1 / 130

Növényismeret gyakorlatok 1. gyakorlat

Növényismeret gyakorlatok 1. gyakorlat. Környezettudományi szak Környezetmérnöki szak. Baktériumok - Bacteria. mikroszkopikus méretű, többnyire magános, ritkábban csoportokba rendezett sejtek (1-200 μ m) sejtfaluk van, mely alatt sejthártya található

palti
Download Presentation

Növényismeret gyakorlatok 1. gyakorlat

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Növényismeret gyakorlatok1. gyakorlat Környezettudományi szak Környezetmérnöki szak

  2. Baktériumok - Bacteria • mikroszkopikus méretű, többnyire magános, ritkábban csoportokba rendezett sejtek (1-200 μm) • sejtfaluk van, mely alatt sejthártya található • örökítő anyaguk kétfonalú DNS, mely maghártyával nincs körülvéve  diffúz sejtmag, prokarióták • leggyakoribb alakok: • gömb (kokkusz), pálcika (bacillus), csavar (vibrio, spirillum) • a Föld legrégibb ismert élőlényei (3,4 milliárd évesek) • a sejtfal jódkálival eltérően festődik (Gram-pozitív v. Gram-negatív baktériumok)

  3. A baktériumok (BERGEY-féle mesterséges) rendszere • Pszeudomonaszok – Pseudomonadales • 2. Hüvelyes baktériumok - Chlamydobacteriales • Valódi baktériumok – Eubacteriales • Azotobacter chroococcum • Rhizobium leguminosarum ssp. acaciae • Sugárgombák – Actinomycetales • Frankia alni (Nocardia alni)

  4. Azotobacter chroococcum • Ovális-gömbös alak, egyedül, párosával vagy rövid láncokban • Nyálkás tok, peritrich ostor, cisztaképzés • Gram-pozitívak • Talajlakók • Szaprobionták: szénhidrátbontók, nitrátot, ammóniát is bontanak

  5. Rhizobium leguminosarum ssp. acaciae • Pálcika alak, peritrich ostor • Gram-negatívak • Talajlakók • Szimbionták • Gyökérgümő képzés • A levegő szabad nitrogénjét kötik • Pillangósok (Fabaceae) gyökerén

  6. Frankia alni (syn. Nocardia alni) • A sejtek elágazódó, vékony fonalat alkotnak, mozdulatlanok • Gram-pozitívak • Talajlakók • Szimbionták: a levegő szabad nitrogénjét kötik • Nagyméretű gümőt képeznek (éger, ezüstfa gyökerén)

  7. Frankia alni (Nocardia alni)

  8. Frankia alni (Nocardia alni)

  9. Moszatok - Algae • 1. Prokatióta algák • 1. törzs: Kékmoszatok (kékbaktériumok) - Cyanophyta (Cyanobacteria) • Lehetnek: egysejtűek, sejttársulást vagy sejtfonalat alkotók • Nincs valódi sejtmagjuk és nincsenek kromoszómáik (prokarióták) • Elkülönült színtest sincs (kromatoplazma) • színanyaguk a klorofill-a (kékeszöld), fikocián (kék) • Nagy alkalmazkodó képességűek

  10. Microcystis flos-aquae • Egysejtűek, gömb alakú sejtek • Gömbös vagy tojásdad sejttársulások • Eutróf vizekben, halastavakban • Vízvirágzás (sárgászöld), egyes alakjai mérgezők lehetnek

  11. Nostoc commune • A sejtek hosszú fonalat, a fonalak kocsonyás burkú telepet alkotnak • A telep barnás zöld • Pocsolyákban, időszakos vizekben • A levegő szabad nitrogénjét is kötik • Rizsföldek talajának beoltására

  12. Nostoc commune

  13. Nostoc commune

  14. 2. Eukarióta algák (moszatok) • Eukarióták jellemzői • Egyszerű felépítésű, asszimilációra képes növények • Színanyagok (nagyrészt autotróf táplálkozásúak) • Egy- vagy többsejtűek (pl. telepesek), valódi szöveteik nincsenek • Főként vízi életmódot folytatnak

  15. 2. törzs: Ostorosmoszatok - Euglenophyta • Az állat- és növényvilág határán álló egysejtűek • Sejtfaluk nincs (csak sejthártya) • Zöld színtestek, klorofill-a és klorofill-b • Gyakori a szemfolt (karotinoidok) – fényreakciós mozgás • Jellemző vakuolumrendszer, állati jellegű sejtorganellumok • (pl. garat, szemfolt, lüktető űröcske) • Aktív helyváltoztató mozgás (ostorok) • Szaporodás: a sejtek hosszanti kettéosztódásával történik • Főként édesvizekben élnek

  16. Zöld szemesostoros – Euglena viridis • Magányos sejtekegy ostor (a másik redukált) • Nincs sejtfal • Piros szemfolt, zöld színtestek • Szennyezett, eutróf vizekben • Zöld vízvirágzás okoz

  17. 3. törzs: Sárgásmoszatok - Chrysophyta • színanyagok: klorofill-a, karotinoidok, xanthofill • sárgásbarna, sárgászöld vagy zöld színűek • sejtfalban mész vagy kova • mozgó vagy mozdulatlan • szaporodásuk: ivartalanul és ivarosan • édesvizekben és tengerekben 1. o: Kovamoszatok - Bacillariophyceae 2. o: Sárgászöld moszatok - Xantophyceae 3. o: Sárgamoszatok - Chrysophyceae

  18. 1. o: Kovamoszatok - Bacillariophyceae • Asejtfalon kívül kovapáncél (SiO2) (két, dobozszerűen egymásba tolt részből) • Egysejtűek, de kolóniákban együtt maradók • Tengerekben, édesvizekben, talajokban • Szervesanyagtermelők, a vizek öntisztulásában fontosak

  19. Diatoma vulgare • Kovapáncél (SiO2), erős keresztbordázattal (két, dobozszerűen egymásba tolt részből) • Téglalap alakú együtt maradó sejtek zegzugos telepeket alkotnak. • Gyengén szennyezett patakok, tavak iszapjában

  20. 4. törzs: Barázdásmoszatok - Pyrrophyta • - Egysejtűek, egy hosszanti és egy haránt barázda • - Mozgásuk két ostorral • Színanyagok: β-karotin, xanthofill • Vöröses vagy sárgásbarna színűek • Főként tengeriek • Értékes haltakarmányok

  21. Fecskemoszat –Ceratium hirundinella • Cellulózlemezekből álló páncél, szarvszerű nyúlványok • Két ostor a barázdák találkozásánál • Részben heterotróf, szerves anyagot is fogyaszt • A Balatonban nyáron tömeges, vízvirágzás okozhat

  22. 5. törzs: Zöldmoszatok - Chlorophyta • - Egysejtűek vagy telepesek • Cellulóz sejtfal • Mozdulatlanok vagy ostorral mozognak • - Zöld színtestek (kllorofill-a és klorofill-b) • Főként édesvíziek 1. o: Zöldmoszatok - Chlorophyceae 2. o: Járommoszatok -Conjugatophyceae 3. o: Csillárkamoszatok - Charophyceae

  23. 1. o: Zöldmoszatok - Chlorophyceae • Protococcus viridis (syn.: Pleurococcus viridis) • Egysejtűek, de csoportokban együtt maradók, ostor nincs • Egy, harang alakú színtest • Nedves köveken, fakérgen, deszkakerítésen

  24. Protococcus viridis

  25. 2. o: Járommoszatok (ostornélküli moszatok)- Conjugatophyceae • Békanyál - Spirogyra nitida • El nem ágazó sejtfonál • Sejtek nyálkás burokban • A kloroplasztiszok felcsavarodottak • Lápos területek vizeiben

  26. 3. o: Csillárkamoszatok - Charophyceae • Csillárkamoszat - Chara foetida • 10-30 cm magas, örvösen elágazó telep • Sárgásvörös antherídium, Zöld oogónium • Tiszta vizű patakok, csatornák, árkok

  27. Csillárkamoszat - Chara foetida sárgásvörös antherídium, zöld oogónium

  28. Csillárkamoszat - Chara foetida sárgásvörös antherídium, zöld oogónium

  29. Gombák – Mycota (Fungi, Mycophyta) • Heterotrófok (szaprobionták, paraziták, szimbionták), színtesteket nem tartalmaznak • Az alacsonyabbrendű gombák sejtjei csupaszok vagy kitines hártyával borítottak, a fejlettebbeké sejtfal által védett • A sejtfal poliszacharidokból (hemicellulóz, kitin, ritkán cellulóz) épül fel • Testfelépítésük: egysejtűek (plazmódium), telepesek: fonalasak (hifák), fonalak tömege (micélium) • Szaporodásuk ivartalan és ivaros

  30. Gombák – Mycota (Fungi, Mycophyta) • Myxomycota – Nyálkagombák törzse • Oomycota – Petespórás gombák törzse • Chytridiomycota–Rajzóspórás gombák • Zygomycota – Járomspórás gombák törzse • Ascomycota – Tömlősgombák törzse • Basidiomycota - Bazídiumos gombák törzse • Deuteromycota (Fungi imperfecti)– Konídiumosgombák

  31. 1. Nyálkagombák törzse- Myxomycota • - sejtfal nélküliek (csak sejthártya) • - egysejtűek, amőboid mozgás • plazmódium • életciklusuk: plazmódium  termőtest (spórával)  zoospórák  myxamőba plazmódium

  32. Kakukknyál – Mucilago spongiosa • Korhadó vagy élő növényi részeken • Termőteste: aethalium (a sporangiumok állandó alakú tömege)

  33. Kakukknyál – Mucilago spongiosa

  34. 2. Petespórás gombák törzse - Oomycota • Vízben és szárazföldön is előfordulnak • Ivartalan és ivaros szaporodásra is képesek • Állati és növényi élősködők • Rendszertani helyzetük vitatott • Plasmopara viticola – Szőlőperonoszpóra • Saprolegnia ferax - Halpenész

  35. Szőlőperonoszpóra, szőlőragya- Plasmopara viticola • - Micéliuma elágazó, a levél sejt közötti járataiban él, hausztóriumokat bocsát a sejtekbe. • - A leveleken sárgászöld folt, majd a foltokon fehér penészbevonat (konídiumtartók) alakul ki. • A fa alakú konídiumtartók a gázcserenyílásokon keresztül törnek elő. • Az oospórák a lehullott leveleken képződnek és telelnek át. • Obligát parazita. A szőlő leveleit, virágait és terméseit támadja meg. • Főleg csapadékos években, meleg, párás időben végez nagy pusztítást.

  36. Szőlőperonoszpóra, szőlőragya- Plasmopara viticola

  37. Szőlőperonoszpóra, szőlőragya- Plasmopara viticola

  38. Halpenész – Saprolegnia ferax • A micélium vékony hifák alakjában a szubsztrátum belsejében, vaskos hifák formájában annak felületén fejlődik. • - A zoosporangiumok belsejében képződnek a rajzóspórák, amelyek később csillóikat bevonva cisztává alakulnak. • Az ivaros úton keletkezett oospóra csak a kedvezőtlen időszak átvészelésére képződik. • - Halakon élősködik, néha szaprobionta szerves anyagokon

  39. Halpenész – Saprolegnia ferax

  40. Halpenész – Saprolegnia ferax

  41. 4. Járomspórás gombák törzse- Zygomycota • Dúsan elágazódó micélium, kitin sejtfal • Főként szaprobionták • Polienergidásak • Ivaros szaporodásuk a zigogámia (zigospóra = járomspóra) • Mucor mucedo - Fejespenész • Entomophtoramuscae - Légypenész

  42. Fejespenész - Mucor mucedo • Vegetatív teste elágazó, egysejtű, többmagvú micélium. • Terjeszkedésében főleg az ivartalan spórák (sporangiospórák) játszanak szerepet, ivaros szaporodása zigogámia. • Szaprobionta, minden szerves anyagon (főleg kenyéren, gyümölcsön és trágyán) megjelenik, és gyorsan növő, fehér, vattaszerű micéliumával elborítja azt.

  43. Fejespenész - Mucor mucedo

  44. Fejespenész - Mucor mucedo

  45. Légypenész – Entomophtora muscae ( syn.: Empusa muscae) • A micélium feldarabolódásakor gömbös hifatestek jönnek létre. • A konídiumtartó nem ágazik el, csúcsukon konídiumok fűződnek le. • Rovarok obligát parazitája, az élő vagy a frissen elhullott gazdaszervezeten, házi légyen gyakori. • Az elpusztult légy körül a lehajított szögletes konídiumok fehér udvar alakjában láthatók.

  46. Légypenész – Empusa muscae (Entomophtora muscae)

  47. 5. Tömlősgombák törzse - Ascomycota

  48. Elterjedt, gazdag csoport, a gombák 30%-a ide tartozik • Paraziták, szaprotrófok, mikorrhiza képzők, zuzmó szimbionták lehetnek • A paraziták között sok a növényi kórokozó (fitopatogén), nagy a mezőgazdasági jelentőségük, mivel a nagy károkat okozó gombák nagy része ide tartozik (tömlőspenészek, lisztharmatgombák) • Nevüket aszkospóráikról kapták, melyek tömlőszerű sporangiumokban (aszkuszokban), általában 8-asával keletkeznek

  49. Jól fejlett, valódi micéliumuk van, a hifákat harántfalak osztják • A harántfalakon egyszerű pórusok vannak, a szomszédos sejtek citoplazmája érintkezik egymással • A póruson keresztül sejtszervek is helyet cserélhetnek Hifa: gombafonal, micélium: gombafonalak szövedéke

  50. A tömlősgombák ivartalan szaporodása - terjedése • Sarjadzással • Konídiumokkal: a konídiumok a hifákról vagy konídiumtartókról külsőleg lefűződő spórák, amelyek keletkezését nem előzi meg sem a sejtmagok összeolvadása sem meiózis. 1. 2.

More Related