9. Csehszlovákia újjáalakulása és etnikai tisztogatásai

1. 9. Csehszlovákia újjáalakulása és etnikai tisztogatásai Csehszlovákia története 1918–1948

2. A harmadik köztársaság létrejötte • A moszkvai és londoni emigráció egyesülése és pártjai • 1945. márc.: Beneš és miniszterei + a SzlNT képviselői Moszkvába utaztak • a Gottwald által kidolgozott programot márc. 29-én elfogadták • államosítás, népbíróságok és nemzeti bizottságok felállítása; a cseh pártoknak csak az „árulók” megbüntetése, a szlk.-oknak csak az autonómia volt fontos • a nép dönti el, hova tartozik Kárpátalja; a pol. szabadságjogok fennmaradnak • a fasiszta, nemzetiségi pártok és az Agrárpárt betiltása után Cseho.-ban a CSKP, SZDP, NSZP, Néppárt; Szlk.-ban SzlKP és Demokrata P. működik • A kassai kormány és programja • 1945. ápr. 4-én a Moszkvában megválasztott ideiglenes kormány Kassán Beneš jelenlétében letette az esküt (a demokratikus választásokig működik) • vezetője a volt moszkvai követ, Zdeněk Fierlinger (SZDP – „Quislinger”) • helyettesei: Gottwald (CSKP), V. Široký (SzlKP), Šrámek (Népp.), Ursíny (DP) • a 25 miniszterből 9 volt komm., akik a legfőbb tárcákat birtokolták: • Václav Nosek a bm. (rendőrség); Földműv. (földreform); az Inform. (sajtó, prop.); Okt.; Munkaügy (szakszerv.-k); a külügy élére ugyan Jan Masaryk került, de helyettese a szlk. komm. Vlado Clementis; titkos komm. volt a „pártonkívüli” Ludvík Svoboda honv. min.; de több baloldali szocdem is, köztük Fierlinger • a szintén nem megválasztott Beneš visszakerült a közt. elnöki posztra • ápr. 5-én hirdették ki a kormányprogramot, ami a megtorlás, ill. a nemzeti-ségektől való megszabadulás jegyeit viselte magán (nm.-k, m.-k szinte teljes kitelepítése, áp.-i és egyéb jogaik elvétele) + Gottwald márc.-i elképzelései

3. A harmadik köztársaság jellege • 1945. máj. 9. (felszabadulás) – 1948. máj. 9. (új alkotmány) • Területi változások 1945-ben • München előtti határok: érvénytelenítik a nm., len., m. területszerzést • 1945. jún. 29. egyezmény a SzU-val Kárpátalja átadásáról • A politikai rendszer: korlátozott, inkább látszat-demokrácia • jobboldali pártok, köztük a korábbi két legnépszerűbb párt betiltása • parlamentarizmus helyett elnöki dekrétumok • ellenzéki pártok nincsenek, csak a Nemzeti Front engedélyezhet új pártokat • az első köztársaság sokkal plurálisabb, demokratikusabb volt! (habár Beneš és Jan Masaryk neve hamis módon folyamatosságot sugallt, ez új rsz. volt) • külpolitika: „hídszerep” a Kelet és Nyugat közt, valójában München után jelentős csalódottság a Nyugatban és a demokráciában • valójában népi demokrácia, piac helyett erősödő tervezés • legutoljára lett prol.diktatúra, ua. nem külső kényszer hatására, hanem önként • Túltengő nacionalizmus, kisebbségi és emberi jogok lábbal tiprása • a cseh (és ezúttal szlovák) pártok ismételt összefogása nemzeti okokból • a cseh–szlovák viszony ugyanakkor továbbra is feszültségek forrása • erőteljes nemzeti homogenizálódás: a zsidóság megsemmisült a háború során, a ruszinok a SzU-hoz kerültek, németek szinte teljes kitelepítése, magyar-ellenes intézkedések – 1950-ben a „csehszlovákok” aránya 94%-ra nőtt

4. Viták a cseh–szlovák viszonyról 1. • A szlovák nemzeti öntudat megerősödése, csehektől való eltérése • hadikonjunktúra, árjásítás –» gazdasági megerősödés, stabil pénz • öt évnyi önálló nacionalista állam, erős politikai katolicizmus • de agrárjelleg, gyenge infrastruktúra, nagy háborús károk, munkanélküliség • Koncepciók a cseh és szlovák terület sorsáról • a szlovák függetlenségnek nem volt reális esélye • SzlKP terve a Szovjetunióhoz való csatlakozás – Moszkva ellenzi • a szövetségesek és a szlovákok többsége is Čs. felújítását tűzte ki célul, a szlovákok célja a Čs.-n belüli egyenjogúság, elsősorban föderáció révén • a cseh pártok és Beneš az első közt. csehszlovákizmusát akarják folytatni • nem értették meg a szlovákok nemzeti emancipációjának jelentőségét, holott ekkor már a korábbi szlk. centralisták (pl. Vavro Šrobár) is egyenjog.-t akartak • eleinte a SzlNT-t sem ismerték el, csak a felkelés és a CSKP hatására • cseh komm.-k elismerik Szlk. jogát az egyenjogúságra, de bizonytalanok • nézeteik a háború folyamán többször változtak is, végül a föder. mellé álltak • a szlk. kérdést azonban ők a hatalmi harcoknak rendelték alá • A kormányprogram előkészítése • a SzlNT márc. 2-i memoranduma követelte, hogy a szlk. nemzet egyedüli képviselőjének ismerjék el, erősítsék meg a szlk. kormány és parlament létét • a cseh pártok (Nemz. Szoc., Néppárt) ezt határozottan elvetették • a kommunisták pedig kompromisszumos javaslatot terjesztettek be

5. Viták a cseh–szlovák viszonyról 2. • A félföderatív rendszer kialakulása a kassai kormányprogramban • elismerik az önálló szlovák nemzet létét és egyenlőségét • a SzlNT a szlk. nemzet képviselője, a legfőbb szlk. államhatalmi szerv • politikai ígéret, hogy a szlk. szerveket az alkotmány is el fogja ismerni • a közös hadseregben szlk. egységeket fognak létrehozni • a központi és helyi kompetenciákról később fognak dönteni (a cseh pártok a CSKP hatására fogadták el a kompr.-t; a CSKP a szlk. érdekek szószólója lett) • egy asszimmetrikus rsz. alakult ki: szlovák szervek voltak, de csehek nem • „A szlovák nemzet Magna Chartája” (1945. ápr. 5.) • Gottwald beszéde Kassán, ami címe ellenére nem jogi dokumentum • megismétli a kormányprogram pontjait, többször éltetve a hős Vörös Hads.-t • Az első prágai egyezmény (1945. jún. 2.) • a Nemz. Szoc. és Néppárt újra próbálkozik: tartományi rendszert javasolt • a SzlNT elveti a három tartomány létét és a szimpla autonómiát is, újra a fö-derációt szeretné kivívni (máj. 26.) – pedig a SzU hatására a CsNT feloszlott • a CSKP hatására a föder.-t a 31-i kormányülésen a SzlKP sem támogatta, egyedül Jozef Lettrich (a SzlNT társelnöke) állt ki mellette • jún. 1. kimondják: a SzlKP a CSKP része és a prágai vezetés alá tartozik • jún. 2. megerősítik a SzlNT Kassán bejelentett szerepét, döntés született a kp.-i és a helyi kompetenciák köréről; 5-én ezt a SzlNT is elfogadta • minden, nem kimondottan kp.-i irányítású területen a szlk. szervek döntenek, a Megbízottak Testülete a SzlNT-nak és a prágai kormánynak egyaránt felelős

6. A rendőrség és a megtorló különbíróságok • A rendőrség: Nemzetbiztonsági Testület (SNB, 1945. ápr.) • a korábbi rendőrség és csendőrség helyett létrejött új szervezet; részei: • Közbiztonság (VB) egyenruhások, bűnügyi nyomozók és katasztrófavéd. • Állambiztonság (StB, jún. 30.) Eredeti fő célja a háborús bűnösök felkuta-tása; emellett hírszerző-kémelhárító szervezetet és határőrséget tartalmaz • volt rendőrök, partizánok, fegyveres szakszervezeti tagok léptek be • kezdettől a komm.-k dominálták, Nosek belügymin. is CSKP-tag • tömeges letartóztatások, a kitelepítés szervezése stb. is feladata lett • Népbíróságok és a Nemzeti Bíróság • a SzlNT már 1945. máj. 15-én rendeletet adott ki a fasiszta bűnözők, árulók stb. megbüntetéséről és nemzeti, ill. népbíróságok létesítéséről • jún. 19. elnöki dekrétumok hozzák létre a két új bírói fórumot • az 1938. máj. 21. óta elkövetett pol.-i/háborús cselekményeket bírálták el • a Nemzeti Bíróság a főbűnösöket, a népbíróságok a kisebb bűnösöket ítélik el • formálisan jogi keretet adtak egy vérszomjas bosszúeljárásnak • négy népbíró (+ szakjogász elnök) a rögtönítélkezéssel (max. 3 nap) ítél • Nemzeti Bír.: hat ülnök (ellenállók, üldözöttek közül) +szakjogász elnök • „kivizsgálásra nem kerül sor; a nyomozás az alapvető tényekre koncentrálódjon” • mindkét különbíróság első fokon jogerős ítélet hoz • halálos ítélet esetén a kegyelmi kérvénynek nincs halasztó hatálya • Szlk.-ban jóval kevesebb ügy, arányában több végződött felmentéssel (Szlk.: 20,5e vádlott, 8e elítélt – Cseho.: 168e vádlott, 69e elítélt)

7. Beneš-dekrétumok • Alkotmányos háttér, fogalommagyarázat • a londoni emigrációban, működő parlament nélkül kezdődött meg kiadásuk (előbb két évre, ideiglenesen, de később ez állandósult) • 1945. máj.–okt. között, az Ideiglenes Nemzetgyűlés összeüléséig szintén kiadtak 100 dekrétumot (1–143. sorszám alatt), igen változatos ügyekben • pl. a népbíróságokról; tv.hozó hatalom gyakorlásáról; államosításról stb. • szűkebb értelemben így nevezik a (többnyire) máig hatályos, a németek és magyarok jogfosztását eredményező elnöki jogszabályokat is • 13 közvetlenül, további 20 közvetetten érintette a nm. és m. kisb.-et • szerzőik közt nem csak Beneš, hanem a kormány számos tagja is megtalálható! • A hírhedt, antidemoktatikus dekrétumok fontosabb darabjai • 12/1945. az „árulók és ellenségek” földjei elkobzásáról (jún. 21.) • 16/1945. háborús bűnökről és a különleges népbíróságokról (jún. 19.) • 17/1945. a Nemzeti Bíróságról (jún. 19.) • 28/1945. az elkobzott földek szláv telepeseknek kiosztásáról (júl. 20.) • 33/1945. a német és magyar nemz.-űek megfosztása állampolg.-ától (aug. 2.) • 71/1945. az állampolg.-t elvesztettek munkakötelezettségéről (szept. 19.) • 88/1945. a „közmunkára” [=belső deportálásra] való kirendelésről (okt. 1.) • 108/1945. az ellenséges vagyon elkobzásáról (okt. 25.) • 121/1945. a közigazgatás szervezetéről és a nemzeti bizottságokról (okt. 27.) • 138/1945. a nemzeti becsület elleni néhány vétség büntetéséről (okt. 27.)

8. A „vad kitelepítés” (divoký odsun) • A németek spontán kiűzésének okai • bosszúállás, a náci brutalitás elleni harag; sok esetben rémhírek is okozták a németellenes hisztériát + a lengyel példa követése is • a nacionalizmus, sovinizmus hullámának magasra csapása • minden politikus a németek likvidálásáról szónokolt (máj. 16.: Beneš) • kész helyzetet akarnak teremteni a nagyhatalmi döntés előtt • a társadalom érzéketlenné vált a szenvedésekkel szemben • Az akció tényei és legkegyetlenebb elemei, 1945. máj.–aug. • jogi normák hiánya miatt a helyi szervek/csőcselék irányította az akciót • 660e főt űztek ki, többségét a szovjet zónákba; a brutalitás miatt 30e halott is • a cseh társadalom többsége passzív maradt, kevesen mertek felszólalni a törvénytelenségek ellen; az elűzők nagy része később az SNB tisztje lett • a németeket kiűzték házaikból, embertelen körülményekkel jellemezhető gyűjtőtáborba vitték és/vagy gyalogmenetben a határig hajtották őket • szögesdrótok, fegyveres őrök, Prací ke svobodě (a munka szabaddá tesz) felirat • hátukra horogkeresztet rajzoltak, az utcakőre festett náci jelképet nyalatták, fehér karszalagot kellett hordaniuk, közterületekről kitiltották őket • fegyveres bandák nőket/öregeket is bántalmaztak, sőt lelőttek; lincshangulat • az egyik legsúlyosabb halálmenet 1945. jún. elején Brnoból indult • a leghírhedtebb eset júl.–aug. fordulóján Ústí nad Labemben történt • egy lőszer- és fegyverraktárban júl. 31-én robbanás történt, főleg nm. áldozatok • a nm. „szabotázs” miatt tömegmészárlás történt, nőket is lőttek az Elbába

9. A szervezett kitelepítés 1. • A jogi keretek kialakulása, 1945. aug. 2. • főleg Nbr.-ban súlyos kritikákkal illették a vad kitelepítést • egyre több čs. politikus és szervezet is bírálta ennek módját (de nem tényét) • potsdami értekezlet: „a nm. lakosságnak vagy egy részének” áttelepítésére • ekkor adták ki a 33/1945. sz. elnöki dekrétumot is • aug. 16-án a kormány 2,5m nm. kitelepítését tűzte ki célul; nov. 20-án a No.-i Szövetséges Ellenőrző Tanács elfogadta a tervet • 750e fő a szovjet, 1,75m pedig a br. és am. szektorba (1945. dec.–1946 júl.) • A kitelepítés előkészítése, egyeztetés a no.-i zónákkal • több, mint 100 gyűjtőtábor jött létre, kitelepítési hivatalok alakultak • a kitelepítés lebonyolítása elsőbbséget élvezett a gazd.-i kérdésekhez képest • féltek, a nagyhat.-i ellentétek később akadályt gördítenek a folyamat elé • az amerikai szektor vezetőivel hamar sikerült megegyezésre jutni: 1946. jan. 25-én indultak oda szerelvények (napi 5 vonat, ápr. 11-től pedig már 6) • a szovjetekkel kevésbé, pedig korábban Zsukov 2m fő átvételét vállalta • 1946. márc. Hubert Ripka moszkvai útja során Sztálin felhívta Zsukovot és utasította a megegyezésre Prágával, ua. hozzátette: „szervezett módon és emberségesen, ne pedig náci módszerekkel hajtsuk végre” • jún. 1-jén megegyezés, a sz. zónába való telepítés jún. 11–nov. 13.-ig lezárult • jún. közepétől az USA „átmenetileg” napi 4 szerelvényre korlátozta a kontin-genst, nov.-ben pedig le is állította (1947-re vállalva még 100e fő átvételét)

10. A szervezett kitelepítés 2. • A kitelepítés folyamata • a szállítmányokat az SNB kísérte, a kitelepítettek értékeit (ékszer, órák, KČs) elvették (minden államellenes anyaggal együtt) • mindenki 30 kg csomagot vihetett, családonként 1000 márkát; vinniük kellett az ételt, takarót, evőeszközt; házaikat tisztán, bezárva kellett hátrahagyni, a tiltott cikkeket becsomagolva, listával ellátva • gyakran csak 10 perc volt felöltöztetni a gyerekeket és összecsomagolni • az antifasiszta (=komm.) nm.-eket elvileg nem kellett kitelep., de valójában igen; e 80e fő viszont megtarthatta tulajdonát és elkülönítve szállították ki • a pártok nem vettek fel nm.-eket, még a nm. kommunistákat is kitelepítették • 1946 közepén gazd.-i gondokat okozott már a nm. bányászok és szakmun-kások hiánya; ezek (kényszermunkások is) ideiglenesen maradhattak még • egyre több mg.-i mentesítési kérelem is volt, de ezeket elutasították • Eredmények • 1946. nov. 15. Nosek jelentette Benešnek az akció sikeres lezárását: 1946. jan.–okt. közt 2,17m főt szállítottak ki 1646 vonaton, 250e nm. maradt • 1947 végén 196e, 1949 jún.-ban 177e, 1950-ben pedig 165e fő volt, (ebből 40e fő vegyes házasságban, ők 1946 dec.-ben visszakapták áp.-ságukat) • a Szud.-vidék 2,5 m-nyi nm-je helyére 1,5m szláv költözött. A vidék nm. jellegét, házait, feliratait nem volt könnyű csehesíteni • minden kisebbség StB-ellenőrzés alá került, vál.jogot 1948-ban sem kaptak, ua. a határvidék maradék németjeit az ország belsejébe telepítették át

11. Határviták, 1945–1946 • Lengyel–csehszlovák viták • a kommunista lublini kormány is magának követelte Teschent, ezért Beneš sokáig nem is ismerte el a lengyel vezetést (csak 1945. jan. végén) • 1945-ben folyamatos fegyveres határvillongások alakultak ki • 1945. jún.-tól tárgyalt a két fél, de nem tudott megegyezni egymással • két győztes ország közötti vitaként a kérdés nem került a békekonf. elé • Čs. igényt formált néhány No.-tól Lo.-hoz került sziléziai határ menti területre is (Kladsko, Ratiboř) – végül a München előtti határok maradtak • csak 1947 márc. 10-én írtak alá barátsági szerződést – a béketábor tagjaiként • Német és osztrák területek iránti sikertelen csehszlovák igények • a lausitzi (luzsicai) szorb területen mozgalom alakult a Čs.-hoz csatl.-ért, de e törekvést még a Szovjetunió sem támogatta • Ausztriától több, párszáz km2-es területet kívántak megvásárolni – hiába • Magyar–csehszlovák viták és a békekonferencia • Mo. az etnikailag jogos igényeit győztes állam ellen nem vetheti fel • Čs. 200e magyar egyoldalú kitelepítését követeli, amit Mo. visszautasít, ill. bejelenti: hajlandó átvenni a magyarokat, de területtel együtt • a békekonferencia elveti a čs. igényt, de a feleket tárgyalásra kötelezi • Čs. Pozsony fejlődésének érdekében öt község elcsatolását kéri, közülük 3 falut (Dunacsúny, Horvátjárfalu, Oroszvár) meg is kapott