Az alak és alakzatmutatók alkalmazási lehetőségei a regionális kutatásban

1. Az alak és alakzatmutatók alkalmazási lehetőségei a regionális kutatásban Dusek Tamás Széchenyi István Egyetem Kaposvár, 2013. november 22.

2. Területi statisztika • Térparaméteres elemzési módszerek (tiszta és vegyes módszerek) • Hagyományos módszerek területi alkalmazásai • Területi adatok gyűjtése, tipizálása, forrásai, minősége Az általános statisztika ezeket nem tárgyalja

3. Alak és alakzat • Pontalakzat: alakzat alatt a pontok egymáshoz képesti relatív helyzetét, a pontok közötti távolságokból fakadó térbeli elrendeződést értjük. Az alakzat érzéketlen a méretarány változtatásra, eltolásra és elforgatásra • Alak: a pontalakzatot magában foglaló területegység jellemzője, de mint ilyen, a pontalakzat eloszlását is jellemzi

4. Az alak és alakzatkutatás célja • Leírás, tipizálás • Az alak és alakzat, valamint különféle funkciók és jellemzők kapcsolatai – pl: települések alakja és az elérhetőség vagy a környezeti terhelés kapcsolata; területegységek alakja és egyenlőtlenségi mutatók; alak és közigazgatási hatékonyság; alak és a védelmi szempontok; területi ellátottsági mutatók, szolgáltatások és az alak kapcsolata; gerrymandering

5. Pontalakzat • 1. Mekkora a pontsűrűség. • 2. Milyen a pontok átlagos és relatív helyzete. • 3. A ponteloszlás szabályos vagy véletlen volta. • 4. Milyen a ponteloszlás alakja. • 5. Milyen a ponteloszlás irányultsága.

6. A pontalakzatok három fő jellemzője

7. Azonos alakzatok, eltérő sűrűségek vagy eloszlások

8. Szabályos, klaszteresedő és véletlen elrendeződésű pontalakzatok

9. A lépték lehetséges hatása a pontalakzat szabályosságára

10. Középpontok • Medián középpont • Súlypont • Minimum utazási távolság központ: optimális telephely meghatározásához

11. A medián középpont meghatározása és irányfüggése

12. A súlypont és a minimum utazási távolság központja összehasonlítása

13. Hokkaido népességi súlypontjának változása 1869 és 1925 között

14. A pontalakzatok szóródása

15. Az egyváltozós szórás kétdimenziós területi megfelelője: • Standard távolság • Standard távolságeltérés (Warntz és Neft, 1960) • Dinamikus sugár (Stewart ás Warntz, 1958)

16. A standard távolság alkalmas: • koncentrálódó és térben szétszórt jelenségek megkülönböztetésére, szegregációs vizsgálatokra • Nagysága azonban függ a terület méretétől

17. Kereskedelmi és szolgáltató egységek standard távolságai Tel Avivban, 1964-ben

18. Az USA népességének standard távolsága

19. A magyarországi települések standard távolságai megyei és regionális szinten • *A területegység méretével megegyező körben egyenletesen eloszló települések standard távolságának százalékában

20. Koordinátánként mért szórás • Az irányultság mérésére alkalmas • De: elforgatásérzékeny

21. Standard különbség ellipszis meghatározása: alkalmas az irányultság és az elnyúltság kimutatására is • Cirkularitási együttható: • Elnyúltsági index:

22. Az ír sziget népességeloszlásának néhány mutatója

23. Standard távolság • Átlagos távolság • Átlagos négyzetes távolság

24. A területi szóródás mutatói • Elnyúltság: a középponton átmenő két tengely eltérő hosszúságú • Szerkezeti kiterjedés: alaktól és konvexitástól függ

25. Alakjellemzők 1. kompaktság, 2. elnyúltság, 3. horpadtság (konkávitás), 4. lyukasság, 5. fragmentáltság, 6. a határvonal csipkézettsége.

26. Alakjellemzők:elnyúltsághorpadtság (konkávitás) lyukasságfragmentáltság

27. Egyszerű síkidomok kerületének és területének aránya

28. 1. A területegység kerületének és területének összehasonlításán alapuló mutatók. • 2. A területegységgel kapcsolatba hozható köröket és egyéb síkidomokat felhasználó mutatók. • 3. Egy szabályos alakkal való direkt összehasonlításon alapuló mutatók. • 4. A területegység alkotóelemeinek eloszlásán alapuló mutatók.

29. Országok és más területegységek relatív távolságszórása, elnyúltsága és szerkezeti kiterjedése

30. Köszönöm a figyelmet!