Esélyek a szociális képzések megújulására

1. Esélyek a szociális képzések megújulására Csoba Judit Debreceni Egyetem Szociológia és Szociálpolitika Tanszék csobaj@freemail.hu Esélyek a szociális képzések megújulására 2006. október 12-13.

2. A szociális szakemberek képzésének keretfeltételei- a szakmai fejlesztések előtt szükségszerű egy helyzetelemzés- milyen a szakma felé megfogalmazódó külső elvárás- milyen a szakma „énképe” Esélyek a szociális képzések ....... 2006. október 12-13.

3. Kihívások • a társadalom öregedése • az egyszemélyes háztartások számának növekedése, elmagányosodás • a társas kapcsolatok lazulása • a társadalom polarizálódása, a természetes támogatórendszer széthullása • a családi kötelékeken belül ellátott feladatok piacosítása • fizikai, mentális és társadalmi szükségletek kielégítése „professzionális segítőkkel” Esélyek a szociális képzések megújulására 2006. október 12-13.

4. Válaszok • a személyes szolgáltatások körének bővülése • a társadalomtudomány és a segítő foglalkozások stratégiai szerepének növekedése • új szakmák születése • a szociális szakma „öndeffiníciós” kísérlete Esélyek a szociális képzések megújulására 2006. október 12-13.

5. A szociális szakma rugalmassága • környezeti kihívásokhoz való alkalmazkodás, rugalmasság • egy szakma formálódása sok nyitott kérdést hagy maga után • hol és hogyan húzzuk meg a szakmák közötti határt • létezik-e a csak erre a területre koncentráló humánerőforrás • milyenek legyenek ennek a humánerőforrásnak a jellemzői Esélyek a szociális képzések megújulására 2006. október 12-13.

6. A szociális szakemberekre vonatkozó kettős kép A. Nem szakma, csupán a korábbi családi szerepek és kötelezettségek piacosítása. alacsony presztízs, alacsony képzettség, alacsony jövedelmi szint, sok önkéntes, laikus segítő, a professzionalizálódás alacsony szintje B. „Szuperszakember” – közigazgatás, pszichológia, társadalompolitika, közgazdaságtan, széles joganyag szükséges a feladat ellátásához magas képzettségi szint, felsőfokú képzés, magas jövedelmi elvárások, szűkre zárt szakmai határok, magas minőségi követelmények, a professzionalizálódás magas szintje Esélyek a szociális képzések megújulására 2006. október 12-13.

7. A szociális szakma „énképe” • felsőfokú végzettségű • speciális készségekkel, képességekkel rendelkező • első sorban szociális munkásként diplomát szerzett • a problémák széles körének (fizikai, gazdasági, mentális, társadalmi) megoldására alkalmas szakember, aki • bonyolult gazdasági és társadalmi mezőben, • a legtöbb esetben komplex problémarendszer leküzdésére vállalkozik A szociális szakemberek képzésére vonatkozó megrendelés a szakma részéről tehát ennek a szakembernek a képzésére vonatkozik. Esélyek a szociális képzések megújulására 2006. október 12-13.

8. A reális helyzetre vonatkozó adatok forrásai • Országos Munkaügyi és Módszertani Központ/ Állami Foglalkoztatási Szolgálat (kb. 70 000 fő) a szociálisszektorban dolgozókról • KSH OSAP 1405-ös, ill. a 1668-as adatlapok (kb. 60 000 fő) szociális és gyermekvédelmi ágazatban dolgozó munkatársakról • A KSH 1626-os adatlapja a munkaügyi és kereseti adatokról (kb. 53 000 fő) • NCSSZI a továbbképzéssel kapcsolatos nyilvántartásokról (kb. 36 000 fő) Esélyek a szociális képzések megújulására 2006. október 12-13.

9. Munkavállalók a szociális ágazatban Esélyek a szociális képzések megújulására 2006. október 12-13.

10. A foglalkoztatottak átlaglétszáma FEOR csoportonként(teljes munkaidőben foglalkoztatottak) Esélyek a szociális képzések megújulására 2006. október 12-13.

11. A szociális területen dolgozó szakemberek megoszlása iskolai végzettség szerint • alapfokú iskolai végzettség 24,3 % • középfokú végzettség 54,2 % • felsőfokú végzettség 21,5 % • de csupán 8,9 % diplomás szakirányú végzettségű • a szociális diplomások aránya a regisztrált felsőfokú végzettségűek között 36,8 % Esélyek a szociális képzések megújulására 2006. október 12-13.

12. Motiváció az elsődleges munkaerőpiacon Esélyek a szociális képzések megújulására 2006. október 12-13.

13. A puha jog....... Esélyek a szociális képzések megújulására 2006. október 12-13.

14. Esélyek a szociális képzések megújulására 2006. október 12-13.

15. Az a szakma, amelyiknek ilyen nyitottak a határai más szakmák irányába, sokkal nehezebben tudja meghatározni magát, s megfogalmazni a speciális karaktert, mely a külső szemlélő számára a szociális szakembert azonosítja. Esélyek a szociális képzések megújulására 2006. október 12-13.

16. A teljes munkaidőben foglalkoztatottak átlaglétszáma nemek szerint(korcsoportonként) Esélyek a szociális képzések megújulására 2006. október 12-13.

17. A szociális szakemberek demográfiai összetétele • 93 % nő, férfiak főleg ott, ahol magas a munkanélküliségi ráta (Szabolcs, Tolna Zala) • 34 % 35 év alatt, 60 % 35-55év között, 6 % 55 év feletti Esélyek a szociális képzések megújulására 2006. október 12-13.

18. A teljes munkaidőben foglalkoztatott szociális munkások átlaglétszáma nemek szerint(korcsoportonként) Esélyek a szociális képzések megújulására 2006. október 12-13.

19. A teljes munkaidőben foglalkoztatott gondozók átlaglétszáma nemek szerint (korcsoportonként) Esélyek a szociális képzések megújulására 2006. október 12-13.

20. A teljes munkaidőben foglalkoztatott szociális asszisztensek átlaglétszáma nemek szerint (korcsoportonként) Esélyek a szociális képzések megújulására 2006. október 12-13.

21. Esélyek a szociális képzések megújulására 2006. október 12-13.

22. Esélyek a szociális képzések megújulására 2006. október 12-13.

23. A felsőfokú végzettségűek területi megoszlása „ Esélyek a szociális képzések megújulására 2006. október 12-13.

24. Munkaerő-piaci helyzet Esélyek a szociális képzések megújulására 2006. október 12-13.

25. Esélyek a szociális képzések megújulására 2006. október 12-13.

26. A jelenlegi helyzet • az átlagos szociális szakember középfokú végzettségű, középkorú, főként gondozói munkakörben tevékenykedő, többnyire a kliensek fizikai jólétéről gondoskodó és nagymértékben fizikai munkát végző nő. Esélyek a szociális képzések megújulására 2006. október 12-13.

27. Jövedelmi viszonyok • 24 % A fizetési kategória • 65 % B,C,D,E kategória (többnyire D) • 11 % magasabb fizetési kategória (többségében F) Esélyek a szociális képzések megújulására 2006. október 12-13.

28. Problémák a bérezéssel kapcsolatban • az ágazat pótlékaink száma, fajtája, mértéke a többi ágazathoz képest méltánytalanul kevés számú és alacsony szintű • a közalkalmazott átlagtól való bérelmaradás az alacsony fizetési osztályokban a legjellemzőbb • a szociális szférában a legmagasabb a kiskeresetűek aránya Esélyek a szociális képzések megújulására 2006. október 12-13.

29. A szakma alapvető dilemmája Milyen legyen Magyarországon a szociális területen dolgozó humánerőforrás nagysága és szerkezete? • Felsőfokú végzettséghez kötődő magas színvonalú szakmai szolgáltatássá érett szociális szakmák köre, ahol a jövedelem is „versenyképes, nem csupán a szaktudás ? • vagy alap/ill.középfokú végzettségű – viszonylag szűk területre érvényes - készségtárral rendelkező, első sorban a fizikai szükségletek kielégítésére koncentráló szakemberek köre, akiknél a jövedelemszínt is az alacsonyabb fizetési kategóriákban marad? Esélyek a szociális képzések megújulására 2006. október 12-13.

30. A közeljövő feladatai • Célszerű lenne tehát elkészíteni a szakma jövőképét. • Pontosabban kellene rögzíteni a szakma határait. • Világossá lehetne tenni az egyes területek, munkakörök szakmai kompetencia szükségletét. Ez nagy segítséget jelentene a képzők számára. • A képzések során így nagyobb hangsúlyt lehetne helyezni e kompetenciák kialakítására Esélyek a szociális képzések megújulására 2006. október 12-13.

31. Megtisztelő figyelmüket köszönöm! Esélyek a szociális képzések megújulására 2006. október 12-13.