Slide1 l.jpg
This presentation is the property of its rightful owner.
Sponsored Links
1 / 52

Gombaismeret 1. PowerPoint PPT Presentation


  • 98 Views
  • Uploaded on
  • Presentation posted in: General

Gombaismeret 1. A ma ismert fajok száma közel százezer heterotrófok (szaprofiták, paraziták, szimbionták) Lebontó szervezetekként fontos szerepük van a bioszféra anyagkörforgalmában nincsenek színtesteik, klorofilljuk valódi sejtmaggal rendelkeznek, szénhidrátjuk glikogén

Download Presentation

Gombaismeret 1.

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation

Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author.While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server.


- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - E N D - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -

Presentation Transcript


Slide1 l.jpg

Gombaismeret 1.


Slide2 l.jpg

  • A ma ismert fajok száma közel százezer

  • heterotrófok (szaprofiták, paraziták, szimbionták)

  • Lebontó szervezetekként fontos szerepük van a bioszféra anyagkörforgalmában

  • nincsenek színtesteik, klorofilljuk

  • valódi sejtmaggal rendelkeznek, szénhidrátjuk glikogén

  • egysejtűek (csupasz vagy sejtfallal rendelkező)

  • sejtfal anyaga kitin, más poliszacharid (cellulóz, hemicellulóz )

  • több sejtűek – fonalasak vagy álszövetesek

  • gombafonal = hifa, gombaszövedék = micélium

  • szaporodásuk spórákkal történik

  • ivaros szaporodás aszko- ill. bazidiospórákkal, ivartalan szaporodás konídiumokkal, sarjadzással


Slide3 l.jpg

Uránia Növényvilág (1982)

1. Törzs: Myxomycota

Osztály: Myxomycetes

Acrasiomycetes

Labyrinthulomycetes

Plasmodiophoro- mycetes

2. Törzs: Chytridiomycota

Osztály: Chytridiomycetes

3. Törzs: Oomycota

Osztály:Hyphochytridio-mycetes

Oomycetes

4. Törzs: Eumycota

Osztály:Endomycetes

Zygomycetes

Ascomycetes

Basidiomycetes

Deuteromycetes

Ubrizsy – Vörös (1968)

Törzs: Mycota

1. Alt.: Myxomycotina

1. Osztály: Myxomycetes

Alosztály: Ceratiomyxomycetidae

Myxogasteromycetidae

Plasmodiophoromycetidae

2. Alt.: Eumycotina

1. O.: Phycomycetes

Alosztály: Trichomycetidae

Chytridiomycetidae

Siphonomycetidea

Oomycetes

Zygomycetes

2. O.: Ascomycetes

Alosztály: Hemiascomycetidae

Euascomycetidae

3. O.: Basidiomycetes

Alosztály: Heterobasidiomycetidae

Homobasidiomycetidae

4. O.: Deuteromycetes


Slide4 l.jpg

A gombák rendszertani felosztása az osztályok szintjéig (Dictionary 1995)


Slide5 l.jpg

A gomba mint emberi táplálék

  • A gombák aminosav-összetétele táplálkozási szempontból kedvező: mind a 20 fehérjealkotó aminosavat tartalmazzák.

  • Víztartalmuk magas (70-90 %), kalóriatartalmuk alacsony, de egyes csoportok tekintetében jelentősen különbözhet.

  • Jelentős mennyiségű szénhidrátot, zsírokat, B-vitaminokat, valamint káliumot és foszfort tartalmaznak.

  • Számos faj gyógyhatású anyagokat tartalmaz.

  • Fémionokat és toxikus anyagokat nagy mennyiségben felhalmozhatnak.


Slide6 l.jpg

Gyógyhatású gombák

  • A gombák alkalmazása a népgyógyászatban hosszú múltra tekint vissza, pl.: sebkötözésre tapló, shii-take fogyasztása Kínában.

  • A közismert penészgombákon (Penicillium) kívül vannak antibiotikum termelő nagygombák is: laskagombák, sárguló csiperke, szürke tölcsérgomba, baktericid: lepketapló, bükkfa-tapló, pisztricgomba, fungicid: káposztagomba, világító tölcsérgomba

lepketaplópisztricgombakáposztagomba


Slide7 l.jpg

Keringési betegségek ellen alkalmazható gombák

  • A shii-take csökkenti a vérnyomást és a vér lipidszintjét: koleszterin-, triglicerid- és foszfolipid szintjét.

  • Hasonló hatású a késői laskagomba, téli fülőke és a bükkfa-tapló.

  • A pecsétviaszgomba koleszterinszint-csökkentő, gyulladásgátló, vérnyomáscsökkentő és májvédő.

  • A téli fülőke véralvadásgátló hatását érpótló műtéteknél használják.

  • A gyapjas tintagomba cukorbetegség kezelésére használható.

shii-take pecsétviaszgomba téli fülőke gyapjas tintagomba


Slide8 l.jpg

Immunstimuláns és rák ellen ható gombák

  • Az óriás pöfeteg vírusgátló és antitumor hatású.

  • Az ízletes vargánya és a barna gyűrűstinóru és egyes taplógombák hatásosak az influenzavírus ellen.

  • A shii-take immunstimuláns, rák elleni vegyülete a lentinán. Gyomor-, végbél-, tüdőrák és leukémia gyógyítására használják.

  • A pecsétviaszgomba is tartalmaz antitumor hatású anyagokat.

  • Rákellenes hatású a lepketapló és a késői laskagomba is.

óriás pöfeteg barna gyűrűstinóru késői laskagomba


Slide9 l.jpg

A gombák életmódja

  • A gombák állati és növényi eredetű szerves anyagokat bontanak le.

  • A makromolekulákat más élőlények számára felvehető vegyületekké alakítják, a szén-dioxid a levegőbe kerül.

  • A gombasejtek a talaj biomasszájának 40 %-át i s kitehetik.

  • Gombák nélkül a légköri szén-dioxid 30 év alatt elfogyna.

  • A gombák életmód típusai:

    • Szaprotróf: elpusztult élőlények szeres anyagait bontja le

    • Parazita: élő szervezetek szerves anyagait használja fel, az együttélés a gazdának káros

    • Szimbionta: élő szervezetek szerves anyagait használja fel, az együttélés a gazdának hasznos


Slide10 l.jpg

Szaprotróf gombák

  • A talajba jutó szerves anyagot a talajban élő állatok feldarabolják, a gombák és baktériumok pedig tovább bontják.

  • Szaprotróf gombák mikroszkópikusak és nagytermetűek egyaránt lehetnek, pl.: csészegombák, papsapkagombák, kucsmagombák, kígyógombák, csengettyűgombák, porhanyósgombák, nagy őzlábgombák, pöfeteggombák, kénvirággombák, tintagombák

narancssárga csészegomba

retekszagú kígyógomba

hegyes kucsmagombanagy őzlábgomba


Slide11 l.jpg

  • Az ún. xilofág gombák képesek a faanyagot elbontani, az erdők anyagkörforgalmában fontos szerepük van

    • Fehérkorhadást okozók: a sejtfal ligninje és celllulóza egyszerre bomlik el,

      • főleg keményfák jellemzője, a megmaradó korhadék fehér színű (pl.: lepketapló, pecsétviaszgomba, bükkfatapló)

    • Barnakorhadást okozók: a cellulózt lebontják, de a barnásvörös lignin megmarad, mert a gombának nincs lignináz enzime.

      • Főleg a puhafák jellemzője, a faanyag kockaszerű darabokra repedezik (pl.: sárga gévagomba, nyírfagomba, pisztricgomba)

lepketapló sárga gévagomba pisztricgomba


Slide12 l.jpg

Parazita gombák

  • A farontó gombák egy része megtámadja az élő fát is, nem vonható éles határ az élősködő és a korhadéklakó fajok között.

  • A xylofág gomba főleg a sérült vagy legyengült fákat támadja meg (gyengültségi parazita) a sebeken, sérüléseken keresztül.

  • A fa mézgát vagy gyantát választhat ki, ezzel elzárja a levegőt, amely szükséges a gomba növekedéséhez, számos fa fungicid anyagokat is termel (csersav, fenolok).

  • Erdeink egyik legveszélyesebb parazita gombája a gyűrűs tuskógomba, legyengült állományokban gyorsan szaporodik (4-5 év alatt végignövi a

gyűrűs tuskógomba

törzset).


Slide13 l.jpg

Mikorrhizás gombák

  • Szimbiózis eredménye, a gomba átveszi a gyökérszőrök szerepét, segíti a növény víz- és ásványi anyag felvételét, a gomba szerves anyagokat, vitaminokat növekedésserkentőket kap a növénytől.

  • A Föld hajtásos növényeinek 80-90 %-a mikorrhizás.

  • A bazídiumos gombák többsége ektomikorrhizát képez: a gombafonalak nem hatolnak be a növény gyökerének sejtjeibe csak a sejtek közötti járatokba.

  • A gyökér külső felületét sűrű, gombafonalak által alkotott gombaköpeny borítja, ez fajra jellemző bélyeg.

  • A gombafajok meghatározott növénynemzetségekkel vagy fajokkal alkotnak mikorrhiza kapcsolatot.

  • Mikorrhizás gombák: tinórufélék, rókagombák, galambgombák, galócák, nyálkásgombák, gerebengombák, szarvasgombák.


Slide14 l.jpg

Ektomikorrhiza kialakulása fagyökéren; a: micéliumköpeny,

b: gombafonalak a kéregsejtek sejt közötti járataiban


Slide15 l.jpg

A gombagyűjtés szabályai

  • A gombagyűjtéshez kosarat, (papírdobozt), nem pedig nejlonzacskót használjunk!

  • Csak olyan gombát gyűjtsünk étkezésre, amit jól ismerünk, a mérgező vagy étkezésre alkalmatlan gombákat ne szedjük fel!

  • A gomba termőtestét gondosan válasszuk el a talajtól, a mélyedést fedjük be avarral, hogy a micéliumok ki ne száradjanak!

  • A begyűjtött gombákat már az erdőben tisztítsuk meg a talajtól, levelektől, de ügyeljünk arra, hogy a határozáshoz szükséges bélyegeket ne károsítsuk!

  • Nagyon fiatal vagy öreg, ill. kukacos, rágott, fagyott, penészes, ázott gombák étkezésre alkalmatlanok, ezeket hagyjuk a helyükön!

  • Ismeretlen gombákat határozásra 2-3 példányban gyűjtsünk! Óvatosan húzzuk ki a talajból, ne tisztítsuk meg és jegyezzük fel a lelőhely jellemzőit! Ezeket a gombákat a többitől elkülönítve tároljuk!


Slide16 l.jpg

  • A gombákat ne tapossuk össze, ne rugdaljuk fel!

  • A ritka, védett fajokat ne gyűjtsük!

  • Csak a saját szükségletünknek megfelelő mennyiséget gyűjtsünk!

  • Aki nem gombaszakértő, a gombákat gombaszakértővel ellenőriztesse, anélkül ne fogyassza el a gombát!

  • Idegen tájakon és országokban legyünk óvatosak az étkezési gombák gyűjtésében!

  • A galambgombákon, vargányákon, ízletes rizikén és a nagy őzlábgombán kívül soha ne kóstolassunk, ízlelgessünk nyersen gombát!


Slide17 l.jpg

  • Az étkezési érték eldöntésénél ne higgyünk a gombababonákban.

    • Nem a mérgező gombától, hanem a romlott ételtől feketedhet meg az ezüstkanál.

    • Az ehető és a mérgező fajok között is van olyan, amelynek húsa elvágva elszíneződik.

    • A hagyma és petrezselyem színe a mérgező gombától nem változik meg.

    • Nem mindig a feltűnő színű gombák a legmérgezőbbek.

    • Nem minden kellemes szagú és ízű gomba ehető.

    • A háziállatoknál mérgezési tüneteket nem okozó gombafaj emberre mérgező lehet.

    • A csiga- vagy rovarrágott gomba is tartalmazhat méreganyagot.

    • Nem minden méreganyag semlegesíthető hőkezeléssel.


Slide18 l.jpg

Gombamérgezések

Hosszú lappangási idejű mérgezések (4 órától több napig)

Rövid lappangási idejű mérgezések (15 perctől 4 óráig)

Egyéb gombamérgezési csoport


Slide19 l.jpg

Hosszú lappangási idejű mérgezések (4 órától több napig) Gyilkosgalóca-mérgezés (phalloides-szindróma, ciklopeptid mérgezés)

  • Halálos kimenetelű mérgezések 90-95 %-át alkotja.

  • A halálozási szám Magyarországon évente 10 körül van.

  • Tünetei: A mérgezés lefolyása jellegzetesen két fázist mutat. A lappangási idő 6-24 óra (legtöbbször 8-12 óra).

  • Kezdetben gyomorpanaszok, majd csillapíthatatlan hányás, hasmenés, láz, kiszáradásveszély (gasztrointesztinális fázis).

  • Az akut tünetek egy-két nap múlva csökkennek, de ezután következik be a májkárosodás, májmegnagyobbodás, sárgaság, gyomor- és bélvérzések, öntudatzavar stb. (májkárosodási vagy hepatorenális fázis).

  • A máj mellett jelentősen károsodhat a vese is. Súlyos esetben egy-két héten belül halálhoz is vezet.


Slide20 l.jpg

  • Hatóanyagai: amatoxinok (a szervezet nem tudja lebontani), fallotoxinok és a virotoxin.

  • Egy termőtest egy négytagú családnak elegendő halálos dózist tartalmaz.

  • A tünetek csak akkor jelentkeznek, ha a méreg a tápcsatornából felszívódott.

  • A májsejtekben megszűnik a fehérjeszintézis, és kb. 48 óra múlva a sejtek elhalnak.

  • A sejtmembránokat is károsítják, gátolják a sejtosztódást.

  • Alkalmazott terápia:

    • a toxin eltávolítása a béltraktusból és a vérből,

    • A szervezet víz- és elektrolit-háztartásának visszaállítása,

    • Kemoterápia: májvédőszerek, C-vitamin, antibiotikumok,

    • Végső esetben májátültetés.

  • A letalitás 10-15 %-ra csökkenthető.


Slide21 l.jpg

Az amatoxin és fallotoxin LD50 értékei különböző fajoknál (mg/kg)

(LD50 érték: a kísérleti állatok felénél pusztulást okozó mennyiség)


Slide22 l.jpg

  • Előidőző gombafajok: gyilkos galóca, fehér galóca, kistermetű őzlábgombák (vörhenyes, húsbarnás őzlábgomba)

gyilkos galóca

vörhenyes őzlábgomba

fehér galóca

húsbarnás őzlábgomba


Slide23 l.jpg

Mérges pókhálósgomba okozta mérgezés (orellanusz-szindróma)

  • Ritka mérgezési típus

  • 1952-ben, Lengyelországban ismerték fel (11 halott)

  • Súlyos vesekárosodással és nagyon hosszú (2-17 nap) lappangási tünetekkel jár

  • Tünetei: A feltűnően hosszú lappangási idő miatt a tüneteket nem mindig hozzák összefüggésbe a gombamérgezés lehetőségével.

  • A méreg többszöri gombafogyasztás esetén akkumulálódik a szervezetben.

  • Kezdetben étvágytalanság, fáradékonyság, fejfájás, szomjúságérzés, hidegrázás, magas láz jelentkezhet.

  • Esetenként korai gasztrointesztinális tünetek is előfordulhatnak. Továbbá izületi- és izomfájás, ágyéki fájdalmak, vesekárosodás jelei (fokozott vizeletürítés), ritkábban idegrendszeri és májkárosodás jelei mutatkoznak. A gombamérgezés végső kimenetele a veseleállás, azaz a vese teljes pusztulása következtében halál lehet.


Slide24 l.jpg

  • Hatóanyaga: orellanin (heterociklusos vegyület)

  • Alkalmazott terápia a vese tüneti kezelésében merül ki:

    • Dialízis, majd szükség esetén veseátültetés

  • Előidéző fajok: mérges pókhálósgomba és további pókhálósgomba fajok

mérges pókhálósgomba nyálkástönkű pókhálósgomba


Slide25 l.jpg

Redős papsapkagomba okozta mérgezés (Gyromitra-szindróma, monometil-hidrazin mérgezés)

  • Súlyos vesekárosodással és idegrendszeri tünetekkel jár.

  • A különböző toxintartalom miatt nem mindig okoz mérgezést.

  • Tünetei a gyilkosgalóca-mérgezéshez hasonlóan két fázisú lefolyást mutatnak.

  • A hosszú lappangási idő (6-12 óra, néha 2-26 óra) után először

    • gasztrointesztinális tünetek (rosszullét, hasfájás, hányás, hasmenés, fejfájás),

    • majd súlyosabb esetekben ezt követik a májkárosodások (kemény, nyomásérzékeny, megnagyobbodott máj, sárgaság),

    • melyekhez idegrendszeri tünetek (nyugtalanság, izgatottság, delírium stb.) is társulnak.

    • Két három nap múlva a mérgezett a keringési rendszer összeomlása és a légzés leállása miatt elhalálozik.


Slide26 l.jpg

  • Hatóanyaga: giromitrin

    • Enzim inhibitor, mutagén, karcinogén

  • A toxintartalom függ a gomba korától, a termőhelytől és a szárítástól is

  • Szárítással vagy forrázással nem lehet a mérget eliminálni

  • A méreg akkumulálódik

  • Letális dózis 1-2 g egy felnőtt ember számára

  • Régen fogyasztották, néhány európai országban ma is árulják szárítva, csemegeként

  • Alkalmazott terápia a galócamérgezéshez hasonló, a máj regenerációjához B vitamint is adnak:

    • Dialízis, majd szükség esetén veseátültetés

  • Előidéző fajok: redős papsapkagomba, vörösbarna papsapkagomba, egyéb papsapkagomba fajok


Slide27 l.jpg

redős papsapkagomba vörösbarna papsapkagomba


Slide28 l.jpg

Rövid lappangási idejű mérgezések (15 perctől 4 óráig) Susulyka vagy muszkarin típusú mérgezés (muszkarin-szindróma

  • A légyölő galócáról kapta nevét, később kiderült, hogy a faj csak kis mennyiségben tartalmaz muszkarint, más méreganyagokat tartalmaz nagyobb mennyiségben, ezért másik mérgezési csoportba került.

  • Tünetei: A mérgezés lappangási ideje rövid (15 perc-2 óra, legtöbbször 15-30 perc).

  • A jellegzetes, paraszimpatikus idegrendszeri tünetek (izzadás, remegés, könnyezés, nyálfolyás) jelentkeznek kezdetben. A pulzus lassul, a pupilla beszűkül, a vérnyomás csökken.

  • Asztmához hasonló légszomj és látási zavarok is felléphetnek.

  • A mérgezés végkimenetele a dózistól függően akár halálos is lehet. Egereknél a letális dózis 0,46 mg/kg, embernél a halálos dózist kb. 180 mg-ra becsülik.


Slide29 l.jpg

  • Hatóanyaga: muszkarin.

    • Az ingerület átvitelben szerepet játszó acetilkolin átalakítását végző enzimet gátolja.

  • Ellenszere az atropin, amely a szimpatikus idegrendszert stimulálja

  • Előidéző fajok: susulykagombák (pl.: téglavörös, kerti), fehér tölcsérgombák (pl.: mezei, viaszfehér), kígyógombák (pl.: retekszagú, rózsáslemezű).

téglavörös susulykakerti susulyka


Slide30 l.jpg

viaszfehér tölcsérgombamezei tölcsérgomba


Slide31 l.jpg

retekszagú kígyógombarózsáslemezű kígyógomba


Slide32 l.jpg

Párducgalóca típusú mérgezés (Pantherina szindróma)

  • Rövid lappangási idő (0,5-3 óra) és alkoholmámorhoz hasonló tünetek jellemzik

  • Az alkoholfogyasztáshoz hasonló érzelmi állapot (felfokozott érzelmi állapot, heves beszéd, erős motorikus nyugtalanság, vitustánc, személyiség-, tér- és időérzékelési zavarok) jön létre, amelyet a beteg káros utóhatás nélkül kialszik.

  • A tüneteket a gombák iboténsav és muszkazontartalma hozza létre, amely muszcimollá alakul át. A muszcimol az iboténsavnál 5-ször hatásosabb. A muszcimol a gamma-aminovajsav (GABA) neurotranszmitter molekula szerkezeti analógja, és hatása ezen alapul.

  • Mivel a toxin a szimpatikus idegrendszerre hat, ezért gombaatropinnak is nevezik. A felsorolt vegyületek nemcsak a melegvérűekre bódító hatásúak, hanem rovarölő (légyölő) hatásukról is nevezetesek.


Slide33 l.jpg

  • Kezelése tüneti.

  • A légyölő galócát szibériai, indiai kultúrák népei és magyar sámánok is használták

  • Előidéző gombafajok: párducgalóca, légyölő galóca

párducgalóca légyölő galóca


Slide34 l.jpg

Pszilocibin típusú mérgezés

(pszilocibinszindróma, mycetizmus cerebralis)

  • Hallucinogén gombaként használták a Psilocybe mexicana-t az azték és maja kultúrában, az „istenek húsának” tartották.

  • Napjainkban kb. 70 hallucinogén gomba ismert világszerte.

  • Tünetei: Fél órától 2 óráig tartó lappangási idő után testi (fejfájás, szédülés, öntudatzavar, zsibbadás, lassú pulzus, alacsony vérnyomás stb.) és pszichikai (boldogság, félelem, felszabadultság érzése, tér- és időérzékelési zavarok, depresszió, dühroham, delírium) tünetek jelentkeznek.

  • A hatás 6-10 óra hosszat is eltarthat.

  • Hatóanyagai: pszilocibin, pszilocin, beocisztin és bufotenin

  • A pszilocibin oxidációjával kék színű vegyületek keletkeznek, ezért a kék színű gombák hallucinogén gyanúsak.

  • A mérgezések ritkán súlyosak, külön terápiát nem igényelnek.


Slide35 l.jpg

  • Előidéző gombafajok: apró termetű Psilocybe fajok (badargombák), trágyagombák, (Panaeolus), egyes galócafajok (citromgalóca), kék színű susulykák (Inocybe cyanescens), láng- (Gymnopilus) és egyes csengettyűgomba fajok (Pluteus salicinus).

citromgalóca Pluteus salicinus


Slide36 l.jpg

Gyomor-béltünetes megbetegedések (gasztrointesztinális szindróma)

  • A leggyakrabban előforduló gombamérgezés.

  • A mérgező gombák többsége ilyen típusú mérgezést okoz.

  • Tünetei: A rosszullét általában rövid idő, 15 perc – 2 óra múlva jelentkezik.

  • A mérgezés lefolyása legtöbbször enyhe, gyomor- és béltünetekkel (rosszullét, hányás, hasmenés, hasgörcsök stb.) jár.

  • Súlyosabb esetben izomgörcsök, vérkeringési zavarok is felléphetnek.

  • Egy-két nap elteltével utóhatás nélküli a gyógyulás.

  • Kisgyermekeknél, idős vagy beteg személyeknél azonban súlyosabb tünetek is jelentkezhetnek.

  • Hatóanyagok: kémiailag különböző, kellemetlen ízű, szagú vagy csípős anyagok, amelyek ingerlik a gyomor és a bél nyálkahártyáját.


Slide37 l.jpg

  • Kezelése tüneti: a víz- és elektrolit-háztartás helyreállításából áll.

  • Előidéző fajok: karbolszagú csiperke, tintaszagú csiperke, nagy döggomba, retekszagú fakógomba, világító tölcsérgomba, széleslemezű fülőke, csípős tejelő és galambgombák, büdös pereszke, szappanszagú pereszke, gyökeres tinóru, farkastinóru, sátántinóru, feketedő nedűgomba, sárga és vöröses kénvirággomba, cifra korallgomba, rőt áltrifla.

karbolszagú csiperke tintaszagú csiperke


Slide38 l.jpg

nagy döggomba retekszagú fakógomba

széleslemezű fülőke világító tölcsérgomba


Slide39 l.jpg

hánytató galambgomba

sárgulótejű tejelőgomba

szappanszagú pereszke

büdös pereszke


Slide40 l.jpg

gyökeres tinóru farkastinóru

sátántinóru feketedő nedűgomba


Slide41 l.jpg

sárga kénvirággomba

rőt áltrifla

vöröses kénvirággomba

cifra korallgomba


Slide42 l.jpg

Egyéb gombamérgezési csoport

Begöngyöltszélű cölöpgomba okozta mérgezés (Paxillus szindróma)

  • Viszonylag ritkán fordul elő, de igen súlyos kimenetelű lehet.

  • A tüneteket a gomba fehérjéi váltják ki, a fogyasztók közül nem mindenki betegszik meg, mert az immunreakciók egyediek.

  • Korábban gyakori étkezési gomba volt Európában, ma azonban már mindenkit óvni kell a gomba fogyasztásától.

  • Tünetei 1-2 órás lappangási idő után lépnek fel, kezdődhet gasztrointesztinánis tünetekkel (hányás, hasmenés), majd véres vagy teljesen hiányzó vizelet mellett vesefájdalmak jelentkeznek.

  • Súlyos esetben halálhoz is vezethet.

  • Jellemző a laborértékek közül a hemoglobin erőteljes csökkenése, valamint a hosszabb idő után, gyakran több éves cölöpgomba-fogyasztás után kialakuló érzékenység.


Slide43 l.jpg

  • A gombából a mai napig nem sikerült mérgező anyagot kimutatni. A vizsgálatok szerint a gombában előforduló, még ismeretlen kémiai szerkezetű antigén a vérszérumban antitestek képződését serkenti. Ismételt gombafogyasztás antigén-antitest komplexeket hoz létre, amelyek a vörös vértestek agglutinációjához, majd ezek hemolíziséhez vezet.

  • Terápiája tüneti kezelésből (gyomormosás) és vérátömlesztésből áll. Veseelégtelenség esetén művese kezelés is szükséges lehet.


Slide44 l.jpg

Diszulfirám típusú mérgezés (tintagombamérgezés,

koprinuszszindróma)

  • Gomba és alkohol egyidejű fogyasztásakor lép fel a mérgezés, alkohol nélkül a gomba nem mérgező.

  • Tünetei: A megbetegedés a néhány perctől 72 óráig tartó tünetegyüttest jelent a gomba fogyasztása után.

  • Pár perc múlva megfigyelhetők a tünetek: forróságérzet, intenzív vörösödés az arcon, nyakon, mellkason; izzadás, remegés, jellegzetes fémes íz a szájban, szívdobogás, vérnyomásesés, kollapszus.

  • Az esetek nagy részében a tünetek néhány óra (2-4 óra) múlva spontán elmúlnak, terápia nem szükséges.

  • Komplikációk csak különleges esetekben pl. magas vérnyomásos vagy szívbeteg személyeknél adódik. Mindenesetre ajánlatos mindenféle alkoholfogyasztás (pl. még egy üveg sört sem!) 3 napig felfüggeszteni.


Slide45 l.jpg

  • A tüneteket a gomba koprin hatóanyaga okozza, amely megakadályozza az alkohol lebomlását.

  • Előidéző fajok: ráncos tintagomba, valószínűleg a változékony tinóru is. Újabban a gyapjas tintagomba és a kerti tintagomba ilyen hatását kizárják.

ráncos tintagombaváltozékony tinóru


Slide46 l.jpg

„Nem valódi” gombamérgezések

Nyers gomba okozta megbetegedések

  • Azok a gombák tartoznak ide, amelyek nyersen vagy elégtelen hőkezelés után egészségkárosodást okoznak.

  • Az összes gombamérgezések 2-3 %-át teszik ki.

  • Tünetei gyakran tisztán gasztrointesztinális jelenségek (hasfájás, hányás, hasmenés stb.), de néhány esetben hemolitikus tüneteket is regisztráltak.

  • Terápiája tünteti kezelésből áll.

  • Néhány nyersen mérgező faj: piruló galóca, gyűrűs tuskógomba, farkastinóru, vörös tinóru, változékony tinórú, sárga gévagomba, szürke tölcsérgomba, lila pereszke, tulipán csészegomba


Slide47 l.jpg

piruló galóca

gyűrűs tuskógomba


Slide48 l.jpg

farkastinóru

változékony tinórú

vörös tinóru


Slide49 l.jpg

lila pereszke

szürke tölcsérgomba


Slide50 l.jpg

sárga gévagomba

tulipán csészegomba


Slide51 l.jpg

„Nem valódi” gombamérgezések

  • Mértéktelen gombafogyasztás: a gombasejtfal kitinanyaga nem emészthető, ezért a mértéktelen gombafogyasztás gyomorpanaszokat okozhat.

  • Romlott gomba, gombás étel vagy gombakészítmény is okozhat panaszokat, ezért csak egészséges és friss gombát gyűjtsünk, jól szellőző helyen tároljuk és gyorsan használjuk fel. Elkészített gombás ételt csak legfeljebb egy napig, hűtőben tároljunk.

  • Mérgező gombától való túlzott félelem egyes embereknél pszichikai úton vezethet a tünetek megjelenéséhez.

  • Rágós, kemény húsú gombák (pisztricgomba, sárga gévagomba) gyomorpanaszokat, székrekedést okozhatnak.

  • Egyes gombafajok toxikus nehézfémeket és különböző szennyező anyagot nagy mértékben felhalmozhatnak, ezért szennyezett környezetből ne gyűjtsünk étkezési célra gombát!


Slide52 l.jpg

Viselkedés gombamérgezés esetén

  • A tünetek a gombafogyasztás után eltelt néhány perc, ill. több óra elmúltával is jelentkezhetnek. Ha gombamérgezés gyanúja merül fel, azonnal orvost kell hívni.

  • Ha a tünetek a fogyasztást követően 6-40 óra múlva jelentkeznek, az illetőt kórházba kell szállítani. A gomba meghatározáshoz minden gombamaradékot (tisztítási hulladék, hányás, széklet) meg kell őrizni.

  • Az orvos megérkezéséig a beteget hánytatni kell (langyos, sós víz itatásával), a hányadékból mintát kell venni a határozáshoz.

  • A gombát fogyasztó, tünetmentes személyeket is meg kell hánytatni.

  • Hányás, hasmenés esetén gondoskodni kell a folyadékpótlásról.

  • Eszméletlen beteget nem szabad hánytatni vagy itatni.

  • Az orvos megérkezéséig az elsősegélynyújtónak a helyszínen kell maradni.


  • Login