1 / 25

A szervezeti kommunikáció

A szervezeti kommunikáció. 2010. április 30. „a kultúra a tudás, amelyet egy személynek birtokolnia kell ahhoz, hogy megoldja a mindennapi élet feladatát.”.

aria
Download Presentation

A szervezeti kommunikáció

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. A szervezeti kommunikáció 2010. április 30.

  2. „a kultúra a tudás, amelyet egy személynek birtokolnia kell ahhoz, hogy megoldja a mindennapi élet feladatát.”

  3. Minden kultúrára jellemző, hogy:- tanult, - kollektív, az adott közösség tagjaira jellemző, ebből következően csoportspecifikus- relatív, egyik kultúra sem állíthatja magáról, hogy magasabb szinten van a többinél.

  4. 1.1 Az ember szellemi beprogramozásának szintjei • GEERT HOFSTEDE (1994) - holland szociálpszichológus • az ember szellemi beprogramozásának három szintje van: • a kultúra (tanult) • az emberi természet (örökölt) • a személyiség (tanult+örökölt)

  5. 1.2 A kultúra rétegeiA HOFSTEDEI „HAGYMA” MODELL

  6. 1.3 A kultúra szintjei • Az emberek többsége egyszerre több csoport tagja (család, munkahely, baráti kör stb.). • A kultúra számos szinten értelmezhető, a következőkben felsoroltakat tekinti Hofstede a legfontosabbaknak: - Nemzeti kultúra - Regionális kultúra - Etnikai és-vagy vallási hovatartozás szerinti kultúra

  7. - Nyelvi hovatartozás szerinti kultúra - Nemi kultúra - Generációs hovatartozás szerinti szint - Társadalmi osztály/réteg kultúra - Szervezeti kultúra

  8. 1.4A szervezeti kultúra • Charles Handy brit szociológus a szervezeti kultúra típusokra irányuló kutatásai során a következő megkülönböztethető tényezőket határozta meg: • a hatalomgyakorlás módja (jutalmazás, büntetés) • az irányítás gyakorlata (részvétel) • a tervezés időhorizontja • a munkamegosztás, munkaszervezés

  9. a formalitás, a bürokrácia foka • a beosztotti kezdeményezés támogatottsága • a munkafegyelem, a munkaidő betartása • a szabályok fontossága, betartása • az eredmények fontossága • az egyéni viselkedés (pl. öltözködés, különcködés) kezelése.

  10. 1.5 Négy isten a menedzsmentben A „Klub” kultúra: Zeusz

  11. A kapcsolat a „pókkal” sokkal fontosabb, mint a valódi beosztás. • Leginkább a családi, baráti kapcsolatokon alapuló kisvállalkozásoknál figyelhető meg. • Előnye a döntések gyorsasága. A jó működés záloga a bizalom, az empátia és a motiváció. Az ilyen szervezetben általában szívesen dolgoznak a munkatársak.

  12. A „tevékenységközpontú” kultúra: Apolló

  13. Döntően a szervezetben betöltött szerepre, a tevékenységre, a munkakörre koncentrál, nem pedig a személyekre, akik ott dolgoznak. • A tipikus karrier: valaki elkezd dolgozni az egyik oszlop alján és végigjárva a szamárlétrát, felküzdi magát a timpanonra. • Felfelé megy az információ, lefelé az utasítás. • Az Apolló-kultúra jól működik olyankor, ha a jövő nagy biztonsággal előre látható, tervezhető. A stabilitás és tervezhetőség a két kulcsszava ennek a kultúrának.

  14. Az eredményközpontú kultúra: Athéné

  15. A teljes szervezet rugalmasan kapcsolódó egységek hálózata, amiben minden egység javarészt öntörvényű, de meghatározott felelőssége van a teljes szervezet stratégiájának megvalósulásában. • A vezetés és a személyek közötti konfliktusok ritkák, a munkatársak kölcsönösen elismerik és tisztelik egymást. • Jellemző tanácsadó cégeknél, hirdetési ügynökségeknél, stb.

  16. A személyiségközpontú kultúra: Dionüszosz

  17. A szervezet van azért, hogy az egyének saját céljaikat is megvalósíthassák. • A csillagok általában magasan képzett szakemberek, akik létrehozzák a szervezetet azért, hogy egyéni céljaikat olcsóbban, jobban tudják elérni. (pl. ügyvédek) • Ebben a szervezetben öröm dolgozni, hiszen a személyiség és annak autonómiája áll a középpontban.

  18. 2. Szervezeti kommunikáció 2.1 A kommunikációról általában: • Elengedhetetlen a túléléshez • A kommunikáció latin eredetű szó: • communis (mn.) = közös, általános • communitas (fn.) = közösség • communicatio = 1. közzététel 2. teljesítés 3. gondolatok közlése a hallgatókkal

  19. 2.2 A kommunikáció alapelemei: 1. a közlő 2. az üzenet 3. az eszközrendszer 4. a nyelv 5. a közeg 6. a befogadó

  20. A társadalom nagy intézményrendszeri mindegyikének van kommunikációs aspektusa. Az egyes intézményrendszereknél: - alapvető (pl. tudományok, művészetek, oktatás, egyházak), másoknál viszont - eszközjellegű (gazdaság, politika, igazságszolgáltatás, közigazgatás, egészségügy, sport, erőszakszervezetek).

  21. A szervezet kommunikációja egyszerre • belső (intern) és • külső (extern). Egyszerre zajlik • formális és • informális csatornákon.

  22. Hatékony kommunikációs eszközök, pl. • Nagy plénumnak tartott tájékoztatók • Workshop-ok (műhelymunka) • Személyes beszélgetések • Megbeszélés vezetőkkel és munkahelyi irányítókkal • Csoport- és osztálymegbeszélések • E-mail és más információs technológia alkalmazása • Vezetői prezentáció • Vállalati hírlevél és belső újság • Információs csomag • Dolgozói kézikönyv • Új dolgozók orientációja • Újító és javaslattevő program

  23. Kevésbé hatékony kommunikációs eszközök, pl. • Információs telefon-vonal • Dolgozói folyosói pletyka • Videó • Tájékoztató tábla • Helyi újság és televízió

  24. A kommunikáció funkciói: • informálás - kontroll • meggyőző funkció • érzelmi funkció • motiváló funkció A kommunikáció síkjai: • tartalmi és • emberi sík

  25. Köszönöm a figyelmet! D. Fizel Natasa

More Related