Szövegtan

1. Szövegtan Áttekintő vázlat

2. 1. A szöveg természete 1.1 A szöveg fogalma 1.2 A szöveg sajátosságai 1.3 Szövegmondat, rendszermondat 1.4 Szöveg a közlésfolyamatban 1.5 A szöveg funkciói

3. 1.1 A szöveg fogalma a nyelvhasználat eszköze, lehet írásbeli és szóbeli a nyelv és a beszéd legnagyobb egysége a mondatnál magasabb nyelvi egység, mondatok/megnyilatkozások összefüggő láncolata terjedelme: egyetlen mondattól egészen a regényig terjedhet beszédhelyzetben (szituáció) vagy szövegkörnyezetben (kontextus) értelmezhető

4. 1.2 A szöveg sajátosságai folyamatosság, részekre tagoltság tartalom szempontjából teljesség, formai szempontból kerekség, lezártság jellemzi dinamizmus pragmatikai, jelentésbeli, grammatikai, szerkezeti összekapcsoltság nyelvi és nem nyelvi összetevők is építik

5. 1.3 Szövegmondat, rendszermondat

6. 1.4 Szöveg a közlésfolyamatban • A szöveg megformálását a közlésfolyamat valamennyi tényezője befolyásolja (adó, vevő, csatorna, kód stb.) • Modern szövegnyelvészet szerint 6 nem nyelvi kommunikációs tényező játszik szerepet a szöveg létrehozásában és befogadásában: • Beszédhelyzet (szituáció) • Szövegkörnyezet (kontextus) • Cselekvés • Tudás (sémák, forgatókönyvek, tudáskeret) • Interakció • Norma (pl. köszönés)

7. 1.5 A szöveg funkciói tájékoztató érzelemkifejező felszólító, felhívó kapcsolatfenntartó értelmező, metanyelvi esztétikai, poétikai

8. 2. Szövegtípusok 2.1 A szövegfunkció szerint 2.2 A kapcsolat módja szerint 2.3 kommunikációs terek szerint 2.4 A szövegalkotás módja szerint

9. 2.1 A szövegfunkció szerint ismeretközlő, érzelemkifejező, felszólító, felhívó, kapcsolatteremtő, metanyelvi, poétikai elbeszélő, leíró, érvelő szövegek

10. 2.2 A kapcsolat módja szerint

11. 2.3 Kommunikációs terek szerint magánéleti iskolai közéleti tudományos publicisztikai szépirodalmi

12. 2.4 A szövegalkotás módja szerint tervezett spontán

13. 3. A szövegtan tudománya 3.1 Történeti előzmények 3.2 A szöveggel foglalkozó rokon tudományok 3.3 Szövegtan részterületei

14. 3.1 Történeti előzmények ókori retorikák, poétikák, szövegmagyarázatok, nyelvtanok középkori fogalmazástanok, Biblia-magyarázatok újabb kori grammatikák, irodalomtudomány, stilisztika

15. 3.2 A szöveggel foglalkozó rokon tudományok filológia stilisztika irodalomelmélet kommunikációelmélet szemiotika retorika szociolingvisztika

16. 3.3 A szövegtan részterültei szövegelmélet szövegtipológia szövegpragmatika szövegszemantika szöveggrammatika szövegfonetika alkalmazott szövegtan

17. 4. A szöveg a közlésben 4.1 A szövegalkotást és -befogadást meghatározó tényezők

18. 4.1 A szövegalkotást, –befogadást meghat. tényezők szövegalkotó és befogadó szöveg témája szöveg típusa szöveghasználati szabályok szöveg kommunikációs funkciója tudáskeret valóság beszédhelyzet kapcsolat módja szövegalkotó és -befogadó között szöveg jelrendszere

19. 5. A szöveg szerkezete 6.1 Szerkezeti egységek 6.2 Szerkezeti típusok

20. Magyarul Az a tény, hogy anyanyelvem magyar, és magyarul beszélek, gondolkozom, írok, életem legnagyobb eseménye, melyhez nincs fogható. Nem külsőséges valami, mint a kabátom, még olyan sem, mint a testem. Fontosabb annál is, hogy magas vagyok-e vagy alacsony, erős-e vagy gyönge. Mélyen bennem van, a vérem csöppjeiben, idegeim dúcában, metafizikai rejtélyként. Ebben az egyedülvaló életben csak így nyilatkozhatom meg igazán. Naponta sokszor gondolok erre. Épp annyiszor, mint arra, hogy születtem, élek és meghalok. (Kosztolányi Dezső)

21. 5.1 Szerkezeti egységek Mikroszerkezet mondat (tételmondat), mondattömb, bekezdés, Makroszerkezet bevezetés, tárgyalás, befejezés, fejezet fókuszmondat (az egész szöveg leglényegesebb gondolata) (verssor, versszak) (jelenet, szín, felvonás)

22. Magyarul Az a tény, hogy anyanyelvem magyar, és magyarul beszélek, gondolkozom, írok, életem legnagyobb eseménye, melyhez nincs fogható. Nem külsőséges valami, mint a kabátom, még olyan sem, mint a testem. Fontosabb annál is, hogy magas vagyok-e vagy alacsony, erős-e vagy gyönge. Mélyen bennem van, a vérem csöppjeiben, idegeim dúcában, metafizikai rejtélyként. Ebben az egyedülvaló életben csak így nyilatkozhatom meg igazán. Naponta sokszor gondolok erre. Épp annyiszor, mint arra, hogy születtem, élek és meghalok. (Kosztolányi Dezső)

23. 6. A szövegösszefüggés 7.1 A szövegösszetartó erő 7.2 Utalások 7.3 Elhallgatás

24. Magyarul Az a tény, hogy anyanyelvem magyar, és magyarul beszélek, gondolkozom, írok, életem legnagyobb eseménye, melyhez nincs fogható. Nem külsőséges valami Ø, mint a kabátom, még olyan sem Ø, mint a testem. Fontosabb annál is, hogy magas vagyok-e vagy alacsony, erős-e vagy gyönge. Mélyen bennem van, a vérem csöppjeiben, idegeim dúcában, metafizikai rejtélyként. Ebben az egyedülvaló életben csak így nyilatkozhatom meg igazán. Naponta sokszor gondolok erre. Épp annyiszor, mint arra, hogy születtem, élek és meghalok. (Kosztolányi Dezső)

25. 6.1 Szövegösszetartó erő - kohézió • a szöveg egészére ható (globális) • témajelölő cím • az azonos valóságelemekre vonatkozó szavak (izotópia) • tartalmi-logikai kapcsolat (tartalmi, időbeli, logikai) • témahálózat (ismert és új közléselemek kapcsolódási rendje) • a szövegegységeket összekapcsoló (lineáris) • nyelvtani (grammatikai) • jelentéstani (szemantikai)

26. Örkény István: Mi mindent kell tudni Érvényes két díjszabási övezet beutazására, egy órán belül, legföljebb négyszeri átszállással, a felszállóhelytől az utazás céljához vezető legrövidebb útvonalon. Átszállni csak keresztezéseknél, elágazásoknál és végállomásokon lehet, de csak olyan kocsira, melynek útvonala az előzően igénybe vett kocsik útvonalától eltér. Egy utazás során csak egy Duna-híd és minden útvonal csak egyszer érinthető. Kerülő utazás és útmegszakítás tilos!

27. A világ birtokbavétele Az elemi iskolában osztálytársaimnál hamarább tanultam meg a betűvetést. A sikongó palatábla fölé hajolva, ebéd közben is mámorosan róttam a szavakat. Úgy éreztem: mindahánnyal egy-egy titkot csípek fülön. Még nem tudtam, mit kezdek majd velük, merre, s mi végett indítok majd rohamot. A világ birtokbavételének illúzióját éltem át: szavaim egyes csapatának eszméltető, titkos erejét. Más örökségre nem számíthattam. Mivel sáfárkodtam volna? A magaméihoz tehát, közeli és távoli rokonoknál, új szavakat eprésztem. Degenyegesek, fazekas vándorszékelyek szekere körül ólálkodva egy-egy friss jelzőt, igét, ikerszót dugdostam a nyelvem alá, s rohantam szívdobogva, mintha kancsót loptam volna: iafia, iafia! Anyám nevetett: pap lesz belőlem. Kérkedtem valósággal, mi mindennek tudom az elfelejtett – vagy soha meg sem tanult? – nevét. Vitorláim csakhamar összehuttyantak. (Sütő András: Anyám könnyű álmot ígér, 1970.)

28. A Sütő-szöveg vizsgálata – globális kohézió Izotópia– a szöveg jelentésbeli egységét biztosítja (kulcsszavakat helyettesítő rokon értelmű szavak, körülírások, visszautaló névmások) Tartalmi-logikai kapcsolat – itt főleg időbeli és logikai, főleg ok-okozati összefüggés Cím – témát jelöl meg

29. 6.1.1 Grammatikai kapcsolóelemek névmások határozószók kötőszók hiányos mondat egyeztetetés szórend, mondatrend névelőhasználat utalás rámutató szókkal, ragokkal, jelekkel (visszautalás, előreutalás, beszédhelyzetre utalás) új közléselem és ismert rész (téma-réma)

30. 6.1.2 Szemantikai kapcsolóelemek Kulcsszavak ismétlése Rokon értelmű szavak Körülírás Fölérendelt fogalmak Metaforikus megnevezések Téma-réma

31. Téma – réma (1) A téma a mondat hangsúlytalan vagy gyenge hangsúlyú kezdő szakasza. Főhangsúlyos a mondatban a réma. Lineáris témafejlődés Fejlődés visszatérő témával Egy főtémából levezethetők az egyes mondatok témái

32. Téma – réma (2) • Lineáris témafejlődés: • Az első mondat rémájából a második mondat témája lesz. • Házunk mellett iskola van. Ez az iskolaáltalános iskola. • Fejlődés visszatérő témával • Egy főtémából levezethetők az egyes mondatok témái

33. Téma – réma (3) • Lineáris témafejlődés: • Fejlődés visszatérő témával: • A téma egy darabig nem változik, de mindig újabb és újabb rémák kapcsolódnak hozzá. • Barátunkbrokkolis szendvicset uzsonnázik, nem szereti viszont a sonkáthozzá. • Egy főtémából levezethetők az egyes mondatok témái

34. Téma – réma (4) • Lineáris témafejlődés • Fejlődés visszatérő témával • Egy főtémából levezethetők az egyes mondatok témái • Az angol reneszánsz legismertebb drámaírója. Színészként kezdi pályáját. Később színháztulajdonossá válván, visszavonultan él. • A szövegrész Shakespeare-ről szól, ő a főtéma, ebből vezethető le, hogy mikor és miként élt. • Ez a típus tudományos szövegekben nagyon gyakori.

35. Téma – réma (5) • Lineáris témafejlődés • Fejlődés visszatérő témával • Egy főtémából levezethetők az egyes mondatok témái • Az előző mondat rémája több témára bomlik, és ezekhez új rémák kapcsolódnak: Háromféle gyógyteát vettem. Az egyik, a galagonya, a szívműködést szabályozza. A másik, a citromfű, nyugtat, frissít. A harmadik, a fagyöngy, a vérnyomást szabályozza. • Témafejlődés ugrással – a szövegösszefüggésből pótolható a hiány: Elekgombapörköltet evett. Végül a kórházban kötött ki.

36. A világ birtokbavétele Az elemi iskolában osztálytársaimnál hamarább tanultam meg a betűvetést. A sikongó palatábla fölé hajolva, ebéd közben is mámorosan róttam a szavakat. Úgy éreztem: mindahánnyal egy-egy titkot csípek fülön. Még nem tudtam, mit kezdek majd velük, merre, s mi végett indítok majd rohamot. A világ birtokbavételének illúzióját éltem át: szavaimegyes csapatának eszméltető, titkos erejét. Más örökségre nem számíthattam. Mivel sáfárkodtam volna? A magaméihoz tehát, közeli és távoli rokonoknál, új szavakat eprésztem. Degenyegesek, fazekas vándorszékelyek szekere körül ólálkodva egy-egy friss jelzőt, igét, ikerszót dugdostam a nyelvem alá, s rohantam szívdobogva, mintha kancsót loptam volna: iafia, iafia! Anyám nevetett: pap lesz belőlem. Kérkedtem valósággal, mi mindennek tudom az elfelejtett – vagy soha meg sem tanult? – nevét. Vitorláim csakhamar összehuttyantak. (Sütő András: Anyám könnyű álmot ígér, 1970.)

37. A Sütő-szöveg vizsgálata – lineáris kohézió • Jelentésbeli • Ismétlés (szavakat, szavaim) • Körülírás (róttam a sorokat) • Metaforikus elnevezés (szavakat eprésztem) • Téma-réma (réma: 1. mondat, téma: a betűvetésre visszautaló kifejezések) • Grammatikai • Névmásítás • Igei személyragok, egyeztető toldalékok

38. 6.2 Utalások anafora (visszautalás a szövegben) katafora (előreutalás a szövegben) deixis (beszédhelyzetre utalás, kiutalás a szövegből)

39. 6.3 Elhallgatás Volt, ahová lepecsételt marhakocsikban utaztak, dermedten s fegyvertelen álltak az aknamezőkön, s volt, ahová önként mentek, fegyverrel a kézben, némán, mert tudták, az a harc, az az ő ügyük ott lenn, - s most a szabadság angyala őrzi nagy álmuk az éjben. S volt ahová ... mindegy. Hova tüntek a bölcs borozások? szálltak a gyors behivók, szaporodtak a verstöredékek, és szaporodtak a ráncok a szépmosolyú fiatal nők ajka körül s szeme alján; elnehezedtek a tündér- léptüleányok a háboru hallgatag évei közben.