A haláleset anyakönyvezése

1. A haláleset anyakönyvezése

2. A haláleset bejelentéseA bejelentésére kötelezett személyek Intézetben történt haláleset anyakönyvezésénél: • az intézetben (kórházban, szociális otthonban, stb.) történt halálesetet az intézet vezetője; Intézeten kívüli halálesetnél: • az elhalttal egy lakásban élő, vagy • az elhalt hozzátartozója, illetőleg • az jelenti be, aki a halálesetről tudomást szerzett; • végső soron az anyakönyvvezető hivatalból anyakönyvez, ha nincs bejelentésre kötelezett, vagy a bejelentésre kötelezett kötelezettségét elmulasztotta.

3. A bejelentési kötelezettség elmulasztása Amennyiben a bejelentésre kötelezett személy a születés, illetve haláleset bejelentésére vonatkozó kötelezettségének nem tesz eleget, szabálysértést követ el és húszezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható (Az egyes szabálysértésekről szóló 218/1999. (XII. 28.) Korm. rendelet 28.§)

4. A haláleset bejelentéséhez szükséges okmányok • jegyzőkönyv haláleset bejelentéséről • halott-vizsgálati bizonyítvány I-IV. példánya • az elhalt személyi igazolványa (ha elveszett nyilatkozat, az elvesztés körülményeiről) • személyi azonosító és lakcímet igazoló hatósági igazolvány • az elhalt érvényes útlevele, érvényes vezetői engedélye • az elhalt születési anyakönyvi kivonata • az elhalt családi állapot igazolása

5. A haláleset anyakönyvezésekor szükséges intézkedések • a személyazonosító igazolvány, valamint a személyazonosítóról és lakcímről szóló hatósági igazolvány bevonása és érvénytelenítése, • az útlevél, illetve a kártya típusú vezetői engedély bevonása, illetve érvénytelenítése, • az okmánynyilvántartáson történő átvezetés

6. Jegyzőkönyv haláleset bejelentéséről • Intézeten kívüli halálesetet bejelentésénél az anyakönyvvezető a bejelentő által közölt adatok és az átadott okmányok alapján tölti ki a jegyzőkönyvet. • Intézetben történt haláleset esetén, az intézet állítja ki az erre a célra rendszeresített nyomtatványt és küldi meg az anyakönyvvezetőnek.

7. Halottvizsgálati bizonyítvány • A haláleset körülményeit – helyét, idejét, a halál okát, stb. – közokirati jelleggel a halott vizsgálati bizonyítvány tanúsítja. • A halottvizsgálati bizonyítványt, a halál okát megállapító orvos tölti ki, aki az erre a célra rendszeresített nyomtatványt 6 példányban állítja ki. • Az egyes példányokon fel van tüntetve a példány sorszáma és a szerv megnevezése, ahová továbbítani kell.

8. A kiállító orvos: • A halottvizsgálati bizonyítvány • az I-II.-III.-IV. példányát postai úton ajánlott küldeményként vagy kézbesítő útján lezárt borítékban, illetve a hozzátartozó útján megküldi a haláleset helye szerint illetékes anyakönyvvezetőnek. • az V. példányt megőrzi az adatvédelemre vonatkozó szabályok szerint; • a VI. példányát megküldi az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) - haláleset helye szerint illetékes - megyei (fővárosi) intézetének.

9. Az anyakönyvvezető: A haláleset anyakönyvezése és az anyakönyvi folyószámnak a halottvizsgálati bizonyítványon történő feltüntetése után: • az I. példányt megküldi a Központi Statisztikai Hivatal (továbbiakban: KSH) területileg illetékes igazgatóságának, • a II. példányt anyakönyvi alapiratként megőrzi, • a III. példányt megküldi a haláleset helye szerint illetékes jegyzőnek a hagyatéki eljárás megindítása érdekében; • a IV. példányát (pecséttel és aláírásával ellátva) átadja az elhunyt eltemettetésére kötelezett személynek vagy szervnek. (Ez az ún. temetési engedély).

11. Személyazonosításra alkalmas okmányok • Az elhalt személyazonosításra alkalmas okmányait (személyigazolvány, útlevél, vezetői engedély) a bejelentéssel egyidejűleg az anyakönyvvezető részére át kell adni. • Az anyakönyvvezető az okmányok átvételéről a bejelentőnek átvételi elismervényt állít ki. • A magyar hatóság által kiállított okmányokat érvényteleníteni kell.

12. A külföldi hatóság által kiállított okmányok a külföldi állam tulajdonát képezik, ezért azokban legfeljebb a magyar idegenrendészeti „bejegyzéseket” (vízum, tartózkodási engedély, stb.) érvényteleníteni kell és érvénytelenítés után a bejelentőnek vissza kell adni. • Ha nincs bejelentésre kötelezett személy, a külföldi okmányokat az adott ország külképviseleti hatóságára kell megküldeni.

13. A személyazonosító igazolvány kiadásáról és nyilvántartásáról szóló 168/1999. (XI.24.) Korm.r. (Szig.r.) 34.§-a (5)bekezdése szerint az elhalt személyazonosító igazolványát a hozzátartozó kérelmére érvénytelenítés után vissza kell adni. • Erre a hozzátartozó figyelmét minden esetben szükséges felhívni. • Az érvénytelenítés kártya-formátumú igazolványok esetében átlyukasztással, könyv alakú igazolványok esetében „érvénytelen” bélyegzéssel történik.

14. Haláleset anyakönyvezése hiányos adatokkal • abban az esetben, ha az alapbejegyzéshez szükséges valamennyi adat nem áll rendelkezésre (az adatok hiányosak vagy nem igazolták azokat) az anyakönyvvezetőnek lehetősége van 30 napra a haláleset anyakönyvezését elhalasztani. • Ha 30 nap alatt az adatokat nem sikerül pótolni, illetve igazolni, az anyakönyvvezető az alapbejegyzést hiányos adatokkal teljesíti.

15. Az alapbejegyzés teljesítésekor az üresen maradt rovatokat kihúzza, és ha később mégis ismertté válnak a hiányzó adatok, azokat az utólagos bejegyzések szabályai szerint jegyzi be. • Ha az elhalt személynek legalább a családi ésutóneve, továbbá személyazonosságának igazolására alkalmas további egy adat(pl. születési hely és idő, anyja neve, lakcím-adat, stb.) ismert, a haláleset hiányos adatokkal anyakönyvezhető. • Amennyiben ezek a minimális adatok sem ismertek, a haláleset anyakönyvezését el kell halasztani.

16. Az anyakönyvezés elhalasztása esetén • , a halottvizsgálati bizonyítvány negyedik példányára az anyakönyvi folyószámot, illetve az elhalasztás tényét feltünteti, azt aláírja, bélyegzőlenyomatával ellátja és a bejelentőnek átadja. • Így a halottvizsgálati bizonyítványt temetkezés céljára lehet felhasználni, annak igazolására szolgál, hogy illető az anyakönyvvezető előtt a bejelentési kötelezettségét teljesítette. (Igazolás temetkezés céljára). • Ha 30 nap elteltével a fenti minimális adatok sem váltak ismertté, az anyakönyvezést az ismeretlen holttestre vonatkozó szabályok szerint kell elvégezni.

17. Ismeretlen holttest • Ebben az esetben az elhalt személyazonossága nem tisztázott, ezért az alapbejegyzés rovatait nem lehet kitölteni. Az anyakönyvvezető az anyakönyv „Megjegyzések” rovatába jegyzi be a rendőrség által közölt adatokat, az értesítést kiadó rendőrség megnevezését és ügyiratszámát.

18. Példa: „2010. december 5-én 03 óra 45 perckor Budapest IV. kerületében Az Újpest Központ metró aluljáróban kb. 35-40 év közötti férfi holttestet találták. Ruházata: sárga ing, zöld nadrág, barna-zöld csíkos kabát, fekete cipő. Különös ismertetőjele: fogazata hiányos, homloka közepén 3 cm-es műtéti heg látható. A haláleset beálltának ideje kb. a megtalálás előtti 3 órán belüli időre tehető. BRFK. 895/2010.bü. sz.”

19. Nem állítható ki anyakönyvi kivonat az ismeretlen holttestről. • A betűrendes névmutatóba névtelenként, az „N” betűnél kell bevezetni. • Ha az ismeretlen holttest személyazonosságát a haláleset bejegyzése után megállapítják, úgy az adatokat az „Utólagos bejegyzések” rovatba kell bevezetni. • Ilyen bejegyzést az anyakönyvvezető kizárólag a rendőrség értesítése alapján teljesíthet. Az utólagos bejegyzés szövegét a halotti anyakönyvi alapbejegyzés rovatainak sorrendjében kell teljesíteni.

20. Példa: „Az elhalt születési családi és utóneve: Kiss Károly, neme: férfi, családi állapota: elvált, születési helye: Budapest XIX, személyi azonosítója: 1 701212 2323, a haláleset helye: Budapest IV., a haláleset ideje: 2010. december 4., lakóhelye: Dunakeszi, apjának születési családi és utóneve: Kiss Béla, anyjának születési családi és utóneve: Nagy Éva. BRFK 125/2011. 2011. április 2. X.Y. aktő.

21. Holtnak nyilvánítás és a halál tényének bírói megállapítása Előfordul olyan eset is, amikor: • az anyakönyvezéshez szükséges halottvizsgálati bizonyítvány nem állítható ki, • a holttest orvosi vizsgálata nem lehetséges, • így a halálesetet az anyakönyvvezető bejelentésre nem tudja anyakönyvezni, • azonban a haláleset közokirattal történő bizonyításához, pl. az elhalt hozzátartozóinak érdeke fűződik.

22. Például: Holtnak nyilvánításibírósági eljárást lehet kezdeményezni, ha: • a haláleset helye, ideje nem ismert, • az érintett személy hosszabb ideje eltűnt. A hálál tényének bírósági megállapításának lehet helye, ha: • a haláleset helye és ideje ismert, • de a haláleset anyakönyvezése nem történt meg.

23. A holtnak nyilvánítás • egy törvényi vélelem arra nézve, hogy az eltűnt személy meghalt. • a határozatban megállapított időponttól kezdődően halottnak kell tekinteni a holtnak nyilvánított személyt, • a vélelem megdönthető: ha később további adatok válnak ismertté az eltűnés körülményeiről, • a holtnak nyilvánító végzés a bíróság által módosítható, hatályon kívül helyezhető.

24. A bíróság, azt a személyt nyilváníthatja holtnak, akinek: • az eltűnése óta megszakítás nélkül legalább öt évtelt el; • az öt év alatt életben létére utaló semmilyen adat nem vált ismertté; • kizárólag az eltűnt személyt lehet holtnak nyilvánítani, nem pedig a bizonyíthatóan meghatározott helyen meghalt személyt.

25. Abban az esetben, ha: a holtnak nyilvánítási eljárásban a bizonyítékok alapján a halál helye és ezzel egyben természetszerűleg a halál ténye is megállapítható, nem holtnak nem holtnak nyilvánításnak, hanem a halál ténye megállapításának van helye.

26. A halál tényének bírói megállapításához • a halál helyének, • időpontjának és • tényének együttes bizonyítása szükséges. • Ha ezek bármelyike hiányzik, a halál tényének bírói megállapítására nem kerülhet sor.

27. A bíróság a holtnak nyilvánítás kérdésében • a rendelkezésre álló adatok alapján tárgyaláson kívül, végzéssel határoz. • végzését a bíróság köteles megindokolni. • ha a rendelkezésre álló adatok szerint a holtnak nyilvánítás feltételei fennállnak, a bíróság az eltűntet holtnak nyilvánítja. • Az eltűnt személyt holtnak nyilvánító határozatában a halál helyét nem állapíthatja meg. • Amennyiben a halál helye a bizonyítási eljárás alapján ismeretessé válik, akkor a halál ténye megállapításának van helye (PK 1. számú állásfoglalás).

28. A halál időpontjának megállapítása • Ha a halál napjának meghatározására nincs lehetőség, mert pl. csak az eltűnés időpontja állapítható meg, a bíróság a halál időpontjaként kizárólag az eltűnést követő hónap tizenötödik napját állapíthatja meg. • Ugyanígy kell eljárnia abban az esetben is, ha csak valószínűsíthető az eltűnés időpontja. • Az eltűnt személyt a megállapított nap utolsó órájával kell halottnak tekinteni.

29. A haláleset anyakönyvezésére • a bíróság jogerős végzése alapján a holtnak nyilvánítottszemélyszületési helye szerinti anyakönyvvezető az illetékes. • Ha a holtnak nyilvánított személy külföldön született vagy születési helye ismeretlen, hazai anyakönyvezésnek van helye. • Megszűntnek kell tekinteni a holtnak nyilvánított személy házasságát, ha a jogerős határozat alapján a másik házastárs új házasságot köt. • Ebben az esetben a házasság megszűnésének időpontja az a nap, amelyet a holtnak nyilvánító végzés a halál napjaként megállapított.

30. Nem szűnik meg a házasság • ha az újabb házasságkötéskor bármelyik házasuló tudta, hogy a halál nem következett be, • ha a másik házastárs a holtnak nyilvánítást követően nem köt újabb házasságot - feltéve mindkét esetben, hogy a holtnak nyilvánított személy utóbb előkerül.

31. A házasság megszűnésének családjogi hatásai • Az életben levő házastárs a házastársi jogállás tekintetében ismét jogképessé válik. • Újabb házasságkötése - a korábbi házasság fennállása okából nem lesz érvénytelen. • Ha a házasság megszűnt, nem alkalmazható az apaságnak a házasság fennállásán alapuló vélelme. • Az anya férjének a gyermek fogamzási idejét megelőző időponttal történt holtnak nyilvánítása esetén a gyermeket házasságon kívül születettnek kell tekinteni.

32. Ha a halált bizonyító közokirat hatálya később megdől (bizonyítottá vált, hogy a férj életben van), és a feleség újabb házasságot nem kötött, a házasság fennáll, így a holtnak vélt férjet kell a gyermek apjának tekinteni. • Ha a házastárs a holtnak nyilvánító határozatban megállapított halál időpontja után házasságot köt, az újabb férjet kell a gyermek apjának tekinteni, ha a korábbi házasság megszűnése és a gyermek születése között háromszáz nap nem telt el.

33. A halotti anyakönyv és a halotti anyakönyvi kivonat „Megjegyzések”rovatában fel kell tüntetni a holtnak nyilvánítást és a halál tényének bírói megállapítását Példa: • „A Budakörnyéki Bíróság 3.Pk.121/2002. 2002. december 16-án jogerőre emelkedett végzésével holtnak nyilvánította.” • „A PKKB 3.Pk.145/2002. sz., 2002. december 16-án jogerőre emelkedett végzésével a halál tényét állapította meg.”

34. A halotti anyakönyv nyilvántartja: • a) a haláleset helyét és idejét (év, hó, nap); • b) a meghalt személy születési és házassági nevét, nemét, személyi azonosítóját, annak hiányában a születési idejét, családiállapotát, a lakóhely településének a nevét, születési helyét; • c) a meghalt személy szüleinek születési családi és utónevét;

35. d) a meghalt személy házastársának vagy bejegyzett élettársának születési családi és utónevét, személyi azonosítóját, annak hiányában születési idejét, a házasságkötés vagy a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésének helyét, idejét, ha a haláleset idején a házasság vagy a bejegyzett élettársi kapcsolat fennállott; • e) a meghalt személy külföldi állampolgárságát, hontalanságát, illetve ismeretlen állampolgárságát; • f) a bejegyzés idejét (év, hó, nap).

36. UB teljesítése a halotti anyakönyvbe a) a holtnak nyilvánítást/halál tényének megállapítását hatálytalanító bírósági végzést; Példa: „A holtnak nyilvánítást a Bicskei Városi Bíróság Pk.5478/2002. sz. 2002. november 25-én jogerőre emelkedett határozatával hatálytalanította, a bejegyzést törlöm. A haláleset anyakönyvezése Mór hal.akv. 24/2001. fsz.a. 2002. december 30. X.Y. aktő.” „A halál tényét megállapító végzést a Paksi Városi Bíróság Pk.3698/2002. sz. 2002. november 25-én jogerőre emelkedett határozatával hatályon kívül helyezte, a bejegyzést törlöm. 2002. december 30. X.Y. aktő.”

37. b) az ismeretlen holttest később megállapított adatait; Példa: „Az elhalt születési családi és utóneve: Varga Attila, neme: férfi, családi állapota: elvált, születési helye: Debrecen II., személyi azonosítója: 1 701212 2323, a haláleset helye: Vác, a haláleset ideje: 2000. november 20., lakóhelye: Tura, apjának születési családi és utóneve: Varga Béla, anyjának születési családi és utóneve: Kiss Éva. Pest m. RFK 125/2002. 2002. december 30. X.Y. aktő.

38. c) az ismeretlen állampolgárságú személy ismertté vált állampolgárságát; • Az ismertté vált állampolgárság lehet magyar vagy külföldi. Előbbi esetben csak az ismeretlen állampolgárságra utaló feljegyzés törléséről kell rendelkezni, míg utóbbi esetben az ismerté vált külföldi állampolgárságot is fel kell tüntetni. • Példa: „Kijavítás: Az elhalt ismeretlen állampolgárságára vonatkozó bejegyzést törlöm, az elhalt ciprusi állampolgár volt. (Közép-magyarországi Reg. Állig. Hiv. 31-907/2009.) 2009. május 30. X.Y. aktő.” • d) a magyar állampolgárság megszerzését

39. Az anyakönyvvezető alapbejegyzés követő feladatai: • az alapbejegyzésről kiállítja az illetékmentes halotti anyakönyvi kivonatot, • bevezeti a halálesetet a betűrendes névmutatóba • teljesíti az előírt adatszolgáltatásokat (értesíti a halálesetről az elhalt személy születését nyilvántartó anyakönyvvezetőt, ha a születését is nála tartják nyilván, teljesíti a születési anyakönyv utólagos bejegyzések rovatába a haláleset feljegyzését) • értesíti a halálesetről az elhalt személy házasságát, bejegyzett élettársi kapcsolatát nyilvántartó anyakönyvvezetőt, ha a házasság, illetve a bejegyzett élettársi kapcsolat a halálesettel szűnt meg (tehát az elhalt családi állapota a haláleset időpontjában: nős, férjes, vagy bejegyzett élettárs)

40. átvezeti a népesség-nyilvántartáson a nyilvántartás hatálya alá tartozó polgár halálesetét (ha nem tartozik az SZL hatálya alá, csak folyószámot kell foglalni) • külföldi állampolgár halálesetéről a felettes szerven keresztül anyakönyvi kivonattal értesíti az elhalt személy állampolgársága szerinti ország külképviseletét (a felettes szervhez anyakönyvi másolatot is küldeni kell)