1 / 36

BIOÜZEMANYAGOK FELHASZNÁLÁSI LEHETŐSÉGEI

BIOÜZEMANYAGOK FELHASZNÁLÁSI LEHETŐSÉGEI. Üzemanyagok - bioüzemanyagok. Üzemanyanyagok Benzin Dízel Földgáz, PB gáz Bioüzemanyagok megújuló , biológiai eredetű üzemanyagok, melyekkel a jelenlegi üzemanyagok helyettesíthetők. Bioüzemanyagok. Alapanyag és technológia szerint Bioetanol

brac
Download Presentation

BIOÜZEMANYAGOK FELHASZNÁLÁSI LEHETŐSÉGEI

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript

  1. BIOÜZEMANYAGOK FELHASZNÁLÁSI LEHETŐSÉGEI

  2. Üzemanyagok - bioüzemanyagok • Üzemanyanyagok • Benzin • Dízel • Földgáz, PB gáz • Bioüzemanyagokmegújuló, biológiai eredetű üzemanyagok, melyekkel a jelenlegi üzemanyagok helyettesíthetők

  3. Bioüzemanyagok • Alapanyag és technológia szerint • Bioetanol • Biogáz • Biohidrogén • Biodízel • Halmazállapot szerint • Bioetanol • Biodízel • Biogáz • Biohidrogén

  4. Megújuló biomassza napenergia szél víz hullámverés geotermikus Nem megújuló kőolaj földgáz kőszén Energiaforrások

  5. CO2 CO2 Bio-üzem-anyagok fosszilisolaj Mi a különbség? A legnagyobb mennyiségben termelődő üvegházhatású gáz a szén- dioxid, ami bio- és fosszilis üzemanyagokból is keletkezik, de a bio-üzemanyagok esetében a széndioxid cikluszárt.

  6. Üvegházhatású gázok megoszlása szén-dioxid metán szénhidrogének ózon nitrogén-oxidok

  7. Légköri széndioxid koncentráció és az átlaghőmérséklet A légkör CO2koncentrációja Az átlaghőmérséklet alakulása

  8. A kutatás és fejlesztés mozgatórugói Környezetvédelem alacsonyabb CO2 emisszió Agrárgazdaság termények stabil piaca Gazdaság Energiafüggetlenség biztosítása Megújuló energiaforrások alkalmazása

  9. Olajtermelés napi 1000 hordó2002

  10. Olajtartalékok 2002

  11. Nemzetközi egyezmények 1992 - Rio de Janeiro - Brazília 2000-ig a légköri CO2 koncentrációjának stabilizálása az 1990-es szinten 1997- Kyoto - Japán 2012-ig az üvegházhatású gázok kibocsátásának átlagosan 5.2%-os csökkentése az 1990-es szintre vonatkoztatva (EU tagállamok vállalása:8 %) 2005-ben lépett érvénybe

  12. Az EU különböző vállalásai • 2010-re a megújulók részaránya a teljes energia felhasználásban átlagosan 12%-ra emelkedik • 2010-re a megújulók részaránya a villamos-energia felhasználásban 22%-ra emelkedik • 2010-re az üvegházhatású gázok emissziója 8%-kal csökken az 1990-es bázisévhez képest

  13. EU és a „zöld” villamos energia • A tagállamok vállalásai (2010-ig): • Növekedés(%) megújuló eredetű/teljes(%) • Ausztria +8,1 78,1 • Svédország +10,9% 60,0 • Portugália +0,5 39,0 • Finnország +6,8 31.5 • Dánia +20,3% 29,0 • Németország +8,0 12,5 • Nagy Britannia +8,3 10,0 • Belgium +4,9 6,0 • EU átlag +8,1 22,0 • Magyarország 3,8

  14. Üvegházhatású gázok kibocsátásának változása 1990-1999 EU becslés: 1990 és 2010 közötti CO2 emisszió növekedés 90%-a a közlekedésből ered – emiatt nem tudja az EU teljesíteni a Kyoto vállalásokat

  15. A közlekedési szektor • A legnagyobb energia felhasználó • A gépjárművek száma drasztikusan növekszik • népességnövekedés • korábban „bicikliző nemzetek” autóra szokása Az Európai Közösség vállalása Az Európai Parlament és Tanács 2003/30 irányelve (2003. V. 08.) A Tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy piacaikon minimális arányban jelen legyenek a bioüzemanyagok és más megújuló energiát hasznosító üzemanyagok. E cél eléréséhez nemzeti előirányzatokat kell felállítaniuk.

  16. EK 2003/30 • A referenciaérték minden esetben az adott ország piacán jelenlévő összes közlekedési célra használt benzin és dízelolaj energiatartalmának: • 2%-a 2005. december 31-től, • 5,75%-a 2010. december 31-től. • Felhasználási lehetőségek: • tiszta üzemanyagként, • ásványi olaj származékokba kevert bioüzemanyagként, • bioüzemanyagokból származó adalékanyagként.

  17. Hazai vállalás • 2233/2004. (IX.22.) Korm. HatározatMagyarország vállalása: • 2005: 0,4-0,6% • 2010: 2,0% • A vállalásunk tehát: (+)nagyon szerény, de legalább elmozdulás a nulláról (–)Magyarország mezőgazdasága ennél sokkal többre is képes

  18. Hazai vállalás • 2233/2004. (IX.22.) Korm. HatározatMagyarország vállalása: • 2005: 0,4-0,6% • 2010: 2,0% volt eredetileg, ma: 5,75 % Biokomponens biztosítása: • Biodízel • Bioetanol

  19. Bioüzemanyag „célszámok” 2005

  20. Bioüzemanyag „teljesítések” 2005 Németország: 3,75% Svédország: 2,23% Litvánia, Ausztria, Franciaország : 0,72-0,93-0,97% Spanyol-, Olasz-, Lengyelország, Málta: 0,44-0,51 % Lettország, Szlovénia: 0,33-0,35% Nagy Britannia: 0,18% Luxemburg, Hollandia, Ír-, Cseh-, Magyarország: 0,02-0,07% Átlag (EU25): 1% Németország: 3,75% Svédország: 2,23% Litvánia, Ausztria, Franciaország : 0,72-0,93-0,97% Spanyol-, Olasz-, Lengyelország, Málta: 0,44-0,51 % Lettország, Szlovénia: 0,33-0,35% Nagy Britannia: 0,18% Luxemburg, Hollandia, Ír-, Cseh-, Magyarország: 0,02-0,07% Átlag (EU25): 1%

  21. Magyarországi lehetőségek • Biodízel (napraforgó, repce, szója, ricinus, len) • Kunhegyes • Mátészalka • Mosonmagyaróvár • Bioetanol (cukorrépa, kukorica, búza, burgonya) • Győri Szeszgyár és Finomító Rt. • Szabadegyházai Keményítő és Izocukor Gyártó Kft. • Biogáz (?) • Biohidrogén (?)

  22. A világ bioüzemanyag termelése

  23. Ország Brazilia USA EU 25 Franciaország Spanyolország Svédország Millió hektoliter 160.0 165.0 4.5 2.3 1.2 0.7 Üzemanyag-etanol termelés és felhasználás világszerte

  24. Az üzemanyagalkohol felhasználási lehetőségei • tiszta etanol • benzin + etanol adalék (5-10-22-85%) • ETBE (Etil Tercier Butil Éter) • gázolaj + etanol adalék • biodízel + etanol adalék a stokholmi etanolbusz és emisszós adatai

  25. Termés - termésátlag Búza és kukorica

  26. Főtermék -melléktermékek • Agroetanol (Svédország): 2,65 kg búzából: 1 liter etanol (100%) 0,85 kg rostanyag (takarmány) 0,7 kg széndioxid • Mellette: kb 2.12 kg búszaszalma keletkezik • Azaz 1 kg főtermék (etilalkohol) előállítása mellett 4,65 kg melléktermék (takarmány, széndioxid, szalma) keletkezik

  27. Lucfenyő Összetételük • Cellulóz[38-45%] • Hemicellulóz[25-40%] • Lignin[20-25%] Kukoricaszár Fűzfa Erdészeti és mezőgazdaságimelléktermékek hasznosítása Hasznosítási lehetőségük üzemanyag-etanol termelés a folyamat energiaellátása (szilárd tüzelőanyag)

  28. BTL: Biomass to liquid • Teljes biomasszából folyékony üzemanyagot állít elő • Első lépés: gázosítással (a szén gázosításához hasonlóan magas hőmérséklet 700-800 oC, szabályozott oxigénbevitel) CO+H2 • Második lépés: Fischer-Tropsch szintézis paraffinok keveréke „biocrude” • Harmadik: hidrokrakkolás: BTL folyadék(dizel), kenőolajok

  29. BTL - GTL Fischer Tropsch szintézis Biomassza elgázosítás szintézisgáz előállítás, tisztítás hidrokrakkolás könnyűbenzin (naphtha) GTL üzemanyag (gázolaj) paraffin GTL alapolajok (kenőanyag)

  30. Fischer-Tropsch szintézis • Katalizált (Fe, Co alapú) kémiai reakcióban CO+H2 –ből folyékony üzemanyagot hozunk létre • 1920-as években a kőszénben gazdag és kőolajban szegény Németországban találták ki abból a célból, hogy folyékony üzemanyagot állítsanak elő. • Németországban 1944-ben 6,5 millió tonna „ersatz” üzemanyagot állítottak elő 25 gyárban

  31. GTL: gas to liquid • Amikor a folyékony üzemanyagot pl. metángázból akarunk előállítani • 1. lépés: 2 CH4+O2 =4 H2 + 2 CO • 2. lépés: (2n+1) H2 + n CO=Cn H(2n+2)+n H2O

  32. NExBTL • Növényolajok katalitikus hidrogénezése alkánokká • Fémkatalízissel • Tiszta, szintelen paraffin • Igen jó cetánszámmal (85-99) • Terv 2007-re:0,17 millió tonna termelés (NesteOil, Finnország)

  33. H2 katalizátor R=nC zsírsavak NExBTL biodízel R’=(n-1)C H2 katalizátor glicerin Triglicerid propán (üzemanyag gáz) NExBTL – szintetikus dízel • A Neste Oil eljárásával készülő üzemanyag alapanyaga • bármilyen növényi olaj • állati zsiradék • A „klasszikus” biodízellel szembeni előnyei: • bármilyen arányban keverhető hagyományos (fosszilis eredetű) dízel- üzemanyagokhoz • téli körülmények között jobban alkalmazható • kisebb a károsanyag-kibocsátása • nincs probléma a melléktermék hasznosításával

  34. „Biorefinery” – egy példa Svédországból

  35. Az EU 2030-as céljai – a VÍZIÓ • jelentős rész a versenyképes európai ipar terméke (biomassza széleskörű felhasználásával; nyersanyag diverzifikálás) • A maradék: kiegyensúlyozott kereskedelemben importból biztosítandó A felszíni közlekedés üzemanyag szükségletének 25%-a biológiai eredetű legyen

  36. www.baff.info BioAlcohol Fuel Foundation a BAFF lánc

More Related