Az egszsggy rtkmentse
This presentation is the property of its rightful owner.
Sponsored Links
1 / 24

Az egészségügy értékmentése Demes Istvánné PowerPoint PPT Presentation


  • 63 Views
  • Uploaded on
  • Presentation posted in: General

Az egészségügy értékmentése Demes Istvánné. Balatonfüred, 2012. október 04. A múlt öröksége A jelen feladatainak összehangolása A jövő megalapozásának szükségessége. Örökségünk A kiépített fekvő- és járóbeteg ellátórendszer, ami azonban olyan volt mint egy polytraumatizált beteg.

Download Presentation

Az egészségügy értékmentése Demes Istvánné

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation

Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author.While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server.


- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - E N D - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -

Presentation Transcript


Az eg szs g gy rt kment se demes istv nn

Az egszsggy rtkmentse

Demes Istvnn

Balatonfred, 2012. oktber 04.


Az eg szs g gy rt kment se demes istv nn

A mlt rksge

A jelen feladatainak sszehangolsa

A jv megalapozsnak szksgessge


Az eg szs g gy rt kment se demes istv nn

rksgnk

A kiptett fekv- s jrbeteg elltrendszer, ami azonban olyan volt mint egy polytraumatizlt beteg.

Ennek f oka, hogy az intzmnyrendszer nem mindenhol a betegelltsi szksglet szerint volt kialaktva s sok helyen nem mkdkpes.

A szksgletre alapozott intzmnyi struktra s TVK a kzssgi rdek. Azonban az intzmnyek egy rsze tldimenzionlt a tlzott kubatra miatt, az tlagosnl magasabb a mkdsi kltsge.

Korbban az elltrendszer mkdsi optimalizlst csak az intzmny feladataknt s felelssgeknt rtelmeztk, amit versenyezve msokkal kell intzmnyi szinten megoldani.


Az eg szs g gy rt kment se demes istv nn

Most a hatkonyabb, szksglet alap struktra kialakts van folyamatban. Az rtkek mentse jegyben megvalsul (t) az intzmnyek llamostsa.

A hatkony struktra ltrehozst befolysolja az is,

hogy :

- az orvostudomny fejldsvel egyre tbb j

mdszer, drga mszer jelent meg

- jelents kltsgnvel tnyez volt a gygyszer

rak vltozsa s j gygyszerek befogadsa a

jr- s fekv szakellts tekintetben

- a f cl, hogy a horizontlis, vertikli

munkamegoszts a betegellts rdekben

olajozottan mkdjn az egszsggyi

intzmnyrendszer


Az eg szs g gy rt kment se demes istv nn

  • Egy jl mkd egszsggyi rendszer kialaktsa a cl, mikzben az ehhez szksges pnzeszkzk korltozott mrtkben llnak rendelkezsre. A 2007. vi gyszm-cskkentst kveten is vrl vre mdosult az egyes intzmnycsoportok finanszrozsi mozgstere.

  • - az inflcival ember emlkezet ta nem tartott lpst az egszsggy finanszrozsa, az alapdj s a pont Ft rtk vltozssal, ami az

  • intzmnyek mkdtetsben jelents hinyt eredmnyezett.

  • a Ft rtkvltozsa miatt minden tekintetben magasabb kltsg jelent

  • meg, amire vtizedeken keresztl a vlasz az volt ki kell gazdlkodni

  • Az inflci ellenttelezsnek hinya miatt az egszsggyi dolgozk bre sem vltozott, ami ltal a jvedelmek rel rtke cskkent.

  • az idei brrendezs sokat javtott az rintettek kzrzetn, de messze nem tudta egy csapsra megoldani a brek, jvedelmek vtizedes elmaradst.


Az eg szs g gy rt kment se demes istv nn

Az 1993. Eurpban elszr ez a teljestmnyelv finanszrozs Magyarorszgon kerlt bevezetsre.

A fekv- s jrbeteg szakellts 1993. vben bevezetett teljestmny-elv finanszrozsnak etalon rendszere az elmlt 19 v alatt elvesztette a kltsgarnyossgt, ezrt jelenlegi formjban csak pnzeloszt szerepet tlt be, rosszul.

Az elmlt vek alatt egy bizottsg egyedi indokols alapjn fogadott be jabb beavatkozsokat , illetve emelte bizonyos beavatkozsok sly- illetve pontszmait, majd az gy jelentkez slyszm-tbbletet normlssal tntettk el

A HBCS s a pontrendszer kltsgarnyos megvalstsa az endofinanszrozs szempontjbl kulcsfontossg lenne.

risi segtsget adna az intzmnyi gazdlkods tekintetben, az OEP ltal folyamatosan elksztett, a HBCS beltartalmt rszletez kimutats, A kltsgarnyos HBCS nyilvnvalan a ltszm-minimum feltteleket meg kellene finanszrozza; tmpontul szolglva a flexibilis foglalkoztatshoz is.


Az eg szs g gy rt kment se demes istv nn

A hrom vvel ezeltti orszgos kltsgfelmrs sorn beigazoldott, hogy a HBCS megalapozsa nem vgezhet el kampny adatgyjtssel.

Amerikban a DRG finanszrozst alkalmazza Ontario llam is, de tbb mint 20 ve az USA-tl veszik t az venknt aktualizlt etalon-rendszert.

Bizonythat az, hogy Magyarorszgon a HBCs s nmet pontrendszer szakmnknt, az OEP mennyi bevtelt finanszrozott s ezzel szemben mennyi volt a tnyleges kltsg.

Ezen adatok orszgosan rendelkezsre llnak s megismerhet, hogy milyen tnyleges kltsget knyszertett ki az endofinanszrozs sorn az egyes szakterleteken a betegellts.

Ha az orszgos adatokbl szrs-szmtssal kititrlt, bizonytott tnyleges kltsg trendezs HBCS , illetve pontdj korrekciknt beplne a finanszrozsba ezltal kltsgarnyos lenne a finanszrozs.


Az eg szs g gy rt kment se demes istv nn

A jelen feladatainak sszehangolsa

Egy kzkrhz aspektusbl nzve az elmlt 5 v folyamata a drasztikus alkalmazkodsi knyszer pldja. Ez az sszehangolds a feladatok, a finanszrozs s a mkdkpessg aspektusbl taln a legnehezebb rsze orszgosan ennek az risi munknak.

A TVK beveztse j tlet volt az egyre nvekv teljestmny megfkezse cljbl. Az alapvet hiba az volt, hogy nem elzte meg olyan elemzs, amely alapjn egy-egy intzmny fedezeti pontjn hatroztk volna meg a TVK-t s a fltte lv teljestmny degresszlt finanszrozssal, a vltoz kltsgek megtrtsvel az intzmny mkdkpessge biztostott lett volna, de sajnos ez nem gy trtnt.

Ennek elmaradsa, st 2009 vben az gynevezett EMAFT bevezetse tovbb mlytette az intzmnyek eladsodst.

Amikor teht azt a krdst teszik fel, hogy mikor fogja finanszrozni a rendszer valamennyi elltott szolgltatst (a TVK felettit is) egyszer csak arrl beszlnk, hogy legalbb a degresszlt finanszrozssal a vltoz kltsgeit meg kellene trteni az adott intzmnynek, ami a fedezeti pont felett is felmerl.


Az eg szs g gy rt kment se demes istv nn

  • zemgazdasgi szinten az optimlis zemmret, a fedezeti pont ismerete nemcsak az intzmny rszre, hanem a finanszroz szmra is fontos informci a jv megalapozsa miatt, a fenntarthatsg rdekben.

  • Fellvizsglatra kerl (t) az egyes intzmnyek :

    • gy- s raszm struktrja a beutalsi rendje (elltsi terlete)

    • TVK ja a progresszivitsi szintek az intzmnyi rgis egyttmkds.

  • Rengeteg munkval s hozzrtssel krvonalazdott az jragondolt feladatmegoszts. A feladat rendkvl sokrt volt, ezrt nyilvnval , hogy nhny esetben finomtani, vltoztatni kell az eredeti megoldst, ha olyan krlmny kerl felsznre, ami ezt indokolja.

  • Ennek harmonizlsa rvidesen meg fog trtnni (remnyeim szerint az optimlis zemmret s a fedezeti pont bemrsvel egytt intzmnyenknt).


Az eg szs g gy rt kment se demes istv nn

A flexibilis szabadfoglalkozs , kzremkdi foglalkoztatst a 2003. vi LXXXIV. Joglls Tv. lehetv tette, azonban a minimum-felttelek (elssorban) flls teljes munkaids raszmokhoz igazodnak ( havi 174 ra).

Jelenleg a foglalkoztatott kzalkalmazottak sok esetben nem dolgozzk le a trvnyes munkaidt, mert gyeletbe is be kell osztani ket, ugyanakkor az gyeleti id munkaidbe val beszmtshoz nem jrulnak hozz, gy lls idknt ki kell fizetni rszkre a le nem dolgozott idt is. A szksglethez alkalmazkod foglalkoztatssal az llsidk elkerlhetk lennnek.

2013. III. 31-ig a Krhzak , V. 31.ig a jrbeteg-szakelltknak meg kell felelnik az j s mg revzi al kerl minimum feltteleknek. Remljk, hogy az j Tv. olyan kvetelmnyeket r majd el, aminek az intzmnyek meg tudnak felelni.


Az eg szs g gy rt kment se demes istv nn

  • Mindez szabadfoglalkozs szerzdses

  • foglalkoztatsnl nem kell fizetni: nknt vllalt tlmunkadjat, llsidt nincs szabadsg

    • tppnz 1/3, betegszabadsg nem kell kiadni pihen napot.

  • sszessgben a szabadfoglalkozssal megllaptott magasabb djazs is kedvezbb, mint a kzalkalmazotti foglalkoztats.

  • Tovbbi problma, hogy a htvgi gyelet utn ki kell adni a pihen idt illetve a pihen napot.

  • Kevs kzalkalmazott s sok klss foglalkoztatsa esetn a legnagyobb az esly arra, hogy adekvt munkaid-beosztssal kltsg-hatkonyan mkdjn az intzet


Az eg szs g gy rt kment se demes istv nn

Ausztriban az a gyakorlat, hogy a hziorvosok begyelnek a krhzba, ezzel is javtva az egyttmkdst

A diploms polk a betegelltsban a jelenleginl nagyobb felhatalmazssal, hatskrrel kellene rendelkezzenek egyttmkdve az orvosokkal s szakpolkkal.

Egyrtelm kompetencia listk alapjn delegln mindazon feladatot az orvos a diploms polra, pedig a szakpolra, a szakpol a segdpolra, ami az alatta lev szinten elvgezhet.

A szakkzpiskolai kpzs jbli beindtsa is segtene az elltsban, amit 8 ltalnos utn elvgezhetnnek az arra rdemesek,


Az eg szs g gy rt kment se demes istv nn

A Jv megalapozsnak szksgessge.

Az intzmnyi struktra azon esetekben ahol nvekedett az adott szakmai feladat, hatkonysgot nvel, vlelmezheten optimalizlja az intzmnyi mkdst. Szmos esetben azonban mg nem optimlis zemmret a jlius 1-jn krvonalazott intzmnyi struktra.

Az egszsggyben is rvnyesl az a gazdasgi trvnyszersg, mely szerint van egy optimlis zemmret, mely esetn hatkony a mkdse.

Ha eddig kt kerletet ltott el egy krhz s az egyik kerlet tkerlt elltsi ktelezettsge egy msik krhzhoz a feladata cskkent, ezzel prhuzamosan cskken a TVK-ja, azonban az lland kltsgeket nem lehet ilyen mrtkben cskkenteni. (ftst, vilgtst, dolgozi ltszmot) pld. gyeletben ugyanannyian kell legyenek , de csak fele annyi beteg rkezik ide.

Alapveten a ltszm minimum-felttelek miatt a ltszm alig cskkenthet.

Ezrt nem elg, hogy a feladat s a TVK sszhangban legyen, mert fele annyi feladat sok esetben fele annyi TVK-val nem mkdtethet. Fontosabb az, hogy a mkdtets, feladatellts bevtele fedezze a mkdsi kltsgeket.


Az eg szs g gy rt kment se demes istv nn

  • Az v vge kzeledtvel hol kell segteni ?

  • - a problmk egy rsze minden intzmnyt slyt, hiszen az inflci nmagban slyos terhet jelent. Ez a tny arra indok, hogy mindenki eddigi finanszrozsa arnyban kapjon segtsget.

  • msrszt a hinyt , az eladsodst okozhatta az is, hogy nem optimlis az zemmret s ezrt termel adssgot vagy az intzmny rszre meghatrozottnl tbb TVK szksges, mert jval tbb a beteg s a TVK, s a degresszi fltt rsz finanszrozatlan.

  • Sokrt a problma, de a struktra optimalizls ltszik a leggetbb feladatnak.

  • Az rtkments kategrijba tartozik, ezen intzmnyek gazdasgi egyenslynak megteremtse , mert nem minden problma kezelhet intzmnyi szinten.


Az eg szs g gy rt kment se demes istv nn

Egy nyugati nagyllamban az elnk mellett rtk elemz csoport dolgozik, kztk egy magyar ember is , aki minap a rdiban elmondta, hogy milyen eredmnyes ez a tevkenysg. A magyar egszsggy talaktsi folyamata is rtkelemzssel kell lezruljon, mert az j struktra mkdkpessge, a kiszmthat jv alapjainak megteremtse mindenkinek rdeke.

Ez a tbb szempontbl talaktott struktra , feladat s finanszrozs sszhangja most mr lesben megfigyelhet s a vgleges, mkdkpes , optimlis megolds kirlelhet.


Az eg szs g gy rt kment se demes istv nn

sszegezve

A jv egszsggyi elltst hrom terleten kell megalapozni:

a betegelltst a szksgletre pl magas kapacits kihasznltsg struktra tudja szolglni kltsg hatkonyan.

Az orvosok, diploms polk, szakpolk foglalkoztatsa sorn a deleglhat feladatok alapjn a bels munkamegosztssal, jobb, hatkonyabb munkaszervezssel a flexibilis foglalkoztats szles krben val alkalmazsval megfelel szint ellts biztostsa.

A HBCS s a jr beteg pont etalon rendszer kltsgarnyossgnak a tnyleges kltsgek alapjn trtn korrekcija, sszhangban a minimum rendelet jragondolsval.


Az eg szs g gy rt kment se demes istv nn

A gazdasgi krlmnyeken kvl nagyon fontos az orvosok, szakdolgozk megbecslsnek helyrelltsa, ami szintn tbbirny intzkedst ignyel, amiben benne van a beteg megbecslse is.

Az egszsggy anyagi s erklcsi megbecslse a jv alapja.

gy gondolom nagyon fontos, hogy mindannyian legjobb tudsunkkal segtsk ezt a folyamatot, hogy rtkek mentse megtrtnjen.

Ehhez kvnok mindannyiuknak eredmnyes egyttmkdst s j egszsget.


  • Login