1 / 35

K rnyezettanulm ny, a szab lyozott szab lyozatlans g Varga Istv n foiskolai adjunktus P csi Tudom nyegyetem Illy

cheveyo
Download Presentation

K rnyezettanulm ny, a szab lyozott szab lyozatlans g Varga Istv n foiskolai adjunktus P csi Tudom nyegyetem Illy

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


    1. Környezettanulmány, a szabályozott szabályozatlanság Varga István foiskolai adjunktus Pécsi Tudományegyetem Illyés Gyula Foiskolai Kar, Szekszárd

    2.

    4. Szegénységi bizonyítvány Már a korai jogszabályokban is találunk utalásokat a környezettanulmány elkészítésére. Erre példa a Magyarországon 1945 elott létezo rossz emléku szegénységi bizonyítvány. Ez bírósági eljárásban biztosította az illeték és perdíjmentességet az alacsony jövedelmu, és vagyoni helyzetu egyének részére.

    5. Szegénységi bizonyítvány Hogy erre jogosulttá váljon valaki, igazolást kellett kiállítani, ami a községi adminisztráció (jegyzo) útján volt lehetséges. A községekben a „hatósági közeg” (ma ügyintézo) tulajdonképpen egy „kvázi környezettanulmányt” vett fel, és állított ki.

    8. A fiatalkorúak pártfogó felügyeloi is készítettek környezettanulmányt már az 1908. évi XXXVI. Tc-hez kapcsolódó 27.100/1909 Magyar Királyi igazságügyminiszteri rendelet alapján. A pártfogó tisztségviselo által elkészítendo országosan egységes környezettanulmány nyomtatvány, a rendelet mellékletében szerepelt.

    12. A környezettanulmány hatályos jogi szabályozása Magyarországon: jegyzokönyv helyszíni szemle helyzetértékelés

    13. A szociális törvény (1993. III. Sztv.) 10. § (6) Ha az önkormányzat vagy annak jegyzoje hivatalos tudomása vagy környezettanulmány lefolytatása alapján a kérelmezo életkörülményeire tekintettel a jövedelemnyilatkozatban foglaltakat vitatja, felhívhatja a kérelmezot az általa lakott lakás, illetve saját és a családja tulajdonában álló vagyon fenntartási költségeit igazoló dokumentumok benyújtására.

    14. A gyermekvédelmi törvény (1997. XXXI., Gyvt.) 131.§ (4) Ha a helyi önkormányzat vagy annak jegyzoje hivatalos tudomása vagy környezettanulmány lefolytatása alapján a kérelmezo életkörülményeire tekintettel a jövedelemnyilatkozatban foglaltakat vitatja, felhívhatja a kérelmezot az általa lakott lakás, illetve saját és vele közös háztartásban élo közeli hozzátartozója tulajdonában álló vagyon fenntartási költségeit igazoló dokumentumok benyújtására.

    15. A gyermekvédelmi törvény (1997. XXXI., Gyvt.) 130. § (1) szerint Ha az eljáró szerv a kérelmezo vagyoni, szociális, egészségügyi, kulturális, lakás- vagy egyéb körülményeinek tisztázására helyszíni szemlét tart, az ügyre vonatkozó lényeges nyilatkozatokat és a megállapításokat jegyzokönyvben (a továbbiakban: környezet-tanulmány) rögzíti. (2) Az eljáró szerv az eljárásban felhasználhat más hatóság, illetoleg családvédelemmel foglalkozó más szerv vagy személy által készített környezettanulmányt is, feltéve, hogy annak elkészítése óta 6 hónap még nem telt el.

    16. A 2004. évi CXL. Törvény, mely a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól rendelkezik (Ket). A 39. § (1) szerint: Az (5) és (6) bekezdésben szabályozott esetek kivételével az ügyfél, a tanú, a szakérto meghallgatásáról, a szemle lefolytatásáról, a helyszíni ellenorzésrol és a tárgyalásról, valamint a szóban eloterjesztett kérelemrol jegyzokönyvet vagy hangfelvételt, vagy kép- és hangfelvételt kell készíteni.

    17. (2) A jegyzokönyv tartalmazza a) az eljáró hatóság megnevezését, az ügy tárgyát és az ügyiratszámot, b) a jegyzokönyv készítésének helyét és idopontját, c) a meghallgatott személy természetes személyazonosító adatait, lakcímét, eljárásjogi helyzetét és elérési lehetoségét, d) a meghallgatott személy jogaira és kötelességeire való figyelmeztetés megtörténtét, Ř e) az ügyre vonatkozó lényeges nyilatkozatokat és megállapításokat, f) a szemle és a hatósági ellenorzés során tapasztalt, az ügy eldöntése szempontjából lényeges körülményeket és megállapításokat, g) a meghallgatott személy, az eljárási képességgel nem rendelkezo személy képviseloje, az eljáró ügyintézo és a jegyzokönyvvezeto oldalankénti aláírását. Ř

    18. 56. § (1) A tényállás tisztázására szemle rendelheto el. … A szemle megtartása során b) az eljárással összefüggo helyszín, illetve az ott levo tárgy megtekintheto (helyszíni szemle). (2) Ha elkerülhetetlen, hogy a hatóság magánlakásban tartson szemlét, ezt úgy kell foganatosítani, hogy az csak a szükséges mértékben korlátozza az érintetteknek a magánélethez való jogát. (Tehát a törvény elismeri a magánélethez való jog korlátozását!) (3) A szemletárgy birtokosának, illetve a megszemlélni kívánt hely (terület, építmény, egyéb létesítmény stb.) tulajdonosának vagy használójának távolléte nem akadálya a szemle megtartásának. Indokolt esetben, ha az a szemle eredményes és biztonságos lefolytatásához szükséges, a hatóság a rendorség közremuködését kérheti. (Azaz akár a kliens távollétében is végezhetünk környezettanulmányt, és ehhez akár a rendorség segítségét is igénybe vehetjük?!)

    19. 57. § (1) Ha a helyszíni szemlére életveszéllyel vagy súlyos kárral fenyegeto helyzetben, azonnali intézkedés érdekében van szükség, illetve, ha ezt törvény más fontos okból megengedi, a helyszíni szemlét a hatóság a lezárt terület, épület, helyiség felnyitásával, az ott tartózkodó személyek akarata ellenére is megtarthatja. (Elvileg tehát akár fel is nyittathatunk egy lakást környezettanulmány végzés céljából? Ez igen-igen távol áll a szociális munkától, és a szociálpolitikától. De a gyakorlatból el tudok képzelni olyan helyzetet, pl.: gyermek-bántalmazás, amikor ez használható lenne.)

    20. A szemlérol történo értesítésrol szól a 90.§. mely szerint (1) Az ügyfelet a helyszíni ellenorzésrol elozetesen értesíteni kell. Kivéve: (2) Ha az elozetes értesítés az ellenorzés eredményességét veszélyeztetné, ekkor az ügyfelet az ellenorzésrol a megkezdésekor szóban kell tájékoztatni. (3) Ha az ellenorzés megkezdése elotti tájékoztatás veszélyeztetné az ellenorzés eredményességét, a hatóság az ellenorzés befejezésekor tájékoztatja az ügyfelet az ellenorzés lefolytatásáról és annak megállapításairól.

    22. A környezettanulmány önálló alcím a rendeletben, a 9. § foglalkozik vele. 9.§ (1) A gyámhatóság a Gyvt. 130. §-ának (2) bekezdésében meghatározottak alapján részletes környezettanulmányt (helyzetértékelést) készít, illetve ennek készítésére más szervet vagy személyt is felkérhet. (2) A gyámhatóság környezettanulmány (helyzetértékelés) elkészítésére elsosorban a gyermekjóléti szolgálatot, a körzeti védonoi szolgálatot, illetve a gyermekvédelmi szakszolgálatot kérheti fel.

    23. (3) A környezettanulmány (helyzetértékelés) során felvett jegyzokönyv a Ket. 39. §-a (2) bekezdésében foglaltakon kívül tartalmazza a) a gyermek aa) lakóhelyén életvitelszeruen tartózkodó hozzátartozók vagy más személyek elérhetoségére vonatkozó adatokat, ab) gondozásának, nevelésének szempontjából jelentoséggel bíró, a jegyzokönyv felvételénél jelenlévo személyek elérhetoségére vonatkozó adatokat, ac) háziorvosának, védonojének, amennyiben óvodai, iskolai nevelésben részesül, a közoktatási intézmény vezetojének elérhetoségére vonatkozó adatokat, ad) ügyének szempontjából lényeges megállapításokat, a család körülményeinek értékelését; b) a gondnoksággal érintett személy ba) életvitele, gondozása szempontjából jelentoséggel bíró, a jegyzokönyv felvételénél jelenlévo személyek elérhetoségére vonatkozó adatokat, bb) háziorvosának, pszichiáter szakorvosának elérhetoségére vonatkozó adatokat, bc) által igénybe vett szociális intézmény vezetojének elérhetoségére vonatkozó adatokat, bd) anyagi és szociális körülményeit, be) ügyének szempontjából lényeges megállapításokat.

    24. 1) Környezettanulmány vs. lakáson végzett szociális munka? Bárdos Kata szerint ma összemosódik a környezettanulmány, és a lakáson végzett szociális munka. Az elozo nem is tartozik a szociális munka eszköztárába, a szociális munkások egy része mégis rákényszerül alkalmazására. Továbbá a szociális munkások jelentos része érzi, hogy a környezettanulmány személyiségi jogokat sért.

    25. 2) A környezettanulmány személyiségi jogokat sért-e? Juhász Gábor szerint igen, amikor a támogatáshoz folyamodóknak az esetleges segítségért le kell mondani az elidegeníthetetlennek tekintett polgári jogukról. Pl.: A magánlakáshoz-magánélethez való jogot sérti a támogatást kérelmezo lakásában levo tárgyak értékének felbecslése a jogosultság megállapításához.

    26. 3) Elore megfogalmazott kérdések vagy szövegszeru környezettanulmány? Ha az ügyintézo/szociális munkás a helyszínen tapasztaltakat szövegszeruen foglalja írásba. Ez meglehetosen szubjektív környezet-tanulmányokhoz vezet, mind a leírtak mennyiségét, mind minoségét tekintve. Az elore megfogalmazott adatlapnál viszont sok esetben nincs lehetoség az egyéni speciális esetek feljegyzésére.

    27. 4) Országosan egységes vagy helyi viszonyokhoz igazodó környezettanulmány? Egységes környezettanulmány elonye, hogy azonos mércével mér. Ez azonban idonként hátrány. Pl.: berendezési tárgyak esetén az objektív mérce használta megakadályozza a helyi viszonyok szerint differenciálást.

    28. 5) A kliens lakásán kell elkészíteni, vagy a látogatás alapján a munkahelyen? A helyszínen elkészített környezettanulmány elonye, hogy azonnal elvégeztük a munkát, nem lépnek fel emlékezetbeli torzítások, részletesen és pontosan meg tudunk mindent kérdezni. Minél több ido telik el a családlátogatás és az írásba foglalás idopontja között annál inkább felléphetnek az említett problémák. Ezen kívül, ha a családlátogatás után irodában készül a környezettanulmány, akkor még egy találkozás szükséges a klienssel az aláírás miatt. Feltéve, hogy aláíratjuk.

    29. 6) Aláírassuk-e a klienssel a környezettanulmányt? Tapasztalataink szerint ez nem szokott elofordulni, aláírni csak az utolsó oldalt szokták. Felvetodik azonban, mi van, ha a kliens nem szándékozik aláírni, mert a benne foglaltakkal, vagy azok egy részével nem ért egyet. Akkor ezek szerint nem érvényes, mert az egyik alaki kelléke nincs meg?

    30. 7) Egy vagy több látogatás alapján kell elkészíteni a környezettanulmányt? Egy látogatás alkalmával megalapozott környezettanulmányt készíteni meglehetosen nehéz. A család látható életkörülményeit felmérhetjük, de a rejtett struktúrákat nem. Minél többször találkozunk a klienssel a lakásán, annál megalapozottabb a szakértoi véleményünk.

    31. 8) Más szereprepertoárral rendelkezik-e egy no és egy férfi a környezettanulmány felvételkor? Gender …

    32. 9) Hasznos-e ha 2 ember veszi fel a környezettanulmányt? Ha igen, akkor vegyes, vagy homogén páros az elonyösebb? Biztonság, veszélyesség …

    33. 10) Értesítsük-e elore a klienst? Ha az a gyanúnk, hogy az elozetes értesítés esetén nem kapunk valós képet, akkor nincs szükség az elozetes értesítésre?

    34. A Szociális munka szótára nem említi a környezettanulmányt külön címszóként, ezzel is nyomatékosítva, hogy nem a szociális munka eszköze. A családlátogatás címszó alatt viszont a következo olvasható.

    35. Szociális munkás tevékenység, melynek során az ügyfelet lakásán keresik fel. Célja és indoka sokféle lehet: történhet azért, mert a fogyatékkal élo ügyfél másképp nem tudná felkeresni a szolgáltató intézményt, vagy mert a szakember a segíto folyamatot kívánja ezáltal is hatékonyabbá tenni az ügyfél számára otthonosabb környezetben, vagy a szomszédság bevonásának szándékával, vagy hatósági intézkedésként, környezettanulmány készítése céljából.”

    36. 20/914-5602 vargai@igyfk.pte.hu

More Related