A rendszeres szociális segély családi alapúvá válásának problémái

1. A rendszeres szociális segély családi alapúvá válásának problémái

2. 2006. Július 1-től a rendszeres szociális segély családi segéllyé • alakul át • a segély az egész családnak nyújtott támogatás • összegének meghatározásakor a házastársat (élettársat) és • a gyermekeket is figyelembe kell venni • egy család- egy segély • Főbb elemei: • fogyasztási egység bevezetése: minden családtaghoz rendelődik • egy arányszám • mind a jogosultság, mind a segély összege egy fogyasztási egységre • - és nem az egy főre - jutó jövedelem alapján számítódik • a segély nem fix összegű, hanem a jogosultági jövedelemhatárig ( a nyugdíjminimum 90%-a) egészíti ki a család jövedelmét

3. Az új típusú rendszeres szociális segély jogosultsági feltételeiről szóló • szabályozás 2006. Április 1 napjától lépett hatályba, azzal, hogy az új • feltételű segély csak 2006. Július 1-től állapítható meg és folyósítható • (2005. Évi CLXX. tv. 56.§ (1) bek.) • Felülvizsgálat: • akinek 2006. Március 31.-én hatályos rendelkezések szerint segélyt • folyósítanak 2006 június 30.-ig felül kell vizsgálni azzal, hogy addig • - a jogosultsági feltételek felhasználása esetén - a régi feltétel szerint • kell tovább folyósítani (2005.évi CLXX.tv. 56.§ (2) bek. a.) pont) • akinek 2007. Április 1-én az önkormányzat által szervezett foglalkoztatás • (közhasznú, közmunka, közcélú munka) miatt szünetel a segély folyósítása • azt a segély visszaállítását megelőzően kell felülvizsgálni • Új megállapítás: • 2006. április 1- június 30-ig nyújt be kérelmet jogosultsága esetén már a • határozatban rendelkezni kell az új feltételű segélyre való jogosultságról és • annak összegéről is. (2005.évi CLXX.tv. 56.§ (3) bek.)

4. A családi segély megállapításának, felülvizsgálatának dilemmái 1. A fogyasztási egység számításával kapcsolatos értelmezési problémák 2. Ki legyen a segélyezett? 3. Mi a teendő a családtagok megegyezésének hiányában? 4. Mi a követendő eljárás ha a rendszeres szociális segély kérelmet a nagykorú hozzátartozó/k nem írja/írják alá? 5. Lakóhely - tartózkodási hely mint az illetékesség problémái 6. Házastársak (élettársak) lakcímének azonossága illetve különbözősége

5. Fogyasztási egység számításával kapcsolatos értelmezési problémák A fogyasztási egységet az az új típusú rendszeres szociális segély megállapításakor kell alkalmazni Az új típusú segélyt 2006. Július 1 napjától kell megállapítani n.) Fogyasztási egységek: (Szt. 4§ (1) bek. n.) pontja) na.) Első nagykorú családtag arányszáma: 1, 0 (ő a kérelmező) azzal, hogy a gyermekét egyedül nevelő szülő arányszáma: 0,2-vel növekszik; nb.) házas- vagy élettárs arányszáma: 0,9; nc.) első és második gyermek arányszáma gyermekenként 0,8; nd.) minden további gyermek arányszáma gyermekenként 0,7; ne.) a fogyatékos gyermek arányszáma 1,0 azzal, hogy az na.-nb. /tehát ha a kérelmező vagy annak házas- illetve élettársa/ alpontok szerinti arányszáma további 0,2-vel növekszik, ha a személyfogyatékossági támogatásban részesül.

6. Példák a fogyasztási egység számolására 1.) Amennyiben a család több gyermeket nevel, akkor miként alakulnak az egyes gyermekekhez rendelt arányszámok? Példák a számolásra: a.) egy fogyatékos és egy egészséges gyermek: 1+0,8; b.) egy fogyatékos és két egészséges gyermek: 1+0,8+0,8 /tehát mindig az egészséges gyermeket kell az nc.), illetve nd.) alpontok szerint/ az első, második és minden további gyermekként figyelembe venni; c.) egy fogyatékos és három egészséges gyermek: 1+0,8+0,8+0,7 d.) kettő fogyatékos és kettő egészséges gyermek: 1+1+0,8+0,8

7. 2.) Példa olyan családra, ahol a szülő egyedül neveli négy gyermekét, közülük egy fogyatékos, három egészséges és maga a szülő is fogyatékossági támogatásban részesül: szülő arányszáma: 1 (mert ő a kérelmező) + 0,2 (mert egyedül neveli gyermekét) + 0,2 (mert maga is fogyatékossági támogatásban részesül) 1+0,2+0,2= 1,4; gyermekek: 1+0,8+0,8+0,7= 3,3 1,4 + 3,3 = 4,7 a család fogyasztási egységeinek arányszáma

8. 3.) Példa olyan családra, ahol a kérelmező házastársa részesül fogyatékossági támogatásban, és két gyermeket nevelnek, közülük egyik tartósan beteg, emelt összegű családi pótlékban részesül Kérelmező szülő: 1,0; Házastárs: 0,9 + 0,2 (mert fogyatékossági támogatásban részesül) = 1,1; Tartósan beteg gyermek: 1,0 (Szt. 4.§ (1) bek. d.) pont dc.) alpontja korhatárra tekintet nélkül, a tartósan beteg illetve a testi, érzékszervi stb. vagy más fogyatékos gyermek (a továbbiakban: fogyatékos gyermek); Egészséges gyermek: 0,8 Összesen: 3,9

9. Ki legyen a segélyezett ? • Házastársak (élettársak) mindegyike nem foglalkoztatottként részesül rendszeres szociális segélyben • Egyik vagy mindkét szülő és a 20 évnél fiatalabb gyermek is nem foglalkoztatottként kapja a rendszeres szociális segélyt • Házastársak (élettársak) mindegyike nem foglalkoztatott, az egyik segélyben részesül, a másik közcélú munkát végez • Házastársak ( élettársak) mindegyike kapja a rendszeres szociális segélyt, egyik nem foglalkoztatott, a másik egészségkárosodott, • Egyik vagy mindkét szülő és a 20 évnél fiatalabb gyermek is egészségkárosodottként kapja a rendszeres szociális segélyt

10. Megoldási javaslatok • Tájékoztatás a rendszeres szociális segély feltételeinek megváltozásáról az új típusú „családi segély” lényegéről (szóban, írásban stb.) • Ha egy családban több személy részére is rendszeres szociális segélyt folyósítanak (ideértve a Szt. 37/C.§ szerinti szüneteltetést is) NYILATKOZNIUK kell, hogy melyikük kéri a segély megállapítását (célszerű figyelembe venni, hogy ki az egészségkárosodott a közgyógy miatt) • A segélyről lemondó nem foglalkoztatott figyelmét célszerű felhívni az önkéntes együttműködés teljesítésére

11. A 20 évnél fiatalabb segélyben részesülő gyermek vonatkozásában több kérdés merül fel: • Egyszemélyes háztartást alkotnak, vagy családba tartozónak kell-e őket tekinteni? (ha a szülő is segélyezett)Szt. 4.§ (1) bek. d.) pontja szerint közeli hozzátartozó a 20 évnél fiatalabb önálló keresettel nem rendelkező gyermek • A rendszeres szociális segély kereset? (nem) őt is nyilatkoztatni kell? (igen) Célszerű, ha ő mond le (0,8-cal bejön, fogyasztási egység számítása visszafelé nem működik • Amennyiben lemond, célszerű felhívni figyelmüket, hogy a 20. életévének betöltése után - egyéb feltételek fennállása esetén - saját jogán kérelmezheti az ellátás megállapítását (önkéntes együttműködés)

12. A nyilatkoztatás során problémát jelent, hogy mit kell tennünk abban az esetben, ha a segélyre jogosult közeli hozzátartozója (házastársa/élettársa vagy 20 évnél fiatalabb gyermeke) az önkormányzat által szervezett foglalkoztatásban vesz részt • A Kr.58.§ (4) bek. alapján a felülvizsgálat során nyilatkoztatni kell azokat is akiknek az Szt. 37/C.§-a szerint szünetel az ellátásuk (pl.: közcélú munka miatt) • Ha a 20. évnél fiatalabb gyermek segélye szünetel pl.: közcélú munkavégzés miatt: nem kell nyilatkoztatni, önálló keresete van nem tartozik a család fogalmába (Szt. 4.§ (1) bek. d.)/db. pontja alapján

13. Házastárs (élettárs) egyike segélyezett a másik közcélú közcélú munkát végez: • - nyilatkoztatni mindkettőt (formális lesz) • - melyik mondhat le? (közcélú munkaviszony időtartam … szünetel a segély a másik esetleg kaphat valamennyit … kikerülhet a rendszerből …. segély benyújtásakor indokolt.) • - a házastárs (élettárs) közcélú munkából származó jövedelmét figyelembe kell-e venni a jogosultság vagy a segély összegének megállapításakor ? (igen)

14. Mi a teendő ha a családtagok nem tudnak megegyezni abban, hogy ki kapja a segélyt ? • (A Kr.58.§ (4) bek. alapján erről nyilatkozniuk KELL) • Két formája lehet: • megtagadja a nyilatkozattételt (hiányzik az akarat) • nem tudnak megállapodni (megvan az akarat, de nincs kompromisszum) • Jogszabályi háttér: • az Szt.5.§-a rendelkezik arról, hogy a szociális ellátásra jogosultság, a jogosultat érinti jog és kötelezettség megállapítására (a továbbiakban: szociális igazgatási eljárásra) a KET. rendelkezéseit kell alkalmazni) • KET. 51.§ (1) bek. szerint az ügyfélnek joga van ahhoz, hogy eljárás során írásban van szóban nyilatkozatot tegyen, vagy a nyilatkozattételt megtagadja. Ha az ügyfél a hatóság felhívására nem nyilatkozik, a hatóság arendelkezésére állóadatok alapján dönt vagy az eljárást végzéssel megszünteti. Erre az érintetteket az eljárás során figyelmeztetni kell. • Határidő tűzéssel felszólítjuk őket a nyilatkozat pótlására és ha nem tesz eleget az új feltételű segélyt egyiküknek sem tudjuk megállapítani.

15. Mi a követendő eljárás, ha a segélykérelmet a nagykorú hozzátartozó/k nem írja/írják alá ? • 1.) Felszólítjuk hiánypótlásra, határidő tűzéssel (ha eleget tesz nincs probléma) • 2.) Felhívás ellenére sem írja alá a kérelmet ? • Milyen okai lehetnek ennek? • Nem írja alá, nem is nyilatkozik • Nem ért vele egyet (mert nem a valós adatok szerepelnek a kérelemben) • Azonos a lakcímük és életvitelszerűen is együtt élnek, de konfliktus van közöttük

16. Mi a megoldás ? • Vizsgálhatom az okokat ? (a Kr. az rszs-nél nem ad erre felhatalmazást, mint pl. az időskorúak járadékánál) • Nyilatkozattétel hiányának tekintem és a KET. szerint járok el ? (segélyt vagy eljárást megszüntetem) NEM • Célszerű rákérdezni az aláírás hiányának ezt rögzíthetem, de ha annak elmaradása a jogosultnak nem róható fel - és a segély megállapításának feltételei adottak - szerintünk a kérelem nem utasítható el.

17. Lakóhely - tartózkodási hely mint az illetékesség problematikája A Szt. 32.§ (1) bek. a kérelem benyújtásának helyét határozza meg, ez a lakóhely szerint illetékes önkormányzat (Polgármesteri Hivatal, vagy önkormányzati rendeletben meghatározott önkormányzati szerv), illetve szociális eljárás tekintetében a KET.-re hivatkozik vissza. A 63/2006.(III.20.) Kr. 2.§-a rendelkezik arról, hogy a kérelem elbírálására az a lakó- vagy tartózkodási hely szerinti önkormányzat köteles, ahol a kérelmező életvitelszerűen lakik.

18. Lehetőségek: • lakóhelyén nyújt be kérelmet és ott is él • nem a lakóhelyén hanem a tartózkodási helyén nyújtja be kérelmét és életvitelszerűen a tartózkodási helyén is él (célszerű értesíteni az ellátás megállapításáról a lakóhely szerinti önkormányzatot a kettős ellátás elkerülése érdekében) • tartózkodási helyén nyújtja be kérelmét, de életvitelszerűen nem ott él (áttenni a lakóhely szerinti önkormányzatnak? És ha ott sem él? Nyilatkoztatni, hogy tartózkodik életvitelszerűen …. Illetékességi vita esetén, Közigazgatási Hivatal) • azon a településen nyújtja be kérelmét, ahol életvitelszerűen él, de ott sem lakó- sem tartózkodási hellyel nem rendelkezik (felhívni figyelmét, hogy létesítsen tartózkodási helyet) • ha a kérelmezőnek nincs lakcíme még településszintű sem (legalább lakóhelye létesítsen pl.: hajléktalanok, vagy településszinten ott ahol életvitelszerűen él)

19. Házastársak (élettársak) lakcímének azonossága illetve különbözősége Szt. 4.§ (1) bek. c.) pont család: egy lakásban vagy személyes gondoskodást nyújtó bentlakásos szociális gyermekvédelmi intézményben együtt élő, ott bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező közeli hozzátartozók közössége.

20. Házastársak esetén: • lakóhelyük azonos, együtt élnek (házastársak) • egyikük lakóhelye, másikuk tartózkodási helye ugyanaz a lakás ahol együtt élnek (házastársaknak kell tekinteni) • házastársak tudomásunk szerint együtt élnek, de lakcímük különböző, vagy egyikük ugyanazon településen más lakcímet/tartózkodási helyet létesít, hogy a segélyt megkapja (különélőnek kell tekinteni) • házastársak lakcímük/tartózkodási helyük azonos, ott is élnek, de van bírói ítélet a válásról (nyilatkoztatni + ítélet) • Élettársak esetén: • életvitelszerűen együtt élnek, így is nyilatkoznak, de lakcímük különböző (nem élettárs) • lakcímük azonos, de úgy nyilatkoznak, hogy nem élnek élettársi közösségben (nem élettárs)

21. Példák a „családi segély” számolására 1.) Az egy gyermekes családban mindkét szülő rendszeres szociális segélyben részesül. A férj „lemond” a segélyről 2006. Július 1-től a feleség javára Fogyasztási egység Család jövedelme 1.) feleség 1 ---- 2.) férj 0,9 ---- egy gyermek 0,8 11.000,-Ft (családi pótlék) ------------------------------------------------------------------------------- arányszámok összege: 2,7 összesen: 11.000,-Ft Nyugdíjminimum 90 %-a: 23.220,-Ft Családi jövedelemhatár: 23.220,-Ft x 2,7 = 62.694,-Ft Rendszeres szociális segély összege: 62.694 - 11.000 = 51.694,-Ft

22. A segély munka melletti továbbfolyósítása • Az alkalmi munkavállalás időtartama alatt a segélyt változatlan összegben kell folyósítani (37/E.§ (3) bek. szabályozta korábban, hogy csökkenteni kell a segély összegét, ez módosult 2006. Július 1-től, már nincs benne) • Munkaerőpiacon történő elhelyezkedéskor a rendszeres szociális segély összegét, részösszegben kell továbbfolyósítani: • - első 3 hónapban: 50 %, • - további 3 hónap alatt: 25 % • (de legalább 1.000,-Ft Szt. 37/E.§ (6) bek.) • Továbbfolyósításkor: • - ez ellátást felülvizsgálni nem kell, • - együttműködésben nem kell részt venni, • - a keresőtevékenység folyamatos fennállását havonta igazolni (munkáltatói irattal, vagy nyilatkozattal) • Továbbfolyósításra, annak megszűnését követő 6 hónapon belül ismételten nem kerülhet sor

23. Rendszeres szociális segélyezettek együttműködése • 2005. Szeptembertől nem az önkormányzattal, hanem az együttműködésre kijelölt szervvel kell a segélyezettnek együttműködnie: • nyilvántartásba vétel • írásban rögzített egyéni beilleszkedési program tartalmazza a segélyezett vállalását • a beilleszkedési program végrehajtásának figyelemmel kísérése (legalább 3 havonta személyes találkozás • évente értékelés, esetleg korrekció és a jegyző tájékoztatása • megelőző együttműködésnél nem kell beilleszkedési programot készíteni (csak a nyilvántartásba vétel és a munkalehetőség elfogadása)

24. Beilleszkedést segítő programok típusai • kapcsolattartás • képességfejlesztő és életmódformáló foglalkozások • képzésben, oktatásban való részvétel • munkavégzésre történő felkészítés • közfoglalkoztatási forma valamelyikében való részvétel • munkaügyi központtal való együttműködés - ha a beilleszkedés program erre irányul, akkor a munkaügyi központ szakemberét is be kell vonni (közös döntés!) • az új belépőkre alkalmazni kell (a többi a felülvizsgálat során kerül át) • akiknek már szeptember 1. előtt is folyósították, határozatban kell majd rendelkezni, hogy mikortól vonatkozik rájuk, de legkésőbb 2007. Június 30-ig.

25. Együttműködési kötelezettség megszegése esetén • A segély összegének csökkentése (maximum 6 hónapig 75 %) • a segély megszüntetése: • - ha 2 éven belül ismétlődik • - súlyos esetben: • - munkalehetőség el nem fogadása • - rendkívüli felmondás • - önkormányzati rendeletben meghatározott eset

26. KÖSZÖNÖM FIGYELMÜKET !