RENDSZERES GYERMEKVÉDELMI KEDVEZMÉNY

1. RENDSZERES GYERMEKVÉDELMI KEDVEZMÉNY 2010. JÚNIUS 14-24. SZAKMAI ÉRTEKEZLET SOROZAT dr. Tóth Polina

2. A jogosultság célja Igazolni, hogy a gyermek szociális helyzete alapján jogosult: • a Gyvt. 148. § (5) a) és b) pontjában meghatározott gyermekétkeztetés normatív kedvezményének, • a 20/A. §-ban meghatározott pénzbeli támogatásnak, • a külön jogszabályban meghatározott egyéb kedvezményeknek az igénybevételére.

3. A rgyvk feltételei Ha a gyermeket gondozó családban az egy főre jutó havi jövedelem összege nem haladja meg • az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 140%-át,(39.900.- Ft) a) ha a gyermeket egyedülálló szülő, illetve más törvényes képviselő gondozza, vagy b) ha a gyermek tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos, vagy c) ha a nagykorúvá vált gyermek megfelel a 20. § (3) vagy (4) bekezdésében foglalt feltételeknek; • az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 130%-átaz a) pont alá nem tartozó esetben, (37. 050.- Ft) feltéve, hogy a vagyoni helyzet vizsgálata során az egy főre jutó vagyon értéke nem haladja meg külön-külön vagy együttesen a (7) bekezdésben meghatározott értéket.

4. Egy főre jutó jövedelem • A Gyvt. 19. § (3) Az egy főre jutó jövedelem megállapításánál a 131. § (2) bekezdését kell alkalmazni. Ettől eltérni akkor lehet, ha a jövedelmi viszonyokban igazolható ok miatt tartós romlás vélelmezhető. • 131. § (2) A jövedelemszámításnál irányadó időszak - ha a törvény másképpen nem rendelkezik - az Szt. 10. §-ának (2)-(5) bekezdése szerint kerül megállapításra. • 5. § r. jövedelem: a Szt. 4. §-a (1) bekezdésének a) pontjában meghatározottak

5. Kérdések • Alacsony jövedelem – rosszhiszeműség (kt, közüzemi díjak (téli-nyári) – vélelmezés – gyermekjóléti szolgálat) • Vállalkozó jövedelemigazolása, a vállalkozás vagyona (APEH, munkaeszköz) Szt. 4. § (1) a), 10. § (2) • Tartásdíj • Anya nyilatkozata (apa megkeresése, jegyzőkönyvi tájékoztatás az anya részére) • Letiltás (csak a tartásdíj vonható le) Gyer. 65. § (4), Szt. 4. § (1) a) • Felsőoktatásban tanulók szociális támogatása, ösztöndíj (adóalapba beszámít) Szt. 4. § (1), Szja tv. 3. § f

6. 1993. évi III. törvénya szociális igazgatásról és szociális ellátásokról 10. § (2) A jogosultság megállapításakor • a havi rendszerességgel járó - nem vállalkozásból, illetve őstermelői tevékenységből származó - jövedelem esetén a kérelem benyújtását megelőző hónap jövedelmét, • a nem havi rendszerességgel szerzett, illetve vállalkozásból származó jövedelem esetén a kérelem benyújtásának hónapját közvetlenül megelőző tizenkét hónap alatt szerzett jövedelem egyhavi átlagát kell figyelembe venni, azzal, hogy a b) pont szerinti számításnál azon hónapoknál, amelyek adóbevallással már lezárt időszakra esnek, a jövedelmet a bevallott éves jövedelemnek e hónapokkal arányos összegében kell beszámítani.

7. 1993. évi III. törvénya szociális igazgatásról és szociális ellátásokról 10. § (3) Ha a vállalkozási tevékenység megkezdésétől eltelt időtartam nem éri el a 12 hónapot, akkor az egyhavi átlagos jövedelmet a vállalkozási tevékenység időtartama alapján kell kiszámítani. (4) A jövedelemszámításnál figyelmen kívül kell hagyni • a kérelem benyújtását megelőzően megszűnt havi rendszeres jövedelmet, • a vállalkozásból származó jövedelmet, feltéve, hogy a vállalkozási tevékenység megszűnt, • a közmunkából, közhasznú munkából vagy közcélú munkából származó havi jövedelemnek az öregségi nyugdíj legkisebb összegét meghaladó részét.

8. 1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról 4. § Jövedelem: az elismert költségekkel és a befizetési kötelezettséggel csökkentett: • az Szja. szerinti, belföldről vagy külföldről származó – megszerzett – vagyoni érték, ideértve a jövedelemként figyelembe nem vett bevételt és az adómentes jövedelmet is • az a bevétel, ami után az eva-ról, ill. az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló tv. szerint adót, ill. hozzájárulást kell fizetni

9. 1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról Elismert költséga Szja-ról szóló tv-ben elismert költség, és a fizetett tartásdíj. Befizetési kötelezettséga szja; eva; egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás, egészségbiztosítási hozzájárulás és járulék, egészségügyi szolgáltatási járulék, nyugdíjjárulék, nyugdíjbiztosítási járulék, magán-nyugdíjpénztári tagdíj és munkavállalói járulék Nem minősül jövedelemnek: • temetési segély, alkalmanként adott átmeneti segély, lakásfenntartási támogatás, adósságcsökkentési támogatás • rendkívüli gyermekvédelmi támogatás, Gyvt. 20/A. §-a szerinti pénzbeli támogatás, 20/B. §-ának (4)-(5) szerinti pótlék, nevelőszülők nevelési díja és külön ellátmány

10. 1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról Nem minősül jövedelemnek továbbá: • anyasági támogatás • 13. havi nyugdíj, szépkorúak jubileumi juttatása • személyes gondoskodásért fizetendő személyi térítési díj kivételével, a súlyos mozgáskorlátozottak pénzbeli közlekedési kedvezményei, vakok személyi járadéka, fogyatékossági támogatás • fogadó szervezet által az önkéntesnek külön tv. alapján biztosított juttatás • alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatásnak, ill. az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló tv. alapján történő munkavégzésnek a havi ellenértéke, ami a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló külön jogszabály szerinti minimálbérének 50%-át nem haladja meg • házi segítségnyújtás keretében társadalmi gondozásért kapott tiszteletdíj • energiafelhasználáshoz nyújtott támogatás

11. Kérdések • Alkalmi munka (nyilatkozat + kt), munkanélküli regisztráció (nyilatkozat + kt) • Családi-baráti segítség (fenntartási ktg + kt), nagyszülő jövedelme • Szívességi lakáshasználó (illetékesség, tulajdonos idézése, nyilatkoztatása, jóhiszeműségről való tájékoztatás) Gyvt. 18/A. § (1)-(2) 18/A. § (1) A pénzbeli és természetbeni ellátás iránti kérelmet az a 18. § (1) vagy (3) bekezdése szerinti szerv bírálja el, amelynek illetékességi területén a kérelmező lakcíme van. Ha a kérelmezőnek több lakcíme van, az illetékességet az a lakóhely vagy tartózkodási hely alapozza meg, ahol életvitelszerűen lakik. (2) A lakcím megállapítása szempontjából a személyiadat- és lakcímnyilvántartás adatai irányadóak.

12. Közös háztartásban élő közeli hozzátartozók köre • a szülő, a szülő házastársa vagy élettársa, • a 20 évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező gyermek, • a 23 évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező, a nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat folytató gyermek, • a 25 évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező, felsőoktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat folytató gyermek, • korhatárra való tekintet nélkül a tartósan beteg, illetőleg a fogyatékosgyermek, • a Csjt. alapján a szülő vagy házastársa által eltartott rokon. • A vagyoni helyzet vizsgálata kiterjed a közös háztartásban élő közeli hozzátartozók vagyonára.

13. Közös háztartásban élő közeli hozzátartozók köre Gyer. 66. § (1) A Gyvt. 19. §-a (4) bekezdésének alkalmazásánál figyelembe kell venni a támogatást kérő szülővel közös háztartásában élő valamennyi vér szerinti és örökbe fogadott gyermeket, valamint a házastárs gyermekeit (2) A támogatást kérővel közös háztartásban élő gyermekként kell figyelembe venni azt a gyermeket is, aki • átmenetileg tartózkodik a háztartáson kívül, így különösen diákotthonban, kollégiumban, kórházban, hetes otthonban, • 30 napot meg nem haladóan átmeneti gondozásban részesül. Szt. 4. § (1) f) háztartás:az egy lakásban együtt lakó, ott bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező személyek közössége

14. Vagyon Vagyon alatt azt a hasznosítható ingatlant, járművet, továbbá vagyoni értékű jogotkell érteni, amelynek egy főre jutó értéke a gyermeket gondozó családban • külön-külön számítva az öregségi nyugdíj legkisebb összegénekhúszszorosát(570.000.- Ft), vagy • együtt számítva az öregségi nyugdíj legkisebb összegének hetvenszeresét (1.995.000.- Ft) meghaladja. Nem minősül vagyonnak • az az ingatlan, amelyben a szülő vagy a tartásra köteles más törvényes képviselő életvitelszerűen lakik, • az a vagyoni értékű jog, amely az általuk lakott ingatlanon áll fenn, • a mozgáskorlátozottságra vagy tartós betegségre tekintettel fenntartott gépjármű.

15. Jogosultság Gyvt. 20. § (1) A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság megállapítását a szülő vagy más törvényes képviselő, illetve a nagykorú jogosulta lakcíme szerint illetékes települési önkormányzat polgármesteri hivatalánál terjeszti elő. (2) A feltételek fennállása esetén a települési önkormányzat jegyzője 1 év időtartamramegállapítja a gyermek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságát. (3) Az egyéb jogosultsági feltételek fennállása esetén nagykorúvá válása után is jogosulta gyermek a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre, ha • nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat folytat és 23. életévét még nem töltötte be, vagy • felsőfokúoktatási intézmény nappali tagozatán tanul és a 25. életévét még nem töltötte be.

16. Eljárási szabályok • Gyvt. 128. § (2) Ha jogszabály a gyermek személyi ügyeiben a törvényes képviselő eljárását vagy nyilatkozatát írja elő, a szülői felügyeletet együttesen gyakorló mindkét szülőnek személyesen kell eljárnia, illetőleg személyesen kell nyilatkoznia. • Gyvt. 130. § (1) Ha az eljáró szerv a kérelmező vagyoni, szociális, egészségügyi, kulturális, lakás- vagy egyéb körülményeinek tisztázására helyszíni szemlét tart, az ügyre vonatkozó lényeges nyilatkozatokat és a megállapításokat jegyzőkönyvben(környezettanulmány)rögzíti.

17. Környezettanulmány Gyer. 9. § (1) A gyámhatóság a Gyvt. 130. §-ának (2) bekezdésében meghatározottak alapján részletes környezettanulmányt(helyzetértékelést) készít, illetve ennek készítésére más szervet vagy személyt is felkérhet. • elsősorban a gyermekjóléti szolgálatot, ill. a gyermekvédelmi szakszolgálatot kérheti fel. • Adatszolgáltatás(rosszhiszeműség – Ket. 61. § eljárás akadályozása, Gyvt. 133. § (2) igénybevett ellátás esetén): • hozzátartozóinak elérhetőségére vonatkozó adatokat, • gondozásának, nevelésének szempontjából jelentőséggel bíró, a jelenlévő személyek elérhetőségére vonatkozó adatokat, • háziorvosának, védőnőjének, amennyiben óvodai, iskolai nevelésben részesül, a közoktatási intézmény vezetőjének elérhetőségére vonatkozó adatokat, • ügyének szempontjából lényeges megállapításokat, a család körülményeinek értékelését • Körülmények: • szobák száma, konyha felszereltsége, gépesítettsége, mosógép, szórakoztató elektronika, autók, ágyak száma, fürdőszoba (kád, zuhany), stb.

18. Eljárási szabályok • Gyvt. 131. § (1) A helyi önkormányzat hatáskörébe tartozó ellátásoknál az igazolás és a nyilatkozat tartalmát, benyújtásának részletes szabályait, az elbírálás részletes szempontjait, a jövedelemszámításnál irányadó időszakot a helyi önkormányzat rendeletben szabályozza. • (3) A pénzbeli és természetbeni ellátás- jogerős megállapítása esetén – a kérelem benyújtásától esedékes. • A Gyer. 14/A. §-át,2009. október 1-től a 173/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelet hatályon kívül helyezte, ezért célszerű mellőzniaz egyszerűsített határozathozatalt!

19. A kérelemhez csatolni kell A Gyer. 65. § (1) felsorolása • 3. sz. melléklet: nyilatkozat a megfelelő igazolásokkal • Gyermek elhelyezése, ideiglenes hatályú elhelyezése, gyámrendelés tárgyában hozott bírósági, ill. gyámhatósági döntés, ill. a 18. § (2) szerinti jegyzőkönyv • Egyedülállóságtényére vonatkozó nyilatkozat Gyvt. 19. § (2) aa • Tartósan beteg, súlyosan fogyatékos gyermek egészségi állapotára vonatkozó igazolás Gyvt. 19. § (2) ab • Oktatási intézmény igazolása a nappali oktatás munkarendje szerint fennálló tanulói v. hallgatói jogviszonyról Gyvt. 20. § (3) • Nagykorú kérelmező házassági anyakönyvének másolata Gyvt. 20. § (4)

20. A nyilatkozat tartalma Gyer. 65. § (5) Ha a jegyző vitatja a nyilatkozat • ingatlanra vonatkozó becsült forgalmi értékét, az ingatlan fekvése szerinti illetékhivatalnál az ingatlan forgalmi értékének megállapítása iránt intézkedik • járműre vonatkozó becsült forgalmi értékét, akkor az értéket a jármű forgalmi adóval csökkentett belföldi fogyasztói árának és használtsága mértékének figyelembevételével állapítja meg.

21. Hasznosíthatóság • Gyer. 65. § (6) A vagyoni helyzet vizsgálata során nem tekinthető hasznosítható ingatlannakkülönösena forgalomképtelen, az elidegenítési tilalom alatt állóés – kivéve, ha a haszonélvezeti jog jogosultja a gyermek vagy a vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozó - a haszonélvezeti joggal terhelt ingatlan. • (7) A vagyoni helyzet vizsgálata során a lízingelt dolgon fennálló használati jogot meghatározott időre szóló vagyoni értékű jogként kell figyelembe venni. A meghatározott időre szóló vagyoni értékű jog értékének meghatározására az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 72. §-ának (2) bekezdése az irányadó.

22. Haszonélvezet • A jogosult a más személy tulajdonában álló dolgot birtokában tarthatja, használhatja és hasznait szedheti (a tulajdonos e jogokkal csak annyiban élhet, amennyiben a haszonélvező ezekkel nem él). • A tulajdonosban beállott változás a haszonélvezeti jog fennállását nem érinti. • A haszonélvezeti jog legfeljebb a jogosult élete végéig állhat fent. • A haszonélvező viseli a fenntartási ktg.-eket (kivéve: rendkívüli javítások és helyreállítások) a dolog használatával kapcsolatos kötelezettségeket, közterheket. • A haszonélvezeti jog nem ruházható át, de gyakorlása átengedhető. Ellenérték fejében csak akkor engedhető át, ha a tulajdonos a dolog használatára nem tart igényt. Ptk. 157-164. §

23. Használat joga • A jogosult a dolgot a saját, valamit együttélő családtagjai szükségleteit meg nem haladó mértékben használhatja és hasznait szedheti. (a haszonélvezetnél nincs ilyen kitétel) • A használat jogának gyakorlása másnak nem engedhető át. (a haszonélvezet nem ruházható át, de másnak átengedhető a gyakorlása) • Egyebekben a használat jogára a haszonélvezet szabályait kell alkalmazni.

24. 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről • 72. § (1) A vagyoni értékű jogok egy évi értékéül az ezzel terhelt dolog – terhekkel nem csökkentett – forgalmi értékének egyhuszad részét kell tekinteni. • (2) A meghatározott időre szóló vagyoni értékű jog értéke az egyévi érték és a kikötött évek szorzata. A jog így számított értéke azonban nem haladhatja meg az egyévi érték 20-szorosát, ill. természetes személy javára kikötött haszonélvezet, használat joga esetén az egyévi értéknek a (4) bekezdés a) pontjában meghatározott életkor szerinti többszörösét.

25. 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről • 72. § (3) A bizonytalan időre terjedő vagyoni értékű jog esetében a jog értéke – a (4) bekezdésben foglaltak kivételével – az egy évi érték ötszöröse. • (4) Ha a vagyoni értékű jog valamely személy életének, házasságának vagy özvegységének idejére terjed, annak értékét az illető személy életkorához képest a következő módon kell megállapítani: a) ha a vagyoni értékű jog jogosultja: • 25 évesnél fiatalabb, az egyévi érték 10-szerese, • 25-50 éves, az egyévi érték 8-szorosa, • 51-65 éves, az egyévi érték 6-szorosa, • 65 évnél idősebb, az egyévi érték 4-szerese

26. Kérdések • Fenntartási költségek nem haladják meg a jövedelem 70%-át – önmagában nem elutasító ok (annak ellenére sem, hogy a kt mást mutat) • Vélelmezett jövedelem (kt + részletes indokolás) • Egyedülállóság (élettárs + kt) • Átmeneti nevelésben lévő gyermek Gyer. 65. § (1) b) 66. § (3), Szt. 4. § (1) 2. • Rezsiköltség számlái (csak vélelmezett jövedelemnél)

27. Vélelmezett jövedelem Gyvt. 131. § (4) Ha a helyi önkormányzat vagy annak jegyzője hivatalos tudomásavagy környezettanulmány lefolytatása alapján a kérelmező életkörülményeire tekintettel a 129. § (2) bekezdése szerinti jövedelemnyilatkozatban foglaltakat vitatja, felhívhatja a kérelmezőt az általa lakott lakás, illetve saját és vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozója tulajdonában álló vagyon fenntartási költségeit igazoló dokumentumok benyújtására. Abban az esetben, ha a fenntartási költségek meghaladják a jövedelemnyilatkozatban szereplő jövedelem 70%-át,a valós jövedelem az igazolt fenntartási költségek figyelembevételével kerül megállapításra.

28. Vélelmezett jövedelem • Gyer. 65. § (8) Ha a települési önkormányzat jegyzője a Gyvt. 131. §-ának (4) bekezdésében foglalt jogkörében a jövedelmet vélelmezi, a havi egy főre jutó vélelmezett jövedelem nem haladhatja mega gyermeket gondozó család által lakott lakás és a tulajdonában álló vagyontárgyak egy főre jutó együttes havi fenntartási költségének kétszeresét. • (9) A (8) bekezdés szerinti fenntartási költségnek minősülneka közüzemi díjak, a lakbér, a közös költség, a telefondíj, a kötelező és önkéntes biztosítás díjai, az adó- és adójellegű befizetések, valamint a hiteltörlesztés és a lízingdíj.

29. Egyedülállóság, tartásdíj • Gyer. 65. § (3) A rendszeres kedvezmény igénylése szempontjából egyedülálló az a személy, aki hajadon, nőtlen, özvegy, elvált, házastársától külön él és nincs élettársa. • (4) Az egy főre jutó havi jövedelem számításánál a közös háztartásban élő közeli hozzátartozók tényleges nettó összjövedelmét csökkenteni kell a támogatást kérő és házastársa, élettársa által, bírósági határozat alapján eltartott rokon részére teljesített tartásdíj összegével.

30. A hatóság hivatalból: Gyer. 65/A. § Ha a kérelmező kérelmében nem igazolja • a nyugdíjat, gyed-et, gyes-t, gyet-et, csp-t, tartásdíjat, munkanélküli segélyt, amivalamely hatóság vagy bíróság jogszabállyal rendszeresített nyilvántartásában megtalálható, akkor a jegyző az adatok beszerzése érdekében megkeresi a nyilvántartást vezető hatóságot vagy bíróságot, • a nappali oktatás munkarendje szerinti tanulói vagy hallgatói igazolást, a jegyző az adat beszerzése érdekében megkeresi a tanulói és hallgatói nyilvántartást vezető szervet, • a házassági anyakönyvi kivonatot, a jegyző az adat beszerzése érdekében megkeresi az anyakönyvvezetőt.

31. Gyámolt Gyer. 66. § (3) A családba fogadottvagy harmadik személynél elhelyezettgyámság alatt álló gyermeka jövedelemszámítás szempontjából nem tekinthető a támogatást kérővel közös háztartásban élő közeli hozzátartozónak.A reá nézve igényelt támogatás megállapításánál a gyermek megélhetését szolgáló juttatásokat kell figyelembe venni

32. Rendelkező részben • Gyvt. 130. § (5) Az ellátásban részesülő az ellátásra való jogosultság feltételeit érintő lényeges tények, körülmények megváltozásáról 15 napon belül értesíti az eljáró szervet. • 133. § (1) Az e törvényben meghatározott feltételek hiányában vagy az e törvény rendelkezéseinek megsértésével nyújtott ellátást meg kell szüntetni. • (2) Az ellátást jogosultatlanul és rosszhiszeműen igénybe vevőt kötelezni kell a pénzbeli ellátás visszafizetésére,természetbeni ellátás esetén a pénzegyenérték megfizetésére, személyes gondoskodást nyújtó ellátás esetén az intézményi térítési díj összegének megfizetésére.

33. Rendelkező részben • Gyvt. 133. § (3) A folyamatosan nyújtott ellátás megtérítését legfeljebb egy évre visszamenőlegesen lehet elrendelni. • (4) Az ellátás megtérítését az eljáró szerv az igénybevétel jogosulatlanságáról való tudomásszerzéstől számított 3 hónapon belül rendelheti el. Nem lehet a megtérítést elrendelni, ha az igénybevételtől, ill. az ellátás megszűnésétől egy év már eltelt (jogvesztő határidő).

34. Kezdő időpont – megszüntetés • Gyer. 66/A. § (1) A rendszeres kedvezményre való jogosultságkezdő időpontja a kérelem benyújtásának napja. • (2) A rendszeres kedvezményre való jogosultság ismételt megállapításához a szülőnek vagy más törvényes képviselőnek, ill. a nagykorú jogosultnak új kérelmet kell előterjesztenie. • (4) A rendszeres kedvezményre való jogosultság bármely okból történő megszüntetése esetén a jogosultság a megszüntető határozat meghozatalát követő második hónap első napján szűnik meg. • Ha az 1 év letelt, a megszűnés tényéről a gyámhatóságnak nem kell határozatot hoznia!

35. Készítette: dr. Tóth Polina