Általános lélektan

1. Általános lélektan A kommunikáció és nyelvhasználat

2. A kommunikáció alapfogalmai • élő szervezet – környezet: anyagcsere, energiacsere, információcsere • communis - közösség és communicatio - közzététel • Shannon (1948): az információ (I) – a várhatótól való eltérés • a bit az információ mértékegysége: információmennyiség, mely két azonos valószínűséggel fennálló változat közötti döntést teszi lehetővé, pl. a maratoni harcos üzenete az athéni néphez • redundancia: információfelesleg, melynek szituatív jellege van, pl. a spártaiak a kevés üzenetből is értenek

3. A jel, mint az információ közvetítője • természetes, pl. egy mosoly • szimbolikus, pl. egy közlekedési tábla, vagy az alábbihoz hasonló jel: • a jel továbbá lehet analóg vagy diszkrét, pl. egy kép és egy szó

4. A kommunikáció elemei • közvetlen, azaz interakció révén valósul • közvetett, a kommunikációs láncba közvetítő tárgyak, elemek ékelődnek

5. A kommunikáció szintjei • reflexes szint: méhek rezgőtánca • szándékos nyelv nélküli • nyelvi szint (nyelv, jelnyelv) • ismérvek (Hebb): • rendszerint szándékos • kisszámú jellel operál • kombinációs lehetőség

6. Ritualizáció, mint a kommunikáció evolúciós eredménye „A” állat ------- Viselkedés 1 ------ Viselkedés 2 „B” állat ------- megértem V1-et ------ nincs V2 pl. a csókos gurámi élete nem „love story”

7. Beszélnek-e nyelvet az állatok? • cerkófok „nyelvhasználata”, szavak és dialektusok • csimpánzok emberi környezetben (Washoe, Lana, Sarah)

8. Az emberi kommunikáció formái • verbális • non-verbális • mimika • pantomimika • gesztusok • proxemika • metakommunikáció • vokális • nem verbális

9. Az emberi kultúrák változása • Epizódikus (5 millió év), átadás nincs • Mimetikus (1,5 millió év), testi lejátszás, utánzás • Mitikus (50000 év), nyelvi szemantikus, elbeszélő tudás • Elméleti (10000 év), külső tárak, rögzített tudás

10. A nyelvhasználat • a nyelv, mint szimbolikus, szabályok által irányított rendszer • a nyelv digitális jellegű, érzékletes tulajdonságaiban különbözik a tárgytól, nem analóg • a nyelvi aspektusok: • fonológia: a fonémák rendszere • szintaxis: nyelvi szerkezet, a nyelvet meghatározó szabályok • szemantika: jelentéstan • pragmatika: nyelvhasználat, ahogy a nyelvet használjuk

11. A nyelvprodukció és megértés • produkció: artikulációs kódot használ • Broca terület sérülése motoros afáziát okoz • megértés: auditoros kódra van szükség • Wernicke terület sérülése receptív afáziát okoz

12. Nyelvi szintek • a nyelv többszintű rendszer • beszédhangok, fonémák (kb. 40) • szavak, előtagok, toldalékok, morfémák (kb. 20000) • mondategységek: végtelen kombinációs lehetőség • a meglévő egységeket nagyobb számban kombináljuk egy magasabb szinten

14. A nyelvelsajátítás elméletei • a nyelvelsajátítás a tudáselsajátítás egyik legfontosabb problémája • tanuláselmélet • a kondicionálás és utánzás a nyelvelsajátítás legfontosabb alapjai • ! a gyermek szelektíven utánoz: a gyermeki beszéd magasan korrelál az anyai beszéddel morfológiai és szintaktikai vonatkozásban • Moerk (1996): a gyermeki utánzás mechanikus jellege a beszédtanulással csökken, az anyák nagyrésze korrigálja a gyermek szavait, ez különösen hatékony

15. Chomsky nativizmusa. • a generatív nyelvtan lényege, hogy a gyermek a nyelv mélystruktúrájában fellelhető véges számú generáló, transzformáló szabály segítségével végtelen számú nyelvtani egységet képes létrehozni. • a nyelvi mélyszerkezetek nyelvi univerzáliák, mivel minden nyelvben megtalálhatóak

16. A generatív nyelvtan újítása • a nyelvelsajátítás alapkategóriája nem a szó, hanem a mondat • a nyelvelsajátítás kreatív folyamat, a gyermek nyelvtani szerkezeteket sajátít el, ezek segítségével végtelen számú mondatot generál • a gyermek szabályok létrehozására is képes: a nyelvtanulás fő mozgatórugója nem a kondicionálás vagy utánzás, hanem az aktív szabályalkotás

17. a nyelvtanulás bizonyos fokig független más kognitív fejlődésektől • a nyelvtanulás specifikus képessége veleszületett, „előprogramozottság” létezik, a „nyelvelsajátító készülék” úgy viselkedik, mint egy genetikai kód: születésünkkor embrionális állapotban van, de környezeti hatásokra aktivizálódik

18. Piaget és a nyelvtanulás kognitív elmélete • elveti a mechanikus elsajátítás elvét • szerinte a nyelvi fejlődés a kognitív fejlődésnek nem önálló területe • a nyelv a kognitív fejlődés egyik aspektusa: a beszéd képessége az érzékszervi-mozgásos értelem kibontakozásához, a szimbólumok megjelenéséhez kapcsolódik • „a beszéd nem forrása a logikának, ellenkezőleg, a logika strukturálja a beszédet” • elutasítja a nyelvi univerzáliák , eredendő nyelvtani szerkezetek létezését

19. Cselekvésközpontú (interakcionalista) elmélet • a beszéd nem csak kognitív-intellektuális teljesítmény, hanem szociális cselekvés is • Bruner (1991): a nyelvelsajátítás az anyával való „akciós párbeszéd” során valósul meg. • a csecsemő és a felnőtt közös cselekvést végeznek, vagyis az univerzális szerkezetek fejlődés-történetileg e közös cselekvés termékei • ! a gyermeknek olyan mondatokat kell alkotnia, melyek összeilleszthetőek a felnőtt mondataival

20. A nyelvhasználat kultúrközi különbségei • Boas kultúrközi vizsgálatai indiánok és eszkimók körében • elnevezésbeli eltérések vannak, ez a két nyelv strukturális különbségeire vezethető vissza • az elnevezésbeli eltérések a világ megtapasztalásának különbözőségét fogja eredményezni

21. A „lyuk”-ra vonatkozó szavak a pintupi ausztrál bennszülöttnyelvben Yarla: lyuk egy tárgyban Pirti: lyuk a földben Pirnki: kőkagyló által vájt lyuk Kartalpa: kis lyuk a földben Yulpilpa: nem mély lyuk, amiben hangyák élnek Mutara: speciális lyuk egy lándzsában Nyarrkalpa: üreg kis állatok számára Pulpa: nyúl ürege Makarnpa: goanna (ausztrál gyíkfajta) ürege Katarta: a goanna által maga után hagyott lyuk, amikor hibernáció után a felszínre tör

22. Sapir-Whorf hipotézise a nyelvről • Nyelvi determinizmus: anyanyelvünk meghatározza, hogy miként gondolkodunk a világról • Nyelvi relativizmus: egy adott nyelvben kódolt megkülönböztetések gyakran nem találhatók meg más nyelvekben

23. A nyelvi relativitás elmélete • Sapir és Whorf: a világot olyannak látjuk, amilyennek a nyelv lefesti • „a valóságos világ” a csoport nyelvi szokásainak következménye • a világot a pszichikum rendezi a nyelv segítségével, a közösség megegyezései a nyelvünk mintáiba kódolódnak • a szókincs az adott kultúrára jellemző módon kódolódik (pl. eszkimó szókincs a hófajtákra)

24. Whorf: a nyelvi különbségek világnézeti különbségek hordozói (pl. hopi indiánok házépítési szokásai) • + a névvel rendelkező tárgyakat könnyebben felismerjük és könnyebben emlékszünk rájuk • + a nyelv és kultúra szorosan összetartozik • - ellenérv: pl. világvallások különböző nyelvű kultúrákban

25. Nyelvi univerzáliák • az univerzáliák minden kultúrában fellelhető hasonló nyelvi szerkezetekre vagy szabályalkotási módozatokra utalnak • az univerzáliák mögött a megismerés pszichológiai (örökletes biológiai) megalapozottsága áll • Berlin és Kay színspektrum kísérlete • a fokális színek különböző kultúrákban ugyanazok és prototipikusak • !! a színelnevezés azért univerzális, mert a látórendszer univerzális

26. Nyelvi relativitás egy kultúrán belül • Bernstein angliai vizsgálata polgári és külvárosi családokból származó serdülőknél • korlátozott nyelvi kód: szegényes szókincs, nehézkes szabályalkotás, nyelvi sztereotípiák • kidolgozott nyelvi kód: gazdag szókincs, választékos beszéd, nyelvi leleményesség • a nyelvi különbségek a szocializáció következményei • a nyelvi befolyásolás lehetőségei a címkézés által: • melyik államhatalmi szerv a megbízhatóbb, a titkosrendőrség vagy az állambiztonsági szerv?

27. Nem verbális kommunikáció • beszédközpontúság, az emberek közötti kommunikáció alapformája a beszéd • a nem verbális kommunikáció iránti érdeklődés az információelmélet irányából kezdődik • az emberi viselkedés minden mozzanata információhordozó • a forma és szándék nem játszik kizárólagos szerepet az információtartalom értékelésében

28. A nem verbális kommunikáció funkciói • a kommunikációs kapcsolat ellenőrzése • a kapcsolatlétesítés és fenntartás eszköze, mely visszacsatolás révén működik • beszélőváltás jelei és beszédigény jelzései • az interakció lezárása: megszaporodnak a nem verbális megnyilvánulások, biztosítják egymást a partnerek a kapcsolat folyamatosságáról • az én megjelenítése • hiteles, érvényes és elfogadható képet kell nyújtanunk magunkról • a beszéd funkciója csökken, a közvetlen interakcióban ezt a közlést nem verbálisan kell elvégezni

29. státusszimbólumok, a csoporthoz való tartozás szimbólumai • testi tulajdonságok: nem szándékosan kerülnek az interakcióba • az érzelmi állapot kifejezése • a beszédtől függetlenül megnyilvánuló automatizmusok, melyek általános jelentésűek ellenőrzése • a személyes viszony kifejezése • dominancia kifejezésre juttatása • a szó és nem verbális közlés összhangja a hiteles kommunikáció alapja • kettős kötés, double bind jelenség

30. A nem verbális kommunikáció csatornái • arcmimika • homloktájék • szemek • alsó arc • az arc egyes részletei nem kevésbé informatívak, mint a teljes arc • gesztusok, testtartás • tekintet: a szemkontaktus, mint a rokonszenv kifejezője • hang magassága, tempó, szín, erő

31. térközszabályozás (proxemika), a rejtett dimenzió • 0-60 cm intim viszony • 60-120 cm személyes viszony • 120-300 cm társalgási viszony • > 300 cm a nyilvánossági viszony • territóriumok kijelölése • testi érintés • nagy kulturális különbségek, a rokonszenv vagy dominancia kifejezői

32. Köszönöm a figyelmet!