1 / 58

A kirendeltség vezetési -szervezeti rendszere 2004.10.01

A kirendeltség vezetési -szervezeti rendszere 2004.10.01. Dr. Kónya József ezredes Egyetemi docens tanszékvezető. Határőrségi vezetés-szervezés elmélet I/1.

albin
Download Presentation

A kirendeltség vezetési -szervezeti rendszere 2004.10.01

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. A kirendeltség vezetési -szervezeti rendszere 2004.10.01 Dr. Kónya József ezredes Egyetemi docens tanszékvezető

  2. Határőrségi vezetés-szervezés elmélet I/1. • A Határőrség szervezeteinek rendszermodellje, működési céljai, feladatai, főbb tevékenységi folyamatai és a végrehajtás környezeti jellemzői. • A vezetési funkciók gyakorlásának határőrségi sajátosságai. A helyi és területi szervek vezetésének elvi és gyakorlati kérdései, a szakirányítás rendszere. • A kooperatív vezetési stílus. A vezető személyisége. A szervezetek innovációja. Az éves vezetési ciklusok. • A katonai vezetéselmélet alkalmazása az alkotmányos rend minősített állapotában.

  3. A Határőrség kirendeltségeinek szervezete és vezetési rendszere • A rendszermodell, cél és feladatrendszer • A Határőrség szervezeteinek rendszerkörnyezete • A határőrségi szervezetek belső tagozódása • A szervezeti szintek és a vezetés sajátosságai

  4. A kirendeltség általános rendszermodellje

  5. A rendszerműködés dinamikája Visszahatások

  6. FUNKCIÓ HATÁSKÖR STRUKTURA ELJÁRÁS, MÓDSZER CÉL FELADAT SZERVEZET TEVÉKENYSÉG A MŰKÖDÉSI CÉLOKAT ÉS FELADATOKAT ÉRINTŐ VÁLTOZÁSOK • Törvények:

  7. A kirendeltség rendszertani jellemzői

  8. Együttes feladat Honvédelmi jellegű célok és feladatok Rendvédelmi jellegű célok és feladatok

  9. FEGYVERES SZERVEK FEGYVERES ERŐK RENDVÉDELMI SZERVEK NEMZETBIZTONSÁGI SZOLGÁLATOK INFORMÁCIÓS HIVATAL RENDŐRSÉG MAGYAR HONVÉDSÉG O K F POLGÁRI VÉDELEM NEMZETBIZTONSÁGI HIVATAL HATÁRŐRSÉG KATONAI FELDERÍTŐ HIVATAL TŰZOLTÓSÁG KATONAI BIZTONSÁGI HIVATAL VÁM és PÜ. Elhelyezkedése a védelmi struktúrában NEMZETBIZTONSÁGI SZOLGÁLAT BÜNTETÉS VÉGREH.

  10. Kormányprogram 2004.09.29 • A polgárok biztonságérzetének javítása érdekében „láthatóvá” tesszük a rendôrséget. • Budapesten megalakítjuk a City-rendôrséget, a nagyvárosokban elindítjuk a lakótelepi rendôrség-programot. • Folyamatosan fejlesztjük a rendôrség felszereléseit, eszközeit. A 2010-ig tartó rendôrségi fejlesztési program elsô lépéseként 2005-ben ezer új rendôrautóval erôsítjük a rendôrséget. • Intézkedéseket hozunk a közlekedési biztonság javítására. A rendôrség, • a határôrség, a vám- és pénzügyôrség, a katasztrófavédelem, valamint a nemzetbiztonsági szolgálatok összehangolt működésével és fejlesztésével megsokszorozzuk a rendvédelmi szervek cselekvôképességét.

  11. Kormányprogram 2004.09.29 • 2006-ra alkalmassá tesszük a határôrséget arra, hogy Magyarország a schengeni térség teljes jogú tagjává váljon.

  12. A Határrendészeti Kirendeltség alapvető feladata az illetékességi területén a hatáskörébe utalt rendészeti és a védelmi feladatok végrehajtása. Ennek keretében: • őrzi az államhatárt, ellenőrzi a határforgalmat, végrehajtja a külföldiek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvényben meghatározott idegenrendészeti feladatokat, • közreműködik a külön törvényben meghatározott menekültügyi hatósági feladatok ellátásában, • végrehajtja a nemzetközi szerződésekben meghatározott kötelezettségeit, • szabálysértési ügyekben gyakorolja a számára jogszabályokban meghatározott jogköröket, • gondoskodik az államhatár rendjének fenntartásáról, • ellenőrzi a bejelentési kötelezettség és a Határőrség szakhatósági hozzájárulása alapján végezhető tevékenységeket, • gyűjti és értékeli azokat az információkat, amelyek a feladatai ellátásához szükségesek, • közreműködik a jogszabályban a Határőrség részére hatáskörbe utalt bűnmegelőzési és bűnüldözési feladatok végrehajtásában, • elhárítja az erőszakos cselekményeket, • részt vesz a konfliktus helyzet és menekültügyi veszély kezelésében, • végrehajtja a rendkívüli állapot, szükségállapot és a veszélyhelyzet rendvédelmi feladatait.

  13. Külső ( országon kívüli) környezet - Az ország biztonságára ható folyamatok - Határhelyzetet alakító folyamatok, A határforgalmi folyamat A határrenddel összefüggő folyamat A jogellenes cselekményekből álló folyamat A szuverenitást veszélyeztető cselekményekből álló folyamat - Integrációs feladatok Szomszédsági viszony EU Határőrség

  14. Szolgálati utak Szakirányítási rendszer Az elöljáró irányító környezet/Szolgálati és szakirányítási hierarchia/ OPK OPK FŐIG FŐO Igazgató O IG Kirendeltség vezető IGH Osztályvezető, helyettesek O KIRV Szolg. CSV OV,H ALOV ALOV Részlegvezető Járőrparancsnok ALOV ALOV SZCSV RV

  15. A kirendeltség humán alrendszere Egyéni szinten: Szubjektív adottságok, motivációk Csoporthoz való viszony Szervezeti szinten Szervezeti kultúra Szervezeten belüli konfliktusok Hatalmi viszonyok

  16. A kirendeltség materiális javai Ingatlanok Ingó javak Anyagok Tárgyak Technikai eszközök Technikai berendezések

  17. A kirendeltség immateriális javai Információs szféra Szellemi javak Pénzügyi eszközök

  18. A kirendeltség szervezete Kirendeltség Kirendeltség. vez Humán Kiem. Főea TMFEKÖZA Határrendészeti o Hatósági H. szerv OV KFŐEA Helyettes, főelőadó (hatósági) és segédelőadók (hatósági), szakértők. Szolg. CS. Logisztikai H. szerv Szolg. CS. Szolg. CS. Szolg. CS. Szolg. CS. Helyettes, technikai tiszt, segédelőadók (logisztikai), gondnok, takarító. a szolgálati részlegvezetők, főhatárrendészek, határrendészek, szakbeosztású főhatárrendészek és határrendészek, főútlevélkezelők, útlevélkezelők, járőrvezetők, járőrök.

  19. A célok teljesülése • Az államhatáron jelentkező veszélyeztető hatások elhárítása, • Felfedett jogsértések száma, aránya (látencia?), • Határforgalom-ellenőrzéssel szemben támasztott követelmények teljesülése, • Hatósági jogkör törvényes gyakorlása, • Bűnmegelőzés állapota, • Készenlét más szolgálati feladatokra, • …… más….

  20. Hatékonyság • . Erő-eszköz felhasználás optimális • . Mobil (alkalmazásban lévő) tartalékok vannak • . Költségtakarékos megoldások jellemzi • . Emberek, eszközök képességének felhasználása . Biztonság, . Önmegvalósítás

  21. Működési jellemzők • A szervezeti megítélése (elöljáró, lakosság által) • A szervezet tagjainak morális állapota, • Az emberek kultúrált megjelenése, ápoltsága, • A technika karbantartottsága, • Az objektumok kultúráltsága, • Törvényesség és emberiesség az eljárások során, • Az emberek kreativitásának helyzete, • Kollektív szellem, • Devianciák visszaszorítása… és más…

  22. Információs Információs folyamatok folyamatok A vezetési funkciók gyakorlásának folyamata a kirendeltségen Helyzetmegítélés, Helyzetmegítélés, Döntés- Döntés- probléma probléma Dőntés Dőntés előkészítés előkészítés felismerés felismerés RENDELKEZÉS, RENDELKEZÉS, KOORDINÁCIÓ KOORDINÁCIÓ ELLENŐRZÉS ELLENŐRZÉS IRÁNYÍTÁS IRÁNYÍTÁS SZERVEZÉS SZERVEZÉS TERVEZÉS TERVEZÉS

  23. Információs Információs folyamatok folyamatok

  24. Az információs ellentétek Információs Információs folyamatok folyamatok

  25. Információs Információs folyamatok folyamatok A határhelyzet megítélése Helyzetmegítélés, Helyzetmegítélés, Döntés- Döntés- probléma probléma Dőntés Dőntés előkészítés előkészítés felismerés felismerés RENDELKEZÉS, RENDELKEZÉS, KOORDINÁCIÓ KOORDINÁCIÓ ELLENŐRZÉS ELLENŐRZÉS IRÁNYÍTÁS IRÁNYÍTÁS SZERVEZÉS SZERVEZÉS TERVEZÉS TERVEZÉS

  26. A HATÁRHELYZET MEGÍTÉLÉSÉNEK GYAKORLATA • - a munkafolyamatba ágyazva, • - folyamatos adatgyűjtés • - tipizált redszerek • - a vezetési periódusokhoz igazodóan, • - szervezetek közötti kapcsolatok • - Induktív • ha a szervezet vagy a szakterület alacsonyabb szintjén felmerülő problémák vizsgálatát az egész szervezetre vagy a szakterület egészére kiterjesztik. • - Deduktív • ha a problémák a szervezet magasabb szintjén merültek fel, és megoldásuk igényli a szervezet vagy szakterület teljes mélységében a kialakult helyzet áttekintését.

  27. Módszerek a kirendeltségen • - közvetlen informálódás,(megfigyelés, kommunikáció, , adatgyűjtés, adatok összevetése, személyes ellenőrzés…) • - referálásos módszer,( alárendelt vezetők, beosztottak) • - vezetői értekezlet,(Kik vegyenek részt?) • - írásbeli jelentés kérése,(Lehet ilyet?) • adatszolgáltatás módszere,(Statisztika, bürokrácia?)

  28. Információs Információs folyamatok folyamatok Helyzetmegítélés, Helyzetmegítélés, Döntés- Döntés- probléma probléma Dőntés Dőntés előkészítés előkészítés felismerés felismerés RENDELKEZÉS, RENDELKEZÉS, KOORDINÁCIÓ KOORDINÁCIÓ ELLENŐRZÉS ELLENŐRZÉS IRÁNYÍTÁS IRÁNYÍTÁS SZERVEZÉS SZERVEZÉS TERVEZÉS TERVEZÉS Döntés előkészítés

  29. A döntési alternatívák a kirendeltségen • (A döntés feltétele, hogy legalább két változat álljon a döntéshozó előtt) • Milyen lehetőségek adódnak? • adaptáló döntés, • (a helyi sajátosságoknak megfelelően…” • meghatározott alternatívák közötti döntés, • (vagy ezt, vagy azt…) • szabad hatáskörű döntés, • ( saját hatáskörének megfelelően…)

  30. Információs Információs folyamatok folyamatok Helyzetmegítélés, Helyzetmegítélés, Döntés- Döntés- probléma probléma Dőntés Dőntés előkészítés előkészítés felismerés felismerés RENDELKEZÉS, RENDELKEZÉS, KOORDINÁCIÓ KOORDINÁCIÓ ELLENŐRZÉS ELLENŐRZÉS IRÁNYÍTÁS IRÁNYÍTÁS SZERVEZÉS SZERVEZÉS TERVEZÉS TERVEZÉS A döntés

  31. A döntési helyzetek jellemzői szerint a kirendeltség vezető döntései lehetnek: • - bizonyosságra épített döntések, • (nincs alternatíva) • - kockázattal járó döntések, • (bizonytalan kimenetek) • - bizonytalanság helyzetében hozott döntésnek • (kockázat, rutin szerepe)

  32. A döntés meghozatalának formáit tekintve a kirendeltségen született döntések: • - személyes döntések, (hatáskörrel rendelkező vezetők által) • - módszeres döntéséről, (vezetők bevonásával előkészítve) • - tudományos döntéséről, ( kiterjedt feladatok esetén) • - testületi döntések( érdekképviselet) • A formák kiválasztásánál meghatározó a szervezet működési rendje, a megoldásra váró probléma hordereje, a rendelkezésre álló idő, a vezető felkészültsége, személyisége, motiváltsága, valamint a vezetőtársaihoz és a szervezethez fűződő szociális viszonya.

  33. A döntések kiterjedtségük alapján feloszthatóak: • - normatív döntésekre, (lesznek helyi szabályzók?) • - konkrét és egyedi döntések, (hogyan dokumentáljuk)

  34. Információs Információs folyamatok folyamatok Helyzetmegítélés, Helyzetmegítélés, Döntés- Döntés- probléma probléma Dőntés Dőntés előkészítés előkészítés felismerés felismerés RENDELKEZÉS, RENDELKEZÉS, KOORDINÁCIÓ KOORDINÁCIÓ ELLENŐRZÉS ELLENŐRZÉS IRÁNYÍTÁS IRÁNYÍTÁS SZERVEZÉS SZERVEZÉS TERVEZÉS TERVEZÉS A koordinálás (együttműködés)

  35. A koordinálás feladata • - az erőforrások tervben nem szabályozott összhangjának megteremtése, amely a szervezetszerű, az együttműködő és bevonható erőkre is kiterjed; • - a folyamatosan változó körülmények és feltételek miatt az erőforrások új összhangjának megteremtése.

  36. A koordinálás iránya: • a szervezeten belüli viszonyokra (alárendelt szervezetekre, beosztottakra, más erőforrásokra), • Milyen mélységig, hogyan történik a technikai eszközök alkalmazásának koordinációja? • a szervezet és külső, (együttműködő és bevonható partnerei) kapcsolatai közötti viszonyokra terjedhet ki. • - Ki-kivel? A kirendeltség vezető kivel?

  37. A koordinációs formák: - írásos koordináció, (mit foglaljunk írásba?) - koordinációs értekezlet, (milyen gyakran?) - vezetői koordináció, - együttműködési értekezlet vagy tárgyalás - bizottsági ülések

  38. Információs Információs folyamatok folyamatok Helyzetmegítélés, Helyzetmegítélés, Döntés- Döntés- probléma probléma Dőntés Dőntés előkészítés előkészítés felismerés felismerés RENDELKEZÉS, RENDELKEZÉS, KOORDINÁCIÓ KOORDINÁCIÓ ELLENŐRZÉS ELLENŐRZÉS IRÁNYÍTÁS IRÁNYÍTÁS SZERVEZÉS SZERVEZÉS TERVEZÉS TERVEZÉS

  39. A rendelkezések kiadása, tervezés A rendelkezések az irányítás, a vezetés és a belső igazgatás jogszabálynak nem minősülő eszközei, amelyek kötelező feladatokat vagy végrehajtási szabályokat, hatáskörbe utalt személyzeti, szervezeti és egyéb döntéseket tartalmaznak az alárendeltek számára. -A szóbeli rendelkezések -Írásbeli rendelkezések - A parancs (személyzeti ügyek írásban?) - Az intézkedés (írásban?) - A szabályzat (lesz kirendeltség szabályzat?) - Az ügyrend (mikor készítjük el?) - A munkaköri leírás (mindenkinek?)

  40. A tervezés a kirendeltségen Tartalmuk alapján a vezetési folyamatok szerinti bontásban beszélhetünk pénzügyi, mozgósítási, harckészültségi, határvédelmi, személyzeti (Mi legyen?) • Területi felosztásban lesznek-e alárendelt tervek?) Célszerűségi alapon: a stratégiai tervek, taktikai tervek, (Meddig látunk?) Időtényezők alapján hosszú, közép és rövidtávú tervek készülhetnek Rendeltetésük szerint: alaptervekről, munkatervekről,

  41. Információs Információs folyamatok folyamatok Helyzetmegítélés, Helyzetmegítélés, Döntés- Döntés- probléma probléma Dőntés Dőntés előkészítés előkészítés felismerés felismerés RENDELKEZÉS, RENDELKEZÉS, KOORDINÁCIÓ KOORDINÁCIÓ ELLENŐRZÉS ELLENŐRZÉS IRÁNYÍTÁS IRÁNYÍTÁS SZERVEZÉS SZERVEZÉS TERVEZÉS TERVEZÉS

  42. A szervezés A szervezés olyan tevékenység, amely meghatározott cél érdekében az egyes munkafolyamatok és azok ellátására hivatott szervezetek létrehozására, fejlesztésére, működési rendjének kialakítására, az alkalmazott módszerek és eszközök összehangolására irányul. Három tevékenységet foglal magába: a folyamatok megszervezését, (kaptuk) a szervezetek létrehozását, (létrehozták) a munkaszervezést (saját hatáskör)

  43. A folyamatszervezés Fő folyamat Alárendelt 1 Alárendelt 2 Rész 1.1.

  44. - a feladatkört a szervezeti folyamatokra kell állítani és összehangolni; • - a szervezet illeszkedjen a környezethez, különösen azokhoz a szervezetekhez hasonlítson, amelyekkel gyakran együttműködik; • - legyen részletesen tagolt, de ne legyen bonyolult, sok alá- fölé rendeltségi kapcsolattal. Inkább a mellérendeltségi kapcsolatok legyenek a jellemzőek; • - a struktúra olyan legyen, hogy megadja az egyének szabadságát, de igazodjon felelőségükhöz és képességeikhez; • - a szervezeti és az egyéni célok kerüljenek összhangba; • - egyértelmű legyen a munkamegosztás; • - legyen rugalmasanátalakítható, rendelkezzen önfejlesztő képességgel.

  45. Kiépítés menete • - tisztázni kell azokat a célokat, amelyeket a szervezetnek el kell érnie; • - meg kell határozni azokat a folyamatokat, amelyek a szervezet munkáját jelentik, és amelyekhez kapcsolódnak; • - ismerni kell azt a környezetet, ahol a szervezet működni fog, illetve azokat a szervezeteket, amelyekkel a szervezet kapcsolatba kerülhet; • - tisztázni kell a szervezet tagjainak aspirációit, vagyis fel kell deríteni azokat az érdekeket, amelyek a szervezet tagjait, vagy leendő tagjait motiválhatják a szervezetben végzett munka során.

  46. A gyakorlati kiépítés tennivalói: • - a vezetési rendszer pontos meghatározása • - a döntési rendszer kialakítása • - információs rendszer kialakítása; • - a formális szervezeti struktúra meghatározása (lásd: előzőek); • - személyi kérdések eldöntése • - a szervezet kommunikációs rendszerének kialakítása • - az ösztönzési rendszer kialakítása, amely a szervezet teljes állományára vonatkozik és a munkateljesítményhez igazodik; • - az ellenőrzési rendszer kialakítása, amely ebben az esetben a szervezet elé állított célok helytállóságára, a szervezeti folyamatok valódiságára és a szervezet tagjainak teljesítményére vonatkozik, beleértve az egyéni aspirációk teljesülését is.

  47. A munkaszervezés • - előfordulhatnak olyan feladatok, amelyek szükségessé teszik a korábbi munkarend átprogramozását, más személyek kijelölését vagy új eszközök felhasználását speciális szakértelmük, képességeik alapján; • - a munkarend összhangját megbonthatják váratlan megbetegedések, szociális problémák, a berendezésekben támadt üzemzavarok, a környezetben előforduló rendellenességek; • - a felsőbb irányítószerv által meghatározott feladatok prioritást élveznek, • - a szervezeti funkciók olyan eseményt produkálnak, amelyek a szervezeti kapacitások maximális igénybevételét igénylik • - a szervezet képviseletével járó kötelezettségek gyakran szükségessé tehetik a korábban megszervezett munka átszervezését,

More Related