1 / 28

AZ ÉGHAJLATI ELEMEK IDŐ ÉS TÉRBELI VÁLTOZÁSAI MAGYARORSZÁG TERÜLETÉN

AZ ÉGHAJLATI ELEMEK IDŐ ÉS TÉRBELI VÁLTOZÁSAI MAGYARORSZÁG TERÜLETÉN. A HŐMÉRSÉKLET. A TALAJ HŐMÉRSÉKLETE. A talaj jelentősége a hőmérséklet alakításában kiemelkedő: a sugárzást elnyelő és felmelegedő talaj hosszúhullámú sugárzása melegíti fel a levegőt is .

bono
Download Presentation

AZ ÉGHAJLATI ELEMEK IDŐ ÉS TÉRBELI VÁLTOZÁSAI MAGYARORSZÁG TERÜLETÉN

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. AZ ÉGHAJLATI ELEMEK IDŐ ÉS TÉRBELI VÁLTOZÁSAI MAGYARORSZÁG TERÜLETÉN A HŐMÉRSÉKLET

  2. A TALAJ HŐMÉRSÉKLETE • A talaj jelentősége a hőmérséklet alakításában kiemelkedő: a sugárzást elnyelő és felmelegedő talaj hosszúhullámú sugárzása melegíti fel a levegőt is. • A talaj hőmérséklete csak mikroklimatikus szinten térképezhető, túlságosan mozaikos. A területi különbségek a talajtípusok változékonyságához igazodnak. • A talajhőmérséklet időbeli dinamikája az ország különböző területein azonos. • A hőmérséklet napi menetét csak a felső 1m-ben lehet kimutatni.

  3. A felszínen 14-órai maximum, és hajnali minimum van. A maximuma a léghőmérsékletet is meghaladhatja. • A napi ingás 50-cm-en <1°C, 1m-en megszűnik. • A maximum 50-cm-en már este a minimum délben van, a talaj lassú hővezetése miatt. • A talajhőmérséklet éves menetében jelentős eltérés van a feltalaj (0-50cm) és a mélyebb talajszintek közt. • A feltalajban a hőmérséklet maximuma júliusban, minimuma februárban van, a fáziseltolódás minimális. • 100-200cm-en augusztusban jelentkezik a maximum. A minimum 100-cm-en februárban, 200cm-en márciusban van. Az eltolódás itt már ~1hónap.

  4. Mg.-i, ökológiai szempontból fontos a talaj hőtároló szerepe. Nagy hőkészletéből adódóan lassan, de hatékonyan ellensúlyozza az őszi lehűléseket. • Augusztustól márciusig a talaj minden rétégében melegebb a levegőnél. • Márciustól az altalaj lényegesen hidegebb, a feltalaj egyre melegebb a levegőnél.

  5. Szintén fontos jelenség a mg., építőipar számára a talajfagy. • Helyzetünk viszonylag kedvező. Átlagos mélysége 50cm körül van, a legkeményebb teleken érhet el 1m-t. • Enyhe teleken 10-30cm körül mozog a fagyhatár • A talajfagy időtartama a mélység növekedésével csökken.

  6. A LÉGHŐMÉRSÉKLET • A léghőmérséklet az egyik legalapvetőbb és legjelentősebb éghajlati elem. • Kialakításában sugárzási és felszíni hatások komplex együttese játszik szerepet. A hőháztartás egyensúlyát jellemzi. • Alakulása mg.-i, ökológiai-, humánbioklíma szempontból alapvető jelentőségű.

  7. Az évi középhőmérsékleti térkép alapján megállapítható, hogy a 3° É-D-i kiterjedésnek kb. 3°C középhőmérsékletbeli eltérés felel meg. • Az izotermák nem szabályos É-D-i elrendeződést mutatnak: középhegységeink hideg szigetekként jelennek meg 6-7°C-os (Kékes 5°C)középhőmérsékletükkel. • Legmelegebb a DK Alföld (>11°C). • 200m tszfm.-ig 10-11°C jellemző az ország területének nagy részén. Kivétel: Nyírség, Szatmár-Bereg, Bodrogköz. • Az évi középhőmérsékletben egyik évről a másikra 6°C-os eltérés is előfordulhat, tehát jelentős a változékonyság ennél az éghajlati elemnél.

  8. A téli és nyári félév hőmérsékleti viszonyaiban jelentős eltérés van. • Leghidegebb hónapunk a január. Középhőmérséklete -4°C és 0°C közt van átlagosan. • A szomszédos akciócentrumok hatása nyomja rá a bélyegét. • Leghidegebb az ÉK Alföld (Szibériai maximum). • A Nyírség, a Szatmár-Beregi-sík, a Takta- és Bodrogköz ún. „fagyzugok”. • Legenyhébb a DNy Dunántúl (Genovai ciklon). • A január középhőmérséklete -9, -11°C és 5-6°C között mozog, ami Finnország, ill. az olasz Riviéra jellemző értekei közt mozog.

  9. Legmelegebb hónapunk a július. • Ekkor a havi középhőmérséklet É-D, ill. Ny-K irányban emelkedik 19°C-ról 22°C-ot érve el. • A Dunántúlon inkább az óceáni-kontinentális átmenetiségből adódó K-Ny-i változás jellemző. • Az alföldön a medence jellegből adódó koncentrikus izotermák jelennek meg. • Kialakításában az ÉNy felől érkező hűvös tengeri (Izlandi minimum- hűvös, csapadékos nyár) és a DK felől beáramló meleg kontinentális, mediterrán légtömegek (Azori maximum- forró, száraz nyár) hatása figyelhető meg.

  10. A téli és a nyári félév középhőmérséklete

  11. Az adott éghajlati terület fontos jellemzője a hőmérséklet évi közepes ingása. Ez a januári és július középhőmérséklet különbségét jelenti. • Az ingás mértéke a kontinentális hatás erősödésével növekszik, Tehát alkalmas a kontinentalitás mértékének kifejezésére. • Értéke a növekvő kontinentalitással párhuzamosan, illetve a medence középpontja felé haladva növekszik. • Minimuma a DNy Dunántúlon 21°C-22°C van. • Az Alföld döntő részén, a Mezőföldön 23°C-24°C. • Maximuma A Nagykunság-Hortobágy területén jelentkezik 24,5°C. • Hegyvidékeinken a magasság növekedésével az ingás csökken. 5-600m közt 20-21°C, 700m felett nem éri el a 20°C

  12. A hőmérséklet napi átlagos ingása is fontos paraméter. • Legkisebb értéke a rövid nappalú borult decemberben jelentkezik (4-6°C). • Legnagyobb értéke a hosszú nappalú derült nyári hónapokban van (11-13°C).

  13. Hegyvidékeink hőmérsékleti viszonyai jelentősen elütnek a síksági területektől. • A hőmérséklet magassággal történő változást jellemző függőleges hőmérsékleti gradiens értéke hegységenként kisebb mértékű eltéréseket mutat az eltérő fekvés és domborzat miatt. • Nagyobb mértékűek az évszakos eltérések, amelyek a téli félév gyakori inverziós helyzetei miatt jönnek létre.

  14. A hőmérséklet évi átlagos minimuma -15 és -20°C közt van. A talajközeli radiációs minimum hőmérséklet 2-3 (szélsőséges esetben 4-5)°C-kal alacsonyabb lehet ezeknél a szabvány szerint 2m magasan mért értékeknél. • Mg.-i szempontból fontos paraméter az őszi vetések áttelelése miatt. • Enyhe teleken -8, -10°C körül, zord teleken -25, -30°C körül alakul. • Az abszolút min.-ot 1940. február 16-án Görömbölyön (Miskolc közelében) mérték. • A területi képre a Dunántúlon a K-Ny-i, míg az Alföldön medence-jellegű hőmérsékleti elrendeződés jellemző, a Ny-K felé gyengülő óceáni hatás és a medence-fekvés eredőjeként.

  15. Az évi legerősebb felmelegedés (átlagos évi maximum) az ország DK-i részén 36°C-ot is elér, innen É, és Ny-felé csökken 32-33°C-ot érve el. • Hűvösebb években a legnagyobb felmelegedés 30°C körül van, melegebb években meghaladja a 40°C-ot. • Abszolút max.: 2000. augusztus 22. Békéscsaba, 41,7°C. • A hőmérséklet abszolút ingása hazánkban így eléri a 76,7°C-ot, ami ¾-e a szélsőségesen kontinentális szubarktikus területeken jellemzőnek.

  16. Az éghajlat jellemzésének fontos paraméterei a nyári és téli küszöbnapok, amelyek közül a fagyos-, a téli-, és a nyári napok száma kitüntetett jelentőséggel bír. • A téli küszöbnapok számában DNy-ÉK irányú növekedés figyelhető meg. • A Nyári küszöbnapok száma Ny és É felől növekszik DK felé, összhangban az óceáni-kontinentális átmenetiséggel. Számuk a tszfm.-gal csökken.

More Related