rendeli el a szakértői bizottság felállítását

A jogszabály szerkezete • A szerkesztővel szembeni alapvető követelmények: • Tökéletes pontossággal kell kifejezni a jogalkotói akaratot • A megfogalmazásnál figyelni kell az áttekinthetőségre és közérthetőségre, mivel a címzettek köre széles • Meg kell felelni a szigorú jogi és szakmai követelményeknek • Dilemmák: • Szakértő-laikus: nehéz megoldani, hogy a jogszabály egyszerre szóljon a címzettek széles körének, de emellett teljesítsen minden szakmai kritériumot • Állampolgár-jogalkalmazó: egyaránt alkalmasnak kell lenni a „bírósági használatra”, és a jogkövető magatartás elérésére

A jogszabály szerkezete • A jogszabály pontosan definiált szerkezete az áttekinthetőséggel kapcsolatos kommunikációs célokat szolgálja • A jogszabály részei: • Cím • Preambulum • Bevezető rész • Általános rendelkezések • Részletes rendelkezések • Záró rendelkezések

Cím • Követelmények: • Rövid, tömör és a tárgyra jellemző • Pontosan meg kell adnia a jogszabály tárgyát • Lehessen belőle következtetni a tartalomra • Meg lehessen különböztetni más jogszabályoktól • Adjon lehetőséget a jogszabályra való hivatkozásra • Általános szabály, hogy a jogszabály címe ne legyen túl hosszú, mivel az kommunikációs szempontból bizonytalanságot és konfliktust jelenthet. • Kivételek: • Nemzetközi szerződéseket kihirdető jogszabályok • Jogszabályok módosítása és hatályon kívül helyezése

Preambulum • A jogszabály elvi bevezetése • A törvény megalkotásának célja és előzményei • A jogszabályban nem rögzített elvi tételek leírása • A preambulum alkalmazása: • Csak a törvényeknek lehet preambuluma • Általában az újszerű, nagy jelentőségű törvényeknél jellemző • Nem tartalmazhat kötelező szabályokat

Bevezető rész • Alapvetően felhatalmazást jelent • Más jogszabály felhatalmazása • Más szervvel egyetértésben kiadott jogszabály • Alapeset: egy magasabb szintű jogalkotó utasítást ad egy alacsonyabb szintűnek valamilyen jogszabály megalkotására • Kooperáció: különböző törvényhozó szervek megállapodásával, egyetértésével készült jogszabály, a megállapodás tényét a bevezető rész tartalmazza

Általános rendelkezések • Tartalom: • A jogszabály egészére kiható alapelvek • A jogszabály hatályára vonatkozó rendelkezések • Értelmező rendelkezések • Fogalommeghatározások • Az általános rendelkezések tartalmazzák a jogszabály hatályosságát is, amely lehet: • Területi • Időbeli • Személyi • Hatályvesztés: • A jogszabályban meghatározott idő lejárta • Hatályon kívül kerülés más jogszabály által

Részletes rendelkezések • Általában ez a jogszabály legnagyobb terjedelmű része • Funkció: mindenre kiterjedő pontos szabályok megfogalmazása • A jogszabály azon része, amelynek szerkezeti szempontból a leglogikusabbnak, leginkább áttekinthetőnek kell lennie • A részletes rendelkezések hosszúsága miatt sok esetben szükség van a világos tagolásra

Záró rendelkezések • Tartalom: • A hatályba lépés időpontja: úgy kell meghatározni, hogy az állampolgároknak és a jogalkotóknak legyen lehetőségük a felkészülésre • Átmeneti rendelkezések: meghatározza, hogy folyamatban lévő ügyekben a rési vagy az új szabályt kell-e alkalmazni • Módosító és hatályon kívül helyező rendelkezések: korábbi jogszabályok listája • Felhatalmazások: nemcsak az, hogy kitől származik, hanem az is, hogy kit hatalmaz meg

Mellékletek és indoklás • Nem tekinthető kötelező szerkezeti elemnek • Általános jogalkotói vélemény, hogy kerülni kell a mellékletek alkalmazását • A melléklete nem tartalmazhatnak kötelező szabályokat, csak háttérinformációkat • Az indoklás a törvényjavaslatok kötelező része, a szabályozás szükségességéről szóló érvelést valamint a törvény gyakorlati alkalmazásának feltételeit tartalmazza

Kommunikációs csatornák • Magyar Közlöny: • Törvények, kormányrendeletek, miniszteri rendeletek • Országgyűlési és kormányhatározatok • Nemzetközi szerződések • Legfelsőbb Bíróság döntései • Személyi döntések és kitüntetések • Önkormányzati és minisztériumi közlemények • A jogrendszer egészének áttekintése: általános és ágazati jogszabálygyűjtemények

Szerkezet és nyelvhelyeeség • Az általános követelmények: • Rövid mondatok, bonyolult mellékmondatok elkerülése • Rövidítések, betűszavak csak nagyon indokolt esetekben való használata • Idegen kifejezések használatának kerülése • Bonyolult kifejezések használatának kerülése • Szakkifejezések köznyelvi változatának alkalmazása • Rokonértelmű kifejezések használatának kerülése

Szerkezet és nyelvhelyeeség • Stilisztikai hibák: • Központozás következetlen használata (vessző, pontosvessző) • Több gondolatjel egy mondaton belül • Visszamutató névmások helytelen használata • Feltételes mód túlzott használata • Hosszú mondatok használata • Szaktudományos szóhasználat a hétköznapi helyett

Szerkezet és nyelvhelyeeség • „(2) A parkgondozóval egy tekintet alá esnek a zöldterületek felett védnökséget vállaló szervezetek és tömegmozgalmak (pl. iskola, óvoda, FIDESZ stb.) tagjai.„ • .............. Város Önkormányzati Képviselő-testületének (V. 28.) sz. rendelete a csendvédelemről • „1. § (3) E rendelet alkalmazása szempontjából hangosító berendezés bármilyen hangszóró vagy más műsorforrás vagy sporteszköz." • 3. § (1) a zaj egyértelmű „A" hangnyomás szintje. • 3. § (2) „A kiemelkedő várospolitikai rendezvények" időtartamára a jegyző felmentést adhat."

Szerkezet és nyelvhelyeeség • .............. Községi Önkormányzat 1992. évi 3. számú rendelete • a község környezetvédelméről • 12. § • „(2) D. úton az állatokat legelőre és visszahajtani nem lehet, kivéve azokat az állattartókat, akik ezen az úton laknak." • .............. Községi Önkormányzat Képviselő-testület (VII. 8.) Ör. számú rendelete a környezetvédelemről • 4. § • „ (1) A gyomírtó szereket úgy kell elzárni, hogy ahhoz se ember, se állat hozzá ne férhessen!"

Szerkezet és nyelvhelyeeség • .............. Községi Önkormányzat Képviselő-testület (XI. 15.) Ör. számú rendelete a temetők és temetkezés rendjéről • 2. § • „(3) A sírgödröt olyan mélyre és szélesre kell ásni, hogy abba a koporsó beleférjen.„ • 6. § • „(1) A kripta méretének meghatározásakor irányadó a benne elhelyezni szándékolt hullák szélességi szorzata." • 1. ....... Községi önkormányzati képviselő-testület • ......... (II. 29.) számú rendelete az állattartásról • „A viharlámpát a pajta falán olyan magasságba kell elhelyezni, hogy se ember, se állat a farkával le ne verhesse."

SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM Kautz Gyula Gazdaságtudományi Kar