1 / 124

Munkaerő-piaci kutatások és foglalkoztatáspolitikai eszközök Fazekas Károly igazgató

MTA Közgazdaságtudományi Intézet. MTA Közgazdaságtudományi Intézet. Munkaerő-piaci kutatások és foglalkoztatáspolitikai eszközök Fazekas Károly igazgató MTA Közgazdaságtudományi Intézet, Személyügyi szakközgazdász képzés Műhelyszeminárium Budapest, 2010. április 20.

Download Presentation

Munkaerő-piaci kutatások és foglalkoztatáspolitikai eszközök Fazekas Károly igazgató

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. MTA Közgazdaságtudományi Intézet MTA Közgazdaságtudományi Intézet Munkaerő-piaci kutatások és foglalkoztatáspolitikai eszközök Fazekas Károly igazgató MTA Közgazdaságtudományi Intézet, Személyügyi szakközgazdász képzés Műhelyszeminárium Budapest, 2010. április 20.

  2. MTA Közgazdaságtudományi Intézet MTA Közgazdaságtudományi Intézet • Előadásvázlat • Bemutatkozás • Közgazdaságtudomány és szakpolitika • Empirikus közgazdasági kutatások eredményeinek felhasználása szakpolitikai döntésekben • Munkatudományi adatbank • 5.Példák a foglalkoztatáspolitika számára fontos empirikus kutatásokra • 6.Hogyan lehet a kutatási eredményből szakpolitikai reformprogram – Oktatási Kerekasztal • 7.Foglalkoztatáspolitikai előretekintés

  3. MTA Közgazdaságtudományi Intézet 1. Bemutatkozás MTA Közgazdaságtudományi Intézet • MTA KTI • MPB – MAT • Oktatás • MTA Munkatudományi Bizottság • Sziráki munkatudományi konferenciák • Munkaerő-piaci Tükör, Labour Market Yearbook • Budapesti munka-gazdaságtani füzetek • Adatbank • FSZH, KSH, APEH, OEP ……. (OAB) • OKA_MTA Oktatási Munkacsoport • Értékelések, hatásvizsgálatok (PL NFÜ) • TÁMOP – Munkaerő-piaci előrejelzés • EEO, EGGE, WB • Olvasónapló

  4. MTA Közgazdaságtudományi Intézet A múlt A jelen és a közeljövő válságkezelési feladatainak megoldása során mennyiben támaszkodhatunk korábbi tapasztalatainkra? Két személyes emlék a távoli múltból: 1985: Mit láttunk a jövőből? 1990-1991: Mit hozott a múlt?

  5. MTA Közgazdaságtudományi Intézet 1985 Köllő-Fazekas: Elbocsátások, munkanélküliség állami gondoskodás Valóság 85/11. szám „Megfelelő gazdasági kényszer esetén a vállalatok tömegesen szabadulnának meg azoktól az alkalmazottaktól akiknek foglalkoztatására szociális és egyéb nem gazdasági megfontolásokból ma még hajlandók. … helyzetük aligha rendezhető ha sorsukat munkaerő-piaci automatizmusokra, korlátozott hatáskörű tanácsi gondoskodásra, átképzési tanfolyamokra, s nem alaposan átgondolt, valószínűleg igen költséges foglalkoztatási és segélyezési programokra bízzuk.”

  6. MTA Közgazdaságtudományi Intézet „A veszélyeztetett rétegek sokfélesége az eszközök sokféleségét követeli: az átképzési segélytől a részmunkaidős foglalkoztatásig , a közmunkáktól a munkanélküli segélyig, a szociális foglalkoztatástól a munkakörmegosztásig, az egyes elbocsátottak vállalati továbbfoglalkoztatásának nyílt költségvetési támogatásától a kisvállalkozás bátorításáig, a falusi ipartelepítésig”

  7. MTA Közgazdaságtudományi Intézet 1990-1991 Munkaerő-piaci Bizottság • Foglalkoztatási törvény megalkotása • Munkaerő-piaci intézményrendszer létrehozása A három oldal képviselői abból, a mai szemmel kétségtelenül abszurdnak tűnő feltételezésből indultak ki, hogy az asztal túloldalán ülők talán eltérő érdekeket, eltérő nézőpontokat képviselnek de a cél közös: Ki kell építeni és működtetni kell a tömeges munkanélküliség kezelésére alkalmas munkaerő-piaci intézményrendszert.

  8. MTA Közgazdaságtudományi Intézet A jelen és a közelmúlt Munkatudományi kutatások és a gyakorlat Mit adhat a kutatás a gyakorlat számára? Három példa: • minimálbéremelés 2000-2001, • iskolázottsági expanzió és iskolai szegregáció

  9. MTA Közgazdaságtudományi Intézet A minimálbéremelés esete 2000-2001: Két éven belül közel duplájára emelkedett a minimálbér. Jelentős horderejű intézkedés, előzetes hatásvizsgálatok nélkül. Utólagos hatásvizsgálatok. A nemzetközi tapasztalatok utólagos elemzése.

  10. MTA Közgazdaságtudományi Intézet A kutatás megállapításai: • A foglalkoztatás 2001-ben letért a korábbi pályáról. Ha a trend folytatódott volna, akkor a foglalkoztatásnak 2001 folyamán a 0,2 százalékos csökkenés helyett további 2,8 százalékkal növekednie kellett volna. • Az 5-20 főt alkalmazó kisvállalati szféra 328 ezer munkahelyéből a 2001. évi drasztikus minimálbér-emelés következtében 11 ezer állás szűnt meg, zömében épp azokban a kistérségekben, amelyek amúgy is szűkében voltak a munkahelyeknek.

  11. MTA Közgazdaságtudományi Intézet A minimálbér-emelés hatására nem növekedett, hanem csökkent a foglalkoztatás, és csökkent az elhelyezkedés esélye, különösen az elmaradott régiókban. A pozitív hatást eredményező piaci feltételeknél erősebbnek bizonyultak a negatív keresleti reakciók, az elmaradott régiók munkapiacai nem „különlegesek”, vagy ha azok, akkor inkább a valamivel erősebb keresleti reakció különböztette meg őket a fejlettebb térségektől.

  12. MTA Közgazdaságtudományi Intézet Az egymáshoz hasonló fajlagos regionális hatások azt is jelentik, hogy az erősebb bérsokk miatt az elmaradott régiók amúgy is alacsony foglalkoztatási szintjére különösen kártékony befolyást gyakorolt a minimálbér-emelés.Hiba lenne azt állítani, hogy a gazdasági egyensúly 2001–2003 közötti romlásáért a minimálbér emelése lenne egyedül felelős, de hogy része van benne, az tagadhatatlan.

  13. MTA Közgazdaságtudományi Intézet Az oktatási expanzió - egyre erősebb aggodalmak: Az oktatás kibocsátása nem felel meg a munkaerő-piaci kereslet mennyiségének és összetételének. Rendelkezik-e Magyarország viszonylag képzett munkaerővel, vagy sem? Milyen okokra vezethető vissza az oktatási expanzió? Milyen munkaerő-piaci következményei vannak az oktatási részvétel növekedésének? Hogyan változott az oktatásból a munkaerőpiacra történő átmenet, az oktatás és munkaerőpiackapcsolata az elmúlt évtizedben?

  14. MTA Közgazdaságtudományi Intézet Néhány eredmény: • Az iskolázott fiatal munkaerő kínálatának jelentős növekedése a gazdaság átalakulását követte • A hazai iskolarendszer (és foglalkoztatáspolitika) valódi nagy gondja nem a túlzott iskolai expanzió, hanem az alul levők krónikus iskolázatlansága. • Az alacsony iskolai végzettségű rétegek folyamatos újratermelődése jelentős mértékben a magyar alapfokú iskolarendszer kudarca és a szegregált oktatás drámai terjedése a rendszerváltást követő években

  15. Mi a valódi oka a problémáknak? • Személyes bűnök? • Kormányzási hibák? • Rendszerhibák? Pl: Iskolakörzetek, iskola-finanszírozás, esélyegyenlőség, oktatási minőség kapcsolata (Kertesi G.:Rendszerhibák - Miért nincs összhangban a közoktatás intézményrendszere a szabad iskolaválasztással? http://www.mancs.hu/index.php?gcPage=/public/hirek/hir2.php&id=21296

  16. MTA Közgazdaságtudományi Intézet Mit kaphat a kutatás a gyakorlattól? • Releváns fontos kérdéseket • Információt • Igényt a kutatási eredmények hasznosítására • Visszajelzéseket, kontrolt, lehetőséget a közös munkára

  17. MTA Közgazdaságtudományi Intézet Mit hoz a jövő? A foglalkoztatási szolgálat modernizálása a munkaügyi kutatások szemszögéből • Munkaerő-piaci információk, elemzési rutinok • Munkaerő-piaci előrejelzés készítésére alkalmas adatbázisok és módszertani apparátus • A foglalkoztatáspolitikai intézkedések, intézmények hatásvizsgálataira alkalmas információk, módszerek, szakemberek

  18. MTA Közgazdaságtudományi Intézet A siker feltételei: A kitűzött céloknak jobban megfelelő „finomra hangolt” foglalkoztatáspolitika, a kitűzött célok elérésére képes foglalkoztatási szolgálat kialakításához a pénzen túl megfelelően rendezett, elemzésekre alkalmas információk, de mindenek előtt a bonyolult, a kormányzat több területét érintő összefüggések elemzésére képes szakemberek szükségesek.

  19. MTA Közgazdaságtudományi Intézet MTA Közgazdaságtudományi Intézet • 2. Közgazdaságtudomány • és szakpolitika

  20. MTA Közgazdaságtudományi Intézet MTA Közgazdaságtudományi Intézet • A szakpolitikával foglalkozó közgazdász a közvélemény szemében: • •Olyan szakma képviselője, aki „a pénzzel” foglalkozik. • •Ha egy alrendszer –pl. az munkapiac, oktatás –specialistája, akkor vagy azzal foglalkozik, hogyan lehet: • a) több pénz bevonnia rendszerbe, vagy • b) [pl. ktgv-i egyensúlytalanságok esetén] • pénzt kivonnia rendszerből. • Vagyis: költségvetési szakember, a PM képviselője vagy az OKM vagy az SZMM kijáró embere

  21. MTA Közgazdaságtudományi Intézet MTA Közgazdaságtudományi Intézet • MI SEM NAGYOBB • FÉLREÉRTÉS ENNÉL!

  22. MTA Közgazdaságtudományi Intézet MTA Közgazdaságtudományi Intézet • A közgazdász valódi feladata • Hatékonyan működő intézményes mechanizmusok tervezése

  23. MTA Közgazdaságtudományi Intézet Mit jelent ez? MTA Közgazdaságtudományi Intézet • Az emberi viselkedést befolyásoló ösztönzők működésének megértését • Költségek és hasznok összemérését • A jogrend működésével (jogosultságok és felelősségek elosztásával) járó következmények feltárását • A hatásmechanizmusok tisztázását: okok és okozatok láncolatának feltárását • Hatások és nem szándékolt mellékkövetkezmények erősségének mérését • Mindezekre támaszkodva: alternatív intézményes megoldások kidolgozását

  24. Itt és most • Globális pénzügyi gazdasági válság • Csökkenő GDP - növekvő munkanélküliség • Költségvetési szigorítások – a közoktatási kiadások csökkentése • Rövidtávú válságkezelés – a kilábalás mikéntjére vonatkozó víziók hiánya • Fel akarunk zárkózni, hogyan, hová, mivel? • Intézményi reformok szükségessége

  25. Preferenciák • Alappreferenciák • Instrumentális preferenciák Eszközrendszerek – miben segit a közgazdasági elemzés? Példa: Az oktatás minőségének hatása a gazdaság növekedésére

  26. A növekedés forrásai • Külső erőforrások bevonása • A termelékenység növekedése • Technikai fejlődés • A munkaerő minőségének növekedése • Innováció Hogyan lehetséges trendváltás, a gazdasági növekedés tartós, fenntartható felgyorsítása? Reális cél-e Magyarország számára a kovergencia a világ legfejlettebb országaihoz?

  27. Tanulságok • Voltak országok amelyek képesek voltak a gazdasági növekedés tartós felgyorsítására • Ezek jelentős részben az oktatás minőségének javításával érték el a trendváltást

  28. A gazdasági növekedés és az oktatás minőségének kapcsolata Van e tényekkel igazolható hatása a közoktatás fejlesztésének a gazdaság teljesítményére? HISZEN Hiszen a hatás nagyrészt a gazdaság intézményeinek minőségétől függ.

  29. Tényeken alapuló empirikus kutatási eredmények Oktatás -> gazdasági teljesítmény • Az oktatás minősége erős hatással van a jövedelmek nagyságára (J.Mincer (1970, 1974), - egyéni és társadalmi hozamok. • Az oktatás minősége erős, robosztus hatással van a gazdasági növekedésre • Az oktatási hátrányok a fejlődő országokban nagyobbak mint azt korábban hittük.

  30. Oktatás - > NövekedésHatásmechanizmusok • Mikro: az oktatás növeli az emberi tőke nagyságát ezen keresztül emeli a termelékenységet gyorsítja a gazdaság növekedését. • Az oktatás növeli a gazdaság innovációs kapacitását így gyorsítja a gazdaság növekedéséét • Az oktatás ösztönzi az új eljárások, információk adaptálásához szükséges új ismeretek terjedését

  31. De! INTÉZMÉNYI FELTÉTELEK • Járadékvadászok vagy vállalkozók • Mérnökök vagy jogászok

  32. Miképpen növelhető az oktatási rendszer minősége? • Többet költsünk rá? • Növeljük az iskolázottság szintjét? • Növeljük a tanulók tudássszintjét • Alakitsuk át az iskola által átadott tudás szerkezetét?

  33. MTA Közgazdaságtudományi Intézet Az oktatás minőségének hatása a gazdaság versenyképességére MTA Közgazdaságtudományi Intézet Az oktatási rendszer teljesítménye meghatározó hatással van a gazdaság versenyképességére. De! A gazdaság sikerére NEM az oktatás expanziója hanem az oktatás minőségének javítása van hatással! Hanushek and Kimko: 31 ország, az oktatás minőségének figyelembe vétele az egy főre eső GDP megmagyarázott varianciáját 33%-ról 73 %-ra emelte.

  34. MTA Közgazdaságtudományi Intézet Az iskolázottság mértékének hatása a gazdasági növekedésre MTA Közgazdaságtudományi Intézet

  35. MTA Közgazdaságtudományi Intézet Az iskolázottság minőségének hatása a gazdasági növekedésre MTA Közgazdaságtudományi Intézet

  36. MTA Közgazdaságtudományi Intézet A minőségi oktatás költségei és hozamai az Egyesült Államokban MTA Közgazdaságtudományi Intézet

  37. MTA Közgazdaságtudományi Intézet MTA Közgazdaságtudományi Intézet Az oktatás minősége ÖNMAGÁBAN természetesen nem magyarázza meg teljes mértékben az országok közötti különbségeket. A hatás nagymértékben függ az adott ország gazdasági társadalmi intézményeinek minőségétől. Az intézmények nagymértékben befolyásolják hogy a termelésbe fektetett teljesítményeknek, vagy az újraelosztásban elért sikeres érdekérvényesítő képességnek van nagyobb jövedelmezősége egy társadalomban. A hatékony intézmények felerősítik a jó minőségű oktatás pozitív hatásait!

  38. MTA Közgazdaságtudományi Intézet MTA Közgazdaságtudományi Intézet • 3. Empirikus közgazdasági kutatások eredményeinek felhasználása szakpolitikai döntésekben

  39. MTA Közgazdaságtudományi Intézet MTA Közgazdaságtudományi Intézet • Ajánlott irodalom: • Schmidt, Ch. M.Policy Evaluation and Economic Policy Advice. IZA DP No. 2700 (letölthető az IZA honlapjáról. • Gary Coop: Analysis of Economic Data, John Wiley &Sons, Ltd. 2005. • Munkaerőpiaci Tükör 2000 – 2009. Közelkép fejezetetek, MTA KTI Budapest. http://econ.core.hu/kiadvany/mt.html • Budapesti Munkagazdaságtani Füzetek: http://econ.core.hu/kiadvany/bwp.html • MTA KTI Adatbank – finomelemzés • http://adatbank.mtakti.hu/finomelemzes

  40. MTA Közgazdaságtudományi Intézet Milyen szerepe van az empirikus közgazdaságtudományi kutatásoknak szakpolitikai döntések előkészítésében és értékelésében?

  41. MTA Közgazdaságtudományi Intézet MTA Közgazdaságtudományi Intézet USA: Jelentős kormányzati igény, kifinomult, módszertanilag megalapozott kutatásokon alapuló tanácsadásra Németország: tisztázatlan kérdések (adatok megbízhatósága, társadalmi kisérletek indokoltsága stb.) Közép-Kelet Európa: Nincs komoly igény módszertanilag megalapozott szakpolitikai tanácsadásra, tudáshiány mind a megrendelői mind a szolgáltatói oldalon, az adatokhoz való hozzáférés tisztázatlansága. Kína: Hatalmas fejlődés az elmúlt öt évben. (Pl: CinaEconomist cikkei. Letölthető: Cinaeconomist.com

  42. MTA Közgazdaságtudományi Intézet MTA Közgazdaságtudományi Intézet Miközben rendkívül gyorsan növekszik az empirikus közgazdaságtudományi kutatások potenciálja annak kihasználatlansága jelentős versenyhátrányt jelent az adott ország számára! Hagyományos feladat: közgazdasági, társadalmi jelenségek leiró elemzése, közgazdasági események megbízható előrejelzése Új elem: Az oksági kapcsolatok feltárása Mi a mozgatóereje a változásnak? A vizsgált közgazdasági problémák egyre bonyolultabbak, egyre nyitottabb, kölcsönös függésben lévő piacok, felgyorsuló termelési ciklusok, felgyorsuló tudástermelés, gyors demográfiai és társadalmi változások.

  43. MTA Közgazdaságtudományi Intézet MTA Közgazdaságtudományi Intézet Miért fontos, hogy megfelelő adatbázisokon, a szigorú szakmai kritériumoknak megfelelő módszertani apparátussal korrekt elméleti keretbe helyezve folyjanak ilyen kutatások? Egyre bonyolultabb a a globalizálódó gazdasági környezet Fokozódó nyomás a költségvetési fegyelem erősítésére Egy normálisan működő gazdaságban a politikusok egyre inkább rákényszerülnek arra, hogy ne csupán elvont, teoretikus fejtegetéseken alapuló tanácsokra hanem megfelelő adatok alapján, kvantitatív elemzéseken nyugvó rigorózus értékelésekre támaszkodjanak M. Barber példa

  44. MTA Közgazdaságtudományi Intézet MTA Közgazdaságtudományi Intézet M. Barber példa Ajánlott irodalom: Michael Barber: Introduction to Deliver, Tony Blair, Public Services, and the Challange of Achieving Targets (John Adams – presidential files and archives to the White house, 7 packages – egy heti termés)

  45. MTA Közgazdaságtudományi Intézet MTA Közgazdaságtudományi Intézet A kínálat változása:A korábbi megosztottság az adatokat szolgáltató hivatalok, statisztikai intézetek, a közgazdasági kutatásokat folytató kutatóintézetek és a szakpolitikusok között csökkent. A kínálat egyre inkább képes a szakpolitikai számára releváns elemzéseket készíteni.Jelentősen javult a magán tanácsadó cégek elemzési kapacitása.KÖVETKEZMÉNY: növekvő verseny a kínálati piacon

  46. MTA Közgazdaságtudományi Intézet MTA Közgazdaságtudományi Intézet A hagyományos munkamegosztás:Statisztikai Hivatal: Adat gyűjtés, terjesztés.Kutatóintézetek: leíró elemzések, előrejelzésekEgyetemek: közgazdasági alapkutatásokÚj munkamegosztás:Szoros együttműködés. A jó szakpolitikai tanácsadás feltételezi a korrekt , megalapozott közgazdasági alapkutatásokat.Új szereplők: egyetemi kutatók (pénzügyi kényszer), magán tanácsadó cégek (intellektuális háttér)

  47. MTA Közgazdaságtudományi Intézet Három nagyon fontos előfeltétel: MTA Közgazdaságtudományi Intézet • Hozzáférés átfogó mikro adatbázisokhoz • Nagy és komplex adatbázisok kezelésére alkalmas számítástechnikai infrastruktúra • A közgazdaságtudományi kutatások egyre inkább empirikus elemzések irányában fejlődtek

  48. MTA Közgazdaságtudományi Intézet Jelentősebb kutatási kapacitások a munkagazdaságtan területén: MTA Közgazdaságtudományi Intézet • MTA KTI Munkaerő-piaci és oktatás-gazdaságtani Kutatások • MNB • PM • Corvinus Emberi Erősforrások • KSH • TÁRKI • CEU Labour Project

More Related