Ltal nos l lektan
Download
1 / 32

Általános lélektan - PowerPoint PPT Presentation


  • 80 Views
  • Uploaded on

Általános lélektan. A kommunikáció és nyelvhasználat. A kommunikáció alapfogalmai. élő szervezet – környezet: anyagcsere, energiacsere, információcsere communis - közösség és communicatio - közzététel Shannon (1948): az információ (I) – a várhatótól való eltérés

loader
I am the owner, or an agent authorized to act on behalf of the owner, of the copyrighted work described.
capcha
Download Presentation

PowerPoint Slideshow about ' Általános lélektan' - hewitt


An Image/Link below is provided (as is) to download presentation

Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author.While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server.


- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - E N D - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
Presentation Transcript
Ltal nos l lektan

Általános lélektan

A kommunikáció és nyelvhasználat


A kommunik ci alapfogalmai
A kommunikáció alapfogalmai

  • élő szervezet – környezet: anyagcsere, energiacsere, információcsere

  • communis - közösség és communicatio - közzététel

  • Shannon (1948): az információ (I) – a várhatótól való eltérés

  • a bit az információ mértékegysége: információmennyiség, mely két azonos valószínűséggel fennálló változat közötti döntést teszi lehetővé, pl. a maratoni harcos üzenete az athéni néphez

  • redundancia: információfelesleg, melynek szituatív jellege van, pl. a spártaiak a kevés üzenetből is értenek


A jel mint az inform ci k zvet t je
A jel, mint az információ közvetítője

  • természetes, pl. egy mosoly

  • szimbolikus, pl. egy közlekedési tábla, vagy az alábbihoz hasonló jel:

  • a jel továbbá lehet analóg vagy diszkrét, pl. egy kép és egy szó


A kommunik ci elemei
A kommunikáció elemei

  • közvetlen, azaz interakció révén valósul

  • közvetett, a kommunikációs láncba közvetítő tárgyak, elemek ékelődnek


A kommunik ci szintjei
A kommunikáció szintjei

  • reflexes szint: méhek rezgőtánca

  • szándékos nyelv nélküli

  • nyelvi szint (nyelv, jelnyelv)

    • ismérvek (Hebb):

      • rendszerint szándékos

      • kisszámú jellel operál

      • kombinációs lehetőség


Ritualiz ci mint a kommunik ci evol ci s eredm nye
Ritualizáció, mint a kommunikáció evolúciós eredménye

„A” állat ------- Viselkedés 1 ------ Viselkedés 2

„B” állat ------- megértem V1-et ------ nincs V2

pl. a csókos gurámi élete nem „love story”


Besz lnek e nyelvet az llatok
Beszélnek-e nyelvet az állatok?

  • cerkófok „nyelvhasználata”, szavak és dialektusok

  • csimpánzok emberi környezetben (Washoe, Lana, Sarah)


Az emberi kommunik ci form i
Az emberi kommunikáció formái

  • verbális

  • non-verbális

    • mimika

    • pantomimika

    • gesztusok

    • proxemika

  • metakommunikáció

    • vokális

    • nem verbális


Az emberi kult r k v ltoz sa
Az emberi kultúrák változása

  • Epizódikus (5 millió év), átadás nincs

  • Mimetikus (1,5 millió év), testi lejátszás, utánzás

  • Mitikus (50000 év), nyelvi szemantikus, elbeszélő tudás

  • Elméleti (10000 év), külső tárak, rögzített tudás


A nyelvhaszn lat
A nyelvhasználat

  • a nyelv, mint szimbolikus, szabályok által irányított rendszer

  • a nyelv digitális jellegű, érzékletes tulajdonságaiban különbözik a tárgytól, nem analóg

  • a nyelvi aspektusok:

    • fonológia: a fonémák rendszere

    • szintaxis: nyelvi szerkezet, a nyelvet meghatározó szabályok

    • szemantika: jelentéstan

    • pragmatika: nyelvhasználat, ahogy a nyelvet használjuk


A nyelvprodukci s meg rt s
A nyelvprodukció és megértés

  • produkció: artikulációs kódot használ

    • Broca terület sérülése motoros afáziát okoz

  • megértés: auditoros kódra van szükség

    • Wernicke terület sérülése receptív afáziát okoz


Nyelvi szintek
Nyelvi szintek

  • a nyelv többszintű rendszer

    • beszédhangok, fonémák (kb. 40)

    • szavak, előtagok, toldalékok, morfémák (kb. 20000)

    • mondategységek: végtelen kombinációs lehetőség

  • a meglévő egységeket nagyobb számban kombináljuk egy magasabb szinten


A nyelvelsaj t t s elm letei
A nyelvelsajátítás elméletei

  • a nyelvelsajátítás a tudáselsajátítás egyik legfontosabb problémája

  • tanuláselmélet

    • a kondicionálás és utánzás a nyelvelsajátítás legfontosabb alapjai

    • ! a gyermek szelektíven utánoz: a gyermeki beszéd magasan korrelál az anyai beszéddel morfológiai és szintaktikai vonatkozásban

    • Moerk (1996): a gyermeki utánzás mechanikus jellege a beszédtanulással csökken, az anyák nagyrésze korrigálja a gyermek szavait, ez különösen hatékony


  • Chomsky nativizmusa.

    • a generatív nyelvtan lényege, hogy a gyermek a nyelv mélystruktúrájában fellelhető véges számú generáló, transzformáló szabály segítségével végtelen számú nyelvtani egységet képes létrehozni.

    • a nyelvi mélyszerkezetek nyelvi univerzáliák, mivel minden nyelvben megtalálhatóak


A generat v nyelvtan j t sa
A generatív nyelvtan újítása

  • a nyelvelsajátítás alapkategóriája nem a szó, hanem a mondat

  • a nyelvelsajátítás kreatív folyamat, a gyermek nyelvtani szerkezeteket sajátít el, ezek segítségével végtelen számú mondatot generál

  • a gyermek szabályok létrehozására is képes: a nyelvtanulás fő mozgatórugója nem a kondicionálás vagy utánzás, hanem az aktív szabályalkotás


  • a nyelvtanulás bizonyos fokig független más kognitív fejlődésektől

  • a nyelvtanulás specifikus képessége veleszületett, „előprogramozottság” létezik, a „nyelvelsajátító készülék” úgy viselkedik, mint egy genetikai kód: születésünkkor embrionális állapotban van, de környezeti hatásokra aktivizálódik


  • Piaget és a nyelvtanulás kognitív elmélete fejlődésektől

    • elveti a mechanikus elsajátítás elvét

    • szerinte a nyelvi fejlődés a kognitív fejlődésnek nem önálló területe

    • a nyelv a kognitív fejlődés egyik aspektusa: a beszéd képessége az érzékszervi-mozgásos értelem kibontakozásához, a szimbólumok megjelenéséhez kapcsolódik

    • „a beszéd nem forrása a logikának, ellenkezőleg, a logika strukturálja a beszédet”

    • elutasítja a nyelvi univerzáliák , eredendő nyelvtani szerkezetek létezését


  • Cselekvésközpontú (interakcionalista) elmélet fejlődésektől

    • a beszéd nem csak kognitív-intellektuális teljesítmény, hanem szociális cselekvés is

    • Bruner (1991): a nyelvelsajátítás az anyával való „akciós párbeszéd” során valósul meg.

    • a csecsemő és a felnőtt közös cselekvést végeznek, vagyis az univerzális szerkezetek fejlődés-történetileg e közös cselekvés termékei

    • ! a gyermeknek olyan mondatokat kell alkotnia, melyek összeilleszthetőek a felnőtt mondataival


A nyelvhaszn lat kult rk zi k l nbs gei
A nyelvhasználat kultúrközi különbségei fejlődésektől

  • Boas kultúrközi vizsgálatai indiánok és eszkimók körében

    • elnevezésbeli eltérések vannak, ez a két nyelv strukturális különbségeire vezethető vissza

    • az elnevezésbeli eltérések a világ megtapasztalásának különbözőségét fogja eredményezni


A lyuk ra vonatkoz szavak a pintupi ausztr l bennsz l ttnyelvben
A „lyuk”-ra vonatkozó szavak a pintupi ausztrál bennszülöttnyelvben

Yarla: lyuk egy tárgyban

Pirti: lyuk a földben

Pirnki: kőkagyló által vájt lyuk

Kartalpa: kis lyuk a földben

Yulpilpa: nem mély lyuk, amiben hangyák élnek

Mutara: speciális lyuk egy lándzsában

Nyarrkalpa: üreg kis állatok számára

Pulpa: nyúl ürege

Makarnpa: goanna (ausztrál gyíkfajta) ürege

Katarta: a goanna által maga után hagyott lyuk, amikor hibernáció után a felszínre tör


Sapir whorf hipot zise a nyelvr l
Sapir-Whorf hipotézise a nyelvről bennszülöttnyelvben

  • Nyelvi determinizmus: anyanyelvünk meghatározza, hogy miként gondolkodunk a világról

  • Nyelvi relativizmus: egy adott nyelvben kódolt megkülönböztetések gyakran nem találhatók meg más nyelvekben


A nyelvi relativit s elm lete
A nyelvi relativitás elmélete bennszülöttnyelvben

  • Sapir és Whorf: a világot olyannak látjuk, amilyennek a nyelv lefesti

    • „a valóságos világ” a csoport nyelvi szokásainak következménye

    • a világot a pszichikum rendezi a nyelv segítségével, a közösség megegyezései a nyelvünk mintáiba kódolódnak

    • a szókincs az adott kultúrára jellemző módon kódolódik (pl. eszkimó szókincs a hófajtákra)


  • Whorf: a nyelvi különbségek világnézeti különbségek hordozói (pl. hopi indiánok házépítési szokásai)

    • + a névvel rendelkező tárgyakat könnyebben felismerjük és könnyebben emlékszünk rájuk

    • + a nyelv és kultúra szorosan összetartozik

    • - ellenérv: pl. világvallások különböző nyelvű kultúrákban


Nyelvi univerz li k
Nyelvi univerzáliák hordozói (pl. hopi indiánok házépítési szokásai)

  • az univerzáliák minden kultúrában fellelhető hasonló nyelvi szerkezetekre vagy szabályalkotási módozatokra utalnak

  • az univerzáliák mögött a megismerés pszichológiai (örökletes biológiai) megalapozottsága áll

  • Berlin és Kay színspektrum kísérlete

    • a fokális színek különböző kultúrákban ugyanazok és prototipikusak

    • !! a színelnevezés azért univerzális, mert a látórendszer univerzális


Nyelvi relativit s egy kult r n bel l
Nyelvi relativitás egy kultúrán belül hordozói (pl. hopi indiánok házépítési szokásai)

  • Bernstein angliai vizsgálata polgári és külvárosi családokból származó serdülőknél

    • korlátozott nyelvi kód: szegényes szókincs, nehézkes szabályalkotás, nyelvi sztereotípiák

    • kidolgozott nyelvi kód: gazdag szókincs, választékos beszéd, nyelvi leleményesség

  • a nyelvi különbségek a szocializáció következményei

  • a nyelvi befolyásolás lehetőségei a címkézés által:

    • melyik államhatalmi szerv a megbízhatóbb, a titkosrendőrség vagy az állambiztonsági szerv?


Nem verb lis kommunik ci
Nem verbális kommunikáció hordozói (pl. hopi indiánok házépítési szokásai)

  • beszédközpontúság, az emberek közötti kommunikáció alapformája a beszéd

  • a nem verbális kommunikáció iránti érdeklődés az információelmélet irányából kezdődik

    • az emberi viselkedés minden mozzanata információhordozó

    • a forma és szándék nem játszik kizárólagos szerepet az információtartalom értékelésében


A nem verb lis kommunik ci funkci i
A nem verbális kommunikáció funkciói hordozói (pl. hopi indiánok házépítési szokásai)

  • a kommunikációs kapcsolat ellenőrzése

    • a kapcsolatlétesítés és fenntartás eszköze, mely visszacsatolás révén működik

    • beszélőváltás jelei és beszédigény jelzései

    • az interakció lezárása: megszaporodnak a nem verbális megnyilvánulások, biztosítják egymást a partnerek a kapcsolat folyamatosságáról

  • az én megjelenítése

    • hiteles, érvényes és elfogadható képet kell nyújtanunk magunkról

    • a beszéd funkciója csökken, a közvetlen interakcióban ezt a közlést nem verbálisan kell elvégezni


  • az érzelmi állapot kifejezése

    • a beszédtől függetlenül megnyilvánuló automatizmusok, melyek általános jelentésűek ellenőrzése

  • a személyes viszony kifejezése

    • dominancia kifejezésre juttatása

    • a szó és nem verbális közlés összhangja a hiteles kommunikáció alapja

    • kettős kötés, double bind jelenség


  • A nem verb lis kommunik ci csatorn i
    A nem verbális kommunikáció csatornái szimbólumai

    • arcmimika

      • homloktájék

      • szemek

      • alsó arc

      • az arc egyes részletei nem kevésbé informatívak, mint a teljes arc

    • gesztusok, testtartás

    • tekintet: a szemkontaktus, mint a rokonszenv kifejezője

    • hang magassága, tempó, szín, erő


    • térközszabályozás (proxemika), a rejtett dimenzió szimbólumai

      • 0-60 cm intim viszony

      • 60-120 cm személyes viszony

      • 120-300 cm társalgási viszony

      • > 300 cm a nyilvánossági viszony

      • territóriumok kijelölése

      • testi érintés

        • nagy kulturális különbségek, a rokonszenv vagy dominancia kifejezői



    ad