K rnyezetgazd lkod si agr rm rn ki bsc term szetv delmi m rn ki bsc
This presentation is the property of its rightful owner.
Sponsored Links
1 / 70

ÁLLATTAN, ÁLLATÉLETTAN I. PowerPoint PPT Presentation


  • 174 Views
  • Uploaded on
  • Presentation posted in: General

KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI AGRÁRMÉRNÖKI BSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI BSc. ÁLLATTAN, ÁLLATÉLETTAN I. Az emlősök általános jellemzése Az emlősök anatómiája Az emlősök rendszertana. AZ ELŐADÁS ÁTTEKINTÉSE. AZ EMLŐSÖK ANATÓMIÁJA. HEFOP 3.3.1. Az emlősök közös ismérvei. - Testüket szőr borítja.

Download Presentation

ÁLLATTAN, ÁLLATÉLETTAN I.

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation

Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author.While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server.


- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - E N D - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -

Presentation Transcript


K rnyezetgazd lkod si agr rm rn ki bsc term szetv delmi m rn ki bsc

KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI AGRÁRMÉRNÖKI BSc

TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI BSc

ÁLLATTAN, ÁLLATÉLETTAN I.


Az el ad s ttekint se

HEFOP 3.3.1.

Az emlősök általános jellemzése

Az emlősök anatómiája

Az emlősök rendszertana

AZ ELŐADÁS ÁTTEKINTÉSE


Llattan llat lettan i

AZ EMLŐSÖK ANATÓMIÁJA

HEFOP 3.3.1.


Az eml s k k z s ism rvei

Az emlősök közös ismérvei

- Testüket szőr borítja.

- Kültakaróban mirigyek – pl.: tejmirigy, verejtékmirigy.

- Koponyájukon 2 nyakszirti bütyök található.

- Terjedelmes nagyagy, fejlett agykéreggel.

- Fogmederben ülő, valódi gyökeres fogak (thecodont).

- Rekeszizom (diaphragma) a mell- és a hasüreg között.

- Intenzív ivadékgondozás.

- Fejlett társas magatartásformák, változatos kommunikáció.

HEFOP 3.3.1.


Az eml s k k ltakar ja i

Az emlősök kültakarója I.

A bőr rétegei:

hám

szaruréteg

fénylő réteg

szemcsés sejtek rétege

tüskés sejtek rétege

osztódó réteg

irha

bőralja

gerezna

HEFOP 3.3.1.


Az eml s k k ltakar ja ii

Az emlősök kültakarója II.

A kültakaró mirigyei

Faggyúmirigy:

Szőrszálak, és a bőr zsírozása, vízhatlanítása.

Verejtékmirigy:

Testhőmérséklet szabályozása, kiválasztás.

Bőrmirigy csoportosulások:

Ragadozók violamirigye a farok tövén, szarvasfélék fején és a csülkön található illatmirigyek.

Tejmirigy:

Emlő, emlőbimbó – mellkasi, hasi, lágyéki

Föcstej, valódi tej.

HEFOP 3.3.1.


Az eml s k k ltakar ja iii

Az emlősök kültakarója III.

A szőrszál részei:

Szőrtüsző, szőrszemölcs, szőrhagyma, gyökér, nyél.

A szőrszál szerkezete:

Velő, kéreg, kutikula, hüvely.

HEFOP 3.3.1.


Llattan llat lettan i

Szőrtípusok:

Fedőszőr: (sörény, üstök, szakáll, farok, tüske, serte).

Gyapjúszőr: (prém ha ≥ 400 szőrszál / cm2).

Módosult szőrök: (bajusz, tapintószőrök).

Vedlés:

folyamatos

időszakos

HEFOP 3.3.1.


K ltakar

Kültakaró

Egyéb kültakaró képletek:

Ujjképletek

Pata, csülök, karom, köröm

Szarupikkelyek

Talppárnák

Ujjpárnák

Agancs

Tülkös szarv

HEFOP 3.3.1.


Az eml s k v zrendszere

Az emlősök vázrendszere

Fejváz:

koponya:

agykoponya:

4 páratlan + 3 páros csont alkotja (nyakszirt-, ék-, rosta-, és falközötti csont, fal-, homlok-, és halántékcsontok)

nyakszirtcsont  öreglyuk

homlokcsont  szarv, rózsatő

arckoponya:

9 páros + 2 páratlan csont

(áll-, állközötti-, orr-, járom-, könny-, szájpadlás-, röp- és állkapocscsont az orrkagylókkal, és a nyelv-, és ekecsont)

HEFOP 3.3.1.


Az eml s k v zrendszere1

Az emlősök vázrendszere

Törzsváz:

gerincoszlop: csigolyák alkotják (nyak, hát, ágyék, keresztcsonti, farok cs.)

mellkas: hátcsigolyák + bordák + szegycsont

HEFOP 3.3.1.


Llattan llat lettan i

A szárazföldi gerincesek végtagjai

mellső végtaghátsó végtag

felkarcsont (humerus) combcsont (femur)

orsócsont (radius) sípcsont (tibia)

könyökcsont (ulna) szárkapocscsont (fibula)

kéztőcsontok (carpalia) lábtőcsontok (tarsalia)

kézközépcsontok (metacarpalia) lábközépcsontok (metatarsalia)

ujjpercek (digiti) ujjpercek (digit)

HEFOP 3.3.1.

forrás: http://www.earthlife.net/mammals/skeleton.html


Az eml s k v zrendszere2

Az emlősök vázrendszere

medence

Láb- és járástípusok a hátulsó láb alapján

HEFOP 3.3.1.


Az eml s k v zrendszere3

Az emlősök vázrendszere

Kutya csontváza

HEFOP 3.3.1.

forrás: http://www.yesko.com/medical-illustration-chicago.htm


Fog fogazat

Fog, fogazat

Kétfogzásúak (tejfogak + maradó fogak)

Homodont

Heterodont

metszőfogak (dentes incisivi)

szemfogak (dentes canini)

előzápfogak (dentes praemolares)

utózápfogak (dentes molares)

tépőfog = felső fogsor utolsó előzápfog + alsó fogsor első utózápfog

Teljes, vagy hiányos fogazat

HEFOP 3.3.1.


Egy ragadoz eml s fogazata

Egy ragadozó emlős fogazata

előzápfogak

tépőfog

metszőfogak

utózápfog

szemfog

tépőfog

Ragadozó (macska) fogazata

HEFOP 3.3.1.

forrás: http://www.yesko.com/medical-illustration-chicago.htm


Fog fogazat1

Fog, fogazat

Rovarevő –teljes- fogazat (vakond)

Teljes –ragadozó- fogazat: (kutya)

Növényevő fogazat (gímszarvas)

Hiányos (rágcsáló) fogazat: hód

Fogazattípusok:

rovarevő, növényevő, ragadozó, mindenevő, rágcsáló

HEFOP 3.3.1.


Fog fogazat2

Fog, fogazat

A fog részei:

foggyökér

fognyak

fogkorona

A fog szöveti felépítése:

fogzománc

dentin

cementállomány

üreg (pulpa)

erek, idegek

HEFOP 3.3.1.


Izomrendszer

Izomrendszer

Vázizomzat:

A fej izmai:

arcizmok

rágóizmok

A törzs izmai:

a gerincoszlop nyújtó és hajlító izmai

a farok, a mellkas és a has izmai

A végtagok izmai:

a kapcsolóövek, a váll-, a csípő- , a térd-, a kéztő-, lábtő-, és ujjízületek izmai

HEFOP 3.3.1.


Izomrendszer1

Izomrendszer

Mezei nyúl izomzata

HEFOP 3.3.1.


A t pcsatorna el b l

A tápcsatorna - előbél

Szájnyílás, ajkak, szájüreg, nyelv

Nyálmirigyek

táplálékfelvétel:

ló- és juhféléknél az ajkakkal

szarvasmarha- és sertésféléknél a nyelvükkel

ragadozóknál a fogakkal

garat

nyelőcső

gyomor:

mirigyellátottság szerint: egyszerű és összetett

tagozódás szerint: együregű és többüregű

együregű, egyszerű: ragadozók, rovarevők

együregű, összetett: sertés- és lófélék

kétüregű, összetett: mezei pocok, hörcsög

négyüregű, összetett: kérődzők

HEFOP 3.3.1.


K r dz k sszetett gyomra

Kérődzők összetett gyomra

HEFOP 3.3.1.


K z pb l

Középbél

epésbél: máj és hasnyálmirigy váladéka ide ömlik

éhbél

csípőbél

Utóbél

vakbél ( féregnyúlvány)

remesebél

végbél

végbélnyílás

HEFOP 3.3.1.


L gz s

Légzés

orrüreg

szájüreg

gége (gégefedő, hangrés)

légcső

hörgők

tüdővéghólyagok

rekeszizom

A tüdő légzőfelülete az emlősfajok testfelületének 100-200-szorosa.

HEFOP 3.3.1.

forrás: http://www.yesko.com/medical-illustration-chicago.htm


Kering s

Keringés

vér + nyirokkeringés

zárt keringési rendszer

artériák, vénák

négyüregű szív

Az emlős szív szerkezetének vázlata

HEFOP 3.3.1.

forrás: http://www.yesko.com/medical-illustration-chicago.htm


Kiv laszt s

Kiválasztás

emlősvese

kéregállomány

velőállomány

vesemedence

érgomolyag (glomerulus) + Bowman-féle tok

vesecsatornácskák

vizelet elvezetése

húgyvezető

húgyhólyag

húgycső

HEFOP 3.3.1.


Hormonrendszer

Hormonrendszer

agyalapi mirigy:

növekedési, pajzsmirigy stimuláló, mellékvesekéregre ható, tüszőérést serkentő, luteinizáló hormonok

pajzsmirigy:

sejtek alapanyagcseréjének, Ca háztartásnak szabályozása

mellékpajzsmirigy:

Ca szint növelése

mellékvese:

só- és vízháztartás, szénhidrát anyagcsere, nemi hormonok

tobozmirigy:

bőrszín, fotoperiodikus érzékelés, ivari ciklus

csecsemőmirigy:

nyirokszervek, immunműködés kifejlődése

hasnyálmirigy:

vércukorszint szabályozása

HEFOP 3.3.1.


Ivarrendszer

Ivarrendszer

Hím ivarrendszer:

here: hasüreg  herezacskó

mellékhere

ondóvezető

járulékos nemi mirigyek:

ondóhólyag

dülmirigy (prostata)

Cowper-féle mirigy

hímvessző:

rágcsálók, rovarevők, denevérek, ragadozók: os penis

A házi nyúl hím ivarrendszere

HEFOP 3.3.1.


Ivarrendszer1

Ivarrendszer

Női ivarrendszer:

petefészek

petevezető

méh

hüvely

szeméremtest

Emlős női ivarrendszere

HEFOP 3.3.1.

forrás: http://www.yesko.com/medical-illustration-chicago.htm


Llattan llat lettan i

Ivarrendszer

Az emlősök méhtípusainak szerkezete

1. uterus duplex (kettős); 2. uterus bicornis (kétszarvú); 3. uterus simplex (egyszerű)

HEFOP 3.3.1.


Idegrendszer

Idegrendszer

központi idegrendszer:

agy és gerincvelőburkok:

kemény, pókhálós, lágy burok

gerincvelő: belül szürkeállomány, kívül fehér állomány

agyvelő: belül fehér állomány, kívül szürkeállomány (agykéreg)

agytörzs:

nyúltagy: idegpályák kereszteződése, táplálkozás, légzés

híd: kapcsoló a kisagy felé, légzés

középagy: látás, hallás, egyensúlyozás

köztiagy: látás, hallás, tobozmirigy, hipotalamusz

kisagy: finom mozgáskoordináció, izomtónus

nagyagy

szaglólebeny

környéki idegrendszer:

agy- és gerincvelőidegek

szomatikus és vegetatív;

érző (szenzoros, afferens) és mozgató (motorikus,

efferens); központi és környéki rész

HEFOP 3.3.1.


Idegrendszer1

Idegrendszer

Házi nyúl agyveleje A: felülnézet, B: oldalnézet

HEFOP 3.3.1.


Rz kszervek

Érzékszervek

Bőr:

Mechanikai receptorok: tapintás, fájdalomérzet.

Hőreceptorok.

Szaglás:

Az orrüreg szaglómezejével.

Ízérzékelés:

A nyelv felületén és a száj nyálkahártyájában található ízlelőbimbókkal.

HEFOP 3.3.1.


Rz kszervek1

Érzékszervek

Látás:

A szem fényérzékelő receptoraival.

Az emlősök szemének szerkezete

HEFOP 3.3.1.

forrás: http://www.yesko.com/medical-illustration-chicago.htm


Rz kszervek2

Érzékszervek

Fül:

Hallás, helyzet- és egyensúlyérzékelés.

Külső, közép- és belső fül.

Hallás végkészüléke a belső fül csigájában van.

Helyzetérzékelés végkészüléke a félkörös ívjáratokban és a tornácban van.

Az emlősök fülkagylójának keresztmetszete

HEFOP 3.3.1.

forrás: http://www.yesko.com/medical-illustration-chicago.htm


Llattan llat lettan i

EMLŐSÖK

HEFOP 3.3.1.


A hazai eml s k mammalia rendszertana

A hazai emlősök (Mammalia) rendszertana

Erszényesek öregrendje

Méhlepényesek öregrendje

Hazánkban közel 80 emlősfaj fordul elő. Ezek az alábbi rendekbe sorolhatók:

Rovarevők rendje (Insectivora)

Denevérek rendje (Chiroptera)

Ragadozók rendje (Carnivora)

Páratlanujjú patások rendje (Perissodactyla)

Párosujjú patások rendje (Artiodactyla)

Rágcsálók rendje (Rodentia)

Nyúlalakúak rendje (Lagomorpha)

HEFOP 3.3.1.


Llattan llat lettan i

Rend: Rovarevők (Insectivora)Félig, vagy egészen talpon járók, a legtöbb fajnál 5-5 ujj a végtagokon, karmok, jól fejlett szaglás, teljes fogazat, hegyes metszőfogak, utózápfogak hegyes, éles vágófogak, kétszarvú méh, korongos méhlepény. Gyors anyagcseréjűek, évente több almot is nevelhetnek.Család: SünfélékFejlett bőrizomzat, a test egy részén tüskévé módosult szőrzet.keleti sünCsalád: CickányfélékHosszú, megnyúlt fej, ormányszerű orr, sűrű szőrzet, bűzmirigyek, igen gyors anyagcsere, évi 3-4 alom.A legkisebb hazai faj a törpe cickány, a legnagyobb a közönséges vízicickány.Család: VakondfélékFöld alatti életmód, ásóláb, csökevényes látás, fejlett szaglás, tapintás.

HEFOP 3.3.1.

forrás: http://www.hlasek.com


Llattan llat lettan i

Keleti sün (Erinaceus concolor)Sokfelé előfordul, éjjel aktív, téli álmot alszik. Veszély esetén összegömbölyödik.

HEFOP 3.3.1.

forrás: http://www.hlasek.com


Llattan llat lettan i

Rend: Denevérek (Chiroptera)

Az egyedüli aktív repülésre képes emlősök.

Alrend: Nagydenevérek (Megachiroptera)

  • gyümölcs, virágpor és nektár a fő táplálékuk

  • echolokáció nem jellemző

    repülőrókák

    repülőkutyák  Trópusi fajok!

    Alrend: Kisdenevérek (Microchiroptera)

  • a hazai fajok mind rovarevők

  • echolokáció fejlett

    Család: Patkósdenevér-félék

  • Orrfüggelék.

    nagy patkósdenevér

    Család: Simaorrú denevérek

    törpe denevér

    korai denevér

HEFOP 3.3.1.


Llattan llat lettan i

Rend: Ragadozók (Carnivora)

Mellső lábon általában 5, a hátsón 4-5 ujj található, fejlett karmok, koponya tetején általában nagy nyíltaraj a tépőizmok tapadására, teljes fogazat, szemfogak fejlettek, fejlett látás és szaglás, kétszarvú méh, korongos méhlepény.

Család: Kutyafélék

  • ujjon járók, karmok nem behúzható

  • fogképletük: 3142/3143=42

    vörös róka

    farkas

    aranysakál

    nyestkutya

HEFOP 3.3.1.

forrás: http://www.hlasek.com


Llattan llat lettan i

Család: Macskafélék

  • ujjon járók, karmok visszahúzhatók

  • fogképletük 3131 / 3121 = 30

    vadmacska

    házimacska

    hiúz

    Család: Menyétfélék

  • hosszú testű, rövid lábú kisragadozók

  • ujjon, vagy félig talpon járók,

  • fogak száma 34-36-38

    vidra, nyuszt, nyest, menyét,

    hermelin, közönséges görény,

    mezei görény, európai nyérc,

    borz

HEFOP 3.3.1.

forrás: http://www.hlasek.com


Llattan llat lettan i

Vörös róka (Vulpes vulpes)Széles elterjedésű, jó alkalmazkodóképességű faj. Veszettséget (vírus) terjeszthet! Immunizációs program!

HEFOP 3.3.1.


H zi macska felis catus domesticus

Házi macska (Felis catus domesticus)

  • Egyik őse a núbiai kaffermacska.

  • Az elvadult egyedek könnyen kereszteződnek az Európában honos vadmacskával (Felis silvestris).

  • Az emberhez kevéssé ragaszkodik, jelentős természetvédelmi problémát jelent.

vadmacska

házi macska

forrás: http://www.hlasek.com

forrás: http://www.ncbi.nlm.nih.gov/projects/genome/guide/cat/

HEFOP 3.3.1.


K z ns ges g r ny mustela putorius

Közönséges görény (Mustela putorius)

  • Fiatal kortól kezdve fogságban tartva könnyen megszelidül, teljesen kezessé válhat.

  • Vadászatra is beidomítható („vadászgörény”)

HEFOP 3.3.1.


Borz meles meles

Borz (Meles meles)

  • Kotorékban lakó, zömmel éjjel aktív állat.

  • Vegyesevő, ősszel döntően madvakkal, termésekkel, gyümölcsökkel táplálkozik.

  • Vadászható faj

HEFOP 3.3.1.


Llattan llat lettan i

Család: MedvefélékTalpon járók, többségük mindenevő.Téli álom.Barnamedve (Ursus arctos)Hazánkban ritkán, alkalomszerűen fordul elő. A Kárpátokban jellegzetes faj, utóbbi időben „urbanizálódó” egyedek is ismertek, amelyek komoly veszélyt jelentenek a lakossággal szemben.Hazánkban fokozottan védett faj.

HEFOP 3.3.1.

forrás: http://www.hlasek.com


Llattan llat lettan i

Rend: Páratlanujjú patások (Perissodactyla)

Család: Lófélék

Lábujjak közül a középső viseli a súlyt, a többi csökevényes, teljes

fogazat, bár a szemfog hiányozhat (gyakran csak a hímeknél van meg),

hosszú farok, sörény.

háziló (őse az E. przewalskii és az E. gmelini)

háziszamár (őse az afrikai vadszamár)

HEFOP 3.3.1.

forrás: http://commons.wikimedia.org/wiki/Category:Przewalski_horse


H zi l equus caballus

Házi ló (Equus caballus)

  • Az emberiség egyik legrégebben háziasított állata

  • Sokoldalúan hasznosított állat.

  • Több magyar fajta

  • A honfoglaló őseink kis termetű, zömök lovakkal mozoghattak. Ilyen a hucul fajta.

HEFOP 3.3.1.


H zi lovak

Házi lovak

HEFOP 3.3.1.


Rend p rosujj pat sok artiodactyla

Rend: Párosujjú patások (Artiodactyla)

  • 2 vagy 4 lábujj, az első ujj mindig hiányzik, kétszarvú méh, szórt méhlepény.

    Család: Disznófélék

  • Gumós zápfogak, erőteljes szemfogak a hímeknél fejlett agyarrá fejlődnek, vastag bőr alatti vastag zsírréteg jellemző. Orruk megnyúlt, orrkorong, alap fogképletük 3143/3143=44.

  • Vaddisznó: kan, koca, süldő, malacok, konda, búgás (X-XII. hó)

HEFOP 3.3.1.


H zi sert s sus scrofa domestica

Házi sertés (Sus scrofa domestica)

  • Húsáért, zsírjáért tenyésztett állat.

  • Több hazai fajtája ismert (pl.: mangalica, lapály)

  • Mangalica: vörös, szőke, fecskehasú

HEFOP 3.3.1.


Rend p rosujj pat sok artiodactyla1

Rend: Párosujjú patások (Artiodactyla)

Család: Igazi szarvasok

  • A homlokcsonti szarvcsapon elágazó agancs alakul ki (a rénszarvas kivételével csak a hímeknél), melyet évente elhullajt és újranöveszt.

  • 0133/3133=34

  • Gímszarvas: bika, tehén, borjú, bőgés (augusztus vége – október eleje)

  • Dám(szarvas): bika, tehén, borjú, barcogás (október)  az agancsa lapátszerű.

HEFOP 3.3.1.


Z capreolus capreolus

Őz (Capreolus capreolus)

  • Hím: bak

  • Nőstény: suta

  • Fiatal: gida

    Szaporodás: üzekedés (július közepe – augusztus közepe)

    Hazánk leggyakoribb nagyvadja, alföldön és hegyvidéken egyaránt él.

HEFOP 3.3.1.


Llattan llat lettan i

Család: Tülkösszarvúak

  • A homlokcsapon szarutülök nő, ami nem elágazó, az állat egész életében megvan, általában mindkét nemnél.

  • Fogképletük: 0033/3133=32.

  • Szarvasmarha (őse az 1627-ben kipusztult őstulok)

  • Húsáért, tejéért tenyésztik. Néhol igavonásra is használják.

  • Több hazai fajta is ismert (magyar tarka, magyar szürke)

  • Hím: bika

  • Nőstény: tehén (fiatal nőstény: üsző)

  • Kicsi: borjú

HEFOP 3.3.1.


Szarvasmarha bos taurus

Szarvasmarha (Bos taurus)

HEFOP 3.3.1.


H zi bivaly bos bubalus

Házi bivaly (Bos bubalus)

  • Igénytelen, igavonásra használt háziállat. Teje magas zsírtartalmú. Hazánkban egyre több helyen tenyésztik (pl.: Hortobágy).

HEFOP 3.3.1.


H zi kecske capra ibex domestica

Házi kecske (Capra ibex domestica)

Őse a közel-keleti bezoár kecske)

Kecskebak, anyakecske, gida

HEFOP 3.3.1.


Zerge rupicapra rupicapra

Zerge (Rupicapra rupicapra)

  • Magas, sziklás hegyekben él (Alpok, Kárpátok).

  • Hazánkban csak alkalmilag fordulhat elő Nyugat-Magyarországon.

  • Védett faj!

  • A szarv kampós.

HEFOP 3.3.1.

forrás: http://commons.wikimedia.org/wiki/Rupicapra


H zijuh ovis aries

Házijuh (Ovis aries)

  • őse valószínűleg a kisázsiai muflon leszármazottja

  • hím: kos

  • fiatal nőstény: jerke

  • idősebb nőstény: anya (juh)

  • kicsi: bárány

  • számos hazai fajtája ismert

    racka

    gyimesi racka

    cikta

    cigája

    merinó

HEFOP 3.3.1.


Llattan llat lettan i

Rend: Rágcsálók (Rodentia)

  • faj és egyedszámban a leggazdagabb emlősrend

  • nagyon jó alkalmazkodóképesség, folyton növő metszőfog

  • szemfoguk nincsen

    Család: Mókusfélék

  • európában őshonos a vörös mókus (Sciurus vulgaris)

  • lombos- és fenyőerdőben él

  • magvakkal, olykor madártojásokkal,

    gyümölcsökkel táplálkozik

  • betelepítették Angliába az

    észak-amerikai szürke mókust,

    ez kiszorítja az őshonos vörös mókust

HEFOP 3.3.1.


Csal d pelef l k

Család: Pelefélék

  • éjszakai életmód, hosszú téli álom („hétalvók”)

  • levelekkel, magvakkal, gyümölcsökkel táplálkoznak

  • odú- és üreglakók

    mogyorós pele

    nagy pele

    erdei pele

HEFOP 3.3.1.


Csal d eg rf l k

Család: Egérfélék

Alcsalád: Pocokformák

  • rövid farok, lekerekített fül

  • 1003/1003=16

    mezei pocok

    erdei pocok

    északi pocok (jégkori reliktum)

    pézsmapocok

    Alcsalád: Hörcsögformák

    közönséges hörcsög

  • pofazacskójába táplálékot raktároz, ezt behordja a járatának kamrájába

  • felszínes téli álmot alszik

HEFOP 3.3.1.


Alcsal d eg rform k

Alcsalád: Egérformák

  • hosszú farok, hegyes orr

  • nagy fülek, nagy szemek

  • 1003/1003=16

  • erdei egerek, házi egér, güzüegér, vándorpatkány

HEFOP 3.3.1.


Alcsal d f ldikutyaform k

Alcsalád: Földikutyaformák

  • vakok

  • fülkagyló és a farok csökevényes

  • fogukkal és fejükkel ásnak

    nyugati földikutya (Nannospalax leucodon) FV!

fotó: Dr. Bihari Zoltán

HEFOP 3.3.1.


Rend ny lalak ak lagomorpha csal d ny lf l k

Rend: Nyúlalakúak (Lagomorpha)Család: Nyúlfélék

  • erőteljes hátsó lábak

  • kettős metszőfog

  • kis farok

  • az elsődleges székletet visszaeszik

  • 2033/1023=28

    mezei nyúl (Lepus europeus)

    üregi nyúl (Oryctolagus cuniculus)

    (az Ibériai-félszigetről származik, a házi nyúl őse).

HEFOP 3.3.1.


Az el ad s sszefoglal sa

HEFOP 3.3.1.

AZ ELŐADÁS ÖSSZEFOGLALÁSA

Az emlősök általános jellemzése

Az emlősök anatómiája

Az emlősök rendszertana


Az el ad s ellen rz k rd sei

HEFOP 3.3.1.

AZ ELŐADÁS ELLENÖRZŐ KÉRDÉSEI

Ismertesse a szárazföldi emlősök végtagjainak felépítését!

Ismertesse az szárazföldi emlősök fogazat típusait!

Ismertesse a kutyafélék családját!

Ismertesse az egérfélék családját!


Az el ad s felhaszn lt forr sai

HEFOP 3.3.1.

Az előadás felhasznált forrásai

Szakirodalom:

Juhász L. – Kozák L.: Állattani ismeretek. 2004. Bástya Kiadó. Debrecen

Egyéb források:

Bakonyi G. szerk.: Állattan. 2004. Mezőgazda Kiadó. Budapest

További ismeretszerzést szolgáló források:

- A felhasznált képek forrásait ld. Az előadás anyagában.

- A forrásmegjelölés nélküli valamennyi képet Dr. Juhász Lajos készítette.

- Ábrák: tanszéki archívum.


K sz n m a figyelm ket

HEFOP 3.3.1.

KÖSZÖNÖM A FIGYELMÜKET!

Az előadás anyagát készítette:

Dr. habil. Juhász Lajos egyetemi docens


  • Login