1 / 62

VASÚTI PÁLYADIAGNOSZTIKA

MSC KÉPZÉS 2010. TAVASZI FÉLÉV. VASÚTI PÁLYADIAGNOSZTIKA. 6. téma. SZÉCHENYI ISTV ÁN EGYETEM Dr. Horvát Ferenc főiskolai tanár. 1. A VASÚTI VÁGÁNYGEOMETRIA ÁLTALÁNOS MINŐSÍTÉSE. Általános minősítés: - minősítési hosszakon alapul,

lumina
Download Presentation

VASÚTI PÁLYADIAGNOSZTIKA

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. MSC KÉPZÉS 2010. TAVASZI FÉLÉV VASÚTI PÁLYADIAGNOSZTIKA 6. téma SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM Dr. Horvát Ferenc főiskolai tanár

  2. 1. A VASÚTI VÁGÁNYGEOMETRIA ÁLTALÁNOS MINŐSÍTÉSE Általános minősítés: - minősítési hosszakon alapul, - állomásköz, vonal, vonalhálózat minősítése azonos alapon, - fajtái: -- területi elvű értékelés, -- hibamaximum elvű (csúcstól – csúcsig) értékelés, -- vetületi elvű értékelés. Az általános minősítés során a minősítő hosszakra mérőszámokat és minősítő számokat képzünk. A mérőszámok a következők: süppedés: Z irány: Y síktorzulás: X nyomtáv: NYT 56/1

  3. 1. A VASÚTI VÁGÁNYGEOMETRIA ÁLTALÁNOS MINŐSÍTÉSE A számított mérőszámok: SÜP (SÜPPEDÉS) IR (IRÁNY) SIKT (SÍKTORZULÁS) A minősítő szám: SAD = Síktorzulással súlyozott ADditív minősítőszám A nyomtáv mérőszáma a minősítésben nem szerepel, mivel az nem vágányszabályozási tevékenység, hanem szerkezeti beavatkozást igénylő művelet. 56/2

  4. 1. A VASÚTI VÁGÁNYGEOMETRIA ÁLTALÁNOS MINŐSÍTÉSE A vágánygeometria általános minősítésének esetei: FMK-004 vágánygeometria általános minősítés_1 területi elv FMK-004 vágánygeometria általános minősítés_1 hibamaximum elv FMK-004 vágánygeometria általános minősítés_1 vetületi elv FMK-004 vágánygeometria általános minősítés_2 területi elv FMK-004 vágánygeometria általános minősítés_2 hibamaximum elv FMK-004 vágánygeometria általános minősítés_2 vetületi elv FMK-004 vágánygeometria általános minősítés_2 várható érték és szórás 56/3

  5. 1. A VASÚTI VÁGÁNYGEOMETRIA ÁLTALÁNOS MINŐSÍTÉSE MINŐSÍTÉS_1: Teljes adatbázissal dolgozik. 56/4

  6. 1. A VASÚTI VÁGÁNYGEOMETRIA ÁLTALÁNOS MINŐSÍTÉSE MINŐSÍTÉS_2: Csak az irodai rendszerben működik, A minősítés célja, hogy a különböző elemzéseknél (országos, területi, vonali) meg lehessen állapítani, hogy mely pályaszerkezeti elem(ek) okozzák a legkisebb illetve legnagyobb romlást a vágánygeometriában: 1. kitérő 2. útátjáró 3. híd 4. hegesztés vagy illesztés Azezek hosszára kiterjedő mérési adatok a teljes adatmennyiségtől elkülöníthetők. 56/5

  7. 1. A VASÚTI VÁGÁNYGEOMETRIA ÁLTALÁNOS MINŐSÍTÉSE A SAD minősítőszámok változása a pálya hossza mentén és az időben, Komárom – Ács állomásköz Bal vágány Jobb vágány 56/6

  8. 1. A VASÚTI VÁGÁNYGEOMETRIA ÁLTALÁNOS MINŐSÍTÉSE A SAD minősítőszámok változása a pálya hossza mentén és az időben, Lébény – Kimle állomásköz, 1620/1630 szelvényköz 56/7

  9. 1. A VASÚTI VÁGÁNYGEOMETRIA ÁLTALÁNOS MINŐSÍTÉSE A SAD minősítőszámok változása a pálya hossza mentén és az időben, Mende – Sülysáp állomásköz, 230/260 szelvényköz 56/8

  10. 1. A VASÚTI VÁGÁNYGEOMETRIA ÁLTALÁNOS MINŐSÍTÉSE Fekszint eloszlásgörbék1991-ben mért adatokból 56/9

  11. 1. A VASÚTI VÁGÁNYGEOMETRIA ÁLTALÁNOS MINŐSÍTÉSE NORMÁLIS ELOSZLÁS A  valószínűségi változó m,  paraméterű normális eloszlású, ha sűrűségfüggvénye: Az N(m,) eloszlású valószínűségi változó várható értéke az m paraméter, szórása a  (>0) paraméter. A sűrűségfüggvény (Gauss-görbe) 56/10

  12. 1. A VASÚTI VÁGÁNYGEOMETRIA ÁLTALÁNOS MINŐSÍTÉSE Az eloszlásfüggvény 56/11

  13. 1. A VASÚTI VÁGÁNYGEOMETRIA ÁLTALÁNOS MINŐSÍTÉSE LOGNORMÁLIS ELOSZLÁS A  valószínűségi változó lognormális eloszlású, ha a  e-alapú logaritmusa (az ln) normális eloszlású. A sűrűségfüggvény f(x) = Az eloszlásfüggvény 56/12

  14. 1. A VASÚTI VÁGÁNYGEOMETRIA ÁLTALÁNOS MINŐSÍTÉSE A várható érték A szórás A sűrűség- és az eloszlás függvény 56/13

  15. 1. A VASÚTI VÁGÁNYGEOMETRIA ÁLTALÁNOS MINŐSÍTÉSE Illeszkedésvizsgálat (1991) 56/14

  16. 1. A VASÚTI VÁGÁNYGEOMETRIA ÁLTALÁNOS MINŐSÍTÉSE Mindaddig, amíg a pályát terhelés nem éri (új pálya kiinduló állapota), geometriai minőségét leíró jellemzői véletlen események. A centrális határeloszlás tétele alapján az egyes jellemzők értékei nagy valószínűséggel Gauss-féle normális eloszlásúak. A minősítő hosszakra (pl. 500 m) először külön-külön értékeljük az egyes jellemzőket, s a hibák helyett mérő- és minősítőszámokkal dolgozunk. Ezek lesznek a valószínűségi változók, összegük a vizsgált hosszon azonos a lehetséges esetek számával (100%). Ez megfelel annak, hogy a sűrűséggörbe alatti terület nagysága egységnyi. A kezdeti állapotnál mérhető hibák sűrűségfüggvénye A sűrűséggörbe az „m” várható értékkel és „” szórással jellemezhető: - az „m” értéke sohasem nulla, hiszen tökéletes vágány építéskor sincsen, - minél jobb minőségű a vágány, annál kisebb „m” és „” értéke. Ha az inflexiós pontoknál a sűrűséggörbét függőlegesen elvágjuk, akkor az összesen egységnyi terület részei: 0,1587 + 0,6826 + 0,1587 = 1, azaz közelítőleg 0,15 + 0,70 + 0,15 = 1. 56/15

  17. 1. A VASÚTI VÁGÁNYGEOMETRIA ÁLTALÁNOS MINŐSÍTÉSE A szóráson kívül balra eső értékek az elvárható átlagnál stabilabb, a jobboldalon kívül esők a romlásra erősebben hajlamos halmazt képviselik. Ha a „ci” pontnál vágjuk el a görbét, akkor az ettől balra eső terület azon vonalszakaszoknak százalékával lesz arányos, amelyeknek jellemzője a „ci” értéknél kisebb. Mivel a Gauss-görbe a várható értékre szimmetrikus, integrálja, az eloszlásgörbe az 50%-nak megfelelő pontra lesz pontszimmetrikus. Az m = 0 esetre az ábrán látható eloszlásgörbe adódik. 56/16

  18. 1. A VASÚTI VÁGÁNYGEOMETRIA ÁLTALÁNOS MINŐSÍTÉSE A forgalom megindulásával megkezdődik az általános pályaállapot változása  megváltozik a jellemzők normális eloszlása. A változás exponenciális (pályaromlási törvény!)  a pontszimmetrikus normáleloszlás úgy módosul, mintha annak valamennyi pontja exponenciálisan jobbra tolódna logaritmikus normáleloszlást kapunk. Azaz a valószínűségi változók logaritmusainak eloszlása normáleloszlás. Különböző állapotú vágányokban, sok ezer adat feldolgozásával igazolódott a tény, hogy a jellemzők (hibák) eloszlása egy kiszámítható összeadandó állandó erejéig mindig lognormális eloszlásúnak tekinthető. Lehetőség van - akármilyen hosszúságú vonal geometriai állapotának jellemzésére, - különböző vonalak geometriai állapotának összehasonlítására, - a vágány állapotának elvárt állapothoz való hasonlítására  ehhez „minta- v. sztandard eloszlásgörbék” szükségesek. 56/17

  19. 1. A VASÚTI VÁGÁNYGEOMETRIA ÁLTALÁNOS MINŐSÍTÉSE Valóságos eloszlás és sztandardizált lognormális görbék sebességenként „A” határ: 0-15%, a gépi vágányszabályozás tilos „B” határ: a 15-50% tartományban a gépi vágányszabályozás nem indokolt, gazdaságtalan, „C” határ: az 50-85% tartományban a vágányszabályozás tervezése indokolt, A „C” határ felett a 85-100% tartományban gépi szabályozás szükséges. 56/18

  20. 1. A VASÚTI VÁGÁNYGEOMETRIA ÁLTALÁNOS MINŐSÍTÉSE MÁV HN vonalak 1991. évi bemérése alapján Z fekszint kiegyenlített (sztandard) eloszlások 56/19

  21. 1. A VASÚTI VÁGÁNYGEOMETRIA ÁLTALÁNOS MINŐSÍTÉSE 2003. évi feldolgozások 56/20

  22. 1. A VASÚTI VÁGÁNYGEOMETRIA ÁLTALÁNOS MINŐSÍTÉSE 56/21

  23. 1. A VASÚTI VÁGÁNYGEOMETRIA ÁLTALÁNOS MINŐSÍTÉSE 56/22

  24. 1. A VASÚTI VÁGÁNYGEOMETRIA ÁLTALÁNOS MINŐSÍTÉSE A lognormális eloszlásgörbe szerkesztése A lognormális eloszlásgörbét három ún. kvantilis pont (abszcissza érték) határozza meg: - C15% = a és C85% = c, a szóráson kívüli értékeket határolják el az elfogadott mértékű hibáktól, - C50% = b,a medián. A lognormális eloszlásfüggvény nem elemi függvény integrálja, ezért a valóságos folyamatokra jellemző lognormális eloszlásokhoz minden esetben egy ismeretlen várható értékű normáleloszlás tartozik. Ennek x = mo várható értékét kell megtalálni, hogy a C15, C50, C85 pontok közé a görbe közbenső pontjai megrajzolhatók legyenek. 56/23

  25. 1. A VASÚTI VÁGÁNYGEOMETRIA ÁLTALÁNOS MINŐSÍTÉSE Ha C15 = a, C50 = b és C85 = c, akkor a három kvantilishez egy integrálási állandó jellegű „x” érték tartozik: Az „x” érték normális esetben pozitív és a lognormális görbének balra tolódását adja meg a C tengely mentén. Ha az „x” értéke túlzottan csökken vagy negatív értéket vesz fel, ez azt jelenti, hogy a geometriai jellemző már nem megfelelő a pálya állapotának értékelésére, a változás az „anyagi korszak”-ba ment át. A Ci értékek számítása az alábbi: Ci = exp[ln(b-x) + Fi(ln(c-x) – ln(b-x))] + x Adott „J” jellemző V = 60 km/h sebességhez tartozó eloszlása esetén az F = 60%-nak megfelelő kvantilis számítása: táblázatból Fi = F60 = 0,2444 előző fólián lévő ábrából: a = 122, b = 163, c = 225, számítással x = 42 CJ60 = exp[ln(163-42) + 0,2444(ln(225-42) – ln(163-42))] + 42 = 176 (ld. ábrát). Új sztandardizált görbesereg kell, ha - más rendszerű mérőkocsi lép üzembe, - jelentősen megváltozik a vágányhálózat geometriai állapota. 56/24

  26. 1. A VASÚTI VÁGÁNYGEOMETRIA ÁLTALÁNOS MINŐSÍTÉSE Hézagnélküli vágányok SAD sztandard eloszlásgörbéi (2003) 56/25

  27. 1. A VASÚTI VÁGÁNYGEOMETRIA ÁLTALÁNOS MINŐSÍTÉSE Adattábla részlet 56/26

  28. 1. A VASÚTI VÁGÁNYGEOMETRIA ÁLTALÁNOS MINŐSÍTÉSE SAD eloszlásfüggvények – összes hagyományos (HGY), V = 40 km/h sebességű vágány 56/27

  29. 1. A VASÚTI VÁGÁNYGEOMETRIA ÁLTALÁNOS MINŐSÍTÉSE SAD eloszlásfüggvények – összes HGY, V = 80 km/h sebességű vágány 56/28

  30. 1. A VASÚTI VÁGÁNYGEOMETRIA ÁLTALÁNOS MINŐSÍTÉSE SAD eloszlásfüggvények – összes hézagnélküli (HN), V = 80 km/h sebességű vágány 56/29

  31. 1. A VASÚTI VÁGÁNYGEOMETRIA ÁLTALÁNOS MINŐSÍTÉSE SAD eloszlásfüggvények – összes HN, V = 120 km/h sebességű vágány 56/30

  32. 1. A VASÚTI VÁGÁNYGEOMETRIA ÁLTALÁNOS MINŐSÍTÉSE SAD eloszlásfüggvények – összes HN, V = 160 km/h sebességű vágány 56/31

  33. 1. A VASÚTI VÁGÁNYGEOMETRIA ÁLTALÁNOS MINŐSÍTÉSE SAD eloszlásfüggvények – összes HN, összes sebességű vágány 56/32

  34. 1. A VASÚTI VÁGÁNYGEOMETRIA ÁLTALÁNOS MINŐSÍTÉSE SAD eloszlásfüggvények – összes HGY + HN, összes sebességű vágány 56/33

  35. 1. A VASÚTI VÁGÁNYGEOMETRIA ÁLTALÁNOS MINŐSÍTÉSE Az összes HN vágány SAD eloszlásgörbéi (2008) 56/34

  36. 1. A VASÚTI VÁGÁNYGEOMETRIA ÁLTALÁNOS MINŐSÍTÉSE Az összes vágány SAD eloszlásgörbéi (2008) 56/35

  37. 1. A VASÚTI VÁGÁNYGEOMETRIA ÁLTALÁNOS MINŐSÍTÉSE SAD eloszlásfüggvények – teljes MÁV hálózat, HGY pályák, 80 km/h sebességű vágányok, 1994/2 – 1998/2 56/36

  38. 1. A VASÚTI VÁGÁNYGEOMETRIA ÁLTALÁNOS MINŐSÍTÉSE SAD eloszlásfüggvények – teljes MÁV hálózat, HGY pályák, összes sebességű vágányok, 1994/2 – 1998/2 56/37

  39. 1. A VASÚTI VÁGÁNYGEOMETRIA ÁLTALÁNOS MINŐSÍTÉSE SAD eloszlásfüggvények – teljes MÁV hálózat, HN pályák, 120 km/h sebességű vágányok, 1994/2 – 1998/2 56/38

  40. 1. A VASÚTI VÁGÁNYGEOMETRIA ÁLTALÁNOS MINŐSÍTÉSE SAD eloszlásfüggvények – teljes MÁV hálózat, HN pályák, összes sebességű vágányok, 1994/2 – 1998/2 56/39

  41. 1. A VASÚTI VÁGÁNYGEOMETRIA ÁLTALÁNOS MINŐSÍTÉSE SAD eloszlásfüggvények – teljes MÁV hálózat, HN + HGY pályák, összes sebességű vágányok, 1994/2 – 1998/2 56/40

  42. 1. A VASÚTI VÁGÁNYGEOMETRIA ÁLTALÁNOS MINŐSÍTÉSE A Székesfehérvár – Komárom vasútvonalon a 2000 – 2008. évi első mérések eredményeiből szerkesztett SAD eloszlásgörbék és a V = 60 – 80 – 100 km/h sebességhez tartozó normalizált eloszlás görbék 56/41

  43. 1. A VASÚTI VÁGÁNYGEOMETRIA ÁLTALÁNOS MINŐSÍTÉSE Az eloszlásgörbék SAD tengely menti vándorlása (azaz az állapotváltozás) nehezebben követhető, ha sok mérés adatsorát egyben ábrázoljuk. Ezért az eloszlásgörbék jellemzésére a dr. Vaszary Pál által bevezetett ún. alakszámot („I”) célszerű felhasználni. (A romlási eloszlás értékeléséhez elegendő lenne a várható érték és a szórás ismerete. Esetünkben azonban lognormális eloszlásról van szó, s a várható érték és a szórás segítségével csak nehezen tehetnénk összehasonlítást. Szükséges, hogy egyetlen számmal tudjunk utalni a sokaság állapotaira, amelynek eszköze az alakszám.) Az „I” lakszám az eloszlásgörbe 15; 50 és 85%-os ordinátáihoz tartozó abszcissza értékek (esetünkben a SAD számok) négyzetösszege, osztva ezerrel: 56/42

  44. 1. A VASÚTI VÁGÁNYGEOMETRIA ÁLTALÁNOS MINŐSÍTÉSE Az alakszám az eloszlásgörbének a nullaponti függőleges tengelyre vett másodrendű nyomatékával arányos, amint annak belátását az alábbi ábra segíti. A lognormális eloszlásgörbe és az alakszám összefüggése A másodrendű nyomaték: 56/43

  45. 1. A VASÚTI VÁGÁNYGEOMETRIA ÁLTALÁNOS MINŐSÍTÉSE A Székesfehérvár – Komárom vonalon elvégzett mérések eloszlásgörbéinek helyzetét jellemző alakszám változását az ábra mutatja. Az ábrából jól látszik, hogy a vágány SAD minősítőszámmal leírt geometriai minősége 2002-2007 évek között a sebességhez rendelt értéknek (zöld szaggatott vonal) megfelelő volt. 2007-ről 2008-ra komolyabb romlás következett be. 56/44

  46. 1. A VASÚTI VÁGÁNYGEOMETRIA ÁLTALÁNOS MINŐSÍTÉSE Az „I” alakszámok változása egyes vonalakon 56/45

  47. 1. A VASÚTI VÁGÁNYGEOMETRIA ÁLTALÁNOS MINŐSÍTÉSE Az I alakszám változása az időben – teljes MÁV hálózat, HGY pályák, V = 80 km/h sebességű vágányok 56/46

  48. 1. A VASÚTI VÁGÁNYGEOMETRIA ÁLTALÁNOS MINŐSÍTÉSE Az I alakszám változása az időben – teljes MÁV hálózat, HGY pályák, összes sebességű vágányok 56/47

  49. 1. A VASÚTI VÁGÁNYGEOMETRIA ÁLTALÁNOS MINŐSÍTÉSE Az I alakszám változása az időben – teljes MÁV hálózat, HN pályák, V = 120 km/h sebességű vágányok 56/48

  50. 1. A VASÚTI VÁGÁNYGEOMETRIA ÁLTALÁNOS MINŐSÍTÉSE Az I alakszám változása az időben – teljes MÁV hálózat, HN pályák, összes sebességű vágányok 56/49

More Related