Download
1 / 78
860 likes | 1.26k Views
Gombaismeret 8. Armillaria - Tuskógomba. Középtermetű termőtest A kalap púpos, közepe finoman pikkelyes; mézszínű, sárgásbarna A lemezek erősen vagy kissé lefutók; fehéres, krém, idősödve rozsdásan foltosodik
E N D
Armillaria - Tuskógomba • Középtermetű termőtest • A kalap púpos, közepe finoman pikkelyes; mézszínű, sárgásbarna • A lemezek erősen vagy kissé lefutók; fehéres, krém, idősödve rozsdásan foltosodik • A tönk egyenletes vastagságú; galléros vagy nem, gyakran szálas díszítésű; több faj csoportos • A hús kalapban vékony, rugalmas, a tönkben szívós, gyakran jellegzetes szagú, fanyar ízű • A spórapor fehér-krém színű • Szaprotróf vagy parazita • Élő vagy elhalt fán, gyökéren • Ehetőek, de egyes fajok csak 20 perc főzés után • Armillaria mellea – Gyűrűs tuskógomba • Armillaria tabescens – Csoportos tuskógomba
Gyűrűs tuskógomba - Armillaria mellea • A kalap 2-12 cm, félgömb alakú, majd ellaposodik, sárgás, sárgásbarna, középen letörölhető, sötétebb, szálas pikkelyekkel. • A lemezek a tönkre kissé lefutók, megbarnulnak, rozsdabarnán foltosodnak. • A tönk vékony, 5-12 cm hosszú, többnyire csoportos, sárgás vagy barnás, gallérja fehéres, alatta pikkelyes felületű a tönk. • Húsa sárgásfehér, jellegzetes szagú, kissé fanyar. • Szeptembertől novemberig. • Főleg hűvösebb időben gyakori, tuskókon nő, gyertyános-tölgyesben, gyümölcsösökben. • Kalapja ehető, árusítható, de nyersen mérgező, 20 percig főzni, sütni kell!
Gyűrűs tuskógomba - Armillaria mellea rhizomorfa
Csoportos tuskógomba - Armillaria tabescens • A kalap 2-7 cm, félgömb alakú, majd ellaposodik, barna, sárgásbarna, középen letörölhető, sötétebb, pikkelyekkel. • A lemezek a tönkre kissé lefutók, halvány barnák, húsbarnák. • A tönk vékony, 5-10 cm hosszú, csoportos, sárgás vagy barnás, gallérja nincs, felülete szálazott. • Húsa sárgásfehér, szaga, íze nem jellegzetes. • Júniustól októberig. • Lomberdőkben, tuskókon nő, gyakori. • Kalapja ehető, árusítható, de csak a kalapja.
Collybia - Fülőke • Apró- vagy középtermetűek, ritkán nagy fajok • A kalap domború vagy lapos, nem nyálkás fehéres, bőrszínű, okkerbarna • A lemez öblösen vagy egyenesen a tönkhöz nő • A tönk porcos, gyakran csavart, felfújt bázisú vagy gyökerező, több faj csoportos megjelenésű • A hús több faj esetében kellemetlen szagú (rohadt káposzta, fokhagyma) • A spórapor fehér, krémszínű, okkersárga • Szaprotróf • Korhadt fán, növényi maradványon, egyik csoport tagjai rothadó gombán, lomb- és fenyőerdőtalajon • Egy-egy faj ehető, a többség étkezésre alkalmatlan
Collybia fusipes – Árvégű fülőke • Collybia peronata – Gyapjaslábú fülőke • Collybia butyracea – Bunkóslábú fülőke • Collybia dryophila – Rozsdásszárú fülőke
Árvégű fülőke– Collybia fusipes • Kalapja 3-15 cm átmérőjű; közepe púpos, széle sokáig behajló; vörösbarna, sötétebben foltos; felülete matt. • Lemezei felkanyarodók és ritkán állók, világosbarnák, majd húsvörösek lesznek. • Tönkje 8-12 cm hosszú, lefelé ár- vagy gyökérszerűen elvékonyodó, gyakran csavarodott, barázdált felületű; csoportos; kalapszínű, a csúcsa világosabb, lefelé sötétebb. • Júniustól októberig. • Tölgyesekben fatuskókon. • Kalapja fiatalon ehető, árusítható.
Gyapjaslábú fülőke– Collybia peronata • Kalapja 2-7 cm átmérőjű, domború, majd ellaposodik, vörösbarna, sárgásbarna, felülete matt. • Lemezei felkanyarodók és ritkán állók, szélesek, okkerbarnák, sárgásbarnák. • Tönkje 3-7 cm hosszú, hengeres, halványabb kalapszínű, töve sárgásokker vagy fehér bozontos szálakkal díszített. • Húsa krémszínű, csípős ízű, szagtalan. • Júniustól októberig. • Lomb- és fenyőerdőben növő, gyakori. • Étkezésre alkalmatlan.
Bunkóslábú fülőke– Collybia butyracea • Kalapja 4-9 cm átmérőjű, domború, majd ellaposodik, középen többnyire púpos, vörösbarna, zsírosan fénylő. • Lemezei felkanyarodók vagy tönkre nőttek, sűrűk, puhák, fehéresek. • Tönkje 4-8 cm hosszú, alul bunkósan megvastagodott, felfújt, üreges, kalapszínű, felülete szálakkal díszített. • Húsa kalapban rugalmas, tönkben vattás, fehéres, szaga, íze nem jellegzetes. • Júliustól novemberig. • Lomb- és fenyőerdőben növő, gyakori. • Étkezésre alkalmatlan.
Rozsdásszárú fülőke– Collybia dryophila • Kalapja 3-8 cm átmérőjű, domború, majd ellaposodik, krémszínű, sárgásbarna, kifakuló, sima, csupasz. • Lemezei felkanyarodók vagy tönkre nőttek, sűrűk, keskenyek, fehéresek, halvány sárgák. • Tönkje 2-8 cm hosszú, hengeres vagy kissé gumós, felfújt, kalapszínű, felülete sima, fénylő, alján micéliumszálak lehetnek. • Húsa kalapban törékeny, tönkben rostos, szaga, íze nem jellegzetes. • Májustól novemberig. • Lomb- és fenyőerdőben növő, gyakori. • Ehető, de csak a kalapja.
Széleslemezű fülőke – Megacollybia platyphylla • Kalapja 5-15 cm átmérőjű; fiatalon domború, majd ellaposodik, közepe púpos, széle száraz időben gyakran behasadozik; fehéres, szürkésbarnás, világos olívbarnás; felülete benőtten, sugarasan szálas. • Lemezei a tönkhöz nőttek vagy csaknem szabadon állók, szélesek, hasasak, ritkán állók; fehéresek; élük fűrészes, gyakran sötétebb. • Tönkje 5-10 cm hosszú, 1-1,5 cm vastag, hengeres, az alján gyökérszerű, fehér micéliumzsinór, fehéres, hosszan szálas. • Húsa törékeny, fehér, íze fanyar, szaga nem jellegzetes. • Májustól októberig. • Lomberdőben, fatuskókon vagy talajon. • Íze miatt, étkezésre nem ajánlható.
Nyálkás gyökeresfülőke – Xerula radicata • Kalapja 2-10 cm átmérőjű; fiatalon domború, majd ellaposodik, közepe púpos, sötétbarnás, sugarasan ráncos, nedves időben ragadós. • Lemezei a tönkhöz nőttek vagy foggal lefutók, szélesek, ritkán állók; fehéresek; élük gyakran sötétebb. • Tönkje 8-20 cm hosszú, 0,5-1,5 cm vastag, orsószerű, alja mélyen gyökerező, fehéres. • Húsa fehér, szagtalan vagy gyenge gyümölcsillatú, íze nem jellegzetes. • Júniustól novemberig. • Lomberdőben, fatuskókon vagy azok közelében. • Kalapja ehető, de bőrét húzzuk le.
Bársonyos gyökeresfülőke – Xerula pudens • Kalapja 3-6 cm átmérőjű; fiatalon domború, majd ellaposodik, közepe púpos, sárgásbarnás, vörösesbarna, bársonyos, pereme bordázott. • Lemezei a tönkhöz nőttek fehéresek vagy sárgák. • Tönkje 8-20 cm hosszú, 0,5-1,5 cm vastag, orsószerű, alja mélyen gyökerező, kalaphoz hasonló színű, bársonyos. • Húsa fehér, kesernyés. • Júliustól novemberig. • Lomberdőben, fatuskókon vagy azok közelében. • Ehető (?), de kesernyés.
Flammulina - Fülőke • Kis- és középtermetűek • A kalap domború, majd ellaposodó, nyálkás, sárgás színű • A lemez a tönkre nő, széles, okkersárga • A tönk bársonyos, csúcsán sárga, tövén feketés • A hús kalapban puha, tönkben szívós • A spórapor fehéres • Szaprotróf vagy gyengültségi parazita • Lomb- és fenyőtuskón, gyökéren • Ehetőek
Téli fülőke – Flammulina velutipes • Kalapja 2-10 cm átmérőjű, eleinte domború, később ellaposodik, széle gyakran hullámos, élénksárga, okkersárga, közepe sötétebb, felülete ragadós, csupasz. • A lemezek a tönkhöz nőttek, szélesek, krémszínűek. • A tönk vékony, 3-10 cm hosszú, hengeres, csoportos, csövesedő, felül sárgás, lefelé barnás, tövénél feketés, bársonyos. • Húsa rugalmas, rostos, halvány, halszagú, jóízű. • Szeptembertől áprilisig. • Lombos fák törzsén, tövén, tuskóján, gyakori. • Kalapja ehető.
Marasmius - Szegfűgomba • Kistermetűek, a megszáradt gomba felnedvesítve újra feléled • A kalap domború, majd ellaposodó, egyes fajoknál bemélyedő; széle több fajnak bordázott; néhány faj higrofán • A lemez lekerekítetten a tönkre nő vagy szabad • A lemez fehéres,krémszínű, okkeres • A tönk szívós, rostos • A hús gyakran jellegzetes illatú, szagú • A spórapor fehéres • Szaprotróf • Fű között, ágakon, levélen, lomb- és fenyőerdőkben • Ehetők, vagy étkezésre alkalmatlanok • Marasmius oreades – Mezei szegfűgomba • Marasmius wyennei – Erdei szegfűgomba
Mezei szegfűgomba – Marasmius oreades • Apró gomba, kalapja 2-7 cm átmérőjű, eleinte domború, később ellaposodik, de közepe púpos marad. Széle gyakran hullámos, bordázott, színe halványokkeres, zsemleszínű, a kalap közepe higroszkópos. • A lemezek ritkán állók, vastagok, különböző hosszúságúak, nem mindegyik éri el a tönköt, krémszínűek. Spórái fehérek. • A tönk vékony, hengeres, 4-7 cm hosszú, a kalappal megegyező színű, szívós rostos. • Húsa kellemes, fűszeres szagú és ízű. • Áprilistól decemberig. • Füves helyeken, legelőkön, gyakori. • Kalapja ehető, árusítható.
Erdei szegfűgomba – Marasmius wynnei • Apró gomba, kalapja 1-7 cm átmérőjű, eleinte domború, később ellaposodik, széle bordázott, fehéres, szürkés, nedvesen széle sötétebb. • A lemezek szabadon és ritkán állók, vastagok, fehérek, majd szürkések. • A tönk vékony, 4-10 cm hosszú, hengeres, felül fehéres, lefelé sárgás, vörösesbarnás, tövénél feketésbarnás, szívós rostos. • Húsa vékony, rugalmas, fehéres, földszagú, rossz ízű. • Májustól novemberig. • Lomb- és fenyőerdőkben, néhol füves helyeken is, gyakori. • Ehető, de nem jó ízű.
