1 / 90

ANYAGCSERE BETEGSÉGEK DIÉTÁS KEZELÉSE

ANYAGCSERE BETEGSÉGEK DIÉTÁS KEZELÉSE. Szalayné Kónya Zsuzsa DE OEC Dietetikai Szolgálat Szolgálatvezető Élelmiszeripari mérnök. A táplálékunk minősége és mennyisége alapvetően meghatározza életünk minőségét .

betty_james
Download Presentation

ANYAGCSERE BETEGSÉGEK DIÉTÁS KEZELÉSE

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. ANYAGCSERE BETEGSÉGEK DIÉTÁS KEZELÉSE Szalayné Kónya Zsuzsa DE OEC Dietetikai Szolgálat Szolgálatvezető Élelmiszeripari mérnök

  2. A táplálékunk minősége és mennyisége alapvetően meghatározza életünk minőségét. A bevitt táplálékból fedezzük az életműködéseinkhez szükséges energiát és abból építjük újjá testünk anyagait, sejtjeit, szöveteit nap mint nap. Életünk és szervezetünk épségének megőrzése táplálkozásunk függvénye.

  3. Az egészséges táplálkozás „feladata”: Megkímélje a szervezetet minden felesleges emésztőrendszeri – és méregtelenítési többletmunkától, Elősegítse a felhalmozott – az immunrendszert és anyagcserét terhelő - salakanyagok kiürítését, A teljes értékű táplálkozás során bevitt vitaminok, ásványi anyagok, nyomelemek, enzimek, aszervezet ellenálló-képességét optimalizálják.

  4. Mi az egészséges ?! • Teljes értékű • Természetes • Finomítatlan • Kiegyensúlyozott • Évszaknak megfelelő • Otthon készített

  5. KÉRDÉSEK • MENNYIT ? • MIT ? • HOGYAN? • MIKOR ?

  6. ELSŐ LÉPÉSEK Étkezési RITMUS felállítása (feltételes reflex) 5 x / nap 12 óra Vacsora és Reggeli között FOLYADÉK: 3 l/nap szénsavmentes cukormentes alkoholmentes

  7. FOLYADÉK Emberi test 50-70 %-a víz Biztosítja a vérkeringést Szabályozza a vérnyomást Lehetővé teszi a tápanyagok, a salakanyagok, és a gázok oldását, szállítását Biztosítja a szervezet állandó belső hőmérsékletét. „Vízhiány”: fejfájás, koncentrálóképesség csökken, fizikai teljesítőképesség csökken vörösbor ! (1-2 dl/ nap)

  8. Táplálék piramis

  9. SZÉNHIDRÁTOK Előállításukra csak a növények képesek, az ember és az állat táplálék útján jut a szükséges Szénhidrátokhoz Elemi összetétel:-Mindegyik tartalmaz szenet (C), hidrogént (H) és oxigént (O).- Tartalmazhat nitrogént (N) {pl. kinin}, gyakoriak a foszfátészter-származékaik is. Egyszerű cukrok: egyetlen cukormolekulából állnak, hidrolízissel tovább már nem bonthatók. Vízben jól oldódó, fehér, kristályos, édes ízű anyagok. monoszaharidok • szőlőcukor (glükóz) • gyümölcscukor(fruktóz)

  10. diszacharidok • répacukor (szacharóz) • tejcukor (laktóz) • malátacukor (maltóz) Összetett szénhidrátok: keményítő (amilóz, amilopektin) növényi rostok (pl. cellulóz, hemicellulóz) Kitin (ízeltlábúak kültakarója) Mennyiségi igény az összenergiabevitel 50 - 55 %-a

  11. Glikemiás-index Glikemiás-indexen azt értjük, hogy az adott étel vércukorszintet emelő hatása milyen arányú a szőlőcukor vércukorszintet emelő hatásához képest – ezt %-ban fejezzük ki.

  12. 90-100 % glikémiás index: méz, cola, üdítők – puffasztott rizs –főtt burgonya (micsoda különbségek vannak a kalóriatartalmakban !) • 70-90 % glikémiás index: barnakenyér, Abonett – tejberizs – répacukor • 50-70 % glikémiás index: fekete kenyér – natúr gyümölcslé – keserű csokoládé • 30-50 % glikémiás index: spagetti – tejszínes fagylaltok – gyümölcsök – kefír – tejcsokoládé (így válnak „egyenlővé” a gyümölcsök a tejcsokoládéval!) • <30 % glikémiás index: fejessaláta, káposzta – szárazhüvelyesek – dió, mogyoró – fruktóz, szorbit. (10 dkg fejessaláta: 17 kcal, 10 dkg dió: 654 kcal ,de a glikémiás index egyforma ! A dióban a zsiradék-, a salátában pedig a rostttartalom az, amelyek miatt kialakult ez az eredmény)

  13. Az ételek Glikémiás Indexe függaz étkezés után az étel gyomorból belekbe jutásának sebességétől, majd a bélből a vérbe való felszívódásuk sebességétől. Minél lassabban jut a gyomorból a bélbe egy étel, annál lassabban szívódik fel a vérben, és lankásabb vércukorgörbét alakít ki. Az étel gyomorból belekbe való jutását a szénhidrát típusa, rost, fehérje, zsír, savanyú kémhatás és cukortartalom;a szénhidrát részecskék mérete (pl. liszt őrlésének mértéke), az előkészítés módja (főzési idő) és az egy étkezéskor elfogyasztott étel mennyisége egyaránt befolyásolja.

  14. Glikémiás Indexet befolyásoló tényezők: 1, A szénhidráttípusaz első GI értéket befolyásoló tényező • Alapszabály,hogy csonthéjas, bogyós és savanyú citrus gyümölcsöknek, a föld felett növő zöldségeknek (plusz a retek és hagyma)és hüvelyeseknek alacsony a GI értékük. A föld felszíne alatt növő zöldségeknek (gyökérnövények),mint a burgonya, répák, cékla ; finomra őrölt gabonák lisztjéből készült péktermékeknek; a rizseknek magas a GI értékük.. • Összetett szénhidrátot tartalmazó ételek GI értéke a keményítőmolekulák fajtája és aránya szerint változik.

  15. 2, Rosttartalom. A rosttartalom is csökkenti a GI-et. A rost fizikai akadályként működik a gyomorban, így az enzimek lassan jutnak a lebontandó tápanyaghoz. A rostdús ételek telítettségérzetet kiváltó ételek, amelyeknek alacsony a GI-e. 3, A fehérjék jelenléteaz ételben is csökkenti a szénhidrátok GI értékét. A fehérjemolekulák nagyok, lebontásuk időbe kerül, ezért a fehérjét tartalmazó szénhidrát-étel lassan csordogál a belekbe. A fehérje önmagában vagy túlzott mennyiségben fogyasztva a vér inzulinszintjét növeli, és az éhes ember amúgy is alacsony vércukorszintjét még alacsonyabbra nyomja le, ami hipoglikémiához vezethet.

  16. 4, Savanyú ételekszénhidráttal együttfogyasztása is csökkenti a GI választ. Savas környezet kialakítása a gyomorban , fehérje fogyasztás nélkül is visszatartja az étel gyomorból bélbe ürülését. Pl két evőkanál citromlé akár 30 %-al is csökkentheti a GI értéket. A salátáknál alkalmazott vörös borecet is ugyanilyen hatással bír. 5, A zsírokjelenléte az ételben –is- csökkentik a GI-t. A zsírmolekulák lassan engedik a szénhidrátmolekulákat a vérbe jutni. De a zsír magas kalóriatartalma miatt nem túl kedvező a GI csökkentésére. Mérsékelt mennyiségű növényi olaj beilleszthető az étrendbe.

  17. 6, A szénhidrátok formája, vagyis a részecskék, szemcsék mérete is meghatározza a GI értéket. Minél kisebb a részecske mérete- minél finomabbra őrlik a gabonát, minél kisebbre aprítják a szénhidrátot (püré, turmixolás)- annál magasabb a GI értéke. 7, A keményítőtartalmú szénhidrátokfőzési idejeis befolyásolja a GI értéket. Minél hosszabb a főzési idő, annál több vizet vesznek fel, és kocsonyássá válnak. Minél kocsonyásabb egy keményítő, annál gyorsabban szívódik fel a vérbe és emeli a vércukorszintet. Minél hosszabban főzzük a burgonyát, tésztát és rizst, annál gyorsabban szívódik fel a vérbe és emeli a vércukorszintet A szétfőtt keményítőknek magas a GI értékük. Félkeményre főzött tészta és rizs, kevésbé kocsonyásodik, így lassabban szívódik fel és alacsonyabb a GI értéke.

  18. Diabetes mellitus A cukorbetegség komplex anyagcserezavar, ahol a szénhidrát-anyagcsere zavara dominál. A betegség oka az abszolút vagy relatív inzulinhiány. A hasnyálmirigy inzulintermelő képessége csökken, vagy megszűnik; avagy a sejtek hiányosan reagálnak az inzulin vércukorcsökkentő hatására.

  19. A diabetes felosztása 1-es típusú (IDDM) • klasszikus • lassan kialakuló autoimmun forma (LADA) 2-es típusú (NIDDM) • primer hyperlipidaemiahoz csatlakozó • ifjúkori, nem inzulindependens (MODY) gesztációs diabetes hiánytáplálkozáshoz társuló diabetes

  20. A 2-es típusú diabetes mellitus (a cukorbetegek 90%-a sorolható ebbe a csoportba) előfordulási gyakoriságának gyors emelkedése összefügg életmódbeli tényezőkkel: Leginkább a kevés mozgással és az egészségtelen táplálkozási szokásokkal. A 2-es típusú cukorbetegséghez gyakran társul túlsúly vagy elhízás, magas vérnyomás, emelkedett vérzsírszintek. A cukorbetegség talaján kialakulható komolyabb betegségek: érelmeszesedés, szemproblémák, vesebántalom (vizeletkiválasztó teljesítmény csökken) lábproblémák (keringési-, idegbántalmak /érzéketlenség/)

  21. A kezelés a helyes életmód kialakítását éppúgy magában foglalja, mint szükség esetén az egyénre szabott gyógyszeres terápiát. „LÉPCSŐFOKOK”: 1, diéta 2, diéta + tabletta 3, diéta + inzulin A diéta a cukorbetegség-kezelésének egyik bázisa. Az egészséges táplálkozási szokások kialakítása, majd hosszú távú gyakorlata alapvető jelentőségű.- Segíti a beteget a normál testtömeg elérésében és megtartásában, - mérsékli a nagy vércukor-ingadozásokat,- biztosítja a szervezet számára szükséges mennyiségben a tápanyagokat.

  22. Az étrendi kezelés célja • a testtömeg normalizálása és megtartása • a vércukorértékeket tartósan a normális értékekhez legközelebb eső tartományban tartani

  23. A diéta főbb szempontjai • a cukorbeteg étrendjének energia-tartalma a beteg tápláltsági állapotához és fizikai aktivitásához igazodjon • a cukorbetegnek nem kell speciális diétát tartania • a diabeteses étrend nem szénhidrát-szegény, hanem szénhidrátgazdag • minden étkezésnek megfelelő mennyiségű szénhidrátot kell tartalmaznia

  24. Az étrend tápanyag-összetétele Az anyagcserebetegségek dietotherápiájában fontos táplálkozási ajánlás, hogy az energiát adó tápanyagok megfelelő arányban legyenek jelen a napi táplálékban. Ez annyit jelent, hogy a táplálékkal bevitt energia15-20 %-át fehérjéből, 30 %-át zsírból, 50-55 %-át szénhidrátbólkell fedezni.

  25. Atúlsúlykülönösenkáros a diabetesesbetegeknél.A cukorbetegek számára megfelelő étrendheznélkülözhetetlen: • annak ismerete, hogy a különféle táplálékok és az elfogyasztott étel mennyisége miként hat a vércukor-szintre • a megfelelő ételek kiválasztása • a rendszeres, kellő időben történő étkezés

  26. Az 1-es típusú diabeteseseknél – normál testsúly esetén - arra van szükség, hogy a ténylegesen elfogyasztott élelmiszerhez igazítsák az adagolt inzulin mennyiségét. A 2-es típusú diabetes fellépésekor a legtöbb ember súlyfelesleggel rendelkezik. A 2-es típusú diabetes kezelésének leghatékonyabb módja a testsúlyfeleslegtől való megszabadulás.

  27. Az élelmianyagok mennyiségének kiszámításához ismerni kell az egyes tápanyagok élettani haszonértékét, vagyis azt az energiamennyiséget ami 1 g fehérje, 1 g szénhidrát vagy 1 g zsír szervezetben való elégésekor keletkezik. 1 g szénhidrát = 4 kcal energia 1 g fehérje = 4 kcal energia 1 g zsír = 9 kcal energia

  28. A gyakorlatban célszerű az étrend energia- és szénhidráttartalmát megadni, e kettőből ugyanis már következik a fehérje és zsírtartalom is. Önmagában, csak a szénhidrát-tartalom előírása a beteget félrevezetheti, mert amiben nincs szénhidrát, abból korlátozás nélkül fog fogyasztani, ezzel túllépi a számára javasolt energiabeviteli határt.

  29. Az étrend energia-, szénhidrát és zsírtartalma közötti összefüggés

  30. GABONAFÉLÉK Teljes kiőrlésű lisztből készült kenyerek, pékárúk (nem: félbarnák !) Fehér liszt: tilos Fogyasztás előtt pirítsuk meg a kenyérféléket ! - „szivacsként” működik Barnarizs !

  31. Az élelmi rostok olyan poliszacharidok, amelyeket az emésztőenzimek részben, vagy egészben érintetlenül hagynak, mert nem képesek hidrolizálni azokat. Az élelmi rostok (nem emészthető poliszacharidok) változatlan állapotban jutnak a vastagbélbe, ahol a bakteriális fermentáció révén lebomlanak. A belőlük keletkező rövid szénláncú zsírsavak: - módosítják a bél működését és - hatással vannak az anyagcsere folyamatokra. Az élelmi rostok - kémiai szerkezetüket és tulajdonságaikat illetően eltérőek

  32. Vízoldékonyság szerint : Vízben oldódó rostok: legfontosabb a pektin, amely a zöldség- és főzelékfélékben, gyümölcsökben, és a gabonafélék közül a zabban található. Vízben nem oldódó rostok: A növényi sejtfalakat alkotó cellulóz, hemicellulóz, lignin. Megtalálható az olajos magvakban, a hüvelyesekben, a gabonafélékben. Napi adag: minimum 30 g.

  33. ÉLETTANI HATÁSOK Diabetesben:5 – 15 g rost étkezésenként: - késlelteti a glükózfelszívódást - növeli az inzulinérzékenységet, növekszik az inzulinreceptorok száma. - a vércukorszint az étkezést követően kevésbé emelkedik, a szérum inzulinszintje csökken, javul a glükóztolerancia. - a cukorbeteg állapota javul, csökken az inzulinszükséglet, a szövődmények kialakulása elmarad,vagy elhúzódik.

  34. Emelkedett szérumkoleszterin – szint esetén: Napi 5-6 g oldható rost már 5 – 10 % -al csökkenti a szérumkoleszterinszintet (ezt napi 0,5 – 1 kg friss zöldség, főzelék, gyümölcs elfogyasztása biztosítja) Hatásmechanizmus: - A rostok megkötik a béllumenbe ürülő koleszterint, az epesavakat. - Akadályozzák a zsírfelszívódást. - Az élelmi rostokból szintetizálódó rövid szénláncú zsírsavak gátolják a koleszterinszintézist.

  35. A rostfogyasztás előnyei túlsúly esetén: - A hosszabb rágási idő és lassúbb gyomorürülés fokozzák a teltségérzetet. - Megnövelik a széklet tömegét, fokozzák a bélmozgást, gyorsítják a kiürülést. - A rostdús diéta alacsony zsírtartalma is hozzájárul a kívánt mértékű kisebb energiabevitel fenntartásához.

  36. A vastagbéldaganatok előfordulását csökkenti az étkezési rostok protektív hatása • Magukhoz kötik és távol tartják a hámsejtektől az epesavakat, nehézfémeket, szteroidokat és más mérgező vagy rákkeltő anyagokat, gyorsítják azok kiürülését. • Masszív székrekedés során a bélben pangó epesavak a vastagbél nyálkahártyáját irritáló karcinogén vegyületekké alakulhatnak át. • - A béltartalom volumenének növelésével felhígítják a károsító anyagokat.

  37. - Elősegítik a baktériumflóra szaporodását. A fermentációs termékek (rövid szénláncú zsírsavak) a vastagbél felszálló ágában a savas kémhatás fenntartásával, a leszálló ágában az ammónia megkötésével és a kiürülés gyorsításával fejtik ki hatásukat. • - A szintetizálódó butirát rákmegelőző hatású. • - A rövid szénláncú zsírsavak többek között elősegítik a bélfal sejtjeinek vérellátását is. • Az ammónia abszorbeálásával csökkentik a bélnyálkahártya expozícióját. • (Egyúttal tehermentesítik a vese- és a máj anyagcseréjét).

  38. A „kemény” széklet hatása: Ha a vastagbélnek kemény székletet kell továbbítania, izomzata megnagyobbodik, fokozódik a belső nyomás, amelynek következtében az izomrétegek között létrejön a divertikulum, a vastagbél zsákszerű kiöblösödése. A divertikulózis az iparilag fejlett országok lakosságának 30 – 35 % -át érinti.

  39. ZÖLDSÉGEK Rostbevitel Sok szín Konyhatechnológia - főzés - sűrítés NEM FOGYASZTHATÓAK: - primőrök - „külföldiek” KERESZTESVIRÁGÚAK ! Kelbimbó, káposzta, brokkoli

  40. GYÜMÖLCSÖK Nem ajánlottak: - primőrök - „külföldiek” Csak ép és egészséges lehet ! Alma + cékla+sárgarépa

  41. TÚLSÚLY – ELHÍZÁS VISSZAFORDÍTÁSÁNAK LEHETŐSÉGEI

  42. Obesitas • Önálló betegség • Számos betegség rizikófaktora (hypertónia, hyperlipoproteinaemia, diabetes mellitus)

  43. „A falánkok foggal ássák meg sírjukat”(Estienne) A DIÉTA CÉLJA: • negatív energiamérleg létrehozása (a testsúly csökkentése) • az alacsonyabb testsúly megtartása

  44. KÉRDÉSEK • MENNYIT ? • MIT ? • HOGYAN? • MIKOR ?

  45. A diétával szemben támasztott követelmények • a test zsírtartalmának csökkenésével együtt ne csökkenjen a zsírmentes testtömeg • a testtömeg csökkenése ne járjon együtt anyagcserezavar kialakulásával • a diéta mellett ne jelentkezzen kifejezetten éhségérzet • biztosítsa a megfelelő tápanyagellátást

  46. A túlsúly étrendi kezelésében akkor lehetünk a legeredményesebbek, ha az általános alapelvek alkalmazása mellett megpróbáljuk azokat - a lehetőségeken belül -egyénre szabottátenni. Az első lépés természetesen az energiaszükséglet kiszámítása.

  47. MENNYIT ? együnk ??? • Nagyon fontos a kiindulási testsúly! • Ismernünk kell a jelenlegi kalóriabevitelt (Étkezési napló !) Ehhez képest: - 500 kcal/nap = - 0,5 kg/hét = - 2,0 kg/hónap = - 12 kg/fél év • A túlsúly nem napok alatt alakult ki, és ne is várjuk azt, hogy napok alatt megszabadulunk a felesleges kilóinktól !! • Orvosi felügyelet nélkül bevihető minimum kcal értékek: • Nők esetén: 1200 - 1400 kcal • Férfiak esetén: 1400 - 1600 kcal

  48. ÁLLAPOTFELMÉRÉS BMI: (body mass index) Testsúly (kg-ban) Testmagasság (m2 –ben) Pl: ha egy hölgy 1,72 m magas és 63 kg, akkor a következőképpen számolunk a BMI alapján: 63 1,72 x 1,72 = 21,29

  49. A kiszámított értékek alapján 18 - 25 között: a testsúly normális 25 - 30 között: a szervezet túltáplált  FOGYNIA KELL (mert hamarosan a rossz táplálkozásával összefüggő következmények léphetnek fel. Pl: cukorbetegség, magas vérnyomás, köszvény, zsíranyagcserezavarok, érelmeszesedés, visszértágulás, vese- és epekő, izületi gyulladás, és felbukkan az infarktus fenye- gető réme is, balesetek !! ) 30 fölött: azonnal diétázni kell Pl: 1,72 m - 75 kg BMI: 25 1,72 m - 85 kg BMI: 28 1,72 m - 95 kg BMI: 32

  50. MIT ? együnk ? Testépítő anyagokat, vitaminokat és ásványi anyagokat, DE „üres kalóriákat „ ne ! Szükségesek: • fehérjék • zsírok • szénhidrátok

More Related