A korszerű gépjármű szakértői módszerek alkalmazása és a jelenlegi gyakorlat ellenmondásai

1. A korszerű gépjármű szakértői módszerek alkalmazása és a jelenlegi gyakorlat ellenmondásai Tatai Szakértői Konferencia 2008. május 27 – 28. Dr. Lovász Zoltán igazságügyi szakértő

2. A modern szakértői módszerek • A szakértői módszerek a baleset tér- és időbeli viszonyait kell bemutassák, hogy a jogalkalmazó előtt ismert legyen a résztvevők valamelyikének cselekvési késedelme, illetve a baleset elkerülhetősége mellett a baleset oka. • Modern szakértői módszereknek nevezzük a ma használatos és alkalmazott eljárásokat, amelyek magukban foglalják a „kézi” és a „digitalizált” alkalmazásokat is. A tisztán mozgási jellegű feladatok egyszerűen megoldhatóak, alapvetően a kinematikai és a kinetikai eljárásokat lehet megkülönböztetni. Dr. Lovász Zoltán igazságügyi szakértő

3. Kinematikai eljárások, amikor ismerni kell a mozgás útját, idejét, esetleg a gyorsulások is szükségesek (féknyom, lassítás, gyorsítás, stb). Általában az utat a legkönnyebb megmérni, de az idők és a gyorsulások már nehezebb kérdések. Lassulási- és gyorsulási mérések végezhetőek, de általában a baleset helyszínén nincsen kint a szakértő. Mit tud tenni általában? Becsüli a megfelelő értékeket. Pl. sebesség visszaszámításnál a lassulási értéket a féknyom makroszkópikus mintájából, az útállapotból, a gumiabroncsokból, a fékezést végző elmondásából (pl. ABS esetén). Becslés esetén ezt közölni illik a jogalkalmazóval. A legkorrektebb eljárás, ha a szakértő a baleseti viszonyok, jármű és útállapot mellett lassulásmérést végez (Motométer, XL méter…). Szakértői módszerek Dr. Lovász Zoltán igazságügyi szakértő

4. A szakértői módszerek Kinetikai módszerek figyelembe veszik a mozgásokat előidéző, befolyásoló hatásokat is és ebből számolnak gyorsulásokat, lassításokat, sebességeket, utakat az idő függvényében. Ide tartoznak a megfelelő fizikai mozgási modellek(amelyeknek alkalmasságát a szakértőnek is ismerni kell, mert a szakmai felelősséget saját magáról nem tolhatja el), amelyeknek matematikai megoldási algoritmusai is fontosak, mert a számítások pontosságát ezek is befolyásolják. A köznyelv ezt a módszert nevezi szimulációnak, de az alkalmazása az előbb említettek miatt a szakértő új szemléletét (modellezési alapok, matematikai numerikus megoldások), előfeltételként kívánja (önindítás, pontosság és stabilitás). Ha a szakértő a vásárolt programot (alkalmazhatóságát, korlátjait, pontosságát, stb…) jól ismeri, akkor használhatja,de a mozgáselemzéshez ismerni kell a gázpedál, fékpedál állást, út- és időjárási viszonyokat. Ezeket közvetlenül mérni, vagy befolyásolni nem lehet, csak a lassuláson és gyorsuláson keresztül. Tehát itt is becsült adatokkal kell dolgozni, a tetszetősebb, látványosabb megjelenítés nem jár nagyobb pontossággal, legfeljebb jobb megjelenítési, bemutatási, animálási lehetőséggel. Dr. Lovász Zoltán igazságügyi szakértő

5. A szakértői módszerek Összefoglalva: Egyszerű mozgáselemzés esetén a kinetikai és kinematikai módszer a használhatóság szempontjából egyenértékű, sőt a kinematikai az egyszerűsége miatt sokkal többször alkalmazott, mert az újabb adatokkal a számítás könnyebben ismételhető és részfeladatok is gyorsabban kiszámíthatóak (moduláris felépítés, ill. alkalmazás). A tapasztalatok azt mutatják, hogy bármelyik módszer alkalmazása ugyanahhoz a jó eredményhez vezethet. Tehát az a szakértői indoklás hamis, hogy az eredmény a felhasznált program, vagy módszer (nevétől) függ. Dr. Lovász Zoltán igazságügyi szakértő

6. A szakértői módszerek Ütközések esetén a helyzet más, mivel itt rövid idő alatt változnak a mozgási jellemzők (ugrásszerűen). Alapvetően kettő számítási eljárás különböztethető meg: • Erő számítás (mozgás egyenletek alapján). Jelenleg csak korlátozott az alkalmazása (véges elem módszer, tényleges merevségek, gumiabroncserők, stb….). • Hagyományos ütközésszámítás (végtelen rövid idő alatt sebességi állapot változás). Alapvetően az impulzus- és energia megmaradás, valamint a perdület változási elven alapuló eljárások, amelyek kiegészítésre kerülnek különböző anyagismereti (ütközési szám, deformációs energia) jellemzőkkel, újabb kori ellenőrzési adatokkal (merevségek, energetikai viszonyok, ütközési pont sebességei, sebességváltozások, deformációk viszonya). A módszer problémái, hogy nem teljességében kezeli az ütközési folyamatot, hanem a mozgásállapot számításokhoz rendel különböző, „mesterségesen” alkotott jellemzőket, ellenőrzési adatokat, amelyek az alkalmazott számításokkal nincsenek mindenütt természetes és kényszerű kapcsolatban. Koherens megoldásra csak az előző módszer lenne, vagy lesz alkalmas, de jelenleg a probléma nagy pontossággal megoldhatatlan. Dr. Lovász Zoltán igazságügyi szakértő

7. A szakértői módszerek EES érték meghatározása: • Számítással (energia mérleg, vagy tényleges számítás) Ellenőrzéshez, pl. káresemények megítélésekor hibát okozhat a gondolkodás nélküli alkalmazás, nem teljes értékű számítás, szimuláció. A különböző, számítások alapján készített Ees- Katalógusok hiba határa magasabb, mint a pontosan definiált, jól dokumentált ütközési kísérlettel meghatározott. • Kísérlettel Fontos a jó dokumentáció, a pontos kísérleti körülmények leírása és a megfelelő hiba határ megadása. Dr. Lovász Zoltán igazságügyi szakértő

8. Szakértői módszerek alkalmazása • A feladatnak megfelelő (pontosságú és időigényű) modell (vásárolt program) alkalmazása. A modell pontosságáért és alkalmazhatóságáért, valamint a számítás menetének közérthető ismertetéséért a szakértő felel. Nem hivatkozhat a programozóra, vagy arra, hogy a program a feladatot „nem jól” oldotta meg. • A feladatot a maga teljességében kell megoldani, részeredmények alapján a végeredmény nem lehet teljes. A szakértő számára a technikai igazságot legjobban megközelítő megoldás elérése a cél, megadva az eredmények pontosságát is. A jelenlegi módszerek a sztochasztikus jelenségeket determinisztikusan számítják,adják vissza. Dr. Lovász Zoltán igazságügyi szakértő

9. Szakértői módszerek alkalmazása • Szakértő a másik szakértő véleményét ne minősítse, legfeljebb jelezze, hogy Ő az adatokból más következtetésre jutott, ill. az általa használt módszer miben tér el a kolléga módszerétől. • A szakértői vélemény szakmai ellenőrzéséhez nem a teljes dokumentáció, futtatási adatok és a kolléga szakvéleményének „kritikai” elemzése szükségesek, hanem a baleset körülményeinek, lefutásának lényegi ismerete. Csak ezt követheti a szakértés számítási folyamata, majd a „másik” szakvéleménnyel való összehasonlítása, eltérések indoklása (nem pedig egy esetleges kritizálható bemenő adaton vitatkozás). Dr. Lovász Zoltán igazságügyi szakértő