A jel lt s a jel l fogalma
This presentation is the property of its rightful owner.
Sponsored Links
1 / 17

A JELÖLT ÉS A JELÖLŐ FOGALMA PowerPoint PPT Presentation


  • 49 Views
  • Uploaded on
  • Presentation posted in: General

A JELÖLT ÉS A JELÖLŐ FOGALMA. A jelölt és a jelölő szerepváltozásai A jelölt dominanciájától a jelölő dominanciája felé. I. Szemiotikai alapfogalmak. Peirce a jel és a jeltárgy (jelölt) viszonya szerint a jeleket három csoportba osztotta: IKON – a jel hasonlít a jeltárgyára

Download Presentation

A JELÖLT ÉS A JELÖLŐ FOGALMA

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation

Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author.While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server.


- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - E N D - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -

Presentation Transcript


A jel lt s a jel l fogalma

A JELÖLT ÉS A JELÖLŐ FOGALMA

A jelölt és a jelölő szerepváltozásai

A jelölt dominanciájától a jelölő dominanciája felé


I szemiotikai alapfogalmak

I. Szemiotikai alapfogalmak

  • Peirce a jel és a jeltárgy (jelölt) viszonya szerint

  • a jelekethárom csoportbaosztotta:

  • IKON –a jel hasonlít a jeltárgyára

  • (pl. fénykép) IKON továbbá

  • egy szintetizátorral előállított

  • vonatfütty, valamint a szinte-

  • tikus illatosító- és ízesítőszerek.

  • Az ikonok értelmezését

  • többnyire nem kell tanulnunk.


2 index

2. INDEX

Olyan jel, amely valamilyen formában

utal a jeltárgyára, azzal időbeli, térbeli

vagy logikailag megragadható

kapcsolatban van.

Index pl. a füst a tűz jeleként, a forga-

lomirányító rendőri karjelzések, az

iránymutató nyilak stb.

Az indexek értelmezését általában

tanulnunk kell, de néha ki is találhatók.


3 szimb lum

3. SZIMBÓLUM

Olyan jel, amely sem hasonlósági, sem

egyéb kapcsolatban nincs a jeltárgyával.

A jel és a jeltárgy közötti kapcsolat

alapvetően önkényes, egyezményes,

konvencionális. A szimbólumok értelme-

zését teljes egészében tanulnunk kell.

Szimbólumok pl. a nemzeti zászlók,

a KRESZ-táblák nagyobb része (pl.

behajtani tilos), és alapvetően az

emberi nyelv is szimbolikus jelek

összessége.


Fontos

FONTOS!!!

Egy-egy konkrét jel sosem tisztán ikon,

index vagy szimbólum. Pl. egy fénykép

alapvetően ikon, de a hasonlóság a

jeltárgyával nem teljes: a jeltárgy

méretére általában csak utal (ez indexikus

vonás), miként a jeltárgy harmadik

dimenziójára is.

A három jeltípussal viszont teljes mérték-

ben megragadható és leírható minden

konkrét jel.


Ii az emberi nyelv mint szemiotikai rendszer

II. AZ EMBERI NYELV MINT SZEMIOTIKAI RENDSZER

Az emberi nyelv önkényes jelek rendszere:

a nyelvi jelek hangalakja és jelentése között

nincs sem hasonlóság, sem logikailag

megragadható kapcsolat: tehát az emberi

szimbolikus jelrendszer. Kivételt képeznek

a hangutánzó és hangfestő szavak, amelyek

(bár alapvetően szimbolikusak), ikonikus

vonásokat is mutatnak: pl. ‘kukorékol’.

A névmásokban a szimbolikus alaptulajdonság

mellett indexikus vonások fedezhetők fel.


Iii jel lt jel l

III. jelölt -- jelölő

  • a jelölő és jelölt fogalmát a svájci Saussure alkotta meg a 20. század elején; e két fogalom minden nyelvvel kapcsolatos dolog, így az irodalom számára is alapvető fontosságúvá vált

  • a jelölő a szó hangképe, amelyhez a jelöltet, a fogalmat társítjuk

  • jelölő és jelölt szorosan összetartozik, egymás nélkül értelmüket veszítik


A jel lt s a jel l fogalma

„A nyelvet papírlaphoz is lehet hasonlítani: a gondolat az előlapja, a hang pedig a hátlapja; az előlapot nem lehet anélkül szétvágni, hogy ugyanakkor a hátlapot is szét ne vágnánk. Ugyanígy van a nyelvben is: sem a hangot nem lehet a gondolattól elválasztani, sem a gondolatot a hangtól; ezt az elválasztást csak absztrakció révén lehetne végrehajtani, amelynek az lenne az eredménye, hogy tiszta pszichológiát vagy tiszta fonológiát művelnénk.” (134. oldal)


A jel l s a jel lt k lcs n s f gg se

A jelölő és a jelölt kölcsönös függése

jelölő: ‘macska’ (a nyelv szava, ennek hangképe)

jelölt: konkretizáció nélküli fogalom


A jel lt s a jel l fogalma

IV. A jelölt és a jelölő szerepváltozásai

Saussure a nyelvbeli jelölt—jelölő viszonyban egyenrangú egységet lát: jelölt és jelölő nemcsak kölcsönösen feltételezi egymást, hanem a nyelvhasználó tudatában egyenlő súllyal, egyenlő fontossággal jelennek meg.

Ez annyit jelent, hogy egy szónak a hangalakja/írásképe és jelentése egyformán fontos. Elfogadható ez az állítás?


A jel lt s a jel l fogalma

A jelölt és a jelölő az elsődleges szóbeliségben

A jelölt és a jelölő egységét az írás előtti korban a jelölt dominálja; maguk a szavak (jelölők) mintegy másodlagosak a tartalmukhoz (jelöltjükhöz) képest, mintegy beleolvadnak a jelöltbe, önálló létük nincs. (Ez abból a körülményből is fakad, hogy fizikai létük a megszületésük pillanatában megszűnik, elenyészik.)

A jelölt dominanciáját mutatják az ún. tabuszavak is (finnugor ‘medve’).


A jel lt s a jel l fogalma

A jelölt és a jelölő jelölt dominálta egységétlogocentrizmusnak nevezzük. A nyugati világot mindmáig alapvetően ez a szemlélet jellemzi. Erre a gondolkodásra jellemzők az olyan ellentétpárok, mint tartalom—forma, lényeg—jelenség, valóság—látszat stb.


A jel lt s a jel l fogalma

A klasszikus próza az esetek többségében logocentrikus: a jelöltek jól elkülöníthetők a jelölőktől – a szövegek tartalmát megbízhatóan el lehet mesélni más jelölők alkalmazásával, azaz saját szavaimmal.

A lírában már a korai időktől kezdve ennél jelentősebb szerep jutott a jelölőnek: egy klasszikus lírai verset sem tudok megbízhatóan elmesélni saját szavaimmal.


A jel lt s a jel l fogalma

A jelölt és a jelölő az írásbeliségben

Az elenyésző hangzó szóval szemben az írásban a szó (jelölő) fizikai létet nyer, megmarad; mi több, egyedül a jelölő nyer igazolható létet – a jelölt csupán a befogadó tudatában létezik, objektív ellenőrizhetőség nélkül.

Jelölt és jelölő egysége természetesen itt is megvan, ezt az egységet azonban a korábbiakkal szemben a jelölő dominálja.

Az irodalomtudomány a 20. század hatvanas éveiben ismeri fel a jelölő egyre növekvő szerepét az irodalmi szövegekben (Jacques Derrida: Grammatológia, 1967.).

Derrida a jelöltet „transzcendentálisnak” nevezi, lévén hogy bizonytalan, megfoghatatlan, sok esetben minden befogadó más jelöltet rendel ugyanahhoz a jelölőhöz.


A jel lt s a jel l fogalma

Míg a klasszikus irodalmi alkotófolyamatban az író mindig a jelölttől a jelölő felé, a tartalomtól a forma felé, a gondolattól a szöveg felé lépdel, addig a modern író esetében ez az út gyakorta fordított. (Barthes-tól idézi Chandler, Semiotics 52.)

A lírai költészet esetében ez korábban sem volt ritkaság! (Pl. Balassi versei fölött feltünteti a követett formamintát: pl. ‘török nótára’.)


A jel l s a jel lt ek a metaforikus sz haszn latban

A jelölő és a jelölt(ek) a metaforikus szóhasználatban

rózsaszál(jelölő)

virág(jelölt1)nő(jelölt2)

A jelölt evidenciája csökken, mivel kettő van belőle, s ez indirekt módon felértékeli a jelölő szerepét.


A jel lt s a jel l fogalma

Egy metaforikus szóhasználatban gazdag szöveg olvasásakor sokkal inkább figyelünk a szavakra (a jelölőkre), a két vagy több jelöltet is mintegy a stabilan meglevő jelölőre „fűzzük fel”. A szépprózai szövegek 20. századi metaforizálódása irányította rá az irodalomtudomány figyelmét a jelölő szerepnövekedésére.


  • Login