1 / 56

Monetáris politika a válság idején

Monetáris politika a válság idején. Karvalits Ferenc alelnök. 2012. március 28. Tartalom. Az egyensúlytalanságok kialakulása a válság előtt Erőteljes alkalmazkodás a válság során 2011-es folyamatok és az urozóna periféria országai adósságválságának hatása Mit tehet a gazdaságpolitika?

Download Presentation

Monetáris politika a válság idején

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Monetáris politika a válság idején Karvalits Ferenc alelnök 2012. március 28.

  2. Tartalom • Az egyensúlytalanságok kialakulása a válság előtt • Erőteljes alkalmazkodás a válság során • 2011-es folyamatok és az urozóna periféria országai adósságválságának hatása • Mit tehet a gazdaságpolitika? • Mit tehet az MNB a gazdasági helyzet javítása érdekében?

  3. 1. Válság előtt, válság alatt

  4. Magyarország növekedése lemaradt a régiós versenytársaktól Karvalits Ferenc - Monetáris politika a válság idején

  5. Miközben jelentős pénzügyi egyensúlytalanságokat halmozott fel Államadósság a GDP %-ában Külső adósság a GDP %-ában Karvalits Ferenc - Monetáris politika a válság idején

  6. A külső eladósodás együtt járt a magánszektor fedezetlen nyitott devizapozíciójának kinyílásával A szektorok nyitott pozíciója Karvalits Ferenc - Monetáris politika a válság idején

  7. Régiós összehasonlítás Karvalits Ferenc - Monetáris politika a válság idején 7

  8. A válság kikényszeríti a növekedési modell megváltoztatását, az átmenet nagyon fájdalmas folyamat Forrás: MNB. Karvalits Ferenc - Monetáris politika a válság idején Állományi hatás : a növekvő kockázatkerülés miatt drágább a meglevő adósságot finanszírozni, ez visszafogja a beruházást illetve általában a belföldi felhasználást Áramlási hatás a növekedés szerkezetében: a külső forrásbevonásra alapozott növekedési modellek korrekcióra kényszerülnek 8

  9. A „folyó” mutatókban gyors és nagymértékű alkalmazkodás történt Karvalits Ferenc - Monetáris politika a válság idején

  10. A felhalmozott állományokban azonban sokkal kisebb a javulás A leértékelődés miatt a jövedelmekhez képest nem csökken a hitelállomány Karvalits Ferenc - Monetáris politika a válság idején

  11. A bankrendszerből folyamatos a külföldi forráskivonás, szintje azonban továbbra is magas A külföldi források változása 2010. június végéhez képest nemzetközi összehasonlításban A bankrendszer külföldi forrásainak betétállományhoz viszonyított aránya regionális összehasonlításban Megjegyzés: 2010-ben 1700 milliárd forinttal, miközben 2011-ben 1800 milliárd forinttal csökkent a bankrendszer külföldi forrásállománya. Karvalits Ferenc - Monetáris politika a válság idején Forrás: MNB, EKB.

  12. A vállalati hitelezés szűkössége rontja a növekedési lehetőségeket Karvalits Ferenc - Monetáris politika a válság idején Forrás: MNB.

  13. Az adósságleépítés mind a lakosságnál, mind az államháztartásnál a folyó kiadások csökkentését követeli meg, a rossz konjunkturális helyzetben visszaesnek a beruházások Belföldi felhasználás (szezonálisan igazított szintek) Karvalits Ferenc - Monetáris politika a válság idején

  14. Szűkös gazdaságpolitikai eszköztár • Nincs lehetőség keresletösztönző gazdaságpolitikára • A kormány mozgásterét korlátozza, hogy az adósságfenntarthatóság romlása azonnali kockázati prémium emelkedéssel jár • A jegybank mozgásterét korlátozza a deviza-eladósodottság • Csak a kockázati felárak mérséklődése mellett lenne lehetőség monetáris lazításra • A kockázati felárak magas szintjének legfontosabb tényezői: • Globális kockázatkerülés • Közvetlen érintettségünk az eurozóna pénzpiaci feszültségeiben • Fiskális pálya bizonytalansága: átmeneti bevételek nagy súlya, jelentős megújítási igény • Növekedési kilátások bizonytalansága • Nemzetközi környezet • Szabályozói bizonytalanság okozta befektetői kockázatkerülés • Pénzügyi közvetítőrendszer működése Karvalits Ferenc - Monetáris politika a válság idején

  15. Az export azonban segített a kilábalásban Karvalits Ferenc - Monetáris politika a válság idején

  16. 2011 közepén a lassú kilábalási folyamat megtört, ismét romlottak a kilátások • Két fő oka: • Az európai adósságválság eszkalációja • A hazai kockázati megítélés romlása Karvalits Ferenc - Monetáris politika a válság idején

  17. Az európai adósságválság • Európában a szuverén és banki kockázatok egymást erősítik • Egyre több kérdőjel az európai bankrendszer portfolió-minőségével és tőkehelyzetével kapcsolatban: • Egymással szembeni bizalmatlanság: befagyó pénzpiacok • Forrásköltségek emelkedése: emelkedő CDS-ek • Tőkebevonás nehézségek: csökkenő részvényárak • Év végére jelentős likviditási problémák, a válság során tapasztalt legmagasabb banki CDS-ek • A bankszektor problémái a periféria szuverénválságát is erősítették • November végére megnőtt az esélye a hitelpiaci összeomlásnak (credit crunch) és a szuverén válság felgyorsulásának Karvalits Ferenc - Monetáris politika a válság idején

  18. Az állam refinanszírozási költsége jelentősen emelkedett az eurozónában 5 éves CDS felárak (2011 június átlaga = 100) Forrás: Thomson-Reuters, Bloomberg. Karvalits Ferenc - Monetáris politika a válság idején

  19. A bankok refinanszírozási költsége jelentősen emelkedett az euroövezetben Anyabankok ötéves CDS felárainak alakulása Karvalits Ferenc - Monetáris politika a válság idején

  20. AZ EKB év végi eszközei oldották a feszültségeket A likviditásbővítés javította a bankszektor helyzetét, ami jelentősen oldotta a szuverén válságot 2011. november 3-án az EKB bejelenti második fedezett kötvényvásárlási programját (CBPP 2, 40 Mrd euro) A dollárforrás-zavarok kezelésére a fejlett országok jegybankjai december 5-től csökkentették a fennálló dollár swap keretek költségeit EKB 3 éves hiteltender Először december 21-én: 489 Mrd euro Másodszor februári éves hiteltendert 529 Mrd euro értékben vettek igénybe Sikeres, a bankszektor feszültségeit érdemben oldotta Enyhített fedezeti kör előírások (ABS kötvények) Karvalits Ferenc - Monetáris politika a válság idején

  21. Az EKB eszközei enyhítették a pénzpiaci feszültséget A bankközi piaci mutatók jelentősen estek Karvalits Ferenc - Monetáris politika a válság idején

  22. Hogyan érint minket az adósságválság eszkalációja? • Exportpiacaink beszűkülnek • Számottevő romlás a kockázati megítélésben: leértékelődő árfolyam, emelkedő finanszírozási költségek • Anyabankoktól származó források beszűkülése és megdrágulása, a hitelezési feltételek további szigorítása • Az óvatos fogyasztói magatartás tartós fennmaradása • A külső és belső kereslet egyidejű romlása alacsonyabb beruházási aktivitást és rosszabb foglalkoztatási kilátásokat okoz • A romló növekedési pálya újabb költségvetési egyensúlyjavító intézkedéseket tesz szükségessé Karvalits Ferenc - Monetáris politika a válság idején

  23. Európa a recesszió határán Karvalits Ferenc - Monetáris politika a válság idején

  24. Lassuló exportdinamika Az exportpiaci részesedés alakulása Karvalits Ferenc - Monetáris politika a válság idején

  25. A piaci szereplők csak egyre magasabb kockázati felárak mellett voltak hajlandóak finanszírozni a költségvetést Magyar állampapír-piaci referenciahozamok alakulása Forrás: Thomson-Reuters, MNB. Karvalits Ferenc - Monetáris politika a válság idején

  26. A helyzet stabilizálása érdekében a jegybank kamatemelésre kényszerült Karvalits Ferenc - Monetáris politika a válság idején

  27. A romló kockázati megítéléshez magyar specifikus elemek is hozzájárultak • A BIS adatai szerint a banki forráskivonás Magyarországról volt a legnagyobb a régióban • Kezdeti kitettség • Hazai profitkilátások Karvalits Ferenc - Monetáris politika a válság idején

  28. A bankrendszer romló jövedelmezősége versenyhátrány az anyabanki forrásallokációs döntésekben A bankrendszer és a fiókok éven belül kumulált adózás előtti eredménye Bankrendszeri adózás utáni jövedelmezőségi mutatók nemzetközi összehasonlításban Megjegyzés: A bankrendszer 2011 végén éven belül kumulált adózás előtti eredménye -45 milliárd forint (bankadó és végtörlesztés nélkül 310 milliárd forint). Karvalits Ferenc - Monetáris politika a válság idején Forrás: MNB.

  29. A romló kockázati megítéléshez magyar specifikus elemek is hozzájárultak • A BIS adatai szerint a banki forráskivonás Magyarországról volt a legnagyobb a régióban • Kezdeti kitettség • Hazai profitkilátások • Fiskális finanszírozhatósági kockázatok: • Jelentős lejáratok • Alacsony növekedés mellett a magas hozamszint tartósan nem fenntartható Karvalits Ferenc - Monetáris politika a válság idején

  30. Lejáró állami és bankrendszeri éven túli források Karvalits Ferenc - Monetáris politika a válság idején

  31. A kockázati feláraink jobban emelkedtek, mint a régióban Karvalits Ferenc - Monetáris politika a válság idején

  32. A régió többi valutájához képest többet gyengül a forint az euróval szemben Karvalits Ferenc - Monetáris politika a válság idején

  33. Nincs forrása a belföldi kereslet élénkülésének A háztartások felé a 2011. évi SZJA kiengedést követően tartósabb visszafogás érvényesül, elsősorban a transzferek és a közszféra béreinek megszorítása miatt. Karvalits Ferenc - Monetáris politika a válság idején

  34. A kormányzati intézkedések miatt növekvő aktivitási ráta, de a foglalkoztatás lassú emelkedése miatt végig magas munkanélküliségi ráta Karvalits Ferenc - Monetáris politika a válság idején

  35. … a csökkenő reáljövedelmek mellett nincs tere a fogyasztásbővülésnek Karvalits Ferenc - Monetáris politika a válság idején

  36. A kedvezőtlen beruházási környezet és a szigorú hitelkondíciók miatt tartósan visszafogott beruházási aktivitás a magánszektorban Beruházási aktivitás a magánszektorban Karvalits Ferenc - Monetáris politika a válság idején

  37. Mérséklődő infláció A költségsokkok közvetlen hatásainak kifutásával mérséklődik az infláció A keresletre és a költségsokkokra érzékeny termékek inflációja Karvalits Ferenc - Monetáris politika a válság idején

  38. A márciusi előrejelzés számokban Decemberihez hasonló reálgazdasági, de magasabb inflációs pálya Karvalits Ferenc - Monetáris politika a válság idején

  39. Főbb üzenetek Karvalits Ferenc - Monetáris politika a válság idején • 2012-ben stagnálást és 2013-ban is csak visszafogott gazdasági növekedést várunk, a kibocsátás mindvégig elmarad potenciális szintjétől • Az inflációt az indirekt adóemelések, a tartósan gyenge árfolyam és a szabályozott áremelések jelentősen a cél fölé emelik 2012-ben • Az alappálya szerint az elkövetkező negyedévekben a kamatszint tartása szükséges az inflációs cél 2013-as eléréséhez • A kamatszint csökkentésére a jövő év elején, a kockázati prémium érdemi mérséklődésével és az inflációs alapfolyamatok javulásával kerülhet sor • Az alappálya mentén felvázolt kamatszint biztosítja, hogy az árfolyam nem kerül a pénzügyi stabilitás szempontjából kritikus zónába

  40. Az elmúlt hónapokban a pénzügyi stabilitási kockázatok némileg mérséklődtek, de a helyzet törékeny • A nemzetközi helyzet javulása (LTRO, görög megállapodás) több csatornán keresztül javította a bankszektor deviza és forint likviditási helyzetét is • Az elmúlt hónapokban bekövetkezett tőkeemelések a hazai bankszektor szolvencia helyzetén is javítottak • A szabad forintlikviditás az új szabályozás miatt csökkent, ugyanakkor a stressz forgatókönyvekben is kielégítő • Folytatódott a gyors ütemű külföldi forráskivonás, ami a swap-piacokat kedvezőtlen pénzpiaci helyzetben nyomás alá helyezheti és a növekedési kilátások szempontjából is igen kedvezőtlen • A szektor alapvető sérülékenysége tehát nem változott: a likviditás és szolvencia továbbra is igen érzékenyen reagálhat a kockázati megítélés változására Karvalits Ferenc - Monetáris politika a válság idején

  41. Továbbra is úgy látjuk, hogy jelentős finanszírozási kockázatokkal és reálgazdasági költséggel járhat együtt egy IMF megállapodás nélküli forgatókönyv • A piac bizalmának megingása így a forintállampapír kibocsátást is veszélyeztetheti, ezért a finanszírozási tartalékok gyorsan kimerülhetnek és a devizatartalék folyamatosan csökkenhet. • Kedvezőtlen kockázati vállalási hajlandóság mellett bekövetkező tartós bizalomvesztés akár a január elejeihez hasonló helyzethez is vezethet Karvalits Ferenc - Monetáris politika a válság idején

  42. 3. Mit tehet a jegybank a gazdasági helyzet javítása érdekében?

  43. Mit tehet az MNB? • Elsődleges célját szem előtt tartva a rendelkezésre álló eszközökkel mérsékli a növekedési áldozatot és lehetőségeihez mérten simítja az alkalmazkodást • Az MNB lehetőségei korlátozottak • Monetáris lazítás a devizaadósság következtében pénzügyi stabilitási kockázatot jelenthet • Alapvető célok: • inflációs cél elérése - kiszámítható környezet • pénzügyi stabilitás biztosítása - növekedés közvetett • árfolyam túllövések elkerülése támogatása • Egy kibővített monetáris eszköztár segíthet • piaci kudarcok kezelésében, piacépítésben • de hosszabb távon hiányt/adósságot generálhat és • bizalomromlást, tőkekivonást, stabilitási kockázatokat okozhat Karvalits Ferenc - Monetáris politika a válság idején

  44. Az MNB eddigi intézkedései • Az MNB nem tudja helyettesíteni a piacot – az átmeneti piaci zavarok elhárításában és a piac építésében lehet szerepe • Devizalikviditás biztosítása • A hitelállomány 65 százaléka devizában van • A devizaszűke különösen piaci sokkok idején okoz jelentős zavart, amit a jegybank deviza swap eszköztárával enyhíthet • Kockázat: a devizatartalék csökkenésével fokozódik a bizalomhiány • Forintlikviditás bővítése • Elmúlt években gyors forintlikviditás bővülés • Rendszerszinten érdemi likviditásfelesleg – nincs probléma • Jelentős sokkok esetén egyedi szinten lehetnek kockázatok Karvalits Ferenc - Monetáris politika a válság idején

  45. A nem konvencionális eszközök nemzetközi tapasztalata • Alapvető célok: • Defláció elkerülése – „nulla kamatszint” melletti további monetáris lazítás • Piaci súrlódások enyhítése, transzmisszió javítása • Főbb beavatkozási módok: • Banki likviditásnyújtás – kis kockázat, szűk alkalmazhatóság • Hitelpiaci beavatkozás (értékpapír-vásárlás), a jegybank állami garanciával hitelkockázatot vállalva csökkenti a piaci felárakat Karvalits Ferenc - Monetáris politika a válság idején

  46. A nem konvencionális eszközök nemzetközi tapasztalata • A nem konvencionális eszközöket érdemi mennyiségben csak fejlett országok használták • Feltörekvő országokban a kamaton kívüli lazítás árfolyam- gyengülést, tőkemenekítést, prémiumnövekedést okozhat • Hitelkockázat átvállalás közvetve fiskális költséget jelenthet, így csak ott alkalmazható, ahol nincs fenntarthatósági probléma • Feltörekvő országokban hiányzik a vállalati értékpapír-piac Karvalits Ferenc - Monetáris politika a válság idején

  47. Hogyan indulhat újra a magyarországi hitelezés? Probléma Alacsony hitelezési hajlandóság (kockázatkerülés) Romló gazdaságpolitikai hitelesség Gyengülő hitelportfolió minőség Alacsony hitelezési képesség Alacsony tőkeellátottság (bankadó, végtörlesztés) Szűkülő finanszírozási források (külső forráskivonás, alacsony megtakarítás) Zavarok a bankközi piacok működésében Feladat • általános bizalom építés • növekedési potenciál és versenyképesség erősítése • hitelkockázat átvállalás • piac konform gazdaságpolitika • piacépítés • új finanszírozási konstrukciók támogatása • likviditás biztosítása Kormányzati feladat Jegybanki feladat Karvalits Ferenc - Monetáris politika a válság idején

  48. Új kihívások a hitelezési képesség javításában A bankok biztonságos működéséhez egyre nagyobb forintlikviditási puffer szükséges • Bizonytalan nemzetközi környezet, piaci zavarok • Kockázati megítélés romlása • Swap piaci ráutaltság ismételt növekedése A bankrendszer mérlegének lejárati szerkezete romlott • A hosszabb lejáratú források hiánya közrejátszhat a hitelezési képesség romlásában Hosszabb távon új finanszírozási struktúrát kell kialakítani • Belső, stabil forintforrások piacát kell fejleszteni Karvalits Ferenc - Monetáris politika a válság idején

  49. Monetáris politikai eszköztár bővítés • Hosszú, 2 éves lejáratú, fedezet melletti refinanszírozás, változó kamatozással • Lejárati összhang növelésével erősíti a bankok mérlegét • Hosszabb lejáratú kihelyezéseket támogatja • A forintlikviditást érő sokkok esetén védőhálót biztosít • Új jelzáloglevél vásárlási program • Cél a lejárati eltérés csökkentése – hosszú források között kiemelt fontosságúak a jelzáloglevelek • Feltétel: az univerzális jelzáloglevél kibocsátási jog megteremtése • A jegybank ismételten vásárol jelzáloglevelet az elsődleges piacon • Fedezeti kör bővítése • Növeli a bankok likviditási pufferét, likviditási védőhálót biztosít Karvalits Ferenc - Monetáris politika a válság idején

  50. Köszönöm a figyelmet!

More Related